Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-25 / 43. szám

1990. május 25. Képújság 3 Tőzsdenyitás előtt Kevés olyan intézménye volt a ma­gyar gazdaságnak, amelynek meg­születését szinte egyöntetűen várták, fontosnak ítélték mind a szakemberek, mind a nagyközönség, mégis hosszú vajúdás előzte meg a világrajöttét. Végre azonban megerősítést kapott a pontos születésnap: június 21-én hi­vatalosan is megkezdi működését a Budapesti Értéktőzsde. Mindenekelőtt a tőzsde, az értékpa­pírba történő befektetés iránti bizalmat kell megteremteni, mert e nélkül az igen jól és átgondoltan kidolgozott jogi, szervezeti működési keretek nem tel­nek meg tartalommal. A bizalom meg­szilárdítása természetesen a politikai stabilizálódáson és az általános gaz­dasági közérzet javulásán - főképp az infláció mérséklődésén - kívül konkrét intézkedésekkel is ösztönözhető. Ilyen lehet például a tőzsdén elért árfolyam- nyereség kevdező adóztatása, esetleg a veszteség leírásának lehetősége, a lakossági értékpapír vásárlására for­dítandó hitelkonstrukciók stb. Ezek az intézkedések remélhetőleg mielőbb hatályba lépnek, hiszen csak így érhe­tik el céljukat - a megtakarítások szer­kezetének kedvező irányú befolyáso­lását. Az ugyanis nem vitatható - s ezt mindenfajta befektetési tanácsadás nélkül is tudják honfitársaink -, hogy egyelőre jövedelmezőbb és biztosabb befektetés a valuta, mint a részvényvá­sárlás. A probléma végleges megoldá­sában persze nem kerülhető meg a fo­rint konvertibilitása, de amíg ez elérhe­tő, addig is szükség van jól működő, mind nagyobb tömegű értékpapírt for­gató hazai piacra. Ezzel kapcsolatban érdemes felhív­ni a figyelmet az értékpapírtörvényre, amely szerint valamely belföldi kibo­csátású értékpapír csak akkor forgal­mazható külföldön, ha a belföldi tőzs­dén is jegyzik. A külföldi tőkét megcél­zó privatizációs lázban különben talán hajlamosak lennénk megfeledkezni saját piacunkról. Hasonló célokat szol­gál a tőzsdei jegyzék egyik feltétele is: valamely értékpapír kibocsátási ősz- szegének, illetve az alaptőke értéké­nek legalább 25 százalékát itthon kell nyilvánosan forgalomba hozni. Jól mű­ködő értékpapírpiac nem képzelhető el hozzáértő, megfelelő képzettségű szakemberek nélkül. Tekintettel arra, hogy hazánkban egyelőre bróker- és dealerképzés felsőoktatási szinten nem folyik, a törvény előírta kétéves forgalmazási szakmai gyakorlattól és az Értékpapír Felügyelet előtt teendő szakmai vizsga követelményétől egye­lőre eltekintenek, de e halasztás csak az év végéig érvényes. Ebben az átme­neti periódusban az ilyen jellegű bank­szakmai tevékenység is elegendő - mint ahogy ma a gyakorlatban a tőzs­dei üzletkötők jórészt banki alkalma­zottak. A tervek szerint november kö­zepén és december elején tartják az előírt szakmai vizsgát, a felkészülést pedig a Nemzetközi Bankárképző Központ tanfolyama segíti. Alkuszkép­ző kurzust egyébként bármely cég szervezhet, s bizonyára a hasonló pro­filú, pénzügyi szellemi szolgáltató tár­saságok meg is kezdik ilyen tevé­kenységüket. Új szakma van tehát ki­bontakozóban, s a pályára belépők nem nélkülözik érdekvédelmi szerve­zetüket sem, hisz az Alkuszszövetség már megalakult. A Budapesti Értéktőzsde létrehozói a hagyományos termi kereskedés mellett döntöttek, noha bizonyára so­kakban felmerül, hogy a számítógépek korában korszerűbb módon is folyhat­na az üzletkötés. Tekintettel azonban arra, hogy a nem túl nagy forgalom bi­zonyára még jó ideig lehetővé teszi a személyes tőzsdézést, nem kell attól tartanunk, hogy gépek nélkül pang a piac. Sőt - mint ahogy ezt a török tőzs­de példája is bizonyítja - egy induló tőzsdén kifejezetten hasznos a tapasz­talatszerzés, az esetleges eljárási hi­bák kiszűrése szempontjából a termi kereskedés. Ankarában ugyanis a Világbank ja­vaslatára a legkorszerűbb technikával szerelték fel a tőzsdét, az üzletek azon­ban mégis inkább a folyosón köttettek, ezért vissza kellett állni a hagyomá­nyos módszerre, amely azonnal lendí­tett a forgalmon. M. B. Növekvő idegenforgalom és dollárbevétel A legfrissebb statisztikák nem igazol­ják azokat a félelmeket, amelyek szerint az idén csökkenni fog a Magyarországra érkező külföldi turisták száma. Az év első négy hónapjában ugyanis 7,85 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, 88 százalékkal több, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Ezen belül a rubelel­számolású országokból 3,67 millió ven­dég jött, több mint a kétszerese a tavalyi­nak. A nem rubelelszámolású országok­ból 4,18 millióan érkeztek, ami 70 száza­lékos emelkedést jelent. Nem látszik igazolódni az a várakozás sem, hogy elsősorban a német turisták száma fog csökkenni, miután a két Né­metországban élő rokonok már nemcsak Magyarországon találkozhatnak. Április végéig az NSZK-ból 307 ezer vendég ér­kezett, ami 58 százalékos növekedést jelent. Ráadásul május elsejétől már ví­zummentesen jöhetnek az NSZK-beliek, ami minden bizonnyal további emelke­dést okoz. Az idén az első négy hónap­ban az NDK-ból 44 ezren érkeztek, ami ugyan 34 százalékos csökkenést jelent, de a kieső 25 ezer NDK-beli turistát bőven pótolja, hogy az idén az NSZK-ból már eddig több mint 100 ezerrel növeke­dett a látogatók száma. A legnagyobb magyar utazási iroda, az IBUS2 - amely a hazánkba szervezetten érkező külföldi turisták 35 százalékának nyújt programot - az elmúlt évben 260 ezer turistát fogadott a nem rubelelszá­molású országokból. Fábián Judit be- utaztatási igazgató az MTI-nek elmondta, hogy az idén mintegy 20-25 százalékos növekedéssel számolnak. A rubelelszá­molású országokból 1989-ben 200 ez­ren érkeztek hazánkba, ez a szám azon­ban az idén mintegy 30-35 százalékkal csökkenni fog. Elsősorban azért, mert az év második felétől az NDK-ból érkezettek már a nem rubelelszámolású kategóriá­ba tartoznak. További ok, hogy a lengyel utazási irodáknak minimális a forintkere­te, a csehszlovák partneriroda pedig drágállja a magyar árakat. A Magyar Nemzeti Banktól szerzett in­formáció szerint az év első három hónap­jában az idegenforgalomból származó rubelbevétel 47,2 millió rubel volt, 88,2 százaléka a tavalyinak, míg a kiadás 84,9 millió rubelt tett ki. Ez kétszerese az el­múlt évinek. Az erős növekedést a csehszlovák korona és az NDK márka felvásárlása okozta. Ugyancsak három hónap alatt 155,9 millió dollár volt a be­vétel, ami kétszerese a tavalyinak. A ki­adás 120,6 millió dollár volt, ami viszont csak 41 százaléka a tavalyi első három hónapnak. A gyógyvíz belső felhasználásához az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdő- ügyi Főigazgatóság kiegészítő engedé­lye, palackozásához és belföldi forga­lomba hozatalához pedig a kút helye szerint illetékes megyei tanács vb egész­ségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének az engedélye is szükséges. Az 51°C-os, 1234 mg/l sótartalmú, al- kálikus, nátrium-hidrogénkarbonátos víz gyógyvízzé nyilvánítása öröm- és pénz­szűkében levő világunkban gond is. Re­méljük azonban, hogy az előbbiben lesz inkább része a gyógyulást kívánóknak, az üzemeltetőknek, a vállalkozóknak, és mindazoknak, akik a Koppány menti vá­ros gyógy-idegenforgalmáböl részesed­nek majd. - él ­(Folytatás az 1. oldalról.) Most ez utóbbi döntés hátterébe pil­lantunk be, felhasználva a Szociális és Egészségügyi Minisztérium értesítését. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tavaly decemberben (11-én) kezdeményezte az általa fenntartott és üzemeltetett hévízkútja gyógyvízzé minő­sítését. A Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága az em­lített hévízkút vizének - külső (fürdővíz­ként) alkalmazásban - az elismert ás­ványvíz megnevezés használatát enge­délyezte. A közegészségügyi-járvány­ügyi szakhatóság szakvéleményében a gyógyvízzé minősítéshez a szakhatósági hozzájárulást megadta. Az orvosi vizsgá­latok eredményéről készült dokumentá­ció a termálvíz gyógyhatását elsősorban mozgásszervi megbetegedések esetén igazolta. Ennek alapján az ORFI szakvé­leményében a tamási I. számú, K-35 kút- kateszteri számú hévízkút vizének a gyógyvíz elnevezés engedélyezését ja­vasolta. Fáradtolaj­méregtelenítés Uj felismerések a szemlencséről A fáradt olajokklórozott szénhidrogé­neket, különösen pentaklórbenzolt, dioxinokat és dibenzo-furánokat tartal­maznak. Ezeket az anyagokat eddig csak a fáradt olajnak nagyon magas hőmér­sékleten való elégetésével tudták ártal­matlanítani. A nyugatnémet Degussa cég új, olcsóbb eljárásában a fáradt olaj­hoz finoman eloszlatott fémes nátriumot adagolnak. A nátrium a klórozott szén- hidrogénekből „magához ragadja” a klórt, ezáltal konyhasó keletkezik, a mé­reganyagok pedig hatástalanná válnak. Jóllehet sejtjeinek osztódása és differenciálódása révén a szemlen­cse az öregkorig állandóan megújul, az emberi testnek ebben a részében rákos daganatot eddig soha nem ta­pasztaltak. Ebből arra következtet­nek, hogy itt a sejtosztódásnak eddig nem ismert, szabályozott folyamata megy végbe. A hallei egyetem kutatói szarvasmarhák szemlencséjének vizsgálatakor azt állapították meg, hogy a sejtosztódást nagymérték­ben a sejtek alakja határozza meg. Új eredményre jutottak a kutatók a lencse állományának zömét alkotó - hosszú hasáb- vagy szalagsze­reién megnyúlt hámsejtekből álló - lencserostok vizsgálatában is. Ezekről a képződményekről ugyanis kiderült, hogy sejttenyészet­ben visszaalakulhatnak fedőhám­sejtekké. Az idő mindent megszépít? Emlékek emberekről - házakról (III.)- Mai sétánkat a volt Molnár bőrös háznál kezdjük. Először a bőrösüzle­tet említem, ahol a cipészek, csizma­diák vásárolták az anyagokat, mely­ből dolgoztak. Emlékszem, úgy öt­hat lépcsőn kellett felmenni az üzlet­be. Mellette a Siklósi-féle nyomda, valamint papír- és írószer-kereske­dés volt. Persze nem úgy kell elkép­zelni a nyomdát, mint egy nagy üze­met. A tulajdonos az üzlet hátsó ré­szében dolgozott a géppel, és ha egy vevő éppen betoppant, akkor előre­jött, kiszolgálta, majd tovább nyomta hátul a névjegykártyákat, a plakáto­kat. Ebben az udvarban hátul volt a Nőger udvari fényképész és a Fúsz bádogos.- Mit jelent az, hogy udvari? Azt, hogy az udvarban van?- Nem éppen, mert az udvari az annyit jelentett, hogy egykor a királyi családnak dolgoztak, vagy éppen fényképet készítettek. Azok az iparo­sok, kereskedők, akik a királyi ház­nak dolgoztak vagy szállítottak, használhatták ezt a kitüntető címet, hogy udvari. Ami annyit jelent, hogy az udvar szállítója.- De érdekes.- Igen, érdekes, de csak a mai szemmel nézve. A következő ház, ahol ma is gyógyszertár van, a Szeg- hi patikusé volt. A mellette lévő ház­ban volt a Klein órás, majd a Fritz, il­letve Vesztergombi-féle vasüzlet kö­vetkezett. De most maradjunk itt, a vasüzlet közelében, hisz mellette volt a Seiner Lipót-féle textilüzlet, mely különleges, és nem is olcsó dolgokat árusított a jómódú polgároknak.- Csak a jómódú emberek vásá­roltak itt?- Bizony, egy munkás- vagy pa- ■ rasztcsalád az olcsóbb üzleteket ke­reste, mivel minden fillér számított.- Nagypapa, mondd már meg vég­re, mennyit kerestek akkor az embe­rek?- Hát kisunokám, erre nem könnyű a válasz, csak úgy körülbelül tudom megmondani. Előbb egy dalról, melynek az volt a címe, hogy „Két­száz pengő fiksszel, az ember köny- nyen viccel”. És ez így is volt, hisz egy férfi napszámos nyolcvan fillért kapott, de ha a szőlőben permete­zett, ami nehéz munka volt, egy pen­gőt fizettek egy napra. Az ipari munkás 20-30 fillér órabért kapott. A tisztvise­lők átlagfizetése 80-100 pengőre tehető, persze, vezető beosztásúak en­nek a düpláját vagy há­romszorosát keresték.- És az árak?- Érdekesen alakultak. Például a kifli vagy a zsemle 4-5 fillér. Kenyér 28-tól 40 fillérig, a tehén­tartó gazdák a tejet ház­hoz szállították 16 fillérért, de házaknál a bort is ugyanennyiért mérték. A húsnak 60-80 fillér volt ki­lója. De talán ebből elég.- Tehát akkor is nehéz volt az élet?- Igen, akkor sem volt könnyű, de sétáljunk tovább. Ahol most a fodrá­szüzlet van, oda helyezték át úgy 1940-ben a jelenlegi Skála helyéről a Hangyát. Balról a fűszer, jobbról a textilrész volt. Az udvarban működött Rendás Mihály autójavító üzeme. Az akkori időkben ez modern üzletnek számított. Aztán itt lehetett gyönyör­ködni a Kaszás-féle papírüzlet szé­pen, ízlésesen rendezett kirakatai­ban. A Kaszáséknak különben a mai Várközben lévő rendőrség helyén volt nyomdájuk, de erre majd kité­rünk. Már említettem neked, hogy sok vendéglő volt Szekszárdon. Ezek közé tartozott - de ez átlagon feletti volt - a Schanctzenbacher-fé- le étterem. A város polgárainak ked­velt helye volt, ami érthető, hisz kitű­nő ételekkel és italokkal elégítették ki a látogatók éhségét, szomját. Az ud­varban még ízléses kerthelyiségük is volt. Közvetlen mellettük az Acél, il­letve Salamonüzlet kínálta különle­gességeit. A bejárat két oldalán egy- egy jutazsák - melynek száját visz- szahajtották -, a rizs vagy földimo­gyoró kínálta magát. A kirakatban íz­léses csemegeáruk sorakoztak, de a kispénzű gyerekeknek mindig ott volt a diákabrak.- Az mi, hogy a diákabrak, még nem is hallottam róla?- Az egy finom dolog volt. Akkor nem ömlesztve árusították a nápolyit, hanem ízlésesen csomagolva, és ha véletlenül valamelyik ná­polyiból letört egy darab, azt már tették félre a diák­abrakba. Persze, abban volt még törött csokoládé- szelet, cukorka, füge, szentjánoskenyér és ha­sonló édesség. Egy nagy zacskóval adtak 10 fillér­ért.- Te is vásároltál, nagy­papa?- Igen, ha volt 10 fillé­rem. De nézzünk csak fel az emeletre. Ott ahol most a zeneiskola van, ott székelt az úrika­szinó, a város elitjének szórakozó­helye. Az udvarban csodálatos szép park volt, ez mind a báró Augusz- család tulajdonában. Szépen gon­dozott sétányok, ízléses kerthelyiség díszítette a hatalmas fák alatt a tere­pet. A park hátsó részében állt az a faépület, mely most Gemencben van, a vadászati világkiállításra vitték oda.- Egyszer én is megnézhetem azt?- Persze, de most maradjunk itt, az Augusz-háznál. Szóval itt a sarkon volt az említett csemegeüzlet. Most egy pillanatra felvillant előttem a sar­kon lévő villanyoszlop, melyre vagy két méter magas táblát akasztottak ki, rajta Dora Laci bácsi képével, és invitálták a labdarúgó-szurkolókat a vasárnapi mérkőzésre. Az idősebb emberek minden bizonnyal emlé­keznek erre is. De akkor térjünk visz- sza az egykori bazársorra, melyet úgy hívtak: Korzó. A Salamon-üzlet mellett volt a Tóth órás, majd - ha jól emlékezem - így következtek: Landauer Táti bácsi ba­zárüzlete, Schuck borbély, akinek a fia mellúszásban országos magyar bajnokságot nyert, a Klinger-drogé­ria, a Sápszky szabó, Zucker rőfös- és ruhakereskedő, Fridmann szabó, a Börcsök késes és fegyverműves, Horácskó lisztkereskedő, Péter- mann és Glázer cipőkereskedés, a Diamant divatárukereskedő, a Mol­nár-féle nyomda rt. papír- és könyv- kereskedése, majd a sarkon a Gau- zer fűszerüzlet állt.- Egyszer említetted, hogy a Gau- zeré volt a Csörge-tó.- Igen, de maradjunk az üzletnél. Gauzer Ádám alacsony növésű, für­ge, jószemű kereskedő volt. Az érde­kesség: teljesen süket volt, viszont a szemével úgy tudta irányítani az al­kalmazottjait, hogy a vevőinek nem kellett várni. A Csörge-tóra majd visszatérünk. Most egy pillanatra nézzük meg a Garay-szobrot, melynek átadási ün­nepségére 1898-ban került sor. Szép virágok fogták körül, sőt, még szökőkút is volt. A város forgalmának növekedése azonban megkövetelte, hogy a kor­látokat hátrább tegyék, majd eltávo­lítsák. Ennek ellenére a szobor a régi helyén áll, emlékeztet a város szü­löttjére.- kas Ilyen volt a szobor környezete ötven éve Gyógyvíz a tamási Az egykori Augusz-ház, melyben Liszt Ferenc is hangversenyezett, ma a zeneiskolának ad otthont

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents