Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-15 / 34. szám
2 NÉPÚJSÁG 1980. máim 15. Hol tart az öokorniányzati tömény előkészítése? (Folytatás az 1. oldalról.) minden tekintetben a terület gazdájává válik? Hogy a helyi közösség dönt az őt érintő kérdésekben?- Ezt a megközelítést a tanácsok esetében is gyakran alkalmaztuk. A tanács- törvénnyel azonban nem sikerült a gazdasági elosztás szintjén az említett gazdaszerepet, s ezt a felelősséget megteremteni. Az elmúlt évben történtek bizonyos korrekciók a tanácsi gazdálkodásban, a központi elosztás rendszerében. Ez a normativitás irányába hatott és nagyobb nyilvánosságot biztosított a helyi kérdések eldöntésénél. Más kérdés, hogy az ismert gazdasági helyzetben ténylegesen több pénzt nem teremtett a helyi célok, feladatok megvalósításához.- A helyi önkormányzatot miképpen érintik az adóbevételek?- A személyi jövedelemadó-bevétel már most is helyben marad, noha ez talán nem mindenki előtt ismert. De ha már itt tartunk, megemlítem, hogy a múlt évi korrekció egybevág az új önkormányzati törvény konstrukciójával is. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a településszintű tanácsok, pontosabban a települések lesznek a centrumai az önkormányzatnak. Ehhez kell igazodnia az elosztás formájának is. Egyrészt, hogy a keletkezett jövedelmek automatikusan helyben maradjanak - ez a vidék lakosságának régi sérelmét orvosolja -, másrészt pedig az elosztás rendszere is olyan legyen, hogy anyagi forrásokkal maguk a települések rendelkezzenek. A megye, illetőleg a központ szerepe ugyanakkor csökkenjen.- Ami a megye szerepét illeti, azt hiszem, ez komoly viták tárgya lesz az Országgyűlésen is, amikor az önkormányzati törvényjavaslatról esik szó. Hiszen a különböző politikai erők nem ítélik meg egyformán ezt a kérdést. Vannak politikai pártok, amelyek testülettel, komoly apparátussal rendelkező megyét képzelnek el, bár visszafogott, korlátozott szerepkörrel. Mások egyfajta hivatalos megszervezésére gondolnak. Sőt az utóbbi időben, ha nem is elég hangsúlyosan, bizonyos regionalizmus igénye is megjelents helyi igazgatásban. Úgy gondolom, ebből a kérdésből nem kellene kabinetügyet csinálni, ezt a döntést alá kell rendelni az alapkoncepciónak. Nevezetesen a települések valóságos önállóságának. A megye szerepét és szervezeti formáit is ehhez kell alakítani. Tehát nem lehet kizárni, hogy a jövőben a megye teljesen más funkciót tölt be. Nem a központi igazgatás érdekeit közvetíti lefelé, hanem a településszintű önkormányzatnak lesz védőbástyája.- A helyi önkormányzatok létrehozása azonban elképzelhetetlen a választási szabályok nélkül. Úgy gondolom, erre nem alkalmazható mechanikusan az országgyűlési választásokról szóló törvény.- Valóban, önálló tövénytervezet készül az önkormányzatok választására. Képtelenség a két egymástól eltérő feladatot egy törvényen belül szabályozni. A konkrét megoldásokat illetően azonban ma még nem lehet véglegesen kiforrott elképzelésekről beszélni. Hiszen a választás az elképzelt szervezettel is szorosan összefügg. így várhatóan párhuzamosan kell állást foglalni a még nyitott kérdésekben. Ha egy alulról építkező megyéről beszélünk - amit az önkormányzatok választanak, delegálnak akkor természetesen ahhoz kell igazítani a választás szabályait is. Egy közvetlen választáson alapuló rendszer esetén megint más szabályok elöirása indokolt.- Végül is a tanácsok mandátuma június 8-án lejár. Felmerül a kérdés, meg kell-e hosszabbítani a mandátumukat? Ha igen, mi ennek a módja?- A jelenlegi szabályok szerint a tanácstestületek nem működhetnek tovább, csak a végrehajtó bizottságok. Ezek megbízatása ugyanis az új végrehajtó bizottságok megalakulásáig tart. Ha az Országgyűlés nem hosszabbitja meg a testületek mandátumát, az iménti megoldás érvényes. Én ezt személy szerint politikai szempontból vitathatónak tartom, helyesebb lenne meghosszabbítani a mandátumot, ami azt jelentené, hogy a testületek is tovább működnek. Ez természetesen nagyobb legitimációt adna a helyi igazgatásnak az átmeneti időszakban. Ez annál is inkább így van, mert a helyi igazgatásban már kialakult gyakorlat, hogy a testületi munkában részt vesznek a különböző pártok képviselői. Tehát az a politikai elrendezettség, ami országos szinten létezik, napjainkban már jelen van a helyi igazgatás szintjén is.- Lehet-e valami közelebbit tudni az önkormányzati választási törvényről?- Erről nyilvánvalóan az új Országgyűlésnek kell dönteni. A különböző pártok a maguk nézőpontjából közelitik meg a kérdést, ezért ma még korai volna a rész- megoldásokról szólni. De ha a most kialakult szabályokat nézzük, azt mondhatnám, hogy egy differenciált önkormányzati választási rendszerben gondolkodunk. Megpróbáltuk „leképezni” a választási szabályok szintjére az egyes települések közötti különbségeket is. Könnyű belátni, hogy másfajta szituáció alakul ki e tekintetben egy 300 lelket számláló, most önállósult településen, mint mondjuk egy megyeszékhelyen, netán a több mint kétmilliós fővárosban.- Érvényesülni fog-e a választási törvény sajátos dualizmusa, vagyis az egyéni jelöltek mellett a pártok is kiállítanak majd saját jelölteket?- Ma még csupán alternatív javaslatokkal rendelkezünk. Ennek alapján azt tudom válaszolni a kérdésre: is-is. Nyilvánvaló, hogy a többpártrendszert nem lehet nem figyelembe venni az önkormányzati választásoknál, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani: az önkormányzatok, a képviselőtestületek feladata éppen a települési, a helyi érdek érvényesítése, kötődés a helyi dolgokhoz. Ennek a helyzetnek az egyéni választókerületi szisztéma jobban megfelelne. Nagyobb településeken azonban nem biztos, hogy mindig az egyéni választókerületi megoldás fejezi ki, hordozza a valóságos helyi érdekeket. B. L Brezsnyev levele Dubcekhez Az 1968-as csehszlovákiai események fontos, eddig kiadatlan dokumentumainak a közzétételét kezdte meg a Rudé Právo hétfői számában. A lap elsőként teljes terjedelemben közölte Leonyid Brezsnyev 1968. augusztus 16-án Alexander Dubcekhez küldött levelét. A CSKP lapja az 1968-as eseményeket és az azt követő fejleményeket kivizsgáló CSKP-különbizottsággal együttműködve fordlttatta le, és tette közzé az SZKP KB főtitkárának a CSKP első titkárához küldött személyes levelét. Brezsnyev levelét annak idején a prágai szovjet nagykövet juttatta el Dubcekhez. Brezsnyev ebben, a pozsonyi és az ágcsernyői találkozó után szemrehányást tesz Dubceknek, hogy a két tanácskozás eredményeit - mint Brezsnyev Irta - a csehszlovák tömegtájékoztatási eszközök . „jobboldali pozícióból kezdték ábrázolni és folytatják a szovjet és szocialistaellenes kirohanásokat”. Brezsnyev a levelében azt hangoztatta, hogy a szovjet vezetőket „nyugtalanítja a CSKP-n belüli bonyolult helyzet, a jobboldali, szocialistaellenes és ellenforradalmi elemek szervezett támadásai”. Brezsnyev levelében utalt a Dubcekkel korábban folytatott telefonbeszélgetésére és felvetette, nem kapott megfelelő választ arra a kérdésre, milyen intézkedéseket hozott a CSKP vezetése a sajtó ellen. A szovjet főtitkár amiatt is szemrehányást tett Dubceknek, hogy ágcsernyői ígérete ellenére nem választották szét a csehszlovák belügyminisztériumot, hogy megszilárdítsák a biztonsági helyzetet az országban. „Ágcsernyőn világosan kijelentette, hogy felmenti funkciójából Kriegel, Cisar és Pelikan elvtársakat. (Frantisek Kriegelrői, a Nemzeti Front akkori elnökéről, Cestmir Ci- sarról, a cseh parlament elnökéről, valamint Jiri Pelikánról, a csehszlovák televízió igazgatójáról van szó.) Telefonbeszélgetésünkkor e kérdésnél ön ismeretlen okokból idegességet mutatott: nehéz volt megérteni, mi váltotta ki, s méginkább nem értem, mit tesznek ez ügyben. Összességében az a benyomásom alakult ki, hogy a CSKP KB elnöksége nem mutatja a megfelelő határozottságot és kezdeményezést a köztünk kötött megállapodás teljesítésére, ami pedig igen fontos a jobboldali és ellenforradalmi elemekkel szembeni fellépéskor a CSKP és a csehszlovákiai szocializmus vívmányai védelme érdekében”. Végül Brezsnyev az augusztusi levélben megjegyezte: „nem akarom előzetesen értékelni, milyen szándék lehet az elodázások mögött, ezért döntöttem úgy, hogy arra kérem önt, adjon választ Cservonyenko révén (prágai szovjet nagykövet volt 1968-ban)”. Közéleti hír „A Magyar Demokrata Fórum Szálkai Szervezete megalakult és megkezdi munkáját, melynek célja a község közéletének felvirágoztatása, lakóinak ösztönzése az öntevékenységre és a közös gondok megoldásának elősegítése.” MDF A testőrparancsnok nyilatkozata Zsivkov utolsó éveiről Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) máris jelezte: amennyiben a törvényhozás mégis napirendjébe iktatná az SZDSZ javaslatának vitáját, akkor a Fidesz azonnal módosító indítványt terjeszt elő azzal kapcsolatban. A sürgősségi indítványról folytatott vita után a külügyi bizottság az SZDSZ nemzeti kisebbségvédelmi felhívásának tervezetét vette nagyitó alá. Részletekbe menő szövegezési procedúra eredményeként kidolgoztak egy országgyűlési határozattervezetet, amelyet a parlament plénuma elé terjesztenek. A törvényhozás elé kerülő tervezet abból indul ki, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbség helyzete aggasztóan alakul, illetve hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény nyugtalansággal szemléli a közép-kelet- európai térségben fellobbant nacionalista indulatokat. Ennek kapcsán a határozattervezet rámutat, hogy nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogos igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész régió demokratizálódási folyamatait, a jószomszédi kapcsolatok kibontakozását. A tervezet értelmében a törvényhozás arra kérné fel a kormányt, hogy továbbra is ösztönözze a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi kodifi- káeiós munkálatait, illetőleg kezdjen tárgyalásokat a szomszédos államokkal a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló szerződések kidolgozásáról, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos európai tapasztalatokat. A tervezet állást foglal a nemzeti kisebbségek önazonosságának védelme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak törvényes biztosítása mellett. Beteges rettegés és hatalomféltés uralkodott el Todor Zsivkovon országosának utolsó éveiben. A megbuktatása előtti hónapokban néhány bizalmasán kívül már nem hitt senkinek, a környezetével szembeni bizalmatlansága is napról napra erősödött - mindezt testőrségének parancsnoka, Georgi Milusev vezérőrnagy, a sokak által rettegett és ma már feloszlatott bolgár belbiztonsági szolgálat, az UBO (Biztonsági és Védelmi Szolgálat) vezetőjének nyilatkozata az „Ante- ni" című bolgár hetilap legutóbbi számában. Milusev szerint Zsivkovot olyan információs hálózat szolgálta ki, hogy az egykori bolgár vezető pontosan tudta: gyülekeznek a viharfelhők országa fölött. (A bolgár ellenzék szerint legalább 200 ezer besúgó működött a zsivkovi Bulgáriában.)- Todor Zsivkov olyannyira féltette hatalmát, hogy az utóbbi három évben több külföldi útját is lemondta, egyszer sem tette lábát Szófia utcáira, csak a protokolláris ünnepségeken vett részt. Páncélozott gépkocsival közlekedett. Vidéki látogatásai alkalmával megkövetelte, hogy a biztonsági szolgálat alaposan szűrje meg: kikkel találkozhat. A kiválasztottak csak különleges engedélyekkel juthattak közelébe.- Zsivkov egyre dölyfösebb és ellentmondást nem tűrő magatartást tanúsított a biztonságára felügyelő és kiszolgáló személyzetével szemben. Nem akadályozta meg, hogy családjának tagjai - néha a biztonsági szolgálat számlájára - pazarolják a külföldi devizát. A vezérőrnagy cáfolta, hogy Zsivkov rendszeresen vérátömlesztést kapott volna egészsége megőrzése érdekében. Cáfolta azt is, hogy a több tucat kormányrezidencián mindennap külön főztek volna azért, mert nem tudták, hogy a bolgár vezetőnek és kíséretének éppen mikor szottyan kedve valamelyik luxuslétesítmény felkeresésére. Az izraeli % sírgyalázás 1 gyanúsítottja Az izraeli rendőrség egy elmebeteg zsidó férfit vett őrizetbe annak gyanújával, hogy ő gyalázta meg két haifai zsidó temető csaknem 250 sírját. A sírkövekre festékszórókkal Izrael elpusztítására buzdító jelszavakat írtak a hét végén s az őrizetbe vett férfi szemtanúk szerint „furcsán viselkedett” a temetők környékén. A rendőrség szerint egyelőre nem biztos, hogy valóban ő volt az elkövető. Az izraeli arab és keresztény közösségek képviselői Haifába látogattak vasárnap, hogy kifejezzék részvétüket a teme- tőgyalázás miatt. Izrael legnagyobb kikötővárosa mindig is az arab és a zsidó lakosság közötti jó viszonyáról volt ismert. Valuta(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1990. május 14-től Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 10461,94 11 109,07 ausztrál dollár 4752,30 5046,26 belga frank 183,25 194,59 dán korona 993,13 1054,57 finn márka 1596,65 1695,41 francia frank 1124,09 1193,63 görög drachma a/b 38,33 40,71 holland forint 3371,02 3579,54 ír font 10154,83 10 782,97 japán yen (1000) 406,32 431,46 kanadai dollár 5289,62 5616,82 kuvaiti dinár 21 405,79 22 729,85 norvég korona 973,11 1033,31 NSZK márka 3787,68 4021,96 olasz lira (1000) 51,52 54,70 osztrák schilling 538,22 571,52 portugál escudo 42,75 45,39 spanyol peseta 60,35 64,09 svájci frank 4443,06 4717,88 svéd korona 1035,49 1099,55 USA dollár 6226,94 6612,12 ECU (közös piac) 7747,85 8227,09 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,48 39,56 Találkoztak - a Kisgazdapárt és a Földhivatal vezetői A Tolna Megyei Földhivatal vezetője Farkas István és Farkas Sándor a Kisgazdapárt megyei ügyvezető alelnöke nem rokonok, de régi ismerősei egymásnak. Legutóbbi találkozásuk alkalmával arra gondoltak, hogy a két szervezet vezetőinek kellene megbeszélést tartani, hiszen az új földtörvény - mely valószínű június végén kerül a parlament elé - sok feladatot jelent részükre. így került sor 10-én délután a Hunyadi utcai irodán a találkozásra, ahol a Földhivatal megyei és körzeti vezetői és a párt megyei vezetése, valamint a mezőgazdasági bizottság tagjai vettek részt. Kölcsönösen megismerték egymás gondolatait a tulajdonviszonyok rendezéséről, gyakorlati lebonyolításáról. Kialakult az a vélemény, hogy a jelenlegi 123 fős hivatal segítséget vár a közeljövőben településenként megalakuló földrendező bizottságoktól. Nem lehet úgy megoldani a várható nagy feladatot, hogy az érdekeltek minden községből személyenként keressék meg a hivatalt, kérve a szükséges adatokat. A bizottság feladata lesz a tájékoztatás és az igények összegyűjtése és továbbítása. A háromórás megbeszélésen megvitattak egy tervezetet is, mely várhatóan sok pontban azonos lesz a megjelenő új törvénynyel. Befejezésül - a sok kérdés és válasz után - mindkét fél úgy látta, hogy egymást tájékoztatva és segítve kell felkészülni a feladatokra. Kisgazdapárt megyei vezetősége Belgrádi lap bírálja a magyar nemzetiségi politikát Magyarországon a közvélemény nagyon érzékeny akkor, amikor az ország határain kívül élő nemzeti kisebbségek helyzetéről van szó, de közömbös a magyarországi nemzeti kisebbségekkel szemben, mert úgy ítéli meg, hogy Magyarországon csak magyarok élnek, vagy olyan magyarok, akiknek az anyanyelve szerb, horvát vagy szlovén - véli a belgrádi Politika. A szerb népfront orgánuma „Magyarországon nemcsak magyarok élnek” címmel hosszú cikkben foglalkozott a magyarországi délszláv kisebbség helyzetével, s kifejtette azt a véleményt, hogy a többpártrendszer bevezetése sem hozott semmi újat a magyarországi kisebbségek számára. A pártok a választási kampány eufóriája során - írta a lap - egyetlen szót sem ejtettek a hazai nemzetiségekről. Ugyanakkor maximálisan hangsúlyozták kiállásukat az ország határain kívül élő magyar nemzetiség mellett. A kisebbségek parlamenti képviseletét a választási törvény nem oldotta meg. A Politika kidomborította, hogy a magyarországi délszláv kisebbség törekvéseinek megvalósítása során számíthat az anyaország legmesszebbmenő támogatására. Ugyanakkor veszélyesnek ítélte meg, hogy mindegyik nemzetiség a - tehát a szerb, a horvát és a szlovén - külön-külön csak a saját érdekeit tartsa szem előtt.
