Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-22 / 40. szám

1990. május 22. Képújság 3 Kisszékely - szezon előtt (Folytatás az 1. oldalról.) Ez természetesen nem jelent nemzet­közi üdülőhelyet, de jól megszolgált elis­merést annál inkább, hiszen az alig 600 lelkesre sorvadt kis település lakói min­dent megtettek annak érdekében, hogy szép tájképi fekvésű községüket vonzó­vá tegyék. A helyi horgászegyesület ponttyal, csukával, amurral gazdagon betelepített kis halastavat létesített, mely­nek őrzéséről társadalmi halörök gon­doskodnak. A magunk példájával tanú­síthatjuk, akik könnyelműen felhajtottunk gépkocsinkkal a gátra, hogy az őrzést komoly feladatnak tekintik. Egyszerre három utca is kapott legfrissebben szi­lárd burkolatot, az ifjúsági táborban pe­dig ottjártunk idején minden készen állta sátorverésre. Mire képeink megjelennek, a mindössze 30 személy befogadására képes kis tábor már működik, sőt, a nyár­ra francia vendégek is bejelentkeztek. Kisszékely ABC-áruháza jól ellátott, a presszó tiszta, maga a község pedig olyannyira vonzó, hogy már több tucat budapesti lakos vett itt régi házat, melyet rendbe hozatott, a közművesített telke­ken pedig rendre épülnek a hétvégi fahá­zak. ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA Kánikulában zárva a strand A szekszárdin kívül valamennyi stran­dot megnyitotta a megyében április vé­gén a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a májusi forró napokban fürdőz­ni vágyók nem kis örömére. Flogy a szek­szárdi idénystrand miért nem nyitott még ki, arra Mina Imre üzemeltetési osztályve­zető adott választ.- Az előző évek tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a nyári szünet megkezdése előtt nem érdemes kinyitnunk, olyan kicsi a forgalmunk. Éppen ezért a szekszárdi strand csak június elsejétől várja a fürdő- zőket. A fedett uszoda nyitva, de azt is jobbára csak gyerekek látogatják ilyen­kor. Hogy a nagyközségekben lévő strandfürdőket mikor nyitják, az a helyi tanácstól függ, Simontornyán például szintén júniusban. A gunarasi, tamási és dunaföldvári termálfürdők üzemelnek.- Változtak-e belépti díjak?- Szekszárdon maradt a 30 forint, a termálfürdőknél 30-ról 35 forintra emel­kedtek az árak.- Van-e valami újdonság, plusz szol­gáltatás a fürdőkben?- A tamási termálfürdő 1 -es kútjának vizét épp a napokban nyilvánították gyógyvízzé, így az idén már lesz a fürdő­ben gyógyászati terápiás kezelés reu­matológiai bántalmakban szenvedők­nek.- fké - ór ­Viz még nincs, csak napfürdöznek a szekszárdi strandon Hisszük, lesz még béke a Béke körül Örülünk, hogy végre nyilvánosságot kapott a bonyhádi Béke Szálloda értéke­sítése, annak ellenére, hogy a kisgazda- párt bonyhádi szervezetének kezdemé­nyezésére ez nem történhetett meg. Szükségesnek tartjuk, hogy néhány gondolattal reagáljunk a Népújság 1990. április 28-án e témakörben megjelent cikkére, annak ellenére, hogy az írás alapvető gondolataival és kérdőjeleivel egyetértünk, ellentmondást vélünk felfe­dezni néhány kérdésben. Többek véleménye, hogy a cikk ki­csengése szerint a Kisgazdapárt nem tá­mogatja a magánvállalkozást, mintha a Kisgazdapárt vállalkozásellenes lenne, holott a párt programjából ennek ellen­kezője derül ki. Mi nem csak a földkérdésre szeret­nénk koncentrálni, hanem valamennyi kisvállalkozást szeretnénk támogatni és érdekeit képviselni. Reméljük, hogy azt a „tetejébe” szó- használatot az újságíró nem sértő szán­dékkal használta. A tetejébe (ráadásul) kifejezésnek vé­leményünk szerint olyan hangzása van, hogy a Kisgazdapárt jogtalan lenne véle­ményt nyilvánítani a köz érdekében. Mi azt hisszük, hogy a többpártrend­szerben mindenki kifejtheti álláspontját. Ezért örülnénk annak is, ha más pártok is véleményt nyilvánítanának e kérdésben. Egyetértünk Ezer Mihály tanácselnök úr fellebbezési kérelmének indokaival, mely szerint a Vendéglátóipari Vállalat az ingatlant nem adhatja el. Számunkra érthetetlen, hogy miért nem került nyilvános meghirdetésre az eladási szándék. Másrészt szeretnénk tudni és az olva­sók is, hogy ki és mi alapján állapította meg a vételár összegét. Úgy gondoljuk, hogy közösségi tulaj­don esetében független szakértői véle­ménynek kell helyt adni. Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt Bonyhádi Városi Szervezete * A szerkesztőség megjegyzése: Az újságíró ír, az olvasó olvas - olykor azt olvas ki egy cikkből, ami abban nincs benne. Az ominózus írás szerzője nem állította, hogy a Kisgazdapárt vállalko­zásellenes. Engedtessék meg nekünk, hogy mi döntsük el, hogy egy-egy témát mikor, hogyan, milyen műfajban dolgozunk föl. Kétségtelen, a Béke Szálló állapota, múltja, jövője a széles nyilvánosságra tartozik. Ugyanakkor szerintünk a nyilvá­nosság fogalma nem korlátozódik a saj­tóra, még kevésbé lapunkra. Az írás szerzője sok kérdést föltett, sokra választ kapott, sokra nem. A teljes­ségre törekednünk kell, elérni viszont ilyen bonyolult, kusza ügyben szinte le­hetetlen. Biztosak vagyunk abban, hogy a bony­hádi polgárok még sok mindenre kiván­csiak. Talán helyben kellene megkérdez­ni őket, és véleményük ismeretében dön­teni. Építési tilalmakról és engedélyekről Megint ledőlt egy fal. Igaz, ennek huppanása nem remegtette meg a világot, sem szűkebb hazánkat, vagy városunkat. Éppen ez a csend az, ami arra késztet, hogy zajd csapjak, az építési tilalmakkal foglalkozó új törvény körül. A szekszárdiak, paksiak és sorolhatnám... jól tudják mit jelent az építési tilalom. Volt ahol 20 éve van érvényben, van ahol 10-15 éve. A rendszer úgy működött, hogy valahol, valakik eldöntötték, hogy valamikor szanálni fognak, itt, ott, amott, és előírták az építési tilalmat, akár egy emberöltőre is. A polgár kiszolgáltatottan várta jobb sorsát, a ház a fejére dőlt, a városrész elörege­dett, megcsúnyult. Tetterős lakói elköltöztek, másutt próbáltak szerencsét. Nemrég a Népújságban mutattak be néhány régi fényképet arról, hogy a múzeum előtt nem is túl régen tehéncsorda legelt, vagy a Garay gimnázium volt azon az oldalon az utolsó ház. Nem szanálták le sem a Széchenyi, sem a Bezerédj utcát. Nem is olyan régen, pár hónapja, nagy fegyverténynek tartottuk, hogy Szekszárdon sikerült néhány ilyen értelmetlen építési tilalmat megszüntettetni. Erre most már nem lesz szükség! Tisztelt állampolgár! Önnek joga lesz-1991. január 1 -töl az építési tilalom ellenére építési engedélyt kérni és ha ezt a ta­nács elutasítja, köteles önnek előlegként (korlátozási kártalanításként) a majdani kisa­játításra, a forgalmi érték 20%-át kifizetni, amennyiben 5 éven belül ingatlanának tulaj­donjogát meg akarja szerezni; sőt akkor is fizetni kell a tanácsnak, ha ön nem kér építési engedélyt, de a tilalom el­rendelése ellenére az erről szóló határozatot követően nem kedzik meg a kisajátítást;- ha a tilalmat a hatodik évben is fenn akarja tartani a tanács, akkor az előzőleg kifi­zetett „korlátozási kártalanitás”-i összeg az öné, és a forgalmi érték újabb 20%-át mindaddig meg kell a tanácsnak fizetni, amíg a korlátozást fenntartják, illetőleg az in­gatlant ki nem sajátítják. Na de ilyent, a jövő tanácsai (vagy önkormányzatai) feltehetően, nem engedhetnek meg maguknak! Mit tehetnek tehát azokkal a rendezési tervekkel, amelyekkel a megye 90%-a „le van fedve”? Bizony azokat többnyire hatályon kívül helyezhetik! Újabb 100 milliós nagyságrendű kárt lehet a következő rovatba írni, de remélhető­leg, ezután már a számoszlop aláhúzása következik... Rácz Zoltán Szekszárd-ÉRT klub Kanada nem kér az olcsó cipőkből Kanada további öt évre kiterjesztette azoknak az idén januárban bevezetett kiegyenlítő vámoknak a hatályát, ame­lyekkel a belföldi iparágat veszélyeztető olcsó cipők beáramlását kívánja megfé­kezni. A kanadai kereskedelmi bíróság dön­tése a Brazíliából, Tajvanról, Kínából, Lengyelországból, Romániából és Ju­goszláviából származó és a kanadai pia­cot dömpingáron elárasztó bőr- illetve műbőr cipőkre és -csizmákra vonat­kozik. Az elmúlt évben 33,3 millió pár női ci­pőt, illetve csizmát adtak el Kanadában, és az 50 hazai termelő ebből csupán 10,2 millió párat szállított, vagyis a forgal­mazott mennyiség egyharmadát. A kana­dai hatóságok a dömpingvám mértékét országonként különböző mértékben álla­pították meg, Románia esetében 20 száza­lékban, Kína esetében 47,3, a Brazíliából érkező bőrcipőknél 3,5 százalékban. Beruházási blokád Litvániában A Szovjetunió arra szólított fel egy ja­pán konzorciumot, hogy az általa meg­rendelt hűtőgépkompresszorokat gyártó üzemet az eredeti tervektől eltérően ne Litvániában, hanem a Szovjetunió más területén építse fel - ezt a Sanyo Electric Co., a konzorciumhoz tartozó egyik cég közölte Tokióban. A szóban forgó japán konzorcium, amely 18 milliárd jen értékű megrendelést kapott a Szovjetuniótól, a Sanyo Electric Co. mellett a Nissho Iwai Corp. és a Toyo Engineering Corp. cé­gekből áll. A japán konzorciumnak adott megbízás az új üzem felépítése mellett egy litvániai hütőgépkompresszor-gyár korszerűsítését is előirányozta. Az új, 2 millió kompresszor előállítására alkal­mas gyár üzembe helyezését 1992-re irányozták elő. Terepjáró-tilalom Korlátozzák a négykerék-meghajtású kocsik használatát Franciaországban. A francia minisztertanács most ismertetett törvénytervezete a meglevő utakra korlá­tozza a terepjárókat és a terepmotorokat, s eltiltja, hogy azok szabadon közleked­hessenek az úttalan utakon a természet- védelmi területeken, vagy általában a te­repen. A környezetvédelmi okokkal indokolt törvénytervezet egyrészt „a köznyuga­lom védelmét”, másrészt az egyes táj­egységek „esztétikai, ökológiai, mező- gazdasági, erdészeti, vagy turisztikai értékeinek védelmét” tartja szüksé­gesnek, s ezért jelentős büntetéseket kíván kiszabni azokra, akik kocsijukkal elhagyják a kijelölt utakat. Az intézkedés korlátozná a különböző autós és moto­ros terepversenyeket is. Visszaadják a gyárakat az NDK-ban Tömegével érkeztek az illetékes ható­ságokhoz az 1972-ben államosított NDK-beli üzemek egykori tulajdonosai­nak igényei vállalatuk visszaadására. Az ekkor „népi tulajdonba” vett üzemek egyharmadát fogják visszaigényelni volt tulajdonosaik. 1972-ben az államosítás alkalmával 6700 vegyes vállalatot, 2900 magáncéget és 1500 ipari szövetkezetét vettek el tulajdonosaiktól. Különösen sok üzemet követelnek vissza az ország ipa­rosodott déli részén. Drezdában eddig 700, Karl-Marx- Stadtban pedig 1300 igénylést nyújtottak be. Tizennégy vállalat máris visszakerült volt tulajdonosaihoz. Március elején fogadták el az NDK-ban azt a törvényt, amely hat hónapot ad ezen üzemek egy­kori tulajdonosainak arra, hogy benyújt­sák igényüket. A világ búzatermése A Nemzetközi Búzatanács közlése szerint az 1990/91-es gazdasági évben 'várhatóan mintegy 18 millió tonnával, 555 millió tonnára nő a világ búzaterme­lése, így remény van a készletek korláto­zott feltöltésére is. Az év végén 107 millió tonna körül lesz a világ búzakészlete, ez 7 millió tonnával több a becsült 1989/1990-es gazdasági év végi készletnél, viszont jóval elmarad az 1986/1987-es év 162 millió tonnás re­kordjától. A jelenlegi helyzetben világszerte ked­vezőek a termelési kilátások - állapította meg előzetes jelentésében a Búzata­nács. Az idén már másodízben nő jelen­tősen a világ búzatermő területe: 3 millió hektárral, összesen 231 millió hektárra emelkedik. Várhatóan újra nő majd az Egyesült Államok búzatermése, ami 1978 óta az elmúlt évben volt a legala­csonyabb. A fogyasztás az elkövetkező évben 543 millió tonnáról előreláthatóan 547 millió tonnára emelkedik. Számos tényező azonban, főleg a fejlődő országokban, továbbra is korlá­tozni fogja a tényleges kereslet kielégíté­sét - állapítja meg a Nemzetközi Búzata­nács jelentése. Varsó nem fizet Moszkvának Varsó változatlanul nem kívánja megfi­zetni - sem rubelben, sem dollárban - a Szovjetunióval szemben fennálló mint­egy 4,5 milliárd rubeles tartozását. Ez de­rült ki a legutóbbi moszkvai megbeszélé­sek után. A kérdésről nyilatkozó Jerzy Isiatynsky szerint Lengyelországnak „lényegében nincs is adóssága”, mivel a hetvenes években a szovjetunióbeli, főleg ener­getikai beruházásokban való lengyel részvétel a kamatokkal együtt eddig 4,2 milliárd rubeles veszteséget okozott Var­sónak. A Szovjetunió saját belső árain számolja el a lengyel szolgáltatásokat, ami a lengyel tervhivatal elnöke szerint teljesen irreális és igazságtalan. Varsó nem csak dollárban vagy rubelben, de áruban sem hajlandó adósságait kifi­zetni. Elutasította a többletszállítások formá­jában megvalósuló törlesztést. A mostani moszkvai tárgyalásokon viszont - komp­romisszumként - egymilliárd rubel áruhi- telt-ajánlott fel Moszkvában az alig egy- harmadára csökkent lengyel gépexport növelésére, úgy hogy ezt a szovjet fél jö­vőre, az idei árakon számítva ugyancsak áruval egyenlíthetné ki. Új faház a Petőfi utcában A falu elöregedésének közvetett bizonyítéka. Együtt ebédel­nek az óvodások. Mind a tizenketten...

Next

/
Thumbnails
Contents