Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-12 / 09. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. április 12. Utón a többszálú magyar diplomácia felé Várhatóan május 2-árr tartják meg az új Országgyűlés alakuló ülését (Folytatás az 1. oldalról.)- Mikortól figyelhető meg a magyar diplomáciában a törekvés a túlzott német orientáció ellensúlyozására?- A hetvenes évek végén a magyar pártvezetés elhatározta, hogy felelevení­ti a reformkurzust, s ennek a döntésnek megvoltak a maga külpolitikai vetületei is. Természetesen, nehéz volt az indulás, mert Afganisztán, majd a lengyel szük­ségállapot beárnyékolta ezt a törekvést. A gazdasági útkeresésben akkor auto­matikusan a német vonal adódott. És ez megfigyelhető volt a gazdasági mutatók­ban, milyen gyorsan emelkedett az NSZK a második legfontosabb gazdasági part­nerünkké a Szovjetunió után, hogyan előzte meg a többi KGST országot. A hát­térben az áll, hogy csak az NSZK-nak volt kidolgozott keleti politikája az összes nyugati ország közül, beleértve az Egye­sült Államokat is. Természetesen igen nagy szerepet játszott ebben az összes többi, így a földrajzi, a történelmi tényező is. Ezt a gazdaságpolitikai folyamatot erő­sítette fel 1984-től egy politikai folyamat, amikor a Nyugattal való kapcsolatok na­gyon fontosak voltak a magyar külpoliti­ka számára. Annyira, hogy a szovjet le- hűlési vonal ellenére is hajlandó volt az erőteljes politikai kapcsolattartásra. Bi­zonyos jelek arra utaltak, hogy más nyu­gati országokkal is fejleszteni akarják a kapcsolatokat, de egyszerűen azokban nem volt meg a kellő politikai felkészült­ség - éppen azért, mert csak az NSZK- nak volt meg a maga Ostpolitikja. Nem elhanyagolható azonban, hogy az évtized második harmadától kezdve csökkent a Szovjetunió politikai megha­tározó szerepe, belső gondjai miatt egyre kevesebbet tudott Kelet-Európával fog­lalkozni, a gorbacsovi kurzus nyomán pedig a gazdaság belső lehetetlen álla­pota is oly mértékű válságot teremtett, hogy ez a külgazdasági kapcsolatokban is jelentkezett. A gyorsuló német egyesü­lés ismételten felvetette: mi történik ak­kor, ha a döntő befolyással bíró Szovjet­unió Európa perifériájára szorul és nem Európát meghatározó, csak az európai politikát befolyásoló egyik tényezővé válik? így vetődtek fel azok a kérdések,‘hogy milyen típusú hatalmi vákuum keletkezik Kelet-Közép-Európában, mennyire erős ez, és mi tudja betölteni ezt a vákuumot; van-e a térségnek önszerveződő ereje, illetve ha ez nincs meg, akkor mi nyomul az üres térbe?- Mennyire felkészültek ezek az álla­mok - Magyarország, Ausztria, Olaszor­szág, Lengyelország, Jugoszlávia, és Csehszlovákia - a különböző regionális együttműködésekre? Nem csupán arról van szó, hogy a politikai elszántság túl­haladja a gazdasági-társadalmi realitá­sokat?- A kelet-közép-európai államok sze­retnének modernizálódni, felzárkózni a Nyugathoz, megvalósítani a piac szabá­lyozta gazdaságot és a többpárti parla­menti demokráciát. A folyamatoknak elv­ben hasonlóknak kell lenniük ezekben az országokban, hiszen az elmaradottsá­guk okai is hasonlóak voltak. Ezek az azonosságok látszólag megteremthet­nék a lehetőséget az önszerveződésre. Az elmúlt négy évtized nyomása alól azonban ki-ki saját maga szeretne kike­rülni, előrevalóbbnak Ítélve a nemzeti kiemelkedést, mint az összefogást. A történelmi, gazgasági, és bizton­ságpolitikai elemzések alapján azonban úgy tűnik: ennek a térségnek nincs meg az említett önszerveződő képessége. An­nak ellenére, hogy vannak közös érde­kek, mégis az egymással szembeni ön­meghatározás, a rivalizálás a jellemző, s ezért kerülhetett ennyire előtérbe a nem­zetiségi, a kisebbségi kérdés is.- Magyarország, ugye, éppen ezért ve­tette fel: csak akkor vesz részt a minapi pozsonyi magyar-lengyel-csehszlovák csúcson, ha ezt a kérdést is megtár­gyalják?- A csehszlovák vezetés nem gondolt arra, hogy ilyen gyorsan változnak a kö­rülmények a felhívás közzététele óta. Gondolok itt elsősorban a cseh és szlo­vák ellentétek váratlan felszínre kerülé­sére. De vegyük Jugoszláviát, ahol az egység ma már lassan csak fiktív dolog és aligha lehet arra számítani, hogy Ju­goszlávia, mint állam tartósan vesz részt bármiféle regionális együttműködésben. Még az Alpok-Adriát is ad hoc ötlet nyo­mán emelték államközi szintre. Ez a cso­portosulás regionális ellenpontként szerveződhetett volna meg, mondjuk egy német dominanciájú csoporttal szem­ben, természetesen pozitív értelemben. Az önálló szlovén és horvát állam azon­ban azonnal más megvilágításba helyezi ezt a törekvést. A Nyugat-Európának nyilvánvalóan elfogadhatatlan, hogy ez a térség úgy integrálódjon, hogy az egy­ben instabilitást és folyamatos feszült­ségforrást jelentsen.- Jó, hogy említette a Nyugatot. Eddig a kelet-közép-európai országok szem­pontjait vizsgáltuk elsősorban, kivált a magyar diplomácia szemszögéből. Men­jünk most a túloldalra. A napokban nyi­latkozott Gianni de Michelis olasz kül­ügyminiszter és ismertette az európai átalakulás „olasz” menetrendjét. Általá­ban is megfigyelhető az olasz diplomácia előretörése és a magyar „fogadókész­ség” is jelentősen erősödött Itáliával kap­csolatban.- Én nem hiszem, hogy baj lenne, ha az eddigi erőteljes német gazdasági befo­lyás továbbra is érvényesülne Magyaror­szágon, bár tudom, hogy sokan ellenzik ezt, főleg történelmi tapasztalataik alap­ján. Sokkal inkább arról van szó, hogy nem jó soha egyetlen szálon függni, ezt mutatta az elmúlt száz év is. Éppen ezért több szálat kell keresnie a magyar külpo­litikának. Olaszország idejekorán felis­merte a várható német szívóhatást, még a német egyesülés felgyorsulása előtt. Az olasz gazdaság expanzionizmusa és az ügyes külpolitikai koncepció vezetett ide. Nekünk ki kell használni ezt és lényege­sen jobban kell erre támaszkodni, mint korábban. Magyarországon most már megvannak erre a megfelelő törvényes gazdasági szabályozók és feltételek.- A több szál egyike azért mégiscsak legnagyobb szomszédunk, a Szovjet­unió. Potenciálisan minden jelentős ma­gyar politikai tényezőnek számolni kell ezzel.- Ez kétségtelen. Ahol vita lehet, az nem is a gazdaság, hanem a biztonság- politika. Lehetséges-e olyan biztonság- politikát folytatni, amely nem sérti a Szov­jetunió érdekeit, de ugyanakkor elvágja azokat a közvetlen függőségi szálakat, amelyek eddig meghatározták a ma­gyar-szovjet viszonyt? A gazdaságpoliti­kát függetleníteni kell ettől. Erre utal, hogy az elmúlt évben szélesedett az egyes tagköztársaságokkal való együtt­működés lehetősége. A legfrissebb pél­da erre az Orosz Föderáció vagy Ukraj­na, amely a magyar kisebbség szem­pontjából sem elhanyagolható partner. Ezek önálló jelentkezése lényegesen nö­velheti a játékterünket. A sok szálon való függőséghez hozzá­tartozik a távol-keleti térség is. Semmifé­le kultúridegen elemtől nem kell félni, amikor hangsúlyozzuk, hogy fel kell használni ezeknek az országoknak a gazdasági potenciálját. Erősíteni kell a japán, a dél-koreai és a többi délke­let-ázsiai állam szerepvállalását, pon­tosan a több tényezőtől való függés ér­dekében. M. N. Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztár­saság ideiglenes elnökének kezdeménye­zésére és meghívására konzultációt tartot­tak szerdán a Parlamentben az új Ország- gyűlésbe bejutott pártok vezetői, képvise­lői. A tanácskozáson - amelyen elsősor­ban az új Országgyűlés alakuló ülésének legfontosabb teendőiről esett szó - részt vett Antall József, a Magyar Demokrata Fó­rum elnöke, Tölgyessy Péter, a Szabad De­mokraták Szövetségének ügyvivője, Vörös Vince, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt elnöke, Nyers Rezső, a Ma­gyar Szocialista Párt elnöke, Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének képvi­selője és Keresztes Sándor, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke. * A konzultáció befejeztével Szűrös Má­tyás nyilatkozott az MTI munkatársának. A tanácskozás alapvető célja az volt - mondotta hogy a pártokkal kölcsönö­sen tisztázzuk: mely időpont a legalkal­masabb az Országgyűlés alakuló ülésé­nek megtartására. A kiálakult álláspon­tok alapján Szűrös Mátyás az alakuló ülést május 2-án, 10 órára hívja össze. (Az alkot­mány szerint ugyanis az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársaság elnöke, jelen esetben az ideiglenes államfő hívja össze a választások eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.) A pártokkal sikerült megállapodásra jut­ni az alakuló ülés menetrendjében is - hangsúlyozta Szűrös Mátyás. Ennek meg­felelően ünnepélyesen kezdődik majd az ülés: a Himnusz elhangzását követően mű­vészi tolmácsolásban elhangzik Petőfi Sándornak A nemzetgyűléshez című köl­teménye, majd az ideiglenes államfő mond megnyitóbeszédet. Az alakuló ülésre dísz­vendégeket is kívánnak meghívni, köztük Varga Bélát, az 1946-47-es Nemzetgyűlés elnökét. A további meghívottak között lesz az utolsó Nemzetgyűlés még élő képvise­lőinek egy csoportja, de a kérdésről a pár­tok szakértői tovább tanácskoznak. A hivatalos program a korelnök és a négy jegyző kijelölésével kezdődik. A korelnök az eddigi adatok szerint Kéri Kál­mán, az MDF listáján bejutott képviselő lesz, a jegyző pedig a négy legfiatalabb képviselő. Ezután jelentés hangzik el a megbízólevelek átvételéről, a mandátumok igazolásáról. A törvényben előirt kötelezett­ségének megfelelően beszámolót tart a vá­lasztásokról az Országos Választási Bizott­ság, valamint a megbízott belügyminiszter. A konzultáción a napirenden kívül szót váltottak személyi kérdésekről is, ez ügy­ben az eszmecsere ugyancsak szakértői szinten folytatódik majd. Abban sikerült közös nevezőre jutni - hangoztatta Szű­rös Mátyás -, hogy a személyi javaslato­kat a pártfrakciók vezetői terjesztik elő az Országgyűlésnek. A pártok képviselői elő­zetesen úgy vélekedtek, hogy arányos képviseletre van szükség mind a parlament vezérkarában, mind pedig a bizottságok­ban. A bizottságokba mind a hat párt dele­gáljon tagot, viszont a bizottságok vezeté­sét már arányosan osszák el. További megállapodás kérdése, hogy a parlament az elnökén kívül hány alelnököt választ; ezen a konzultáción három tűnt elfogadha­tónak. Tisztázásra vár még a frakciók kiala­kítása. A jogszabály szerint ugyanis leg­alább tíz képviselő kell egy frakció meg­alakításához. A többpárti parlamentben azonban a független képviselők nem al­kothatnak külön csoportot. Mindezek tisztázására csütörtökön foly­tatódnak a szakértői tárgyalások, április 19-én pedig már a pártfrakciók vezetői ül­nek össze tanácskozásra. A tervek szerint április végén - 27-e táján - hasonló kon­zultációt tartanak a pártvezetők és frakció- vezetők részvételével - mondotta végeze­tül Szűrös Mátyás. Akik a hírekben szerepelnek Lothar de Maiziere Jugoszláviában fennáll-e a katonai puccs veszélye? Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelen­ti: Veljko Kadijevics jugoszláv nemzetvé­delmi miniszter április elején látogató körútra indult az ország tagköztársasá- * gaiba. Először Belgrádban Szlobodan Miloseviccsel, a Szerb Köztársasági El­nökség elnökével tárgyalt, majd pedig Horvátországot és Szlovéniát kereste fel. A Danas című zágrábi hetilap legújabb száma a látogatásról azt írja, hogy Veljko Kadijevics körútját valószínűleg soha­sem kísérte volna olyan éber figyelem, mint a legutóbbi napokban, amikor soka­sodnak a híresztelések egy esetleges ju­goszláviai katonai puccsról. - Kadijevics kijelentette, hogy a hadsereg nem fogja megengedni a jugoszláv föderáció alap­jainak aláásását, az ország bomlasztá- sát. Más alkalmakkor ezt az elvi megálla­pítást - bár fenyegetést is magában fog­lal - talán nem lehetne kifogásolni, nap­jaink egyes időszerű eseményei azon­ban erősen megkérdőjelezik.- A kommunista szövetség néphadse­regben szervezetének vezetősége pél­dául a szerbiai és a Crna Gora-i, kommu­nistákkal együtt úgy tesz, mintha a JKSZ még létezne. Ez semmiképpen sincs összhangban a hadsereg jugoszláv jelle­gével. Ha a hadsereg kommunistái - vagyis gyakorlatilag egész tisztikara - kritikátlanul csupán az ország két tag- köztársaságában és e két köztársaság kommunista szövetségében kreált politi­kát támogatja, akkor nem lehet feltételez­ni azt, hogy a hadsereg valóban jugo­szláv jellegű. A jugoszláv politikának ugyanis minden nemzet és nemzetiség és minden szuverén tagköztársaság egyenjo­gúságán és megállapodásán kell alapul­nia. Nyitott tehát a kérdés: kié a néphadse­reg? A puccs vagy a tekintélyelvű interven­ció valamilyen más formája lehetséges, de hosszabb 1ávon semmit sem old meg, sőt, súlyosbítaná az amúgy is nehéz helyzetet - mutatott rá végül a Danas. Európa keleti felén új és új nevek, ar­cok tűnnek fel a politikai közéletben - s néha még az sem biztos, hogy túl sokáig maradnak-e, érdemes-e „megtanulni” őket. Közülük sok a régi gyakorlathoz viszo­nyítva igen fiatal. Ilyen az NDK már kine­vezett, de még hivatalba nem lépett új mi­niszterelnöke, Lothar de Maiziere: 1940. március 2-ikán született Nordhausen- ban. Már 1956-ban belépett a Keresz­ténydemokrata Unióba. (CDU). Berlin­ben, egyházi gimnáziumban érettségi­zett, majd beiratkozott a zeneművészeti főiskolára. Mélyhegedű szakon végzett, ezt követően számos zenekarban - szín­Megint új név Cseh­szlovákiának? „Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság” legyen Csehszlovákia új hivatalos elnevezése - erre tett ja­vaslatot együttes ülésén a csehszlo­vák szövetségi, valamint a cseh.és a szlovák parlament elnöksége. Az in­dítványt azzal indokolták, hogy a most érvényes kétnyelvű elnevezést - Csehszlovák Szövetségi Köztársa­ság csehül és Cseh-Szlovák Szövet­ségi Köztársaság szlovákul - nehéz kimondani és a mindennapi életben használni. Emellett a kettős elnevezés sér­tette a szlovákokat, akik azt köve­telték, hogy közös név fejezze ki a két egyenjogú és szuverén köztár­saság szövetségét. A javaslatot a csehszlovák szövet­ségi parlament következő ülésén vi­tatják meg. • házi és szimfonikus együttesekben - dolgozott. Egészségi okok miatt a hatvanas'évek végén kénytelen volt felhagyni a művész­pályával. 1969 és 1975 között levelező szakon elvégezte a jogi egyetemet (Ber­lin, Humboldt egyetem), rövid ideig tartó ügyvéd bojtárkodás után tagja lett a berli­ni ügyvédi kamarának, amely 1982-ben vezetőségi tagjai közé választotta. Ügy­védként elsősorban azzal tűnt ki, hogy el­látta a katonai szolgálatot megtagadó, il­letve politikailag üldözött személyek jog­védelmét. i Lothar de Maiziere, aki régi hugenotta családból származik, 1985 óta tagja az „Mongólia üdvözli a Magyarországon és a ke­let-európai országokban végbemenő megúj­hodást, és sok sikert kíván népeiknek az álta­luk választott úton. Mongólia nagy figyelemmel követi a válto­zásokat, igyekszik belőlük levonni a számára adódó pozitív és negatív tapasztalatokat” - ezt K. Oldzvoj külügyminiszter-helyettes jelentet­te ki Ulánbátorban szerdán tartott sajtóérte­kezletén. Közölte, hogy a Mongóliában tartózkodó szovjet csapatok jó részét már kivonták, és 1992-ben az utolsó szovjet katona is elhagyta NDK-beli evangélikus egyházak szinó- dusának, 1986 óta pedig elöljáró-helyet­tese e szervezetnek. 1987-ben beválasz­tották a CDU vezetősége mellett működő egyházügyi munkaközösségbe. A CDU elnöke tavaly november 10-kén lett, miután elődje, Gerald Götting lemon­dott posztjáról. Az azóta eltelt öt hónapban sokat tett az egykori „tömbpárt” CDU új profiljának meghatározásáért. Az ő keze munkája van amögött is, hogy a párt december óta következetesen szorgalmazza Német­ország állami egységének helyreállítását és a piacgazdaság bevezetését az NDK- ban. az ország területét. Hozzátette, hogy mivel Mongólia a jövőben aktív el nem kötelezettségi politikát kiván folytatni, ezentúl nem engedi meg, hogy területén idegen katonaság állo­másozzék. A mongol külpolitikában is érvényesülő pe­resztrojka egyik megnyilvánulásának nevezte, hogy Ulánbátor felvette a diplomáciai kapcso­latokat Dél-Koreával, nemrég mongol minisz­terelnök járt Japánban, a kormányfő első he­lyettese pedig munkalátogatást tesz az Egye­sült Államokban, és a közeljövőben mongol- kínai csúcstalálkozóra kerül sor. Orosz keresztény­demokraták A hagyományos konzervativizmust valló Oroszországi Kereszténydemokra­ta Mozgalom (OKDM) mindaddig ellen­zéki erűként kíván működni, amíg a kom­munista totalitárius rendszer fennmarad - jelentették ki a hét végén alakult párt vezetői szerdai sajtóértekezletükön. A frissen alakult párt eszmei, politikai célkitűzéseiről szólva a keresztény nem­zeti-hazafias eszmék felélesztését emel­ték ki. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez nem jelent szellemi közösséget a Pamjaty nevű tömörüléssel, amelynek szélsőséges nacionalista nézeteit hatá­rozottan elvetik. Hasonlóképpen nem ér­zik magukhoz közelinek a Demokrata Szövetség (DSZ) nevű pártot sem, min­denekelőtt azért nem, mert túlontúl oroszellenesnek tartják. Ezzel összefüg­gésben az OKDM képviselői kijelentet­ték: nem értenek egyet a DSZ-szel abban sem, hogy a szovjet birodalom orosz birodalom volna. Megítélésük szerint ugyanis a szovjet birodalom nem nem­zeti, hanem ideológiai alapon jött létre, s az orosz nemzet szintén e birodalom ál­dozata. Az esetleges politikai szövetsé­gesek körét számba véve úgy nyilatkoz­tak, hogy jelenleg a szociáldemokraták­kal tartják leginkább elképzelhetőnek az együttműködést. A kereszténydemokrata mozgalom eddig még nem tisztázta Oroszország helyzetével, esetleges függetlenségével kapcsolatos álláspontját. Azt azonban már most nyíltan vállalják, hogy elő kell készíteni az orosz és az oroszországi nemzetiségeknek - a Szovjetuniót elha­gyó köztársaságokból - történő vissza­térését, s ezzel együtt az orosz államnak képviselnie kell a kivált köztársaságban maradt oroszok érdekeit is. A pártot egyelőre a tizenöt tagú Duma, s az annak élén álló három társelnök irá­nyítja. Az OKDM-nek bárki tagja lehet, aki oroszországi és betöltötte a 16. életévét. Nem tartják kizártnak, hogy más köztár­saságokban is alakuljanak szervezeteik, de mint mondották, nem akarnak konku­rálni az ott működő kereszténydemokra­ta pártokkal. A párt vezetője a kelet-európai helyze­tet érintve kijelentette, hogy az ott zajló törvényszerű változások sokkal lassab­ban bár, de Oroszországban is lezajla­nak majd. Magyar kitüntetés német államtitkárnak A Magyar Köztársaság babérkoszorúval díszített Zászlórendjével tüntették ki dr. Ot­to Schlechtet, az NSZK gazdasági minisztériumának államtitkárát. A kitüntetést kedd este a bonni magyar nagykövetségen Beck Tamás kereskedelmi miniszter nyújtotta át. Magyarország ezzel a magas elismeréssel kívánta méltányolni dr. Otto Schlechtnek a nyugatnémet-magyar gazdasági együttműködés fejlesztéséért évtizedeken át kifejtett odaadó és eredményes erőfeszítéseit. A kitüntetési ünnepségen és a Horváth István nagykövet által ezután adott fogadá­son megjelent Helmut Haussmann, az NSZK gazdasági minisztere, valamint több más politikai méltóság. Mongólia aktív el nem kötelezettségre törekszik Innen is vonulnak kifelé a szovjet katonák

Next

/
Thumbnails
Contents