Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-21 / 39. szám
1990. május 21. NÉPÚJSÁG 3 Egy pályázat vesztesei Május 10-i keltezéssel meghívót hordott szét a posta Tolna megyében dr. Kis Mária aláírásával. Mi is kaptunk, ott is voltunk a Babits művelődési központban, az egészségvédelmi pályázatok nyolc nappal későbbre meghirdetett elbírálásán. De mindabból, amit a meghívó alapján vártunk, semmi sem történt. Hiába készültek fel a pályázók a pályázat megvédésére, nyílt megbeszélésére, hiába igyekeztek megfelelni a levél felkérésének, mely így szólt: „A kedvező döntésre készülve, az esetlegesen elnyert támogatás összegének mielőbbi átutalását elősegítve szíveskedjenek az elbíráláson megjelölni a pénzt fogadó intézményt, illetve számlaszámot, betétkönyvszámot” - mindössze annyi derült ki, hogy a bizottság, mely elé citálták őket, teljességgel felkészületlen. Dr. Kis Mária, a megyei tanács egészségügyi osztályának osztályvezető-helyettese a levelet az Egészségvédelmi Tanács elnökhelyetteseként irta alá, mondotta, Szabó László titkár helyett, akinek munkaköre május elsejétől távozásával megszűnt. Minthogy nem dőlt el, hogy az egészség- védelem kihez is tartozik úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a 800000 forint elosztására az itt megjelent bizottság nem érzi magát feljogosítva, nem vállalhatja a döntés felelősségét. Ez nem kuratórium, inkább ad hoc bizottság... E bizottság tagjaként Újvári Mihály, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója még a pályázat meghirdetésének módját is megkérdőjelezte, ugyanis csak a Népújságban jelent meg, nem küldtek külön közösségekhez címzett felszólításokat, hogy pályázzanak. Többen megkérdezték ugyan, hogy ha a bizottság nem vállal felelősséget, nem dönt, akkor miért hívták őket össze szerte a megyéből, de az utazási költségek felajánlott megtérítésére mégsem került sor. Ehelyett sikerült a pályázóknak meggyőzniük a bizottságot, hogy nem újabb pályázat meghirdetésére van szükség (ki tudja, félév múlva mennyit ér a 800 000 forint), hanem a jelenlegi pályamunkák szakértői értékelésére, megfelelő bizottság összehívására, meg arra, hogy az Egészségvédelmi Tanács titkárának teendőit valaki vegye át, ha már ő nem dolgozik a tanácsnál. d. e. Az ezüsttál titka Elkésett tanúk „A földön a természet nem eszelt ki sosem gonoszabbat, mint ki barátságot színlel, a képmutatót...” ' (Lukianosz) 8. A képen látható síremlék már az ötvenes évek elején került elő a földből, Dunaújvárosban, a hajdani Intercisából, ahol az ajándékba kapott ezüsttálon oly büszke tartással, helytartói fejfedővel ült magastámlás trónszékben Lucius Aulius Seianus. Ez a síremlék őt ábrázolja, családtagjaival együtt. A keltáknál, bár a jóslásokkal kapcsolatban gyakori volt az emberáldozat, ilyen félelmetes családirtás nem akármilyen esetben történhetett. Ezek az emberek nem egy egyszerűen elhunyt család, őket szemmel láthatóan kegyetlenül meggyötörték. Amit pedig az összkép sugall: egymás után pusztultak el, a náluk levő tárgyakból ítélve, egy napon. Bennszülötteket ábrázoló sírkő Interci- sából, azaz a mai Dunaújvárosból A síremlék jobb oldalán fiatal nőalak, orra hegye lemetszve, jobb kezét furcsán féloldalasán kidomborodó hasán tartja. Jelezve, hogy már nem ártatlan, de nem is terhes. Ha figyelmesen megvizsgáljuk a szoknyája alól kilógó csipkét, felfedezünk néhány férfifejet. Alattuk a talapzattal vízszintesen, ágyon fekvő, párosodó emberpárt látunk. A róla készült rajzokból tudjuk, végül is hogyan fejezte be életét. Bal tenyerében tégelyszerű tárgyat tart, benne a kisgyermek haja. (Jupiternek áldozat.) Másodikként ül a sorban az anya. Bal szeme az arcán lóg, orra levágva, szája kétoldalt bemetszve (hogy nevetni látsszon). Bal kezében gyermekkoponyát tart. Aránytalanul hosszú mutatóujja egyenesen az ölébe lóg. Akik, vagy aki ezzel a síremlékkel adózott az elhunytak emlékének, pontosan ismerték az eseményeket és azok sorrendjét. Az ábrázolatból így is kitűnik, hogy az apa halt meg utolsóként, miután kényszerítették, hogy végignézze családtagjai szenvedését. Feje és válla a kőkeretnek támasztva, jobb vállával az asszonyra nehezedik. Tartása nincs, roskadt, férfiatlan. Olyan -, abban a korban szokásos kifejezéssel élve -, „mint egy öltözet ruha” (mint egy kicsavart üres ruha). Lábfeje mindkét oldalon hiányzik. Nem szabad elfeledkeznünk a már említett, s a pénzen látott papnőkről. Az asszony szoknyájának behúzott alsó ráncaiban rejtőznek. Vagyis inkább nagyon is jól láthatók. A megfordított síremléken az asszony szoknyája ábrázolja a papnőket, amint egyikük valami köpülőszerüséggel egy tűzhely fölött kavar valamit. (Amiben kavargat, az anya köténye a belül feltehetően üst volt.) Szoknyája jobb oldalán láthatjuk, amint egy férfi az anyát földre taszítva, kiragadja kezéből a gyermeket. Tőle jobbra, fehér ruhás papnők áldozatot mutatnak be. Emlékszünk még az eraviscus pénz főpapnőjének szögletes csuklyájára? Itt is harmadikként áll, középen. Vesta papnői ők, szüzek, akik az élet örömeiről lemondva, az istennőnek szentelték életüket. Hogy az istennőnek tetsző legkedvesebb áldozatot mutathassák be, kegyetlenül megölték akit kiszemeltek. Az áldozatok bizonyos részeiből részesültek a papok is. Ezt az osztozkodást láthatjuk, amikor a főpapnő a papok közé ér. Itt kell megjegyeznem, hogy a kelták szerint a fej, vagy koponya ábrázolása teljes emberábrázolásnak felel meg. És négyen voltak mind a tálon, mind az érmén és itt is. Most már bizonyosak lehetünk abban, hogy Seianus a császár által küldött ajándék láttán elhitte, hogy az a régi gyengédséggel közeledik felé, hogy látni kívánja. Az írott történelem röviden intézi el a dolgot: összeesküvés, leleplezés, kivégzés. Közel kétezer év távlatából már a családirtás sem lenne bizonyítható, a föld mélye .nem a mi századunkban adta volna kezünkben a bizonyítékokat. Vajon abban az időben, amikor a hivatalnokok és bírák megvesztegetése igen gyakori volt, igazságot szolgáltattak-e, vagy a római uralkodó parancsnak tettek eleget? Tudjuk, hogy fia halála után Tiberius elhagyta Rómát és visszavonult. Egy év kellett ahhoz, hogy megtervezze és elkészíttesse azt a tárgyat, melyre minden gondolatát, szerető közeledése jelét és fenyegető hatalmának erejét felvésette. Egyetlen tálon bemutatva ok és okozati összefüggéseket, melynek végeredménye az előttünk feltárult dráma. Egy -, már feltehetően bomlott agyú - öregember bosszútervének iszonyatos beteljesülése. Saját maga vésette be a dátumot, mely végül is árulójává vált; időszámításunk 27., Tiberius uralkodásának 13. évét. (Vége.) SZNÉVÉ Megkérdeztük Miért szünetel az újrakezdési kölcsön folyósítása? Az újrakezdési kölcsön folyósítása szünetel, - áll az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szekszárdi fiókjának bejárati ajtaján. A 400 ezer forint, ami tavaly még csak 300 ezer volt, nem nagy összeg egy vállalkozáshoz, de amikoer éppen ennyi hiányzik és nincs, akkor baj van. Ilyenkor az élet és a hivatás újrakezdése szünetel. Mit jelent a kiírás, miért nem fogadja a bank az újrakezdési kölcsön iránti kérelmeket, netán kevés a kihelyezhető forrásuk, erről kérdeztük Baumann József igazgatóhelyettest.- Nem az újrakezdési kölcsön folyósítása szünetel, hanem a kérelmek befogadása. Annyi kérelem érkezett ugyanis a bankhoz az utóbbi időben, hogy azok feldolgozását nem győzzük. Igaz, a kölcsönök folyósításával a kereskedelmi bankok vannak megbízva, de a befogadás és folyósítás tényét mi határozhatjuk meg úgy, ahogy jónak látjuk. Mivel mi kockáztatunk, minden kérelemnél meg kell vizsgálnunk, hogy van-e fedezet a hitelfelvétel mögött. Azt mindenki megértheti, hogy fedezet nélkül nem bocsáthatunk ki hitelt. Szekszárdon egyébként éppen a mi bankunk folyósít következetesen újrakezdési kölcsönt és a lehetőségektől függően fog a jövőben is, de csak megfelelő fedezet meglétében. A hitelbank kockáztat, de ésszerűen.- f. kováts Az urbanisztikai csoport varja a jelentkezőket A MTESZ Tolna Megyei Szervezete keretén belül 1968 óta működő Urbanisztikai Bizottság mellett megalakult a Magyar Urbanisztikai Társaság Tolna Megyei Csoportja. Az 1990. április 19-én megalakult szervezet alapítói és a jogi tagok várják mindazon megyei szakemberek - mérnökök, közgazdászok, jogt^ szók, orvosok, művészek, szociológusok, pszichológusok, politológusok stb. - valamint intézmények, vállalatok és különböző szervezetek jelentkezését, akiket illetve amelyeket érdekel a területek, településcsoportok és települések helyzete. Emellett várják azokat, akik hasznos javaslataikkal, ötleteikkel tevékenyen részt kívánnak venni a megye és településeinek fejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldásában, különösen a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények között. A csoport céljának tekinti a kontroll szerepét a mindenkori megalapozott döntések előkészítése, illetve elősegítése érdekében. A jelentkezéseket Paszlerné Fekete Anna - Városi Tanács V. B. Műszaki Osztály (Szekszárd, Béla tér 8.7100) várja az érdeklődőktől. sük hetek alatt lehetetlenné válik. Nem így a nagyvállalatok. A sorban állás persze őket is sújtja, de korántsem ilyen mértékben. A vállalatközi kapcsolatok mind nagyobb része a pénzmozgás kikapcsolásával zajlik, a cégek úgymond „hozómra” termelnek egymásnak. Ugyanakkor a bankok sem szorgalmazzák a reménytelen adósok elleni csődeljárás megindítását, hiszen egy-egy ipari monstrum bukása hitelezőjét is magával rántaná. Csodavárás és káosz A pénzügyiek szerint nincs más megoldás csak az öncsőd, amely elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a lépésre kény- szeritett vállalatok pénzügyi megoldást találjanak adósságaik rendezésére. Itt szóba jöhet a hitelek egy részének elengedése, esetleg annak arányában az adós tulajdonában való részesedés. A lényeg - mondják a pénzügyesek - hogy a mostani vállalati csodavárás pénzügyi teljes káoszhoz vezethet, míg a kötelező öncsőd rákényszeríti a vállalatokat, hogy hozzákezdjenek igazi bajaik orvoslásához. Hiszen a magyar vállalatok problémái elsősorban nem pénzügyiek, hanem termelésiek. Az érintettek persze egészen másként látják. Talán mondani sem kell, hogy vállalati körökben óriási a felháborodás az öncsőd elrendelése miatt. A Gazdasági Kamara egy sor olyan technikai hibát talált az idevonatkozó jogszabály-módosításban, amely álláspontjuk szerint vég- rehajthatatlanná teszi az öncsőd intézményét. A legújabb fejlemény pedig az, hogy hírek szerint vállalatcsoportok készülnek összehangolt tömeges öncsődre, amely megingathatja egész gazdasági szektorok működését. Emögött természetesen az a nem is titkolt szándék áll, hogy az új kormányt ennek a drák'ói intézkedésnek a visszavonására kényszerítsék. Elnapolt döntés Mint az várható volt, az újonnan megalakult parlamenti bizottságok egyik első témája az öncsődrendelet volt. A költség- vetési, adó- és pénzügyi bizottság, valamint a gazdasági bizottság ülésén sokórás viharos vita bontakozott ki a rendelkezésről, az MDF képviselője azzal érvelt, hogy ez sem szünteti meg a bénító sorban állást, és valójában a nagyvállalatoknak kedvez. Az SZDSZ képviselői védték az öncsődrendeletet, szerintük ebben a jogszabályban végre benne van a vállalatvezető személyes anyagi felelőssége is, amely nélkül elképzelhetetlen a felszámolások beindulása. A vita - a pluralizmus már csak ilyen - sokáig elhúzódott, s végül egy igazából halogató döntés született: ad hoc bizottság tárgyal kormányszakértőkkel az öncsődrendelet értelmezéséről és az határozza meg a további teendőket. A döntést tehát elnapolták. P. É. Csúszócsapágyak Székesfehérvárról Ipari és jármű csúszócsapágyak gyártását kezdte meg saját fejlesztést és külföldi licencvásárlást követően a székesfehérvári nehézfémöntöde. Willi Wiergalls az NSZK-beli Theodoi*Goldschmidt cég eljárásával készíti egy csapágy csúszófelületét