Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-22 / 40. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. május 22. Romániai választások Az eredmény a várakozásoknak megfelelően alakult (Folytatás az 1. oldalról.) Párt 10, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6, a romániai ökologista mozgalom 5, a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt 4 százalékos aránnyal lehet jelen majd. A szenátus­ban is hasonló a helyzet: liberálisok 9,5, RMDSZ 6, ökologisták 5, parasztpárt 3,5 százalékos arányra számíthatnak. Ez a felmé­rés még nem mutat hiteles képet, mert a felmérő pontok nem te­rítették teljesen az országot. Az máris megállapítható, hogy a romániai választás a várako­zásoknak megfelelően alakult. A győztes forradalom után nyomban megalakult Nemzeti Megmentési Frontot támogatták a legtöbben, így ez a politikai párt változatlanul a legjelentősebb politikai erő az országban. A választási kampányban is lehetett érzékelni, hogy a Liberális Pártnak nincs nagy tömegbefolyása, a Parasztpárt pedig nem tudta meghódítani a falvak lakosait. A vonzó programot a Front jelentette, nem is azzal, hogy milyen jö­vőt ígért a románoknak, hanem azzal, hogy azok a jelentős vál­tozások, amelyek a forradalom győzelme után bekövetkeztek, mind a front nevéhez és jelenlétéhez fűződnek. Ez erősen befo­lyásolta a választópolgárokat. Hasonló a helyzet az elnökválasztásnál. Ion Iliescu személye azért olyan népszerű, mert a diktatúra bukását követően ő jelent meg először a politikai életben, és mint vezető, sikeresen átvé­szelte az ellene irányult támadásokat. Még a Bukarestben az Egyetem téren levő folyamatos tüntetés sem tudta megtörni ezt a népszerűséget. Meghallgatások az országgyűlési bizottságokban A bulgáriai „vörös kormány” 100 napja (Folytatás az 1. oldalról.) Döntő fontosságú kérdésnek Ítélte az önálló, nemzeti szellemű hadsereg meg­teremtését Für Lajos, honvédelmi minisz­terjelölt. A honvédelmi tárca várományo­sa az illetékes parlamenti bizottság előtti hétfői meghallgatáson szólt erről, hang­súlyozva, hogy a magyar történelem sorsfordulóinál mindig nagy szerep hárult a honvédségre. Hozzátette: napjainkban sincs ez másképp, hiszen jelenleg nem­csak a demokratizálódás, hanem a nemze­ti szuverenitás ügye is napirenden van. Für Lajos - röviden vázolva terveit - el­sőrendű célként jelölte meg, hogy a négy évtizeden át a hadseregben is uralkodó internacionalista szellemiséget felváltsa a nemzeti gondolkodás, a nemzettel való azonosulás szemlélete. Mint mondotta: ehhez elengedhetetlen, hogy a korábbi eszmerendszer jegyében nevelt tiszti és tiszthelyettesi állományt minél hamarabb átképezzék. A.bizottsági meghallgatáson több kép­viselő is érdeklődött arról: miként képzeli el a jövőbeni miniszter hazánk és a Var­sói Szerződés viszonyát. Für Lajos egyetértett azzal, hogy a végső cél a Var­sói Szerződésből való kilépés, ám hozzá­fűzte: jelenleg a VSZ-tagság megszünteté­se nem lehet egyoldalú elhatározás kérdé­se. Ateljes rendezés ugyanis csak kétolda­lú tárgyalások során érhető el, így elsősor­ban a Szovjetunióval, illetve a többi tagál­lammal folytatott eszmecsere útján. Több mint két órán át záporoztak a kérdések Rabár Ferenc pénzügyminisz­ter-jelöltre, aki kinevezése előtti meghall­gatáson jelent meg hétfőn az Országgyű­lés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bi­zottsága előtt. A leendő miniszter röviden ismertette eddigi szakmai pályafutását, majd elképzeléseit ecsetelte. Szeren­csésnek tartotta, hogy a Pénzügyminisz­térium új struktúrája magában foglalja a korábbi Tervhivatal és Árhivatal egyes funkcióit is, már csak azért is, mert ezzel - véleménye szerint - remélhetőleg meg­szűnik az a széttagoltság, amely eddig zavarokat okozott a gazdaságpolitika irá­nyításában. Egyik legfontosabb feladata­ként a valódi piacgazdálkodás kialakítá­sát jelölte meg, mégpedig oly módon, hogy számottevően növekedjen a piaci szereplők, azaz a vevők és az eladók száma. Rabár Ferenc a rövid távú intéz­kedések között sorolta fel a vállalkozá­sok élénkítését, az infláció megfékezé­sét, s a hosszabb távon megvalósítható célok között említette a fizetési mérleg ja­vítását. A leendő pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az idén szinte lehetetlen koncep­cionálisan irányítani a gazdaságpolitikát, olyan átmeneti időszak lesz ez az eszten­dő, amelyben szinte csak tűzoltómunká­ra futja az új Pénzügyminisztérium erejé­ből, s az egyetlen fő cél az ország fizető- képességének fenntartása lesz. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsá­ga hétfőn három miniszterjelöltet - Nagy Ferenc földművelésügyi, Gerbovits Jenő tárca nélküli és Siklós Csaba közlekedé­si és hírközlési - hallgatott meg. Nagy Ferenc, aki évekig tsz-elnökként dolgozott, majd 1983-ban ment nyugdíj­ba, elmondotta, hogy alapvetően az 1947-es tulajdoni állapotokat kívánják helyreállítani, anyagilag rehabilitálva az elmúlt 40 év során megnyomorított, ki­semmizett parasztságot. Nem új földosz­tásról van szó, hanem a tulajdonjog hely­reállításáról. Ez azt is jelenti, hogy a ter­melőszövetkezetek tovább gazdálkod­hatnak, ám a földekért ezután - amennyi­ben a tulajdonos bérbe adja - bérleti dijat kell fizetni. A program megvalósítása so­rán a fokozatosságra és a teljes önkén­tességre törekednek. Véleménye szerint nem marad parlagon a föld, mivel a sza­badon maradt földek az önkormányzatok tulajdonába kerülnek. Gerbovits Jenő, aki a Kertészeti Egye­temen szerzett diplomát, elmondotta, hogy véleménye szerint nemcsak a föl­det kell visszaadni a parasztoknak, ha­nem a gyárat, a bérházat, a különböző üzleteket az eredeti tulajdonosoknak. Ez utóbbi az ő magánvéleménye,- a Kisgaz­dapárt földprogramját viszont minden­képpen következetesen végig akarja vin­ni. Véleménye szerint ugyanis attól kell félni, hogy a termelőszövetkezetek előbb szétesnek, mint ahogy a parasztok hoz­zájuthatnak földjeikhez. Siklós Csaba a közlekedés és a hír­közlés jelenlegi helyzetét válságosnak minősítette, mindkét ágazatot a számot­tevő elmaradottság jellemzi. Éppen ezért véleménye szerint összehangolt fejlesz­tésre van szükség a vasúti, közúti, légi­közlekedésben, valamint a hírközlésben, ami csak a privatizáció, a külföldi töke gyors bevonása révén oldható meg. Hangsúlyozta: szükség van az érvény­ben lévő nemzetközi szerződések felül­vizsgálatára is. (Folytatás az 1. oldalról.) Szófiai ismerőseim arról panaszkodnak, hogy Bulgáriában mindig volt olyan, hogy valamit nem lehetett kapni, de még soha­sem volt olyan, hogy ennyi mindent ne lehetett volna. Tartós a hiány élelmiszerek­ből, húsból és húskészítményekből, a csir­kehús manapság annyira ritka a szófiai üz­letekben, mint egy másik madárfajta, a fe­hér holló. A kormánypárti sajtó kész a ma­gyarázattal, „a legutóbbi évtizedekben olyan aránytalanságok alakultak ki az élel­miszer-termelésben, hogy például az alig 9 milliós Bulgária 1,2 millió lakosú fővárosa mindössze 2 százalékban részesedik a hústermelésben, a fogyasztásban viszont 24 százalékkal”. Azért az egypárti kormány pártját fogó sajtó sem ajánlja a fővárosiaknak, hogy ál­latokat neveljenek a lakótelepi lakások er­kélyein vgy fürdőszobáiban. A Lukanov- kormánnyal elégedett bolgár lapok is kénytelenek elismerni, hogy a jövő év vé­géig semmiképpen sem várható alapvető változás a bolgár élelmiszer-ellátásban. Addig pedig a bolgár vásárló, főképpen ha városi: eszi, nem eszi, nem kap mást. Más véleményen van az ellenzéki sajtó, amelynek legnépszerűbb lapja, a „Demok- racija" rendszeresen piaci és üzleti „őrjára­tokat” tart az állami és a szövetkezeti üzle­tekben, piacokon, boltokban. A lap is megerősíti a Bulgáriában egyre általáno­sabbá váló képet: az állami zöldségboltok­ban lekváron és mézen, hagymán és ubor­kán kívül csak nagy ritkán lehet valamit is kapni, míg a nem állami elárusítóhelyeken csaknem minden van, „természetesen” többszörös áron. Ezért az ellenzék határo­zottan elutasítja a kormánynak azt az érve­lését, hogy az áruhiányt az indokolatlan fel- vásárlási láz okozná. Az állami élelmiszer­kereskedelem csődjét, különösen az alap­vető élelmiszerek területén, már - a kozme­tikázásban sokáig élen járó - bolgár Központi Statisztikai Hivatal sem tagadja. Legfrissebb adatai szerint az év első 4 hó­napjában 1,6 százalékkal csökkent a piac­ra került élelmiszerek mennyisége. Igaz, csak akkor lehet pontos képet al­kotni a piaci állapotokról, ha figyelembe ve­szünk egy olyan adatot is, amelyet a statisztikai hivatal mindeddig szemérme­sen elhallgatott: 1989-hez viszonyítva Bul­gáriában összességében 14 százalékkal nőtt az élelmiszerek fogyasztói ára, de pél­dául bizonyos édesipari termékeké 90 szá­zalékkal, egyes italoké majdnem 25 száza­lékkal. A minősíthetetlen áruellátás, a fojto­gató nyugati adósságcsapda, a KGST- partnerekkel szemben fennálló hatalmas bolgár passzívum, a nemzetiségi kérdések megoldatlansága, az 5 hónapja szüntele­nül csökkenő termelés láttán Bulgáriában egyelőre kevesen vállalkoznak arra, hogy értékeljék a Lukanov-kormány tevékeny­ségét. A kivétel az Otecsesztven Front című napilap, amely szerint 100 nap alatt nem le­het csodát tenni, de azért már vannak biz­tató jelek. Ezek közé sorolja a lap, hogy a február 8-án hivatalba lépett, akkor még „tisztán kommunista” (április 2-től már szo­cialista) összetételű kormány meghirdette a tulajdonformák egyenlőségét, hozzákez­dett az állami tulajdon eddigi monopóliu­mának korlátozásához, gazdasági refor­mot hirdetett meg a tervutasításos rendszerből a szociálisan orientált piac- gazdaságba történő átmenetre, megszün­tette Bulgária nemzetközi elszigeteltségét, és arra törekszik, hogy az országot közelít­se a világgazdasághoz. Az értékelés szerint siker, hogy Fran­ciaország április elején 1 milliárd frankos hitelt ígért Bulgáriának. A méltatás szerint tény, hogy 10 nagy nemzetközi pénzintézet vállalta a bolgár törzstartozások június 30- ig történő refinanszírozását, mivel Bulgária fizetésképtelenséget jelentett be törzstar­tozásainak törlesztésére. Siker, hogy Bul­gária - a kelet-európai országok közül utolsóként - május 8-án együttműködési megállapodást irt alá az EGK-val, bár a szerződés legkorábban csak 1992 után fejthet ki kedvező hatást. A lap szerint min­denképpen meg kell említeni, hogy „aktivi­zálódnak” a tárgyalások Bulgária tagságá­ról a GATT-ban, a Világbankban és a Nemzetközi Valutaalapban, s Bulgária tag­ja lett az újonnan alakult Európai Fejlesztési Banknak, amelytől beruházási hiteleket remél. Csak egyet lehet érteni az Otecseszt­ven Front elemzésének azzal a kitételével, hogy a bolgár társadalomban hallhatóak olyan hangok, amelyek szerint a gazdasági területen egyelőre nem láthatóak a kormány tevékenységének eredményei. A lap is kénytelen volt elismerni, hogy az élelmiszer- ellátásban csak 1991 második felétől, sőt in­kább 1992-ben várható javulás. Díjátadás az MHB Rt. Szekszárdi Igazgatóságán A Magyar Hitelbank Rt. március 23-án Bu­dapesten rendezte meg hagyományos tava­szi letéti jegy sorsolását a szekszárdi SZÜV szakembereinek segítségével. A bank szek­szárdi igazgatóságának körzetéhez tartozó nyertes letéti jegytulajdonosok hétfőn a me­gyeszékhelyen vehették át nyereményeiket a bank épületében. Tizennégy díj talált gazdára (illetve voltak akik nem találták gazdájukat mert nem je­lentkeztek értük), köztük két ITT videomagnó, egy 50 ezer, egy 10 ezer, nyolc 5 ezer forint értékű letéti jegy, egy szintén 5 ezer forint ér­tékű vásárlási utalvány, valamint egy gépko­csi letéti számot igénybe vevő Wartburg Spe- ciálra előfizető az autó árának 20 százalékát nyerte. (A bank kéri, hogy a 813240,904817, 928037,567089 ésa 021499-esszámú letéti jegyek tulajdonosai jelentkezzenek nyere­ményeikért) Palotásné Kővári Teréz immár egy videomagnó boldog tulajdonosaként A Magyar Nemzeti Bank Közéleti hír valuta- (bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: ír font japán yen (1000) 10114,87 407,96 10 740,53 433,20 1990. május 22-től 28-iq kanadai dollár 5308,48 5636,84 kuvaiti dinár 21 505,82 22 836,08 Pénznem vételi eladási norvég korona 972,74 1032,97 árf. 100 egys. Ft-ban NSZK márka 3772,34 4005,68 angol font 10590,90 11246,00 olasz lira (1000) 51,27 54,45 ausztrál dollár 4783,27 5079,15 osztrák schilling 535,92 569,06 belga frank 182,55 193,85 portugál escudo 42,67 45,31 dán korona 988,31 1049,45 spanyol peseta 60,66 64,32 finn márka 1598,38 1697,24 svájci frank 4410,95 4683,79 francia frank 1118,75 1187,95 svéd korona 1034,22 1098,20 görög drachma a/b 38,27 40,63 USA dollár 6256,04 6643,02 holland forint 3355,35 3562,89 ECU (közös piac) 7739,76 8218,50 A Kereszténydemokrata Néppárt Szek- szárd város és város környéki szervezete megtartotta tisztújító közgyűlését. Az alap­szervezet elfogadta megújított alapszabályát megválasztotta tisztségviselőit Az alapszer­vezet elnöke: dr. Kleininger Ottó. Titkárai: dr. Tóthné László Anikó, Dombai Gyula. Vezető­ségi tagok: Frank Ferenc, Endrődi István. Propaganda- és sajtófelelős: Nemes András. Gazdasági vezető: Takács Istvánná. A fe­gyelmi bizottság elnöke: Halmai János. Kereszténydemokrata Néppárt Szekszárdi Alapszervezete Hírek a világgazdaságból Hazamennek a vendégmunkások Csehszlovákiából Csehszlovákia nem újítja meg a vendég- munkásokról szóló kétoldalú egyezmé­nyeit amelyek mintegy 46 ezer külföldit - köztük 35 ezer vietnamit - érintenek. Az egyezmények többsége 1990 végéig lejár és a vendégmunkások - többnyire vietna­miak, kubaiak és lengyelek - fokozatosan térnek vissza hazájukba 1995-ig. A prágai kormány intézkedése szerint azoknak a külföldieknek, akik Csehszlovákiában kí­vánnak dolgozni, a jövőben munkavállalási engedéllyel kell rendelkezniük. A prágai döntés összhangban áll Csehszlovákia piacgazdaságra való áttérésével'és azzal, hogy az ország saját polgárainak kíván el­sősorban munkát biztosítani. Jön a Clio A Clio váltja fel a francia Renault autó­gyár immár 15 éve forgalmazott, és sok al­kalommal korszerűsített, igen népszerű kis kocsiját az R5-ös típust. A Clio minden te­kintetben korszerűbb lesz elődjénél, s nem kevesebb mint 51 különböző változatban készül majd. A három-illetve ötajtós kocsi­hoz ötféle motor készül, a legkisebb 1108, a legnagyobb 1721 köbcentiméteres, de a későbbiekben a Clio sport változata 1764 köbcentiméteres, 16 szelepes motort kap. Valamennyi ólommentes benzinnel műkö­dik. A dízel változatot 1850 köbcentiméte­res, 65 lóerős motorral szerelik fel. A Clio karosszériája korszerű vonalvezetésű, az aerodinamikát messzemenően figyelembe vevő, a belső kiképzés kényelmes, a műszer­fal könnyen áttekinthető, a kocsi vezetése nem fárasztó, mert az üléseket az ergonómia szabályai alapján alakították ki. A Clio koránt­sem lesz a legolcsóbb kocsi: az alaptípus ára 55 ezer frank, ez jelenleg az R5 drágább va­riációinak ára. A Renault változatlanul komoly versenytársa lesz a Fiat Unó, a Ford Fiesta és a Peugeot 205 típusú kocsiknak. Tavaly az R5 volt Franciaországban a legkeresettebb autó: csaknem negyedmilliót adtak el belőle. Az új Clio két telephelyen készül majd, egy franciaországi és egy spanyolországi Renault gyárban s rövidesen már napi 2550 példány kerül az autóüzletekbe be­lőle. Szagtalan lesz a Trabant? Lipcsében bemutatták a Trabant motor­jához alkalmazható katalizátort, amely im­már sorozatgyártásra kész állapotban van. A szerkezet beépítése nyomán a Trabant kipufogógázai 90 százalékban teljesítik a környezetvédelemmel kapcsolatos szab­vány, az Ece 1504 előírásait - állította a lip­csei bemutatón a katalizátort kifejlesztő nyugatnémet „Tpo-Car-Products” cég. A kipufogógázokat ártalmatlanná tevő szer­kezet nem csökkenti a motor teljesítmé­nyét, élettartama pedig mintegy 70 000 ki­lométer - természetesen ólommentes ben­zin használata esetén. A szerkezet mind kelet-, mind nyugatnémet márkáért meg­vásárolható. Konvertibilis valuta ára lénye­gesen kedvezőbb, mint az NSZK-ban, ahol egy katalizátorért 600 nyugatnémet márkát kell kifizetni. Keletnémet árról azonban a tájé­koztatón nem esett szó... A gyártó cég becs­lése szerint az NDK-ban futó kétmillió Tra­bant közül mintegy 1,8 millió van katalizátor beépítésére alkalmas műszaki állapotban. Tárgyalások folynak a berlini közlekedési mi­nisztériummal a katalizátor beépítésére ösz­tönző adókedvezmény megadásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents