Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)
1990-04-12 / 09. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. április 12. Utón a többszálú magyar diplomácia felé Várhatóan május 2-árr tartják meg az új Országgyűlés alakuló ülését (Folytatás az 1. oldalról.)- Mikortól figyelhető meg a magyar diplomáciában a törekvés a túlzott német orientáció ellensúlyozására?- A hetvenes évek végén a magyar pártvezetés elhatározta, hogy feleleveníti a reformkurzust, s ennek a döntésnek megvoltak a maga külpolitikai vetületei is. Természetesen, nehéz volt az indulás, mert Afganisztán, majd a lengyel szükségállapot beárnyékolta ezt a törekvést. A gazdasági útkeresésben akkor automatikusan a német vonal adódott. És ez megfigyelhető volt a gazdasági mutatókban, milyen gyorsan emelkedett az NSZK a második legfontosabb gazdasági partnerünkké a Szovjetunió után, hogyan előzte meg a többi KGST országot. A háttérben az áll, hogy csak az NSZK-nak volt kidolgozott keleti politikája az összes nyugati ország közül, beleértve az Egyesült Államokat is. Természetesen igen nagy szerepet játszott ebben az összes többi, így a földrajzi, a történelmi tényező is. Ezt a gazdaságpolitikai folyamatot erősítette fel 1984-től egy politikai folyamat, amikor a Nyugattal való kapcsolatok nagyon fontosak voltak a magyar külpolitika számára. Annyira, hogy a szovjet le- hűlési vonal ellenére is hajlandó volt az erőteljes politikai kapcsolattartásra. Bizonyos jelek arra utaltak, hogy más nyugati országokkal is fejleszteni akarják a kapcsolatokat, de egyszerűen azokban nem volt meg a kellő politikai felkészültség - éppen azért, mert csak az NSZK- nak volt meg a maga Ostpolitikja. Nem elhanyagolható azonban, hogy az évtized második harmadától kezdve csökkent a Szovjetunió politikai meghatározó szerepe, belső gondjai miatt egyre kevesebbet tudott Kelet-Európával foglalkozni, a gorbacsovi kurzus nyomán pedig a gazdaság belső lehetetlen állapota is oly mértékű válságot teremtett, hogy ez a külgazdasági kapcsolatokban is jelentkezett. A gyorsuló német egyesülés ismételten felvetette: mi történik akkor, ha a döntő befolyással bíró Szovjetunió Európa perifériájára szorul és nem Európát meghatározó, csak az európai politikát befolyásoló egyik tényezővé válik? így vetődtek fel azok a kérdések,‘hogy milyen típusú hatalmi vákuum keletkezik Kelet-Közép-Európában, mennyire erős ez, és mi tudja betölteni ezt a vákuumot; van-e a térségnek önszerveződő ereje, illetve ha ez nincs meg, akkor mi nyomul az üres térbe?- Mennyire felkészültek ezek az államok - Magyarország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Jugoszlávia, és Csehszlovákia - a különböző regionális együttműködésekre? Nem csupán arról van szó, hogy a politikai elszántság túlhaladja a gazdasági-társadalmi realitásokat?- A kelet-közép-európai államok szeretnének modernizálódni, felzárkózni a Nyugathoz, megvalósítani a piac szabályozta gazdaságot és a többpárti parlamenti demokráciát. A folyamatoknak elvben hasonlóknak kell lenniük ezekben az országokban, hiszen az elmaradottságuk okai is hasonlóak voltak. Ezek az azonosságok látszólag megteremthetnék a lehetőséget az önszerveződésre. Az elmúlt négy évtized nyomása alól azonban ki-ki saját maga szeretne kikerülni, előrevalóbbnak Ítélve a nemzeti kiemelkedést, mint az összefogást. A történelmi, gazgasági, és biztonságpolitikai elemzések alapján azonban úgy tűnik: ennek a térségnek nincs meg az említett önszerveződő képessége. Annak ellenére, hogy vannak közös érdekek, mégis az egymással szembeni önmeghatározás, a rivalizálás a jellemző, s ezért kerülhetett ennyire előtérbe a nemzetiségi, a kisebbségi kérdés is.- Magyarország, ugye, éppen ezért vetette fel: csak akkor vesz részt a minapi pozsonyi magyar-lengyel-csehszlovák csúcson, ha ezt a kérdést is megtárgyalják?- A csehszlovák vezetés nem gondolt arra, hogy ilyen gyorsan változnak a körülmények a felhívás közzététele óta. Gondolok itt elsősorban a cseh és szlovák ellentétek váratlan felszínre kerülésére. De vegyük Jugoszláviát, ahol az egység ma már lassan csak fiktív dolog és aligha lehet arra számítani, hogy Jugoszlávia, mint állam tartósan vesz részt bármiféle regionális együttműködésben. Még az Alpok-Adriát is ad hoc ötlet nyomán emelték államközi szintre. Ez a csoportosulás regionális ellenpontként szerveződhetett volna meg, mondjuk egy német dominanciájú csoporttal szemben, természetesen pozitív értelemben. Az önálló szlovén és horvát állam azonban azonnal más megvilágításba helyezi ezt a törekvést. A Nyugat-Európának nyilvánvalóan elfogadhatatlan, hogy ez a térség úgy integrálódjon, hogy az egyben instabilitást és folyamatos feszültségforrást jelentsen.- Jó, hogy említette a Nyugatot. Eddig a kelet-közép-európai országok szempontjait vizsgáltuk elsősorban, kivált a magyar diplomácia szemszögéből. Menjünk most a túloldalra. A napokban nyilatkozott Gianni de Michelis olasz külügyminiszter és ismertette az európai átalakulás „olasz” menetrendjét. Általában is megfigyelhető az olasz diplomácia előretörése és a magyar „fogadókészség” is jelentősen erősödött Itáliával kapcsolatban.- Én nem hiszem, hogy baj lenne, ha az eddigi erőteljes német gazdasági befolyás továbbra is érvényesülne Magyarországon, bár tudom, hogy sokan ellenzik ezt, főleg történelmi tapasztalataik alapján. Sokkal inkább arról van szó, hogy nem jó soha egyetlen szálon függni, ezt mutatta az elmúlt száz év is. Éppen ezért több szálat kell keresnie a magyar külpolitikának. Olaszország idejekorán felismerte a várható német szívóhatást, még a német egyesülés felgyorsulása előtt. Az olasz gazdaság expanzionizmusa és az ügyes külpolitikai koncepció vezetett ide. Nekünk ki kell használni ezt és lényegesen jobban kell erre támaszkodni, mint korábban. Magyarországon most már megvannak erre a megfelelő törvényes gazdasági szabályozók és feltételek.- A több szál egyike azért mégiscsak legnagyobb szomszédunk, a Szovjetunió. Potenciálisan minden jelentős magyar politikai tényezőnek számolni kell ezzel.- Ez kétségtelen. Ahol vita lehet, az nem is a gazdaság, hanem a biztonság- politika. Lehetséges-e olyan biztonság- politikát folytatni, amely nem sérti a Szovjetunió érdekeit, de ugyanakkor elvágja azokat a közvetlen függőségi szálakat, amelyek eddig meghatározták a magyar-szovjet viszonyt? A gazdaságpolitikát függetleníteni kell ettől. Erre utal, hogy az elmúlt évben szélesedett az egyes tagköztársaságokkal való együttműködés lehetősége. A legfrissebb példa erre az Orosz Föderáció vagy Ukrajna, amely a magyar kisebbség szempontjából sem elhanyagolható partner. Ezek önálló jelentkezése lényegesen növelheti a játékterünket. A sok szálon való függőséghez hozzátartozik a távol-keleti térség is. Semmiféle kultúridegen elemtől nem kell félni, amikor hangsúlyozzuk, hogy fel kell használni ezeknek az országoknak a gazdasági potenciálját. Erősíteni kell a japán, a dél-koreai és a többi délkelet-ázsiai állam szerepvállalását, pontosan a több tényezőtől való függés érdekében. M. N. Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének kezdeményezésére és meghívására konzultációt tartottak szerdán a Parlamentben az új Ország- gyűlésbe bejutott pártok vezetői, képviselői. A tanácskozáson - amelyen elsősorban az új Országgyűlés alakuló ülésének legfontosabb teendőiről esett szó - részt vett Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője, Vörös Vince, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt elnöke, Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője és Keresztes Sándor, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke. * A konzultáció befejeztével Szűrös Mátyás nyilatkozott az MTI munkatársának. A tanácskozás alapvető célja az volt - mondotta hogy a pártokkal kölcsönösen tisztázzuk: mely időpont a legalkalmasabb az Országgyűlés alakuló ülésének megtartására. A kiálakult álláspontok alapján Szűrös Mátyás az alakuló ülést május 2-án, 10 órára hívja össze. (Az alkotmány szerint ugyanis az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársaság elnöke, jelen esetben az ideiglenes államfő hívja össze a választások eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.) A pártokkal sikerült megállapodásra jutni az alakuló ülés menetrendjében is - hangsúlyozta Szűrös Mátyás. Ennek megfelelően ünnepélyesen kezdődik majd az ülés: a Himnusz elhangzását követően művészi tolmácsolásban elhangzik Petőfi Sándornak A nemzetgyűléshez című költeménye, majd az ideiglenes államfő mond megnyitóbeszédet. Az alakuló ülésre díszvendégeket is kívánnak meghívni, köztük Varga Bélát, az 1946-47-es Nemzetgyűlés elnökét. A további meghívottak között lesz az utolsó Nemzetgyűlés még élő képviselőinek egy csoportja, de a kérdésről a pártok szakértői tovább tanácskoznak. A hivatalos program a korelnök és a négy jegyző kijelölésével kezdődik. A korelnök az eddigi adatok szerint Kéri Kálmán, az MDF listáján bejutott képviselő lesz, a jegyző pedig a négy legfiatalabb képviselő. Ezután jelentés hangzik el a megbízólevelek átvételéről, a mandátumok igazolásáról. A törvényben előirt kötelezettségének megfelelően beszámolót tart a választásokról az Országos Választási Bizottság, valamint a megbízott belügyminiszter. A konzultáción a napirenden kívül szót váltottak személyi kérdésekről is, ez ügyben az eszmecsere ugyancsak szakértői szinten folytatódik majd. Abban sikerült közös nevezőre jutni - hangoztatta Szűrös Mátyás -, hogy a személyi javaslatokat a pártfrakciók vezetői terjesztik elő az Országgyűlésnek. A pártok képviselői előzetesen úgy vélekedtek, hogy arányos képviseletre van szükség mind a parlament vezérkarában, mind pedig a bizottságokban. A bizottságokba mind a hat párt delegáljon tagot, viszont a bizottságok vezetését már arányosan osszák el. További megállapodás kérdése, hogy a parlament az elnökén kívül hány alelnököt választ; ezen a konzultáción három tűnt elfogadhatónak. Tisztázásra vár még a frakciók kialakítása. A jogszabály szerint ugyanis legalább tíz képviselő kell egy frakció megalakításához. A többpárti parlamentben azonban a független képviselők nem alkothatnak külön csoportot. Mindezek tisztázására csütörtökön folytatódnak a szakértői tárgyalások, április 19-én pedig már a pártfrakciók vezetői ülnek össze tanácskozásra. A tervek szerint április végén - 27-e táján - hasonló konzultációt tartanak a pártvezetők és frakció- vezetők részvételével - mondotta végezetül Szűrös Mátyás. Akik a hírekben szerepelnek Lothar de Maiziere Jugoszláviában fennáll-e a katonai puccs veszélye? Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Veljko Kadijevics jugoszláv nemzetvédelmi miniszter április elején látogató körútra indult az ország tagköztársasá- * gaiba. Először Belgrádban Szlobodan Miloseviccsel, a Szerb Köztársasági Elnökség elnökével tárgyalt, majd pedig Horvátországot és Szlovéniát kereste fel. A Danas című zágrábi hetilap legújabb száma a látogatásról azt írja, hogy Veljko Kadijevics körútját valószínűleg sohasem kísérte volna olyan éber figyelem, mint a legutóbbi napokban, amikor sokasodnak a híresztelések egy esetleges jugoszláviai katonai puccsról. - Kadijevics kijelentette, hogy a hadsereg nem fogja megengedni a jugoszláv föderáció alapjainak aláásását, az ország bomlasztá- sát. Más alkalmakkor ezt az elvi megállapítást - bár fenyegetést is magában foglal - talán nem lehetne kifogásolni, napjaink egyes időszerű eseményei azonban erősen megkérdőjelezik.- A kommunista szövetség néphadseregben szervezetének vezetősége például a szerbiai és a Crna Gora-i, kommunistákkal együtt úgy tesz, mintha a JKSZ még létezne. Ez semmiképpen sincs összhangban a hadsereg jugoszláv jellegével. Ha a hadsereg kommunistái - vagyis gyakorlatilag egész tisztikara - kritikátlanul csupán az ország két tag- köztársaságában és e két köztársaság kommunista szövetségében kreált politikát támogatja, akkor nem lehet feltételezni azt, hogy a hadsereg valóban jugoszláv jellegű. A jugoszláv politikának ugyanis minden nemzet és nemzetiség és minden szuverén tagköztársaság egyenjogúságán és megállapodásán kell alapulnia. Nyitott tehát a kérdés: kié a néphadsereg? A puccs vagy a tekintélyelvű intervenció valamilyen más formája lehetséges, de hosszabb 1ávon semmit sem old meg, sőt, súlyosbítaná az amúgy is nehéz helyzetet - mutatott rá végül a Danas. Európa keleti felén új és új nevek, arcok tűnnek fel a politikai közéletben - s néha még az sem biztos, hogy túl sokáig maradnak-e, érdemes-e „megtanulni” őket. Közülük sok a régi gyakorlathoz viszonyítva igen fiatal. Ilyen az NDK már kinevezett, de még hivatalba nem lépett új miniszterelnöke, Lothar de Maiziere: 1940. március 2-ikán született Nordhausen- ban. Már 1956-ban belépett a Kereszténydemokrata Unióba. (CDU). Berlinben, egyházi gimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a zeneművészeti főiskolára. Mélyhegedű szakon végzett, ezt követően számos zenekarban - színMegint új név Csehszlovákiának? „Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság” legyen Csehszlovákia új hivatalos elnevezése - erre tett javaslatot együttes ülésén a csehszlovák szövetségi, valamint a cseh.és a szlovák parlament elnöksége. Az indítványt azzal indokolták, hogy a most érvényes kétnyelvű elnevezést - Csehszlovák Szövetségi Köztársaság csehül és Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság szlovákul - nehéz kimondani és a mindennapi életben használni. Emellett a kettős elnevezés sértette a szlovákokat, akik azt követelték, hogy közös név fejezze ki a két egyenjogú és szuverén köztársaság szövetségét. A javaslatot a csehszlovák szövetségi parlament következő ülésén vitatják meg. • házi és szimfonikus együttesekben - dolgozott. Egészségi okok miatt a hatvanas'évek végén kénytelen volt felhagyni a művészpályával. 1969 és 1975 között levelező szakon elvégezte a jogi egyetemet (Berlin, Humboldt egyetem), rövid ideig tartó ügyvéd bojtárkodás után tagja lett a berlini ügyvédi kamarának, amely 1982-ben vezetőségi tagjai közé választotta. Ügyvédként elsősorban azzal tűnt ki, hogy ellátta a katonai szolgálatot megtagadó, illetve politikailag üldözött személyek jogvédelmét. i Lothar de Maiziere, aki régi hugenotta családból származik, 1985 óta tagja az „Mongólia üdvözli a Magyarországon és a kelet-európai országokban végbemenő megújhodást, és sok sikert kíván népeiknek az általuk választott úton. Mongólia nagy figyelemmel követi a változásokat, igyekszik belőlük levonni a számára adódó pozitív és negatív tapasztalatokat” - ezt K. Oldzvoj külügyminiszter-helyettes jelentette ki Ulánbátorban szerdán tartott sajtóértekezletén. Közölte, hogy a Mongóliában tartózkodó szovjet csapatok jó részét már kivonták, és 1992-ben az utolsó szovjet katona is elhagyta NDK-beli evangélikus egyházak szinó- dusának, 1986 óta pedig elöljáró-helyettese e szervezetnek. 1987-ben beválasztották a CDU vezetősége mellett működő egyházügyi munkaközösségbe. A CDU elnöke tavaly november 10-kén lett, miután elődje, Gerald Götting lemondott posztjáról. Az azóta eltelt öt hónapban sokat tett az egykori „tömbpárt” CDU új profiljának meghatározásáért. Az ő keze munkája van amögött is, hogy a párt december óta következetesen szorgalmazza Németország állami egységének helyreállítását és a piacgazdaság bevezetését az NDK- ban. az ország területét. Hozzátette, hogy mivel Mongólia a jövőben aktív el nem kötelezettségi politikát kiván folytatni, ezentúl nem engedi meg, hogy területén idegen katonaság állomásozzék. A mongol külpolitikában is érvényesülő peresztrojka egyik megnyilvánulásának nevezte, hogy Ulánbátor felvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával, nemrég mongol miniszterelnök járt Japánban, a kormányfő első helyettese pedig munkalátogatást tesz az Egyesült Államokban, és a közeljövőben mongol- kínai csúcstalálkozóra kerül sor. Orosz kereszténydemokraták A hagyományos konzervativizmust valló Oroszországi Kereszténydemokrata Mozgalom (OKDM) mindaddig ellenzéki erűként kíván működni, amíg a kommunista totalitárius rendszer fennmarad - jelentették ki a hét végén alakult párt vezetői szerdai sajtóértekezletükön. A frissen alakult párt eszmei, politikai célkitűzéseiről szólva a keresztény nemzeti-hazafias eszmék felélesztését emelték ki. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez nem jelent szellemi közösséget a Pamjaty nevű tömörüléssel, amelynek szélsőséges nacionalista nézeteit határozottan elvetik. Hasonlóképpen nem érzik magukhoz közelinek a Demokrata Szövetség (DSZ) nevű pártot sem, mindenekelőtt azért nem, mert túlontúl oroszellenesnek tartják. Ezzel összefüggésben az OKDM képviselői kijelentették: nem értenek egyet a DSZ-szel abban sem, hogy a szovjet birodalom orosz birodalom volna. Megítélésük szerint ugyanis a szovjet birodalom nem nemzeti, hanem ideológiai alapon jött létre, s az orosz nemzet szintén e birodalom áldozata. Az esetleges politikai szövetségesek körét számba véve úgy nyilatkoztak, hogy jelenleg a szociáldemokratákkal tartják leginkább elképzelhetőnek az együttműködést. A kereszténydemokrata mozgalom eddig még nem tisztázta Oroszország helyzetével, esetleges függetlenségével kapcsolatos álláspontját. Azt azonban már most nyíltan vállalják, hogy elő kell készíteni az orosz és az oroszországi nemzetiségeknek - a Szovjetuniót elhagyó köztársaságokból - történő visszatérését, s ezzel együtt az orosz államnak képviselnie kell a kivált köztársaságban maradt oroszok érdekeit is. A pártot egyelőre a tizenöt tagú Duma, s az annak élén álló három társelnök irányítja. Az OKDM-nek bárki tagja lehet, aki oroszországi és betöltötte a 16. életévét. Nem tartják kizártnak, hogy más köztársaságokban is alakuljanak szervezeteik, de mint mondották, nem akarnak konkurálni az ott működő kereszténydemokrata pártokkal. A párt vezetője a kelet-európai helyzetet érintve kijelentette, hogy az ott zajló törvényszerű változások sokkal lassabban bár, de Oroszországban is lezajlanak majd. Magyar kitüntetés német államtitkárnak A Magyar Köztársaság babérkoszorúval díszített Zászlórendjével tüntették ki dr. Otto Schlechtet, az NSZK gazdasági minisztériumának államtitkárát. A kitüntetést kedd este a bonni magyar nagykövetségen Beck Tamás kereskedelmi miniszter nyújtotta át. Magyarország ezzel a magas elismeréssel kívánta méltányolni dr. Otto Schlechtnek a nyugatnémet-magyar gazdasági együttműködés fejlesztéséért évtizedeken át kifejtett odaadó és eredményes erőfeszítéseit. A kitüntetési ünnepségen és a Horváth István nagykövet által ezután adott fogadáson megjelent Helmut Haussmann, az NSZK gazdasági minisztere, valamint több más politikai méltóság. Mongólia aktív el nem kötelezettségre törekszik Innen is vonulnak kifelé a szovjet katonák
