Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-13 / 10. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. április 13. A nyugállományú tábornok szerint Az új parlament elnöke lesz a szovjetek kártérítési igényei alaptalanok A Honvédelmi Minisztérium felhívása A Kossuth Rádió csütörtök déli híradásá­ban nyugállományú tábornok jelentke­zett: bizonyítékai vannak arról, hogy a debreceni repülőteret a magyar Honvé­delmi Minisztérium költségvetéséből épí­tették, vagyis az onnan kivonuló szovje­tek kártérítésre vonatkozó igényei alap­talanok. A hírrel kapcsolatosan az MTI megkérdezte Keleti György ezredest, a HM szóvivőjét: elképzelhetö-e, hogy ma­gánszemélyek rendelkeznek ilyen bizo­nyítékokkal?- Mint ismeretes, az elmúlt héten An­nus Antal vezérőrnagy, kormánymegbí­zott vezetésével tárcaközi bizottság ala­kult az ideiglenesen hazánkban tartóz­kodó szovjet csapatok teljes kivonásával kapcsolatos teendők elvégzésére - mondta a szóvivő. - Ebbe beletartoznak a szovjet csapatok által használt objektu­mok átvételével, értékük meghatározá­sával, nem egy esetben pedig az eredeti tulajdonjog bizonyításával összefüggő feladatok is. Mindezek a végleges elszá­molást készítik elő. A bizottság nem tartja kizártnak, hogy - különösképpen az 1956 előtti évekre vonatkozóan - ma­gánszemélyek birtokában lehetnek olyan dokumentumok, amelyek elősegít­hetik a Magyar Köztársaság érdekeinek messzemenő érvényesítését. Éppen ezért kérik, hogy a 11 -16-870 budapesti telefonszámon - munkaidőben - bárki, aki ilyen dokumentummal rendelkezik, esetleg bizonyítani tud olyan tényeket, amelyek elősegítik a tárcaközi bizottság munkáját, tegyen bejelentést.- Annál is inkább fontos, hogy a tárca­közi bizottsághoz jussanak el az ilyen be­jelentések, mert a költségek elszámolá­sára a magyar álláspont szerint nem he­lyőrségenként, egyes objektumok vagy objektumcsoportok átadása után, ha­nem a teljes csapatkivonást követően kerül sor. Az említett telefonszámon közölt infor­mációk mindegyikével részletesen foglalkoznak, s amennyiben azok hite­lesnek bizonyulnak, megfelelő szakem­berek gondoskodnak a magyar érdekek érvényesítéséről. A Nemzetközi Újságíró Szervezet tiltakozó levelet küldött Gorbacsovnak Közéleti hír 1990. április 11 -én megalakult a Magyar De­mokrata Fórum alsónánai szervezete. Minden hétfőn 18 órától tartják gyűlésüket a tanácsház házasságkötő termében. MDF Alsó­nánai Szervezete * A prágai székhelyű Nemzetközi Újságíró Szervezetélesen tiltakozott Mihail Gorbacsovnál amiatt, hogy a szovjet hatóságok megtiltották a külföldi újság­íróknak a beutazást Litvániába. Az újságírók érdekvédelmi testületé levelet küldött a szovjet államfőnek. A levelet szerdán hozta nyilvánosságra a CTK csehszlovák hírügynökség. „Ez a lépés ellentétben áll a glasznoszty politikájával, amelyet éppen Ön hir­detett meg, s amely növelte mind az Ön, mind a Szovjetunió tekintélyét a világ­ban” - olvasható egyebek között a levélben. Hálás szívvel köszönjük azt a támogatást, amit a ránk szavazó barátaink szavazataikkal nyújtot­tak. Kérjük, továbbra is legyenek pártunk támo­gatói. Munkánkat folytatjuk, készülünk a helyha­tósági választásokra. Kérjük további segítségü­ket, mert a kialakítandó helyi önkormányzatok nem nélkülözhetik a közös gondolkodást, a kö­zös cselekvést. Szolgáljuk továbbra is népünket. Egyben - ez úton is - gratulálunk legyőzőinknek! Csike György és Kácsor József a Független Kisgazdapárt Tamási és Paks választókörzetének képviselőjelöltjei Munkásőringatlanok hasznosítása ~ Bonyhád és Tamási a minisztertanácsi listán Megkérdeztük: Lesz-e elég kenyér az ünnepre? Most ugyan csak kétnapos munkaszü­net elé nézünk, de a múltkori kenyérmi­zéria után indokolt a kérdés: felkészül­tek-e a termelők és a kereskedők az ün­nepi rohamra.- Közvetlen beavatkozási lehetősé­günk nincs, de a vállalatok figyelmét fel­hívtuk már a legutóbbi négynapos ünnep előtt is arra, hogy időben, körültekintően adják le a megrendeléseket és szervez­zék meg a szállítást, sőt ügyeletet is tar­tottunk, és ahol probléma volt, ott segítet­tünk a koordinálásban - mondta Mátyás Tibor, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. - A többi már a gazdálkodón múlik. A kft-ket, maszeko­kat különben sem lehet kötelezni, hiszen senki sem írja jóvá nekik, ha rajtuk marad az áru. Ennek ellenére egyelőre nincs olyan információnk, hogy valahol fenn­akadástól kellene tartani. A megye legnagyobb kenyérszállítója a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat szek­szárdi üzeme. Smolek Sándorné megbí­zott üzemvezetőtől érdeklődtünk arról, hogy több kenyeret sütnek-e, mint tavaly ilyenkor.- Húsz mázsával kevesebbet, de sok bolt - például a szekszárdi újvárosi kft., vagy a Dália ABC - tartalékmennyiséget is igényelt. A népbolt 1200 kilót kért pluszban. Péntekre összesen 60 mázsa fehér, 17 mázsa burgonyás, 25 mázsa baktai, 3200 db Erzsébeti, 1300 db kukoricás kenyeret készítünk, ezenkívül több ezer zsemleveknit, francia- illetve tartós kenye­ret. Ez utóbbiból 50dekás, szeletelt változat is kapható, nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Dombóváron, Dunaföldváron, Pak­son, Bonyhádon is. Szombatra újabb, ha­sonló nagyságú tételt gyártunk.- A termeléssel állítólag a múltkor sem volt baj, az akadozó szállítás miatt kellett több üzletben is hosszú soroknak vára­kozniuk...- Nem a mi hibánk volt, az embereink hajnaltól este nyolcig dolgoztak, negyven­hat mázsa kenyeret kivittek oda, ahova más szállítók nem biztosították az ígért mennyi­séget. A váratlan helyzetekre felkészülve egyébként most szombaton is több péket berendeltünk, akik, ha valahol hiány lesz, azonnal sütnek annyit, amennyi kell.- esi ­A Minisztertanács megtárgyalta a volt munkásőrség egyes ingátlanainak hasz­nosításáról szóló előterjesztést és hatá­rozatot hozott, amely a Magyar Közlöny legutóbbi, 32. számában jelent meg. A döntés értelmében 29 ingatlan keze­lői jogát a közlönyben megnevezett szer­vek részére, átruházás jogcímén, a meg­jelölt hasznosítási célra térítés nélkül kell átadni. Ennek megfelelően kilencet egészségügyi, illetve szociális célra ala­kítanak ki - így a balassagyarmati, az encsi, a kapuvári, a kiskunhalasi, a lenti, a nagyatádi, a pásztói, a szolnoki és a ta­mási munkásőr-ingatlant. Mentőállomás létesül a bonyhádi és a mezőkovácsházi objektumból. A budapesti Zamercev téri ingatlan kezelői jogát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat - karitatív célra - kapja meg. Orvos- és nővérszállás kialakításá­ra kapta meg a mezőkövesdi városi ta­nács a helyi egykori munkásőrbázist. Ti­zenegy létesítményt oktatási célra hasz­nosítanak, így például Békésben, Békés­csabán, Budapesten, Hódmezővásárhe­lyen és Jászberényben. A hajléktalanok gondozási központja jön létre a buda­pesti Vajdahunyad u. 3. szám alatt. A do­(TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Tolna Megyei Fogyasztási Szö­vetkezetek Kovács Sándor Meszöv- elnök elnökletével április 11-én tar­tották az ágazati kongresszusokat megelőző küldöttközgyűlésüket. A küldöttek Kálmán Gyula előter­jesztése alapján tájékoztatást kaptak á szövetkezetek 1989. évi eredmé­nyeiről, a tavaszi tagsági rendezvé­nyek tapasztalatairól és a kongresz- szusi előkészületekről. A küldöttközgyűlés megállapította, hogy a gazdasági feltételek általános romlása, az élesedő versenyhelyzet, a növekvő pénzszűke és a felfoko­zott - a csökkenő vásárlóerőt ellen­rogi volt munkásőrközpontban bölcső­dét, óvodát és mentőállomást helyeznek el. A kunszentmártonit a rendőrkapitány­ság, a budapesti Vörös Hadsereg útján lévő bázist pedig a Magyar Testnevelési Egyetem rendelkezésére bocsátják. A minisztertanácsi határozat szerint a budapesti VI. kerületben lévő ingatlan kezelői jogát - vételár ellenében - okta­tási célra adják át, mégpedig a Világi Zsi­dó Iskola Alapítványnak. Cserejog címen, térítés nélkül kell átadni - a kormány döntése alapján - két berettyóújfalui és egy egri ingatlant a Belügyminisztériumnak, illgfere a helyi vá­rosi tanácsnak. Ezeken a helyeken szintén oktatási, közművelődési kollégiumot helyeznek el, valamint a helyi rendőrkapitányság, illet­ve a Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Intézet kap új otthont a volt munkásőr- létesítményekben. Az átvett volt munkásőringatlanokban létesülő intézmények működési költsé­geit az üzemeltető szervnek kell fedeznie, erre költségvetési többlettámogatás nem adható - áll a miniszterelnök által aláírt kormányhatározatban. (MTI) súlyozó - hiteligény ellenére a me­gye fogyasztási szövetkezetei ered­ményesen gazdálkodtak. Megőriz­ték stabilitásukat, likviditásukat. Min­dezt szolid árpolitikával, az elhatáro­zott hálózat fejlesztési célkitűzések valóraváltásával, javuló és korszerű­södő kereskedelmi kínálattal valósí­tották meg. Az elnökség beszámolója után a küldöttközgyűlés jóváhagyta a me­gyei szövetség 1990. évi költségve­tését. A küldöttgyűlés befejezése­ként a Szövosz elnöksége nevében dr. Kálmán Gyula kitüntetéseket adott át. FEIL JÓZSEFNÉ Küldöttközgyűlés az ideiglenes köztársasági elnök (Folytatás az 1. oldalról.) Az alakuló ülésen számos kérdésről kell határozniuk a honatyáknak. Ilyenek: az ülésezés rendje, az állandó bizottságok öszszetétele, továbbá a Minisztertanács tagjainak, valamint az alkotmánybírónak és az állampolgári jogok országgyűlési bizto­sának, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének és a legfőbb ügyésznek a megvá­lasztása. Feltehetően mindezeknek a köte­lezettségeknek a képviselők ezen az ülé­sen nem tudnak majd eleget tenni, hiszen a kormányátalakítással megbízott párt veze­tője ilyen rövid idő alatt aligha tudja kormá­nyát és annak programját bemutatni. Az ál­lampolgári jogok biztosának, illetve bizto­sainak megválasztása is akadályokba üt­közik, ugyanis az erről szóló törvény egye­lőre hiányzik. Megválasztható lesz viszont a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Az új parlamentnek ahhoz, hogy az ország működőképes legyen, rövid távú törvényhozási feladatokat is el kell látnia, lehetőleg még ebben az évben. Foglalkoz­nia kell többek között az önkormányzati törvény megalkotásával, a helyhatósági vá­lasztásokat szabályozó törvénnyel, el kell végeznie egyes sarkalatos törvények reví­zióját - például: a választójogi törvény felül­vizsgálatát -, s törvényt kell hoznia a sajtó­ról és a tájékoztatásról. Továbbá el kell kez­deni a az új alkotmány előkészítését is. Ez annál is fontosabb, mivel a módosítások el­lenére is jelenleg még az 1949-es alaptör­vény van érvényben. Az október 23-i mó­dosítás pedig viszonylag sok ellentmon­dást tartalmaz, főként az úgynevezett alkot­mányerejű törvények esetében. Megbé­nulhat ugyanis a további törvényalkotó munka, mivel valamennyi olyan törvényt, amelyben akárcsak egyetlen alapvető jog­ra (például: egyesülési szabadság, tulaj­donhoz való jog) vonatkozó paragrafus ta­lálható, alkotmányerejű törvénynek tekint­hető, és ezek elfogadásához kétharmados többség szükséges. Elégséges lenne ehe­lyett, ha az egyes törvények számos szabá­lya közül csak az alapjogokat érintő rendel­kezések elfogadásához vagy módosításá­hoz írnák elő a minősített többséget Az újonnan megalakult parlamentnek meg kell teremtenie a saját működéséhez szükséges feltételeket Ki kell alakítania szakapparátusát, elsősorban azt a szakér­tői gárdát, amely segíti az egyes képvise­lők, a frakciók, a parlamenti bizottságok munkáját Jól működő dokumentációs szolgálatra is szükség lesz, és létre kell hozni a parlamenti tájékoztatást szolgáló sajtó- és propaganda apparátust is. Akik bennünket képviselnek az új Országgyűlésben Bízva a hitben és a többletértékekben tnteijpű dr. Pálos Miklóssal (Folytatás az 1. oldalról.)- Kétszer születtem meg, először 1937-ben, másodszor pedig 1956-ban. Középiskolás szekszárdi diákként lelke­sen csatlakoztam a forradalomhoz. Egyik tanárom magára vállalta a budapesti la­kosok élelemmel való segélyezésének a szervezését, s több társammal együtt mi is bekapcsolódtunk a különböző élelmek gyűjtésébe. Teherautóval indultunk a fő­városba. s a XX. kerületben, Pesterzsé­beten tettük le a szállítmányt. EKkor már javában zajlottak a harci események, fel­borult villamosok, feldúlt, kifosztott üzle­tek látványa fogadott bennünket. Más­nap reggel, visszaindulásunkkor, sokan felkéredzkedtek a teherautóra, s nem tudtuk megállapítani, hogy ki, d^ valaki fegyvert és lőszert dugott a kocsi alján lé­vő szalmába. Persze, Kiskunlacháza ha­tárában igazoltattak bennünket az oro­szok, s mondanom sem kell, hogy meg­találták a fegyvert. Azonnal odaállítottak bennünket az árokpartra, felhúzták a géppisztolyokat, ám mielőtt még eldör­dültek volna a lövések, rájuk dudált egy autóbusz. Közel harminc csepeli munkás szállt ki a buszból, érdeklődve, hogy mi történik itt. A tömegmészárlást az oro­szok nyilván el akarták kerülni, s így ami­lyen gyorsan csak tudtunk, eltűntünk a helyszínről. Egészen hazáig néma csöndben utaztunk.- Ez a történet ma már történelem. Egyébként dr. Pálos Miklós beszédeiben gyakran említ példákat a történelemből. Honnan ez a fajta vonzalom?-Ez a vonzalom talán még az általános iskolából ered. Azután a középiskolában ez csak fokozódott, s annak ellenére, hogy én nem voltam eminens tanuló, tanáromnak, dr. Pataki Józsefnénak köszönhetően meg­szerettem ezt a tantárgyat, s kitűnően érett­ségiztem történelemből.- Ugyanakkor a vallásos hit és meggyő­ződés is átszövi az ön mindennapjait...- Ez családi örökség. Édesapám teo: lógiát és jogot tanult a pécsi jogtudomá­nyi akadémián, de amikor választani kel­lett az egyházi és a világi pályafutás kö­zött, akkor ő az utóbbi mellett döntött. Hi­tét azonban végig megtartotta, bennün­ket is vallásos szellemben nevelt, akár­csak jómagam az én gyerekeimet. Úgy veszem észre, ez csak jó irányba befo­lyásolta a személyiségüket.- Talán ez utóbbi megállapításához kapcsolódhat az a kérdés, ami a tévébeli bemutatkozása alkalmával is felmerült, nevezetesen az, hogy egyes pártok képvi­selői szerint a kereszténydemokraták sa­ját keresztényi meggyőződésük hangoz­tatásával mintha elhalványítanák más pár­tok ugyancsak keresztényi meggyőződé­sét. Hogyan vélekedik erről?- Európa politikai arculatát alapvetően befolyásolja és meghatározza a többletér­tékekkel rendelkező kereszténydemokrá­cia. A kereszténydemokrata pártok zöm­mel a kisembereket a vallásos, a hívő em­bereket tömörítik, de emellett csatlakozhat bárki, aki a keresztényi értékeket elismeri. Nekem egyébként az a véleményem, hogy önmagában életkor alapján pártot szervez­ni nem egészséges dolog...- S vallásos világnézet alapján?- Úgy már inkább, ám a politikai pártok életképeségét mindig a programjaik döntik el. Egy program pedig alapulhat egy jó er­kölcsi alapokat erkölcsi stabilitást hirdető világnézeten, így a kereszténységen. Csak ez természetesen nem biztos, hogy eldönti egy párt sikerét- Annál is inkább, mivel néha olyan hangokat is lehet hallani, hogy a Ke­reszténydemokrata Néppárt nem tarto­zik a markáns prog­rampártok közé.- A Keresztény- demokrata Néppárt kész programmal rendelkezik, de az az igazság, hogy a késői szerveződés miatt nem hozhattunk létre egy igazán átfogó programot. Ezen most dolgozunk, azaz részleteiben is pon- „ tositjuk a gazdasági, társadalmi, kulturális, egészségügyi elképzeléseinket Egyéb­ként úgy érzem, hogy a szociálpolitikánk valamennyi pártprogramhoz képest a leg- különb lesz. Ez jelmondatunkból is adódik, amely szerint mi a közjó által korlátozott magántulajdont ismerjük el.- Dr. Pálos Miklós -s ezt minden álsze­rénység nélkül kijelenthetjük - fontos szere­pet vállalt a magyar kereszténydemokrácia újjászületésében. Ebből következett az, hogy ön a KOMP megyei listájának az élén szerepelt?- Nekem kezdetben első és legfonto­sabb feladatom a pártépítés volt. Ehhez másodmagammal, Révész László mucsi egyéni gazdálkodóval kezdtünk hozzá, s ma már örömmel látom a tagok, a szimpati­zánsok széles táborát. A lista élén való sze­replésem pedig nemcsak az én vállalkozá­sodon, hanem a tagság akaratán is múlott. Miután az országos vezetőségben is tevé­kenyen részt veszek, minta fegyelmi bizott­ság elnöke, a párt úgy látta, hogy minden­képpen szüksége lenne rám, a parlament­ben is. Az egyéni megmérettetésen; sajnos, nem értem el ezt a sikert, de azttudtuk, hogy nagyon erős a mezőny Szekszárdon, kivá­ló, nagyszerű emberek indulnak ebben a körzetben. Éppen ezért a legnagyobb szo­morúsággal vettem tudomásul, hogy talán i valamennyiünk közül a legjobb elbukott, s ez a politika igazságtalansága. Név szerint is megmondom, hogy dr. Jánosi Györgyre gondolok: az más kérdés, hogy az általa képviselt program milyen irányba mutat, de nem titkolom, hogy őt tartom magunk közül a legkiemelkedőbbnek.- Végezetül, ha már ismét szót ejtettünk egy programról: dr. Pálos Miklós mit tart leg­fontosabb parlamenti programjának?- Az én programom szorosan kapcsoló­dik a szakmámhoz. Magyarországon egy elborzasztó jogszabály-infláció zajlott le. Az a baj, hogy nem időtállóak a jogszabá­lyaink, mert a megváltozott koncepciókhoz kellett azokat igazítani. Legfőbb munkate­rületemnek a jogalkotást tekintem. Csak a jó törvényekkel lehet a jó gazdaságot és társadalmat létrehozni.- Az olvasóknak nem felesleges azt sem tudniuk, hogy dr. Pálos Miklós a manapság divatos stílustól eltérően a csendes, szerény fellépésű képviselők közé tartozik. Ilyen tu­lajdonságok birtokában miként tervezi a me­gyeiválasztókkal való folyamatos kapcsolat- tartást? S0- Nekem az az érzésem, hogy nem kell mindig kiabálni: sokkal többre mentem az­zal, ha az emberek leikéhez próbáltam kö­zel férkőzni. Én a választási gyűléseim fo­lyamán legalább öt-hat helyen határozott ígéretet tettem arra, hogy amint a parla­menti munkám engedi, az elsők között fo­gok megjelenni azon a településen. Ezt az ígéretemet pedig evidenciában tartom más vonatkozásban is. SZERI ÁRPÁD

Next

/
Thumbnails
Contents