Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-22 / 40. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. május 22. Romániai választások Az eredmény a várakozásoknak megfelelően alakult (Folytatás az 1. oldalról.) Párt 10, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6, a romániai ökologista mozgalom 5, a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt 4 százalékos aránnyal lehet jelen majd. A szenátusban is hasonló a helyzet: liberálisok 9,5, RMDSZ 6, ökologisták 5, parasztpárt 3,5 százalékos arányra számíthatnak. Ez a felmérés még nem mutat hiteles képet, mert a felmérő pontok nem terítették teljesen az országot. Az máris megállapítható, hogy a romániai választás a várakozásoknak megfelelően alakult. A győztes forradalom után nyomban megalakult Nemzeti Megmentési Frontot támogatták a legtöbben, így ez a politikai párt változatlanul a legjelentősebb politikai erő az országban. A választási kampányban is lehetett érzékelni, hogy a Liberális Pártnak nincs nagy tömegbefolyása, a Parasztpárt pedig nem tudta meghódítani a falvak lakosait. A vonzó programot a Front jelentette, nem is azzal, hogy milyen jövőt ígért a románoknak, hanem azzal, hogy azok a jelentős változások, amelyek a forradalom győzelme után bekövetkeztek, mind a front nevéhez és jelenlétéhez fűződnek. Ez erősen befolyásolta a választópolgárokat. Hasonló a helyzet az elnökválasztásnál. Ion Iliescu személye azért olyan népszerű, mert a diktatúra bukását követően ő jelent meg először a politikai életben, és mint vezető, sikeresen átvészelte az ellene irányult támadásokat. Még a Bukarestben az Egyetem téren levő folyamatos tüntetés sem tudta megtörni ezt a népszerűséget. Meghallgatások az országgyűlési bizottságokban A bulgáriai „vörös kormány” 100 napja (Folytatás az 1. oldalról.) Döntő fontosságú kérdésnek Ítélte az önálló, nemzeti szellemű hadsereg megteremtését Für Lajos, honvédelmi miniszterjelölt. A honvédelmi tárca várományosa az illetékes parlamenti bizottság előtti hétfői meghallgatáson szólt erről, hangsúlyozva, hogy a magyar történelem sorsfordulóinál mindig nagy szerep hárult a honvédségre. Hozzátette: napjainkban sincs ez másképp, hiszen jelenleg nemcsak a demokratizálódás, hanem a nemzeti szuverenitás ügye is napirenden van. Für Lajos - röviden vázolva terveit - elsőrendű célként jelölte meg, hogy a négy évtizeden át a hadseregben is uralkodó internacionalista szellemiséget felváltsa a nemzeti gondolkodás, a nemzettel való azonosulás szemlélete. Mint mondotta: ehhez elengedhetetlen, hogy a korábbi eszmerendszer jegyében nevelt tiszti és tiszthelyettesi állományt minél hamarabb átképezzék. A.bizottsági meghallgatáson több képviselő is érdeklődött arról: miként képzeli el a jövőbeni miniszter hazánk és a Varsói Szerződés viszonyát. Für Lajos egyetértett azzal, hogy a végső cél a Varsói Szerződésből való kilépés, ám hozzáfűzte: jelenleg a VSZ-tagság megszüntetése nem lehet egyoldalú elhatározás kérdése. Ateljes rendezés ugyanis csak kétoldalú tárgyalások során érhető el, így elsősorban a Szovjetunióval, illetve a többi tagállammal folytatott eszmecsere útján. Több mint két órán át záporoztak a kérdések Rabár Ferenc pénzügyminiszter-jelöltre, aki kinevezése előtti meghallgatáson jelent meg hétfőn az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága előtt. A leendő miniszter röviden ismertette eddigi szakmai pályafutását, majd elképzeléseit ecsetelte. Szerencsésnek tartotta, hogy a Pénzügyminisztérium új struktúrája magában foglalja a korábbi Tervhivatal és Árhivatal egyes funkcióit is, már csak azért is, mert ezzel - véleménye szerint - remélhetőleg megszűnik az a széttagoltság, amely eddig zavarokat okozott a gazdaságpolitika irányításában. Egyik legfontosabb feladataként a valódi piacgazdálkodás kialakítását jelölte meg, mégpedig oly módon, hogy számottevően növekedjen a piaci szereplők, azaz a vevők és az eladók száma. Rabár Ferenc a rövid távú intézkedések között sorolta fel a vállalkozások élénkítését, az infláció megfékezését, s a hosszabb távon megvalósítható célok között említette a fizetési mérleg javítását. A leendő pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az idén szinte lehetetlen koncepcionálisan irányítani a gazdaságpolitikát, olyan átmeneti időszak lesz ez az esztendő, amelyben szinte csak tűzoltómunkára futja az új Pénzügyminisztérium erejéből, s az egyetlen fő cél az ország fizető- képességének fenntartása lesz. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága hétfőn három miniszterjelöltet - Nagy Ferenc földművelésügyi, Gerbovits Jenő tárca nélküli és Siklós Csaba közlekedési és hírközlési - hallgatott meg. Nagy Ferenc, aki évekig tsz-elnökként dolgozott, majd 1983-ban ment nyugdíjba, elmondotta, hogy alapvetően az 1947-es tulajdoni állapotokat kívánják helyreállítani, anyagilag rehabilitálva az elmúlt 40 év során megnyomorított, kisemmizett parasztságot. Nem új földosztásról van szó, hanem a tulajdonjog helyreállításáról. Ez azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezetek tovább gazdálkodhatnak, ám a földekért ezután - amennyiben a tulajdonos bérbe adja - bérleti dijat kell fizetni. A program megvalósítása során a fokozatosságra és a teljes önkéntességre törekednek. Véleménye szerint nem marad parlagon a föld, mivel a szabadon maradt földek az önkormányzatok tulajdonába kerülnek. Gerbovits Jenő, aki a Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát, elmondotta, hogy véleménye szerint nemcsak a földet kell visszaadni a parasztoknak, hanem a gyárat, a bérházat, a különböző üzleteket az eredeti tulajdonosoknak. Ez utóbbi az ő magánvéleménye,- a Kisgazdapárt földprogramját viszont mindenképpen következetesen végig akarja vinni. Véleménye szerint ugyanis attól kell félni, hogy a termelőszövetkezetek előbb szétesnek, mint ahogy a parasztok hozzájuthatnak földjeikhez. Siklós Csaba a közlekedés és a hírközlés jelenlegi helyzetét válságosnak minősítette, mindkét ágazatot a számottevő elmaradottság jellemzi. Éppen ezért véleménye szerint összehangolt fejlesztésre van szükség a vasúti, közúti, légiközlekedésben, valamint a hírközlésben, ami csak a privatizáció, a külföldi töke gyors bevonása révén oldható meg. Hangsúlyozta: szükség van az érvényben lévő nemzetközi szerződések felülvizsgálatára is. (Folytatás az 1. oldalról.) Szófiai ismerőseim arról panaszkodnak, hogy Bulgáriában mindig volt olyan, hogy valamit nem lehetett kapni, de még sohasem volt olyan, hogy ennyi mindent ne lehetett volna. Tartós a hiány élelmiszerekből, húsból és húskészítményekből, a csirkehús manapság annyira ritka a szófiai üzletekben, mint egy másik madárfajta, a fehér holló. A kormánypárti sajtó kész a magyarázattal, „a legutóbbi évtizedekben olyan aránytalanságok alakultak ki az élelmiszer-termelésben, hogy például az alig 9 milliós Bulgária 1,2 millió lakosú fővárosa mindössze 2 százalékban részesedik a hústermelésben, a fogyasztásban viszont 24 százalékkal”. Azért az egypárti kormány pártját fogó sajtó sem ajánlja a fővárosiaknak, hogy állatokat neveljenek a lakótelepi lakások erkélyein vgy fürdőszobáiban. A Lukanov- kormánnyal elégedett bolgár lapok is kénytelenek elismerni, hogy a jövő év végéig semmiképpen sem várható alapvető változás a bolgár élelmiszer-ellátásban. Addig pedig a bolgár vásárló, főképpen ha városi: eszi, nem eszi, nem kap mást. Más véleményen van az ellenzéki sajtó, amelynek legnépszerűbb lapja, a „Demok- racija" rendszeresen piaci és üzleti „őrjáratokat” tart az állami és a szövetkezeti üzletekben, piacokon, boltokban. A lap is megerősíti a Bulgáriában egyre általánosabbá váló képet: az állami zöldségboltokban lekváron és mézen, hagymán és uborkán kívül csak nagy ritkán lehet valamit is kapni, míg a nem állami elárusítóhelyeken csaknem minden van, „természetesen” többszörös áron. Ezért az ellenzék határozottan elutasítja a kormánynak azt az érvelését, hogy az áruhiányt az indokolatlan fel- vásárlási láz okozná. Az állami élelmiszerkereskedelem csődjét, különösen az alapvető élelmiszerek területén, már - a kozmetikázásban sokáig élen járó - bolgár Központi Statisztikai Hivatal sem tagadja. Legfrissebb adatai szerint az év első 4 hónapjában 1,6 százalékkal csökkent a piacra került élelmiszerek mennyisége. Igaz, csak akkor lehet pontos képet alkotni a piaci állapotokról, ha figyelembe veszünk egy olyan adatot is, amelyet a statisztikai hivatal mindeddig szemérmesen elhallgatott: 1989-hez viszonyítva Bulgáriában összességében 14 százalékkal nőtt az élelmiszerek fogyasztói ára, de például bizonyos édesipari termékeké 90 százalékkal, egyes italoké majdnem 25 százalékkal. A minősíthetetlen áruellátás, a fojtogató nyugati adósságcsapda, a KGST- partnerekkel szemben fennálló hatalmas bolgár passzívum, a nemzetiségi kérdések megoldatlansága, az 5 hónapja szüntelenül csökkenő termelés láttán Bulgáriában egyelőre kevesen vállalkoznak arra, hogy értékeljék a Lukanov-kormány tevékenységét. A kivétel az Otecsesztven Front című napilap, amely szerint 100 nap alatt nem lehet csodát tenni, de azért már vannak biztató jelek. Ezek közé sorolja a lap, hogy a február 8-án hivatalba lépett, akkor még „tisztán kommunista” (április 2-től már szocialista) összetételű kormány meghirdette a tulajdonformák egyenlőségét, hozzákezdett az állami tulajdon eddigi monopóliumának korlátozásához, gazdasági reformot hirdetett meg a tervutasításos rendszerből a szociálisan orientált piac- gazdaságba történő átmenetre, megszüntette Bulgária nemzetközi elszigeteltségét, és arra törekszik, hogy az országot közelítse a világgazdasághoz. Az értékelés szerint siker, hogy Franciaország április elején 1 milliárd frankos hitelt ígért Bulgáriának. A méltatás szerint tény, hogy 10 nagy nemzetközi pénzintézet vállalta a bolgár törzstartozások június 30- ig történő refinanszírozását, mivel Bulgária fizetésképtelenséget jelentett be törzstartozásainak törlesztésére. Siker, hogy Bulgária - a kelet-európai országok közül utolsóként - május 8-án együttműködési megállapodást irt alá az EGK-val, bár a szerződés legkorábban csak 1992 után fejthet ki kedvező hatást. A lap szerint mindenképpen meg kell említeni, hogy „aktivizálódnak” a tárgyalások Bulgária tagságáról a GATT-ban, a Világbankban és a Nemzetközi Valutaalapban, s Bulgária tagja lett az újonnan alakult Európai Fejlesztési Banknak, amelytől beruházási hiteleket remél. Csak egyet lehet érteni az Otecsesztven Front elemzésének azzal a kitételével, hogy a bolgár társadalomban hallhatóak olyan hangok, amelyek szerint a gazdasági területen egyelőre nem láthatóak a kormány tevékenységének eredményei. A lap is kénytelen volt elismerni, hogy az élelmiszer- ellátásban csak 1991 második felétől, sőt inkább 1992-ben várható javulás. Díjátadás az MHB Rt. Szekszárdi Igazgatóságán A Magyar Hitelbank Rt. március 23-án Budapesten rendezte meg hagyományos tavaszi letéti jegy sorsolását a szekszárdi SZÜV szakembereinek segítségével. A bank szekszárdi igazgatóságának körzetéhez tartozó nyertes letéti jegytulajdonosok hétfőn a megyeszékhelyen vehették át nyereményeiket a bank épületében. Tizennégy díj talált gazdára (illetve voltak akik nem találták gazdájukat mert nem jelentkeztek értük), köztük két ITT videomagnó, egy 50 ezer, egy 10 ezer, nyolc 5 ezer forint értékű letéti jegy, egy szintén 5 ezer forint értékű vásárlási utalvány, valamint egy gépkocsi letéti számot igénybe vevő Wartburg Spe- ciálra előfizető az autó árának 20 százalékát nyerte. (A bank kéri, hogy a 813240,904817, 928037,567089 ésa 021499-esszámú letéti jegyek tulajdonosai jelentkezzenek nyereményeikért) Palotásné Kővári Teréz immár egy videomagnó boldog tulajdonosaként A Magyar Nemzeti Bank Közéleti hír valuta- (bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: ír font japán yen (1000) 10114,87 407,96 10 740,53 433,20 1990. május 22-től 28-iq kanadai dollár 5308,48 5636,84 kuvaiti dinár 21 505,82 22 836,08 Pénznem vételi eladási norvég korona 972,74 1032,97 árf. 100 egys. Ft-ban NSZK márka 3772,34 4005,68 angol font 10590,90 11246,00 olasz lira (1000) 51,27 54,45 ausztrál dollár 4783,27 5079,15 osztrák schilling 535,92 569,06 belga frank 182,55 193,85 portugál escudo 42,67 45,31 dán korona 988,31 1049,45 spanyol peseta 60,66 64,32 finn márka 1598,38 1697,24 svájci frank 4410,95 4683,79 francia frank 1118,75 1187,95 svéd korona 1034,22 1098,20 görög drachma a/b 38,27 40,63 USA dollár 6256,04 6643,02 holland forint 3355,35 3562,89 ECU (közös piac) 7739,76 8218,50 A Kereszténydemokrata Néppárt Szek- szárd város és város környéki szervezete megtartotta tisztújító közgyűlését. Az alapszervezet elfogadta megújított alapszabályát megválasztotta tisztségviselőit Az alapszervezet elnöke: dr. Kleininger Ottó. Titkárai: dr. Tóthné László Anikó, Dombai Gyula. Vezetőségi tagok: Frank Ferenc, Endrődi István. Propaganda- és sajtófelelős: Nemes András. Gazdasági vezető: Takács Istvánná. A fegyelmi bizottság elnöke: Halmai János. Kereszténydemokrata Néppárt Szekszárdi Alapszervezete Hírek a világgazdaságból Hazamennek a vendégmunkások Csehszlovákiából Csehszlovákia nem újítja meg a vendég- munkásokról szóló kétoldalú egyezményeit amelyek mintegy 46 ezer külföldit - köztük 35 ezer vietnamit - érintenek. Az egyezmények többsége 1990 végéig lejár és a vendégmunkások - többnyire vietnamiak, kubaiak és lengyelek - fokozatosan térnek vissza hazájukba 1995-ig. A prágai kormány intézkedése szerint azoknak a külföldieknek, akik Csehszlovákiában kívánnak dolgozni, a jövőben munkavállalási engedéllyel kell rendelkezniük. A prágai döntés összhangban áll Csehszlovákia piacgazdaságra való áttérésével'és azzal, hogy az ország saját polgárainak kíván elsősorban munkát biztosítani. Jön a Clio A Clio váltja fel a francia Renault autógyár immár 15 éve forgalmazott, és sok alkalommal korszerűsített, igen népszerű kis kocsiját az R5-ös típust. A Clio minden tekintetben korszerűbb lesz elődjénél, s nem kevesebb mint 51 különböző változatban készül majd. A három-illetve ötajtós kocsihoz ötféle motor készül, a legkisebb 1108, a legnagyobb 1721 köbcentiméteres, de a későbbiekben a Clio sport változata 1764 köbcentiméteres, 16 szelepes motort kap. Valamennyi ólommentes benzinnel működik. A dízel változatot 1850 köbcentiméteres, 65 lóerős motorral szerelik fel. A Clio karosszériája korszerű vonalvezetésű, az aerodinamikát messzemenően figyelembe vevő, a belső kiképzés kényelmes, a műszerfal könnyen áttekinthető, a kocsi vezetése nem fárasztó, mert az üléseket az ergonómia szabályai alapján alakították ki. A Clio korántsem lesz a legolcsóbb kocsi: az alaptípus ára 55 ezer frank, ez jelenleg az R5 drágább variációinak ára. A Renault változatlanul komoly versenytársa lesz a Fiat Unó, a Ford Fiesta és a Peugeot 205 típusú kocsiknak. Tavaly az R5 volt Franciaországban a legkeresettebb autó: csaknem negyedmilliót adtak el belőle. Az új Clio két telephelyen készül majd, egy franciaországi és egy spanyolországi Renault gyárban s rövidesen már napi 2550 példány kerül az autóüzletekbe belőle. Szagtalan lesz a Trabant? Lipcsében bemutatták a Trabant motorjához alkalmazható katalizátort, amely immár sorozatgyártásra kész állapotban van. A szerkezet beépítése nyomán a Trabant kipufogógázai 90 százalékban teljesítik a környezetvédelemmel kapcsolatos szabvány, az Ece 1504 előírásait - állította a lipcsei bemutatón a katalizátort kifejlesztő nyugatnémet „Tpo-Car-Products” cég. A kipufogógázokat ártalmatlanná tevő szerkezet nem csökkenti a motor teljesítményét, élettartama pedig mintegy 70 000 kilométer - természetesen ólommentes benzin használata esetén. A szerkezet mind kelet-, mind nyugatnémet márkáért megvásárolható. Konvertibilis valuta ára lényegesen kedvezőbb, mint az NSZK-ban, ahol egy katalizátorért 600 nyugatnémet márkát kell kifizetni. Keletnémet árról azonban a tájékoztatón nem esett szó... A gyártó cég becslése szerint az NDK-ban futó kétmillió Trabant közül mintegy 1,8 millió van katalizátor beépítésére alkalmas műszaki állapotban. Tárgyalások folynak a berlini közlekedési minisztériummal a katalizátor beépítésére ösztönző adókedvezmény megadásáról.
