Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-21 / 39. szám
\ I. évfolyam, 7. szám 1990. május 21. Barázdák A földhöz minket baj s öröm kötöz... Vörösmarty Mihály * A földreform céljaira igénybe kell venni a hazaárulók, a háborús bűnösök, a Volks- bund-tagok, a német hadseregben szolgáltak birtokait és teljes egészükben minden felszereléssel együtt el kell kobozni. Debreceni Néplap 1944. november 30. * A földreformrendelet közzététele után első feladat volt a földigénylők összeírása. Ez sem volt könnyű dolog, mert a Tanácsköztársaság mártírjainak emléke elevenen élt és féltek az emberek jelentkezni. Községi földigénylő bizottságok alakultak. A helyi közigazgatási szervek mellett a szovjet hadsereg parancsnokai is részt vettek a földosztók munkájában, figyelték a bizottságok tevékenységét: „Klein Kálmán főispán Alejkin ezredes társaságában látogatást tett Öcsény és Decs községekben, ahol a földreformrendelet már eddig végrehajtott intézkedéseit ellenőrizte...” Tolna megyei Néplap 1945. március 27. * Decsen március 28-án alakult meg a Községi Földigénylő Bizottság. A földigénylők száma ekkor már 320 volt, de előreláthatólag el fogja érni a 400-at. Ezért 20 tagú bizottságot választottak és 5 tagú választmányt is alakítottak. „Jegyzőkönyv felvétetett Decs községben 1945. március 28-án a 600/1945 M. E. sz. rendelet 48. §-ában elrendelt Községi Földigénylő Bizottság megválasztása és választmány megalakulása alkalmából. Jelen vannak: Dér György községi jegyző, mint a bizottság írásbeli teendőinek ellátásával megbízott tisztviselő, Szeremey Károly irodatiszt jegyzőkönyvvezető és a földigénylő decsi lakosok 129 fő, a bizottsági tag 30-nál több nem lehet. A földigénylők ennek alapján a következőket közfelkiáltással megválasztották: id. Oláh József, ifj. Kulcsár István, Renkecz János, Ságodi Mihály, ifj. Mányoki Lőrinc, Holczmann János, Prandtner Lajos, id. Mikló- sics Ferenc, Bertalan István, Szilvási József, Német György, Ságodi József, ifj. Kovács Illés, Erdélyi István idősb, Szakács István, Rácz Bárdos János, Brenner József, Petróczi (Andics) Mihály, ifj. Bognár István Gombár, Bene Lajos és ifj. Miklósi János. A Községi Földigénylő Bizottság megalakulását kimondotta és a bizottság elnökéül Prandtner Lajos földigénylő decsi lakost megválasztotta. Tolna megyei Levéltár 624/1945. MFT (Megyei Földbirtokrendező Tanács) Későbbi panasz szerint Decs Községi Földigénylő Bizottságában a házhelyigénylőket nem képviselték: ...mert abban házhelyi génylők nincsenek és érdektelen lévén nincs bennük elég szociális érzés szegényember létükre sem”. Az első földigénylő bizottságokban általában mindegyik, a községben megtalálható demokratikus párt képviseltette magát, ugyanazokkal az emberekkel, akik más pozícióban is szerepet játszottak. Decsen a Földigénylő Bizottság eredetileg nem osztott földet az iparosoknak. Olyan nagy volt azonban a nyomás, hogy a bizottság három tagja megjelent a Megyei Tanácsnál és kérték, hogy a tartalék területekből 1-1 hold földet adhassanak 30 decsi iparosnak. Ezek többsége eddig is bérelt földet, s bár Decsnek 6000 lakosa van, ezek is rászorulnak a földre, hogy ne kelljen mindent a piacról beszerezniük. Tolna Megyei Levéltár 5190/1945 MFT. Megkezdődött a végeláthatatlan harc a talpalatnyi földekért. Decs község is, amikor bejelentette a földigénylő bizottság megalakulását, egyben közölte, hogy a Teréziánumi Alapítvány tulajdonából 2240 kh szántó, 9 kh kert, 310 kh rét és 71 kh legelő áll a földreform rendelkezésére. Ehhez még csak 122 kh járul Szőke János helybeli földműves birtokából, mert ennyivel haladja meg a 200 holdat. Tolna Megyei Levéltár 624/1945 MFT * A dolgozó parasztság egész táborának 600 küldöttje, 1948. december 18-19-én a maga egyszerű, megfontolt gondolkodásával, átvizsgálta eddigi útjának szenvedéseit, jelenének előrehaladását és a jövő boldogulásának útját. A DÉFOSZ, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége magában foglalja a mezőgazdasági munkásságot, kis- és középparasztságot, tekintet nélkül arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, a Kisgazda Párt, a Nemzeti Paraszt Párt tagjai, vagy pár- tonkivüli dolgozó parasztságról van szó, de a DÉFOSZ nemcsak a dolgozó parasztság egységes nagy tömegszervezete, hanem a falu egyetlen tömegszervezete is, egyben a falu politikai és gazdasági irányítója és tanácsadója. A DÉFOSZ szervezeteinek segíteniük kell az általános falusi szövetkezetek létrehozását, amelyek munkája kiterjed majd a fogyasztásra, értékesítésre és termelésre is. Ezek az általános szövetkezetek fogják majd ellátni a falusi parasztság termelvényei- nek értékesítését a részükre szükséges ipari termények beszerzését, ezáltal is megszabadítva a parasztságot a spekulánsok kizsákmányolásától. , ...Tervszerűen készül fel a dolgozó parasztság a földművelésügyi kormányzat útmutatásai szerint már a tavaszi, szántási, vetési munkákra is. Nagy eredményeket ért el már az őszi munkák során, de most a DÉFOSZ szervezésével és vezetésével még nagyobb mértékben fogja teljesíteni a tavaszi munkák ütemtervét. A dolgozó parasztságunk csatlakozva az ipari munkásság munkaverseny-mozgal- mához, még több, jobb és olcsóbb termeléssel készül fel dolgozó népünk jóléte, demokráciánk megerősítése érdekében... A DÉFOSZ helyi szervezeteinek megalakulása január 16-án kezdődött meg. Tolnában is az országos program szerint történik meg, a dolgozó parasztság élénk érdeklődése mellett. Ma, vasárnap, Tolna, Decs, Paks, Fadd, Gyönk, Hőgyész, Tamási, Pincehely, Dombóvár, Zomba községekben tartják meg az alakuló üléseket, központi küldöttek részvételével. Dunántúli Napló 1949. január 3. és 29. * A szekszárdi járásból is egyre több termelőcsoport jelenti, hogy befejezték a vetést Legújabban beérkezett jelentések szerint: a mözsi Úttörő, a sióagárdi Béke, a medinai Új Élet, a fácánkerti Petőfi, a decsi József Attila, a bátaszéki Békéért harcolunk termelőszövetkezet és csoport minden tavaszi növényféleséget elvetettek, elvégezték a növényápolási munkákat az őszi kalászosoknál és megkezdték a cukorrépa, takarmányrépa és a borsó sarabolá- sát Tolnai Napló 1953. május 1. (Az MDP Tolna megyei Pártbizottságának lapja) * Decsen a Búzakalász tszcs 1953. október 31. mérlege szerint: 528 kh-on gazdálkodott 50 család. A munkában részt vevő tagok száma: 70. Az október 1-jén lezárt összes munkaegységek száma: 13 ezer 205. Az egy munkaegységre eső részesedés: 3,19 kg búza, 0,06 kg moharmag, 0,003 kg szappan, 0,95 kg kukorica, 2 kg széna, 0,6 kg burgonya, 0,07 liter olaj, 0,006 kg cukor és 5,50 Ft készpénz. Tolna Megyei Levéltár Tszcs-mérlegek 1953. * Tolna megyében október 23. előtt 155 termelőszövetkezet két halászati termelőszövetkezet és 71 termelőszövetkezeti csoport működött Az ellenforradalmi események következtében a termelőszövetkezetek közül 99 feloszlott, a halászati és kisebb termelőszövetkezeti csoportok majdnem kivétel nélkül megmaradtak. A feloszlott termelőszövetkezetek közül 28 már vasárnap reggelig újjáalakult, de több szövetkezetnek az újjáalakulása is folyamatban van, csak az ellenforradalom idején elherdált közös vagyon értékének felbecsülése és visz- szaállítása körül voltak huzavonák... Az 1956-os gazdasági év nem volt olyan kedvező, mint az előző, mert a tsz-ek a forradalmi események következtében nagyobb tartalékot nem hagytak és nem egy tsz-ben a téli takarmányt is kiosztották. Az állatállomány majdnem minden tsz-ben leromlott. Meglazult a munkafegyelem. A szétosztott tsz-eknél az elvitt vagyontárgyakat általában kimutatták, azonban az állatok felértékelését legtöbb esetben tudatosan rosszul végezték és így óriási károk keletkeztek, melyek egyrészről a tagságot másrészről az államot érintik erősen. Hétfő reggel óta azonban észrevétlenül meggyorsult a szövetkezetek körüli rend helyreállítása. A kormánynyilatkozat már vasárnap reggel ismertté vált Tolna megyében is, de az annak értelmében való cselekvés kibontakoztatásához teljes egy napra volt szükség a legjobb gazdák részéről is. Hétfő reggeltől kedd délig összesen 15 - korábban feloszlott - termelőszövetkezetjelentkezett a megyei tanácsnál új- raalakulási szándékkal... ...A kormánynyilatkozat után, földművelési társulások és egyéb mezőgazdasági jellegű szövetkezeti formák alakításához kezdtek a volt szövetkezeti gazdák. Különösen a Sárközben foglalkoznak az egyszerűbb társulási formák alakításával... Tolna megyei Népújság 1957. január 10. (A Magyar Szocialista Munkáspárt és tanácsok lapja) * Tolna megye is a termelőszövetkezeti megyék sorába lépett. Az elmúlt hetekben több mint 10 ezer parasztcsalád, több mint 50 ezer hold földdel lépett be a meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy alakított újat. Tsz község lett öcsény, Decs, Sióagárd, Harc, Paks, Du- naföldvár, Regöly, Ozora, Szakály és termelőszövetkezeti várossá lépett elő megyénk székhelye Szekszárd is. Eddig 14 új termelő- szövetkezet alakult, 3 termelőszövetkezet alakul meg a következő napokban és 8 régi termelőszövetkezet jelentősen fejlődött... Tolna megyei Népújság 1961. január 13. péntek. * A Magyar Újságírók Országos Szövetsége agrárklubjában az újságírók megismerkedhettek Nagy Ferenccel, a Független Kisgazda és Polgári Párt elnökével. Ő állította össze a párt agrárpolitikáját. A lényege: olyan kisgazdaságok jöjjenek létre Magyarországon, amelyek szilárd erkölcsi-anyagi alapokon állnak, az állam fundamentumának egy részét jelentik... Nem a nagyüzemek ellen vagyunk és nem a zsellérséget akarjuk visszahozni - mondta a kisgazdák elnöke - s rosszindulatú állítás az is, hogy például éhínség lesz az országban, amennyiben a kisgazdaságok termelik az élelem egy részét... ...Mi okozta ezt a fordulatot? Hogyan történhetett, hogy fejre állt a rendszer, és a korábbival ellentétben, piaci viszonyok között a mezőgazdasági nagyüzem szüli a kisvállalkozásokat?... 1945 forradalmi lendülete lehetővé tette, hogy a nagybirtokosokat elsöpörjük. Most jóval nehezebb dolgunk van, mert egy sokkal jobban szervezett nagyüzemi agrárlobbyval állunk szemben. Az agrárreform megvalósításáért tehát keményen meg kell küzdeni. Ha ezt a harcot nem nyerjük meg, nem lesz a demokráciának alapja a falvakban. Márpedig olyan demokráciát nem ismerek, ahol a falvakban tovább élhet a nagybirtok- rendszer. Tolnai Népújság 1990. május 9. és 12. * A földhöz minket baj s öröm kötöz... Miként eke húz mély nyomot a földbe, a történelmi, társadalmi haladás érdekében végrehajtott változtatások, megújhodások, akként hagynak barázdákat életünkben. DECSI KISS JÁNOS
