Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-23 / 41. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. május 23. Kormányalakító parlamenti ülés Észak- és Dél-Jemen egyetlen ország (Folytatás az 1. oldalról.) jogok teljes körű szabadságát hozza el, helyreállítja az egyéni és a nemzeti mél­tóságot, véget vet a kettős nyelv, a hazug­ság és az elhallgatott igazságok négy év­tizedes országlásának. A bemutatandó ka­binetről szólva kijelentette: az az euró­pai és a magyar politika irányvonal sze­rint a középerők, a centrum kormánya kí­ván lenni. Ennek a kormánynak az irány­vonalát négy alapelv határozza meg: a teljes körű szabadság, a népéredek, a gazdasági fordulat szükségessége és az európaiság. * A nemzeti megújhodás programja cí­met viseli az a dokumentum, amelyet a hétfői és kedd délelőtti bizottsági ülése­ken - még mielőtt a kedd délutáni plená­ris ülésen előterjesztette a megbízott mi­niszterelnök - kézbe vehettek az ország- gyűlési képviselők. Az Antall-kormány programjának irányelvei négy alapelvet határoznak meg, amelyek a kabinet mű­ködését vezérlik majd. A program első alapelvként kimondja, hogy ez a kormány a szabadság kormá­nya kíván lenni. Ez azt jelenti, hogy „min­den magyar állampolgár ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkez­zen a törvény előtt, a hivatalokban és egymás iránt is”. Az új kormány híve a sajtó és a kultúra teljes körű szabadsá­gának, a nevelési és oktatási szabadság­nak, s korszakos feladatnak tartja a vál­lalkozási, gazdasági szabadság helyreállí­tását. A második alapelv: az új kormány a nép kormánya kiván lenni, amely „végleg leváltja az elnyomatás rendszerét és áttér a szabadság rendszerére”, amelyben a nép az állam intézményeit magáénak tekintheti, olyanoknak, amelyek az ő érdekében, vé­delmében, szolgálatában működnek. Az irányelvek harmadik alapelvként jelölik meg, hogy az Antall-kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, s tisztában Új, kelet-európai „Marshall-tervet” ja­vasolt az Egyesült Államokban Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. Elgondolása szerint az EK, az Egyesült Államok és Japán három év alatt 16 mil­liárd dollárt bocsátana a most szervező­dő Kelet-európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank rendelkezésére. Az összeget a Szovjetunió használhatná fel, hogy ipari termékeket vásároljon Lengyelországtól, Csehszlovákiától és Magyarországtól. Az utóbbi országok a keményvaluta-bevé­van azzal, hogy e téren lesz a legnehezebb feladata. „Célunka szociális piacgazdaság megvalósítása, vagyis olyan gazdaságé, amelyben a piac nyitottságát szociális és környezetvédelmi szempontok, a gondos­kodó és hosszú távlatokban gondoskodó társadalom elvárásai egészítik ki” - szögezi le a dokumentum. Végül negyedik alapelv­ként európai kormányként határozza meg önmagát az Antall-kormány, hangsúlyoz­va: vissza akarunk térni az európai örök­séghez, de egyben mindazokhoz az újabb értékekhez is, amelyet Európa az elmúlt negyven év alatt alkotott meg. A kormány elkötelezi magát az európai integráció gon­dolatának; az integráció első fejezete a szabad Magyarország felvétele lesz az Eu­rópa Tanácsba, a végső cél pedig az Euró­pai Közösség tagságának elnyerése az el­következő évtized során. A program középpontjába az embert állították; ezt jelzik az elképzeléseket rész­letesebben kifejtő fejezetek címei is: Ember és környezete; Ember és művelődés; Em­ber és társadalom; Ember és gazdaság; Ember - haza - nagyvilág. Az irányelvek végül a kormány rövid távú cselekvési programját vázolják fel, megjelölve a kor­mányzati irányítás szervezeti és működési rendjének átalakításával, az inflációellenes és vállalkozásélénkítő program meghirde­tésével, bizonyos kiemelt területek felül­vizsgálatával és a társadalmi-gazdasági helyzet hiteles feltárásával kapcsolatos teendőket. Végül a nemzeti megújhodás programja célul tűzi, hogy a kormány rövi­desen részletes programot dolgoz ki, amely a működésének első három évére érvényes feladatokat foglalja majd össze. * Az előterjesztés után megkezdődött a kormányprogram feletti vita, melyet az el­nöklő Szabad György 19 óra előtt néhány perccel zárt le. Az Országgyűlés ma reg­gel 9 órakor folytatja munkáját. telt gazdaságuk korszerűsítésére költe­nék azokban a nyugati országokban, ahonnan a pénz eredetileg származik.- A 16 milliárd dolláros keret szerény ahhoz képest, amibe a második világhá­ború utáni Marshall-terv került - érvelt Dienstbier. - Akkor az Egyesült Államok egy évi nemzeti jövedelmének tíz száza­lékát fordította Nyugat-Európa talpra állí­tására. Most a 16 milliárd az USA, az EK és Japán teljes nemzeti össztermékének egytized százalékát tenné ki. Keddtől eggyel kevesebb a mestersé­gesen megosztott országok száma a vi­lágban: Észak- és Dél-Jemen ünnepé­lyesen kihirdeti a két országrész egyesü­lését, a Jemeni Köztársaság létrejöttét. Ezzel egy politikailag és gazdaságilag is jelentős államalakulat jön létre az Ará- biai-félsziget déli peremén. Az egységes jemeni állam lakossága mintegy 15 mil­lió, területe 540 ezer négyzetkilométer, alapvetően agrártérség. A legújabb feltá­rások szerint igen jelentős kőolajkincs rejtőzik az ország tengerparti talapza­taiban. A lakosság nagy tömegei által őszinte lelkesedéssel üdvözölt egyesülés a jelek szerint komolyabb alapokra támaszko­dik, mint az arab térségben korábban megtett hasonló gesztusok a két ország intézményrendszerét, a politikai felépít­mény elemeit, a jelek szerint egészséges kompromisszumokat kötve, utolsó lé­pésként már sor került a hadseregek „egybeolvasztására” is: Délről Északra és fordítva is jelentősebb egységeket irá­nyítottak át, majd hétfő este az északi Su­ra (konzultatív tanács) és a déli legfel­sőbb népi fórum is jóváhagyta a közös alkotmányt, aminél alapjait egyébként A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nevében dr. Hódi Sán­dor az újvidéki Magyar Szó hasábjain újabb levelet intézett a Szerb és a Vajdasá­gi Tudományos és Művészeti Akadémia el­nökéhez, szorgalmazva, hogy vizsgálják ki tudományosan a Vajdaságban 1941 és 1945 között rendezett vérengzéseket.- A háború alatti atrocitások, véreng­zések a Vajdaság területén élő népeket, nemzeti kisebbségeket sem kímélték - hangzik a levél. - Az úgynevezett tiszto­gatási razziák - a Grassi- és a Zöldi-féle „rendcsinálás” - során, 1942 januárjában, főleg Zsablya, Csurog és Újvidék körzeté­ben, vétlen és bűntelen szerbek, zsidók, ci­gányok ezrei vesztették életüket. Kevésbé ismeretes, hogy 1944 őszén viszont, a front elvonultával, nem kevésbé könyörtelen és véres hajsza folyt a védtelenül maradt ki­már évekkel korábban elvben elfo­gadták. Északon az egyesítést az erős iszlám erők, egyes törzsi hatalmak kérdőjelez­ték meg, az utolsó pillanatig támadva az alkotmányt, amely a sariát, az iszlám tör­vénykezés ősi szokásjogát csupán az alaptörvény „fő forrásaként” említi meg és nem kizárólagosként. Délen viszont az eddig a marxiz- musra-leninizmusra hivatkozó egy- pártrendszert kellett felváltani a politikai pluralizmussal: ennek külső jeleként Aden és más nagyvárosok központjaiból már eltűntek a hatalmas Marx-, Engels- és Lenin-képmások, az addig mindenütt jelenlévő vörös csillagok: helyükön most a közös fekete-fehér-vörös jemeni zászlók lobognak és az egységet éltető jelszavak. Már korábban döntést hoztak arról, hogy az államosított földeket, gyá­rakat, lakásokat és ingatlanokat visszaadják egykori tulajdonosaiknak és egyben lehetővé tették, hogy a délen korábban „tiltott gyümölcsökhöz” a kül­földi újságokhoz bárki szabadon hozzá­jusson. Az új köztársaság elnöke az eddigi Észak-Jement vezető, Ali Abdallah Sza­sebbségek után, hogy az orosz csapatok árnyékában, máig tisztázatlan körülmé­nyek között, máig azonositatlan személyek valóságos népirtást rendeztek az itt élő nemzeti kisebbségek - németek és ma­gyarok - körében. Ezeknek a „bosszúhad­járatoknak” a hatására jelentős mértékben megváltozott e vidék etnikai összetétele, az itt élő népek egymáshoz viszonyított aránya, társadalmi és gazdasági fejlődé­sük esélye. - A VMDK úgy véli, hogy az elin­dult társadalmi változásokkal, demokrati­zálási folyamatokkal összhangban, az igazság feltárásával és kimondásával cél­szerű és hasznos volna történelmünk eme fehér foltjait felszámolni. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a tények elhallgatásával, elfojtásával, a nép történelmi emlékeze­tének meghamisításával nem lehet jó célt szolgálni. leh ezredes lesz, alelnöke pedig a dél-je­meni szocialista párt főtitkára Ali Szalam el-Beid, jövő hétfőn, a bagdadi rendkívüli arab csúcson mindketten jelen lesznek. Az egyesülés motorja kétségkívül a 48 éves Ali Szaleh, aki 12 éves szívós mun­kával és rugalmas kompromisszumkész­séggel érte el a számtalan belső és külső akadály ellenére az egységes Jemen lét­rejöttét. A hivatásos katonatiszt mind a nagyhatalmú törzsi vezetőkkel, mind sa­ját hadseregével, sőt, baloldali ellenzé­kével is meg tudta teremteni a kényes egyensúlyt, az egyesítés minimális felté­telét. Az ő politikai ügyessége eredmé­nyezte, hogy Szaúd-Arábia „áldását ad­ta” a folyamathoz, dacára a 70-es évektől köztük levő jelentős határvitának. Nem lényegtelen, hogy a célt támogatta a Szovjetunió is, mely Dél-Jemen legszo­rosabb szövetségese volt, de Észak-Je­ment is sokoldalúan segítette. Miután Észak-Jemen alapító tagja az Arab Együttműködési Tanácsnak, az Egyiptom, Irak és Jordánia részvételével egy éve alakított integrációs tömörülés­nek, az új Jemeni Köztársaság tagsága is folyamatos lesz.- E meggyőződésből kiindulva a VMDK a Szerb és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia elnökének javaslatot kíván tenni egy - hazai és nemzetközi sza­kértőkből álló - elfogulatlan bizottság ösz- szeállítására, azzal a megbízatással, hogy derítsen fényt az 1941. és 1945. között a Vajdaság területén lezajlott „demográfiai változások” körülményeire és okaira. Hisz- szük, hogy egy ilyen vizsgálat nemcsak a múlt felülvizsgálatát, a történelem fehér folt­jainak a felszámolását szolgálná, hanem hozzájárulna az együtt élő népek közötti bi­zalom elmélyüléséhez is - fejeződik be a levél. A VDMK elnöksége már május 8-án -j előterjesztette ezt a javaslatot a Belgrádi, valamint az Újvidéki Tudományos és Mű­vészeti Akadémia elnökségének, de ed­dig nem kapott rá választ Romániai választás Dienstbier a kelet-európai „Marshall-ten/ről” Mi történt a Vajdaságban? Dacia Libera Dacia Libera (Szabad Dacia) néven új „demokratikus ifjúsági szervezet” alakult Kisinyovban, Szovjet-Moldva fővárosá­ban. Az új politikai szervezet Moldva nemzeti és állami szuverenitását, az önálló állam létrehozását, a szovjet csa­patok moldvai kivonását, saját nemzeti haderő megteremtését hirdeti. A TASZSZ szerint a Dacia Libera ala­kuló konferenciáján több mint negyven küldött vett részt a Romániával határos szovjet köztársaság különböző városai­ból. A tanácskozáson 15 fős koordiná­ciós testületet választottak, amelyet a szervezet első kongresszusának előké­szítésével bíztak meg. Kedden reggel hat órai összesítés szerint Ion Iliescu megsze­rezte a köztársasági elnöki tiszthez szükséges szavazatokat, azaz a szavazatok több mint felét. A bejelentést a központi vá­lasztási iroda tette, közölve, hogy ezzel Iliescu, a Nemzeti Meg- mentési Front jelöltjeként a megszámlált 11 millió 640 ezer sza­vazatból több mint 9 millió voksot kapott, s így törvényesen a Román Köztársaság elnöke lett. A választójogi törvény értelmében Románia elnökévé azt a je­löltet nyilvánítják, aki a választási névjegyzékbe felvett válasz­tóknak legalább fele, plusz egy szavazatát megkapta. Hivatalo­san 16 millió 83 ezer választópolgárt vettek fel a névjegyzékbe, s a reggeli órákig megszámlált szavazatokkal Iliescu a szükséges szavazatok számát jóval túlszárnyalta és változatlanul 80 száza­lék fölötti eredménnyel vezet. A másik két jelölt közül a liberális Campeanu még a 10 százalékot sem érte el, a parasztpárti Ratiu pedig csak „a futottak még” listáján van. A 60 éves Ion Iliescu aktív politikai pályát futott be. Különböző párttisztségeket töltött be, majd eltávolították, mellőzték. Vízügyi mérnökként vezette az országos vízügyi szolgálatot is, de a diktatú­ra utolsó éveiben a műszaki könyvkiadó igazgatójaként dolgozott A forradalom első pillanatától vezette az ország demokratizálódá­sát, és munkája sikeresnek, a választások bizonysága szerint nép­szerűnek bizonyult. A politikai harcokban eredményesen irányítot­ta a Nemzeti Megmentési Frontot, amelynek elnöki tisztét látta el. Ö volt az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke is, amely, ha ideig­lenes jelleggel is, de majdnem államfői feladatért jelentett Az idő mindent megszépít? Emlékek emberekrőlházakról (I.) Öcsény-Budapest légihíd Augusztustól repülhetünk (Folytatás az 1. oldalról.)- Azt már tudjuk, hogy Nyíregyháza és Budapest között már közlekednek a re­pülőgépek. Hallhatnánk erről részlete­ket?- Csehszlovák gyártmányú L-417-es repülőket állítottunk rendszerbe, a gépe­ken egyszerre tizennégy fizető vendég foglalhat helyet. A jegy ára jelenleg két­ezer-ötszáz forint, az összeg magában A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Szekszárdi Városi Szer­vezete értesíti tisztelt tagjait, hogy a so­ron következő taggyűlésünket május 24-én, csütörtökön a szakszervezeti központ nagytermében, a szokott he­lyen tartjuk meg este 8 órai kezdettel. (Korzó Áruház mögött.) Gyűlésünk témája a Kisgazdapárt földprogramjának, illetve az új földtör­foglalja a budapesti repülőtérről a Déli pályaudvarra szállítás díját is.- Körülbelül ennyibe kerülhet majd a Szekszárd-Budapest repülőjegy ára is?- Azt mondhatnám, hogy ezzel lesz ösz- szemérhető. Tény az, hogy manapság a belföldi légijárat nem tartozik a hétközna­pi utazóeszközök közé, szolgáltatásun­kat elsősorban az üzletembereknek és a nyugati turistáknak szánjuk. - szá ­vény tervezetének az ismertetése és megvitatása lesz. Kérjük tisztelt tagjainkat, hogy a program fontossága miatt a gyűlésen minél többen ve­gyenek részt. Várjuk mindazokat, akik a Kisgazdapárttal szimpatizálnak és akiket a Kisgazdapárt földprogramja érdekel. Szekszárdi városi szervezet vezetősége (Folytatás az 1. oldalról.)- Hol van ott vám?- Ma már nincs, de az én gyerekko­romban a város három bevezető részén még állt a vámház, ahol a vidékieknek fi­zetni kellett.- Ez ugye csak mese?- Egyáltalán nem az. Az idősebb szek­szárdiak még jól emlékeznek a három vámra.- Tehát itt vagyunk az egykori újvárosi vám helyén. Valaha a temetőn túl, a Sió közelében volt néhány épület, ahol a kór­ház dolgoztatott a kertészetében szép számmal elmebetegeket. Különben vala­ha Budapest felé Palánkon, Mözsön át kellett menni, a régi Sió-hídon. Amit egyenesen látsz most, új, széles utat, ezen Bonyhádra lehetett menni. Balra a hegyekben gyönyörű szőlőkultúra volt, ezt a részt úgy hívták, hogy Mözsi-hegy. Mindjárt hozzáteszem: azért, mert a mö- zsiek művelték rendkívül nagy szorga­lommal, hozzáértéssel. De induljunk el a város központja irányába.- Akkor is ilyen jó utak voltak?- Nem. Kőzúzalékból képzett, henge­relt út volt. Igaz, a város északi és déli vé­gén vagy 2-2 kilométer hosszan aszfalt- utat építettek, amit akkor úgy hívtak, hogy topeka. Csak most arra kérlek, ne kér­dezd meg, hogy ez mit jelent.- Tehát itt végig mindkét oldalon egy­szerű földszintes házak álltak, melyekből még ma is szép számmal található a vá­rosnak ezen a részén. Itt volt a Tóth-féle bolt, de két házzal odébb már a konkur­encia székelt. Előttem van Boros bácsi magas alakjával, ritkuló ősz hajával... No, de sétáljunk tovább. Ezek a panelházak úgy 15 éve épültek, és az ABC-áruház is akkor készült el. A háttérben, ha jól meg­nézed, látni egy nagyobb épületcsopor­tot, a Rózsa Ferenc Szakközépiskolát. Annak a helyén volt a régi temető. Itt van mindjárt ez a szép templom, de talán menjünk be a plébániára, ahol Hidasi Já­nos prépost úr részletesen elmondja ne­künk a templom történetét.- Hrabovszky Péter - aki császári és királyi generális volt - az egyházra hagy­ta vagyonát, és ebből a hagyatékból épült 1864-68-ig a templom. Az avatásra még abban az évben, október 23-án ke­rült sor. írásos emlék ugyan nincs, de a szájhagyomány szerint a felszentelésen részt vett Liszt Ferenc is, aki erre az alka­lomra írta Szekszárdi mise című művét. Alátámasztja a feltevést, hogy Liszt Fe­renc ott volt a felszentelésen, mert, hogy ezen a napon Szekszárdon tartózkodott, és a báró Augusz családnál adott kon­certet. A templomnak négy harangja van, a legnagyobb 1865-ben készült, súlya 13 mázsa. A neve Szent János. A Béke­harang 6 mázsa, ez 1986-ban került a to­ronyba. A Szent Mihály harangja 1926- ban készült el, súlya 360 kiló, a negyedi­ket Lélekharangnak nevezzük, 78 kiló, 45 éve van a toronyban. A Hrabovszky csa­lád hamvai a templomban, a szentélyben kialakított kápolnában vannak elhelyez­ve. A templom előtt látható kereszt 1824- bői való, a háború alatt megrongálódott, és azt követően újították föl, de a talapza­ta még eredeti.- Köszönjük prépost úr a tájékoztatást és most tovább sétálunk a központ felé.- Nézd meg ezt a házat, ahol a gyógy­szertár van. Valamikor ez volt az Ékes, majd a Blum kereskedés. Itt a tüzelő­Közéleti hír

Next

/
Thumbnails
Contents