Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-15 / 34. szám

1990. május 15. KÉPÚJSÁG 3 A Kispipa növekszik Vendéglátóipari hegység Árukötés, magyar módra Az ezüsttál titka Elkésett tanúk (Folytatás az 1. oldalról.)- Gyerekkoromban egyszer a szüleim­mel Harkányban üdültünk. Bementünk az étterembe, és ott határoztam el, hogy ha megnövök, én is ilyen fehérköpenyes bácsi leszek, mint aki kihozta nekünk az ebédet. A Kispipa Kft.-ig persze még hosszú volt az út, és nem is sima. De cél- orientáltan haladtam: vendéglátós isko­lákban tanultam, vendéglátós munkahe­lyeken dolgoztam. Már öt éve voltam a Kispipa étterem vezetője, mikor néhány kollégával - meghallva az idő szavát - úgy döntöttünk, hogy elébe megyünk a kibontakozó privatizálásnak, és kft-t ala­kítunk. Kockázatvállalás, mersz, szakér­telem és újszerű szemléletmód kellett eh­hez, de most már, bizonyos idő távlatából azt mondhatom, hogy szerencsésen, he­lyesen cselekedtünk. Illik itt azt is meg­említeni, hogy - főleg a kezdeti időkben - nagyon sok támogatást kaptunk a Tolna Megyei Vendéglátó Vállalattól. Lojális hozzáállásuk segítette az indulást.- Kik a kft. tagjai?- Tulajdonképpen csak ketten va­gyunk tagok, Dr. Partos Jánossal, aki a jogi ügyletek komoly szakértője. A mi tulajdonunkban van a részjegyek fele. A másik ötven százalék a vállalaté.- Az épületek saját tulajdonúak vagy bérlemények?- Eredetileg három egységet üzemel­tettünk - a Krokodil vendéglőt, az önkit és a Kispipát - bérleti jogviszonyban. Ezek közül már csak a Kispipa nem a miénk, a másik kettőt, persze hitelfelvé­tellel, megvásároltuk. A Kispipa a Város­gazdálkodási Vállalaté, nem eladó. Sőt most kaptam tőlük egy papírt, hogy az évi bérleti díjat 250 ezerről 460 ezer forintra módosítják - a megkérdezésünk nélkül! Első indulatomban azt mondtam, akkor visszaadjuk a gazdájának. Csinálják ők! De valószínű, hogy még tárgyalni fogunk, s ha menthető, mentjük. Elvégre a név­adó üzletről van szó. E három szekszárdi éttermen kívül van még két bérlemé­nyünk Domboriban: a holtágnál a Hullám és az élő Dunánál a Halászcsárda.- Ennyi üzletet hogyan tud egy ilyen kis kft. gazdaságosan működtetni?- A kft. nem kicsi, de az adminisztratív létszám igen. A vendéglátásban szoká­sosnak mindössze az egyharmada. A jó profitálás titka egyrészt ez, másrészt a vállalkozókedv, a szakértelem, a piac is­merete. Domboriban, ha lassan is, de va­lami megindult. Itt is elébe kell menni az eseményeknek, mert szerintem hamaro­san nemcsak a holtág, de a nagy Duna is nemzetközileg ismert, kedvelt kiránduló- hely lesz. Nagy luxus volna kimaradni egy ilyen üzletből, ami az orrunk előtt he­ver.- A palackozott italok boltjait is a Kispi­pa Kft. működteti.- Igen. Az ötletTolna megyéből indult— ma már országos gyakorlat - hogy léte­süljön egy ilyen hálózat. A vendéglátó annak idején 50-60 boltot nyitott, de a végrehajtás majdnem kudarcba fulladt. Egyrészt túlméretezett árukészletekkel dolgoztak, túl szabad beszerzési'lehető- séggel (nem mindenütt voltak megbízha­tó, állandó szállítók) lassan forgott a gön­gyöleg, másrészt a boltosok nem voltak szakemberek. (Ma sem azok, de az áru- forgalmisaim a rátermettséget igenis megnézik, mielőtt új üzletet nyitunk.) A vendéglátó tavaly úgy döntött, hogy elad­ja vagy felszámolja a palackos hálózatot, a kft. pedig, némi mérlegelés után meg- menthetőnek ítélte, és átvette. Ma már 80-90 elárusító helyet tartunk fenn a Ba­latontól a Duna-Tisza közéig. Épp a na­pokban avattunk kettőt, Csepelen.- A veszteséges hálózatról bebizonyo­sodott, hogy nyereséges?- Mikor átvettük a boltokat, zömük 100 ezer forint alatti havi forgalmat bonyolí­tott. Most nálunk ez a küszöbérték; nincs olyan egységünk, mely százezernél ke­vesebbet produkál. Odafigyelés és szer­vezés kérdése. Létrehoztunk egy raktár­bázist a Tartsay utcába. Itt úgy néz ki az árumozgatás, hogy beérkezik a nagy ka­mion a rekeszekkel, rögtön ráállnák a kis teherkocsik és széthordják a cuccot. Csak ami marad, azt kell tárolni.- Az árukapcsolás, árukötés itt is léte­zik?- A mi szakmánkban mindenütt. Csak akkor kapsz olcsó magyar sört, ha viszel valamennyi drága külföldit is, csak akkor kapsz pepsit, ha eladsz néhány rekesz gyöngyöt stb... A kérdés csak az, hogy ki milyen mértékű kötést ír elő. Mi a Pannó­nia Sörgyárral nem tudtunk közös neve­zőre jutni, de a bőcsiekben megfelelő partnerre akadtunk. Hasonló gondjaink vannak a Colával is. Nehezíti az ügyet, hogy a Pepsi cég hat vagy hét elszeparált beszerzési területre osztotta fel Magyar- országot. (Mondta is egy kollégám, hogy legutóbb Trianonban történt ilyesmi.) Ezen kértük, hogy változtassanak, mert így kész tények elé vannak állítva a vá­sárlók, kereskedők, viszonteladók. Még a lehetőség sincs meg számukra, hogy az ország egy másik Pepsi-üzemével jobb üzletet köthessenek.- A kft. hatalmas iramot diktál. Mire megy ki a játék, mi a végcél?- Csak közeli részcélokról számolha­tok be. Ameddig pillanatnyilag ellátunk. Sok múlik azon, hogy az új kormány mennyire lesz vállalkozásbarát, a gya­korlatban. Elsődleges feladatunk: a meg­levő dolgainkat stabil alapokra helyezni és működtetni. Most még nap mint nap komoly a kockázat. Adósok vagyunk: a Krokodilra 5 év, az önkire 7 év a törlesz­tési idő. Ez utóbbi épületnek a tetejét va­lószínűleg meghirdetjük. 1600 négyzet- méter beépíthető tetőtér, Szekszárd szí­vében. A városképbe illő terv már el is ké­szült. Hasznosítani kell! Közeleg a világ- kiállítás... Wessely „A földön a természet nem eszelt ki sosem gonoszabbat, mint ki barátságot színlel, a képmutatót..” (Lukianosz) 3. Azt ígértem, megismertetem önökkel a tál rajzolatait. Mivel vallási jellegűek, elő­re kellett bocsátani néhány vallási jellem­zőt. Kezünkben a tál közepének ábrázo­lata. A szöveggel ellátott keretben, első­ként tűnik szemünkbe az isteni jel. Alatta az É-Ny-i kelta hitvilág legjellemzőbb részleteit látjuk. Elsőként egy óriási fát, ez a világfa, kőris, az Yggdrasil. Ágain hatal­mas ködfellegek ülnek (innen kapta a föld az éltető harmatot) a fa törzsén mó­kus futkároz, koronájában vércse fész­kel. A fa alatt agancsos szarvasok me­nekülnek kutyától űzetve, bal oldalon vágtató ló, lovassal. Ö a vihar vörös hajú istene: Thor. (Kerámiára rajzolt változata a soproni „Várhelyien került elő.) Jobb szélén két ember foglalatoskodik egy léckeretes halászhálóval, melyből mind­ketten farkánál fogva emelik ki a megfo­gott halat. A tál közepén van az istenek lakhelye, az: Aszgard. E hitvilág szerint az istenek egy óriáslény testéből alkották a világot, az embereket pedig fákból. így a nőt éger-, a férfit kőrisfából. Képünkön ez a két fa tartja az istenek lakóhelye fö­lött a tetőt, mely tizenkét aranypajzsból áll. Ezen a kőrisfán, az alsó ágon óriás­testű sas áll. Alatta lóábrázolás, lovassal. Ez a NAP, a ló neve: Hajnal. Szemben ve­le, a másik oldalon szintén lóábrázolás, nyergében nőalakkal. A ló a Holdat sze­mélyesíti meg, neve: Alkonyat. Az istenek előtt háromlábú asztal, melynek kerek lapjára az istenek segít­ségét kérők kenyeret, a gazdagok bort, a szegények pedig italáldozatként sört he­lyeztek. Ettől kezdve haladjunk az óra­mutatóval egy irányba. Pontosan 3 óra irányában Helt látjuk, a halottak birodal­mának urát, a lelkek őrizőjét egy urna előtt térdelve. Alatta Mimir óriás forrása, melyből aki iszik, a bölcsességet szívja magába. (A mítosz szerint a főisten /Wu- tan/ miközben a forrás alatti kútból ivott, elvesztette egyik szemét. Bő szoknyá­ban, vizet merit a vizek istennője. Alatta széles folyó, hallal tele, de lehetséges az istenek által megvetett Midgard kígyó ilyen ábrázolása is. Amennyiben Helt áb­rázolja a tál, így feltételezhető, hogy Mid­gard is helyet kapott, mert a harmadik szörnyeteg: Fenrir farkast az istenek asz­talánál Tyr isten eteti. (Tyr a háború iste­ne volt.) Midgard Fenrir és Hel Loki isten szörnyszülött gyermekei voltak, akiket Wotan és az istenek elüldöztek, mert go­noszságuk miatt féltek tőlük. Löki maga" sem számított a jók közé, bajkeverő isten volt, és amikor a szép napisten Baldr ha­lálát okozta azzal, hogy fagyöngyágat adott a vak Hödur kezébe - aki a fiatal is­tent szíven találta - elhagyta az istenek lakóhelyét és Ragyogó patak vízesésben bujkált. Ha veszély fenyegette, lazaccá változott. Ám az istenek mégis elfogták, Thór ragadta meg farkánál fogva. Löki a saját maga által készített hálóban akadt fenn. A folyó, vagyis a kígyó alatt vadban gazdag erdőség látszik, kutyával vadá­szó férfi, vaddisznó, őz és szarvas, ugyanakkor valamelyik istennek állatai. A következő rajz, kb. 8 óra irányában a Pel- so feliratú tó rajza, minden kétséget kizá­róan, a Balaton. Felette vadkanáldozatot bemutató béljós, kezében az állat szívé­vel. Tőle balra, a kelta hitvilágban is sze­repet játszó cet látszik. A következő raj­zolat a Nap-ló, melyet már ismertettem. Felette látható a számunkra legfonto­sabb, elsődleges bizonyíték a tál készíté­sének, de legalábbis egy nagyon fontos dátumnak megtalálása. A rajzon csúcsos tetejű építményt lá­tunk, mellette áldozati követ, ezen ívben lehanyatló alakot, akinek feje az épület falánál lefelé lóg. Az épület a római és kelta vallási köz­pont legfontosabb építménye, Róma leg­jobban tisztelt, a családi élet tisztaságát védő istennőjének, Vestának szentelt templom volt. Előtte hajtották végre az ítéleteket is. A Vestanak szentelt kerek templomban, luppiternek és a többi iste­neknek is mutattak be áldozatot. Alatta keretben domborított, nagybetűs felirat: Romiv. Benne pedig apró pontozással: DIX. XIII. Ez az a néhány szám, amely meghatározta a nyomot, melyen elindul­va pontosan meghatározhatjuk a kere­sett időpontot. A DIX, rövidítés, melyet különbözőképpen olvashatunk, jelenté­se: megmondtam, kijelentettem, de igaz­ság is lehet. A DIX betűkép és a XIII. kö­zötti összefüggés adja kezünkbe a meg­oldás kulcsát. Azt tudjuk, hogy a római korban IMP-el és a dátummal jelölték a császárok, uralkodásuk melyik évében kelt levelük. Ahhoz, hogy megleljük a kü­lönös és csodálatos „levél” küldőjét, meg kell ismerkednünk azzal a korral, amikor a kelta önállóság megszűnt, s római biro­dalomként tartották számon a Duna, a Rajna-vidék keltáinak földjét. Kezdjük Augustus császárral (i. e. 27.—i. sz. 14- ig) az ő neve jelenik meg először a római császárlistán. Hatalmának alapja a legfőbb katonai hatalom, a hadsereg feletti parancsolási jog (imperium= parancsnokság) volt. Ezért a nehezen irányítható, lázadásra hajlamos provinciákat, mint például Szí­ria, Gallia, az ő felügyelete alá helyezte a szenátus (Öregek tanácsa), míg ők a már lecsendesített tartományokra felügyel­tek. Nagy jelentőségre tettek szert a lova­gok, akik a császári testőrgárdában tel­jesítettek szolgálatot. Pályafutásuk csúcspontja a testőrgárda parancsnoki tisztsége volt. A praetoriánus gárda élén ők őrizték Róma rendjét, a császár sze­mélyét, helytartóként pedig valamelyik császári birtokot igazgatták. Nyilvánvaló, hogy ebbe a beosztásba csak olyan va­laki kerülhetett, aki hosszú és hűséges szolgálattal tűnt ki. A látszólag odaadó hűséges szolgálat ellenkezőjére is van számtalan bizonyíték. Mivel a parancs­nok kezében hatalmas erő összponto­sult, potenciálisan veszélyeztethette a császár hatalmát. Augustus uralkodása alatt is történt hasonló eset. De időben le­verték. Egy ideig még folytak a hódító hadjá­ratok is, i. e. 25-ben a,Ny-i Alpokban élő kelta salassusok törzsét csaknem egy szálig kiirtják, i. e. 16-tól Raetia, Noricum és Illyria lakosságát pusztítják ki, vagy adják el rabszolgaként, i. e. 10-ben vég­leg leverik a pannonokat és földjük Pan­nónia néven lett római provincia. I. e. 9-ben a Rajna és az Elba közti terü­letet vették birtokba Germania provincia­ként. I. sz. 6-ban Pannóniában rettenetes erejű lázadás tört ki. A felkelők száma a források szerint 800 000 fő volt. Seregeik Macedónián átvonulva Rómát fenyeget­ték. Augustus ekkor mostohafiát, Tibe- riust bízta meg a lázadók leverésével, akinek rendkívüli katonapolitikájával si­került elérnie célját, igaz, hogy csak há­rom évvel később. Ekkor azonban Ger­mánja lázadt fel. Augustus ismét Tibe- riust és annak testvérét, Drusust küldte ellenük. Itt a felkelők három teljes római légiót semmisítettek meg. Augustus ek­kor feloszlatta germánokból álló testőr­ségét, sőt a vétlen gallokat is kiutasította az országból. Ettől kezdve nem töreke­dett új hódításokra, de jó diplomataként igyekezett megőrizni Róma jogait. Nem­igen szólt bele a provinciákban élő benn­szülöttek életébe. Az őt hűséggel szolgá­lókat viszont gazdagon megajándékozta. S mert Tiberiusnak a további esemé­nyekben jelentős szerepe lesz, szemé­lyével közelebbről is meg kell ismerked­nénk. (Folytatjuk)- SZNÉVÉ ­Szakács, programozó, ápolónő Kik számíthatnak külföldi munkára? Jön az új Casco - nem biztos, hogy drágább lesz Akaratlanul fültanúja voltam egy telefonbeszélgetésnek, amikor a Hungarowork Külföldi Munkavállalá­si Iroda Kft. ügyvezető igazgatója egy érdeklődőnek - történetesen egy szakácsnak - tíz hónapos szerző­dést ajánlott egy olasz luxushajóra. A .havi bér 400 dollár. Mint Földi Tamás, a kft. elnöke el­mondta, cégüket tavaly nyáron hozta létre 12 millió forintos alaptőkével az Országos Munkaerőpiaci Központ, valamint a Tescot azzal a céllal, hogy a külföldi munkára jelentkező állam­polgárokat szakszerűen közvetítsék, méghozzá üzleti alapon. Hogy ez mennyire sikerült, azt már az eddig eltelt rövid idő is igazolta. Jóllehet a külpiaci tevékenységet csak szeptemberben kezdte meg a Hungarowork, és az egyéni külföldi munkavállalás feltételeit is decem­berben könnyítette a kormány, a kft márciustól önfinanszírozóvá vált. A frissen induló vállalkozásokat kísérő problémák azonban őket sem ke­rülték el. Remélik, hogy az idén a kölcsönö­ket visszafizetik, és 1991-től már nyereséget is termelnek. Ez azért is figyelemre méltó, mert egyelőre na­gyobb arányú külföldi igény nem merült fel, és a hazai keresleti klien­túrát óvatosan építi ki a cég. Csak olyan külföldi partnert vesz komo­lyan, aki munkavállalási engedélyt is tud szerezni. A fejlett világban ugyanis a munkaerőpiacot - a kül­földiekkel szemben - többnyire tör­vények védik, amelyek alól csak in­dokoltesetben, engedéllyel lehet „ki­bújni”. Az iroda a munkaerő-közvetítésért térítési dijat számít föl, amit általában a munkaadó fizet meg. Ha ez valami­lyen okból nem oldható meg, akkor a közvetítői díjat a munkavállalótól kéri. A külföldön járó munkabér azonban nem megy keresztül az iroda kasz- száján. A vállalkozás nem fix tarifával dol­gozik: a munkaerő-közvetítés díja országonként és üzletenként válto­zik. Ha mondjuk, sokféle kívánalom­nak megfelelő műszaki szakembert, számítástechnikust vagy más kvalifi­kált munkaerőt keres a külföldi meg­bízó, akkor a Hungarowork az egy­havi munkabér három-négyszeresét is elkéri. Kevésbé keresettt szakmák esetében viszont ellenszolgáltatás­ként fejenként körülbelül félhavi munkabért számítanak föl. Nem kérnek pénzt a jelentkezők nyilvántartásáért, mert nem tartják etikusnak. Ma Magyarországon ugyanis nem egyszerűen elhatáro­zás kérdése a külföldi munkaválla­lás, azaz néhány száz forintért nem vásárolható meg. Az igény jóval na­gyobb, mint a kereslet. Már mint­egy háromezer jelentkezőt tart nyil­ván a cég. Az idegen nyelvet nem be­szélőkkel nem tudnak mit kezdeni, így eddig csupán 65 jelentkezőt si­került külföldre közvetíteni. Földi Tamás szerint a legkereset­tebbek a különböző vasmunkások, a minősített hegesztők, a marósok, az esztergályosok, a számjegyvezérlé­sű gépek programozói, a számítógé­pes, az egészségügyi, illetve a ven­déglátóipari szakemberek. Olaszul tudó ápolónőket, 19-25 éves ango­lul vagy olaszul beszélő pincéreket, szakácsokat, szinte azonnal kiköz­vetítenek külföldre. Mi indokolta a május elsejei Casco-dij- emelést, számíthatnak-e az autósok to- vábbi áremelkedésre - erről érdeklődött a Hungária Biztosító illetékesénél az MTI munkatársa. Sulkó Ágnes főosztályvezető elmon­dotta: a jelenlegi mintegy 950 ezer ügyfe­let figyelembe véve a Hungária pillanat­nyilag 100 forint díjbevételre átlagosan 135 forint kártérítést fizet ki. A díjemelés azonban nem lehet végleges megoldás annak érdekében, hogy a biztosító ne fizessen rá, hiszen csak azoknak maga­sabb a díja, akik 1990. májusától kötötték meg a Casco-t, s az is elképzelhető, hogy visszaesik az érdeklődés e módozat iránt. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az eddigi Casco dija a gépkocsi új érté­kének átlagosan 20-30 ezrelékébe ke­rült. Ezt az ezreléket emelték fel most át­lagosan 40-50-re, ami még mindig nem éri el a nyugati országokban szokásos mértéket. Számos országban ugyanis százalékban fejezhető ki a biztosításért fizetendő összeg. Az emelésre nemcsak azért volt szükség, s a biztosító nemcsak azért fizet rá a Casco-ra, mert az új ko­csik árai emelkedtek, hanem azért is, mert az alkatrészekért és a munkadljak- ért fizetendő számlák többszörösükre növekedtek. Különösen gondot okoz, hogy a Nyugaton, használtan vásárolt gépkocsikhoz többnyire nincs alkatrész, s ha akad is, a devizaszorzó a német márka esetében például a 200 forintot is elérheti. Márpedig a szerződésben foglaltak értelmében az alkatrészekért az új értéket térítik, a munkadljat pedig számla ellenében, teljes egészében kifi­zetik. A Hungária éppen ezért újfajta Casco- módozat kidolgozásán munkálkodik. Változnak a feltételek és a fizetendő dí­jak, ám nem biztos, hogy egyértelműen emelkednek az árak. Az elképzelések szerint ugyanis valósz-inűleg választani lehet majd, hogy a tulajdonos milyen kockázatokra, káresetekre kívánja meg­kötni a biztosítást. Mindenképpen arra törekednek, hogy nagyobb legyen a vá­lasztási lehetőség, s azok is megköthes­sék a biztosítást, akiknek szűkösebbek az anyagi lehetőségeik, és úgy vélik, hogy számos kockázatot Önerőből ki tudnak küszöbölni. A tervek szerint a Hungária Biztosító még ez év utolsó ne­gyedében bevezeti az új módozatot. Min­denesetre - mint elmondták - a régeb­ben kötött Casco-k továbbra is érvény­ben maradnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents