Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-25 / 43. szám

Új katonai doktrínára van szükség Tönrény a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alel- nöke fél 10 után néhány perccel nyitotta meg az Országgyűlés csütörtöki ülését Megállapították, hogy a kezdéskor 289 képviselő foglalta el helyét a padsorok­ban; az ülésterem patkójának bársony­székeiben ülő új miniszterek is bekap­csolódtak a törvényalkotó munkába. Napirenden kívül kért szót Király Béla független képviselő: ismertette a Raoul Wallenberg Egyesület felhívását A szer­vezet arra szólítja fel a pártokat, társadal­mi szervezeteket és az ország lakossá­gát hogy vessenek véget a nemzeti, etni­kai kisebbségek elleni uszításnak, nyil­vánítsák ki: a jövő Magyarországa a hu­manizmus és a demokrácia Európájához tartozik. Ennek, jegyében az egyesület május 28-án 17 órától szimbolikus diszőrséget szervez a meggyalázott Wallenberg-em­lékmű előtt Ezt követően hosszadalmas ügyrendi procedúra következett Ennek eredmé­nyeként a Tisztelt Ház önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről dön­tött majd az időközben jelenlétükben gyarapodott képviselők 285 igen, 8 el­lenszavazat és 20 tartózkodás mellett el­fogadták az Országgyűlés tárgysoroza­tát:- a tanácsok megbízatásának meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslat;- a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;- a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekről szóló 1967. évi III. törvény és a földről szóló 1987. évi I. törvény egyes rendelkezései végrehajtásának felfüg­gesztéséről szóló törvényjavaslat;- a volt egyházi tulajdonú állami ingat­lanok elidegenítési tilalmáról szóló tör­vényjavaslat;- a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosítá­sáról szóló törvényjavaslat;- a 81/1990./IV. 27./ minisztertanácsi rendelet hatályon kívül helyezésére vo­natkozó indítvány. Végül: képviselői kérdéseket is napi­rendre tűztek. A kormány kérésére elrendelt rövid szünetet követően a jegyző bejelentést olvasott fel, amely arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Magyar Köztársa­ság ideiglenges elnöke politikai államtit­károk kinevezéséről döntött. Eszerint a miniszterelnök javaslatára a köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárrá nevezte ki a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumába Bogár Lászlót (MDF); a Pénzügyminisztériumba Botos Katalint (MDF); a Miniszterelnöki Hivatal­ba Entz Gézát (MDF), Matolcsy Györgyöt (MDF) és Pálos Miklóst (KDNP); az Igaz­ságügyi Minisztériumba lsépy Tamást (KDNP); a Külügyminisztériumba Katona Tamást (MDF); a Népjóléti Minisztérium­ba Kelemen Andrást (MDF); a Közleke­dési és Hírközlési Minisztériumba Rajkai Zsoltot (FKgP); a Földművelésügyi Mi­nisztériumba Sárossy Lászlót (MDF); a Munkaügyi Minisztériumba Szabó Ta­mást (MDF) és a Környezetvédelmi Mi­nisztériumba Tarján Lászlónét (FKgP). A kinevezett politikai államtitkárok a mi­niszterelnök előtt letették a hivatali esküt. A bejelentést követően Antall József emelkedett szólásra, tájékoztatva a kép­viselőket arról, hogy a politikai államtitká­rok kinevezése a kormányzat munkájá­nak megerősítését célozza. E tisztségvi­selők elsősorban a parlamentben képvi­selik tárcájukat: távollétük esetén az ille­tékes miniszterek székében foglalnak helyet. (Folytatás a 2. oldalon.) Megszűnik a vízumkényszer Dániával és Spanyolországgal A magyar Külügyminisztérium egyelőre nem kapott hivatalos érte­sítést azzal kapcsolatban, hogy a svájci kormány a vízumkényszer el­törlését tervezi a két ország között. Ezt Sztankovics Imre konzuli főosz­tályvezető közölte az MTI érdeklő­désére. Hozzátette; a magyar kor­mány már korábban javaslatot tett a nyugati kormányoknak a vízum- kényszer eltörlésére. Biztató jel, hogy Svájc nemrég eltörölte a ma­gyar állampolgárok számára az or­szágba való belépéskor előírt 300 dollár kötelező beváltását, s az is, hogy a hírek szerint júniustól meg­szűnik a vízumkötelezettség a Svájc­ba utazó NDK állampolgárok számá­ra. Elmondta még a főosztályvezető, hogy a következő hónapban minden bizonnyal sor kerül Dániával és Spa­nyolországgal a vízumkényszer tel­jes eltörlésére. Gyógyvíz a tamási Nem a strandszezon az igazi oka, hogy mostanában sok szó esik a tamási fürdő­ről. Lapunk rendszeres olvasói tájékozód­hattak már arról, hogy gyógyszállót ter­veznek az üdülőterületre - erre kere­sik a vállalkozókat -, újabb üdülőtelkeket adnak majd el licittel, aztán arról is be­széltünk, hogy megszületett egy rég várt döntés: gyógyvízzé minősítették a tamási I. számú kút vizét. (Folytatás a 3. oldalon.) Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök is részt vett a Honvédelmi Minisztériumban csütörtök délelőtt tartott vezetői értekezleten, amelyen bemutat­ták Für Lajost, a tárca új vezetőjét, illetve elbúcsújtatták Kárpáti Ferencet, a nyug­díjba vonult minisztert. Göncz Árpád rövid beszédében egyebek közt arról szólt, hogy napjainkban a Magyar Honvédség valóban a magyar nép honvédségévé vedlik át. Azoknak, akik korábban más meggyőződést vallottak, illetve nehezen határozták el a szol­gálat folytatását, azt üzente, hogy minden katonára, aki vállalja a haza védelmét, szükség van. Kérte, hogy mindenki szorongás, feszültség nélkül folytassa a mun- káL Kárpáti Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a katonák lépést tartottak a társadalmi változásokkal, megértették az átalakulás szükségességét, s igy ő nyugodt lelkiis­merettel adja át posztját az új miniszternek. Für Lajos bevezetőjében kiemelte: most őrségváltás zajlik az országban, s a katonai életben is. A pártállam időszaka a Magyar Honvédség életében is vé­get ért. Az Orzsággyűlés és a kormány előtt két nagy feladat áll: a demokratikus rend megteremtése a gazdaságban, a társadalomban és a politikában; valamint az ország és a nemzet szuverenitásának helyreállítása. E két cél eléréséhez időre van szükség, de néhány éven belül ki kell vívni, hogy az ország valóban méltó, egyenrangú partnere lehessen az európai népek közösségének. A minisztér hangsúlyozta, hogy nemcsak nálunk zajlanak mélyreható változások, gyökeres elmozdulás észlelhető egész Európában. A kontinens kettéosztottsága, az egy­mással élesen szembenálló katonai tömbök fellazulóban, átalakulóban vannak. Ismeretes a magyar kormány álláspontja a Varsói Szerződésről. (Folytatás a 2. oldalon.) A tudós politikus „Nem volt ez hirtelen váltás” Tudományos munkássága Tolna me­gyéhez s a dél-dunántúli régióhoz köti, pályáját a szekszárdi múzeumban kezd­te három évtizede. A Néprajzi Társaság főtitkáraként is következetesen kiállt a népi értékek megmentéséért, hogy a mú­zeumok legyenek megőrzői s hiteles do­kumentumtárai a nemegyszer feledésbe merüiő értékeknek. Dr. Andrásfalvy Ber­talan kandidátus a Keresztény Ökumeni­kus Iskola Társaság elnökeként az okta­tásban is annak érzelmi oldalát, a közös­séghez való kötődést, a szeretetet hang­súlyozza. A Sárköz legavatottabb isme­rője pályát váltott, a magyar koalíciós kormány művelődési ügyekkel foglalko­zó minisztere. (Folytatás a 2. oldalon.) Horn Gyula kitüntetése Aachenben Nagy Károly császár egykori városa, az NSZK-beli Aachen történelmi tanácsházá­nak koronázási termében csütörtökön, a rádió- és tévéállomások által is közvetített ünnepség keretében a nemzetközi Károly-díjjal tüntették ki Horn Gyula volt magyar külügyminisztert. A becses kitüntetést dr. Jürgen Linden aacheni főpolgármester, a Károly-díj kuratóriumának tagja nyújtotta át. A kuratórium megállapítása szerint az egész magyar népet képviselő Horn Gyula személyében olyan egyéniséget tisztelnek meg a nemzetközi Károly-díjjal, aki európai mércéjű döntéseket hozott, hozzájárult ahhoz, hogy Európa tavaly az ismert módon megváltozott, s hogy ez a változási folyamat Magyarországnak Európába való vissza­térésével átfogta a többi európai államokat is. Az ünnepségen Hans Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminiszte­re beszédében nagy magyar európaiként, bátor férfiként, magyar hazafiként köszön­tötte a volt külügyminisztert. Felidézte, hogy Magyarország külpolitikája Horn hivatalba lépésének első pillanatától kezdve európai békepolitika volt. - Ön Európa jövője, a megoszthatatlan Európa mellett döntött, lerakva ezzel az európai egység alapkövét, s azzal hogy Európa megosztottságával szemben foglalt állást, segített leküzdeni az eu­rópai megosztottságot. Enélkül ma Európa másként festene - mondotta. Mint régi kiállítót köszönthettük a Simovill Ipari Szövetkezetét a BNV- n, ahol 30 négyzetmétert tudhatnak magukénak. Kovács Pál kereske­delmi osztályvezető szerint a jó bornak is kell a cégér, különösen a mai beruházásínséges időkben. A „szebbet, jobbat, igényesebbet” jel­szó fémjelzi a Simovill törekvéseit, akik halogénlámpákat, lámpates­teket, lakások fogyasztói áramköreinek védőberendezéseit és érin­tésvédelmi relével ellátott elosztó tábláikat hozták eladni. Szinte nem akadt pavilon vagy kiállítóhely anélkül, hogy legalább egy kisvállalat, gmk, kft, vagy híradástechnikai gyár ne kínálta volna eladásra a legkülönbözőbb méretű, árfekvésű és típusú parabo­laantennáit Képünkön a SATEC antennái láthatók, melyek között a legnagyobb teljesítményű készülék 1,4 méter átmérőjével 500 program „befogására” képes, ára 159 ezer forint + áfa. A valódi kis- öccs az AX-85-ös, 44 ezer Ft-ba és persze a hozzá tartozó áfába ke­rül.-IS® A szekszárdi Gemencplast Műanyagfeldolgozó Részvénytársaság nem új kiállító, hagyományosan minden évben tavasszal és ősszel is jelen van a BNV-n, hiszen a lakosságnak és a gazdálkodó szervezetek­nek is gyárt mintegy 300 féle terméket. Szintén hagyomány, hogy a volt anyavállalat, a jelenlegi fő részvényessel, a kazincbarcikai BVK- val közös standon állít ki a szabad területen és a B pavilonban egy­aránt. Expo ’90 számunkban:

Next

/
Thumbnails
Contents