Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)
1990-04-28 / 22. szám
6 - TOLNATÁJ 1990. április 28. Jakovits József újrakezdései Jakovits József portréja évtizedei alatt olyan anyaggal dolgozott, amihez hozzájutott. Ő nem kapott művészeknek járó anyagkiutalást, faragásra alkalmas fát, öntésre alkalmas gipszet, műtermet, ahol megfelelő körülmények között dolgozhatott volna. De életműve mégis sokszínű és gazdag: szobrok, reliefek, montázsok, objektek. „Hiszek a kifejezés mély vallásosságában, a belülről kifelé mozgó teremtésben”. És ő teremt. „Én sokáig nem akartam művész lenni. De Picasso mondja valahol: »a művész nem lesz, hanem születik«. Ma már tudom, én akartam megszületni, és eleve elvállaltam, ami történt és történni fog. Időnként azért szükség volt egy-egy huszárvágásra, így maradtam életben” - írta Körner Évának egy levélben 1977-ben. 1987 óta újból itthon él és dolgozik. „Az életben maradás öröme alakította ki gondolkodásomat, azaz viszonyomat az élettel”. Ebből a viszonyból csodálatos művek születtek, erőt « és hitet adók. Nyolcvanegyedik életévében, az idén, először kapott állami elismerést, kiváló művész címet. Ideje, hogy életműve is megkapja méltó és megérdemelt nyilvánossá9át JÓZSA ÁGNES Mikor a kortársakat bemutató sorozat egyikére meghívták a Műcsarnokba, adomázott inkább, mint hogy a kérdésekre válaszolt volna. Nevetett és nevettetett. Felvidított mindenkit. Miért volt ennyire vidám? Háta mögött nyolcvan esztendő, félárvaság, inaskodás, a háború... Ez a megélt nyolcvan esztendő, melyet húszévenként mindig üres zsebbel, összes tulajdonként a rajta levő ruhával újra kellett kezdenie. Az Európai Iskola tagjaként vett részt először kiállításokon. Aztán húsz évig mint művészről tudomást se vettek róla. 1965-ben, ötvenhat évesen New Yorkban kezdett új életet. Megváltoztak az idők az évtizedek alatt, s különböző képzőművészeti irányzatok jöttek-mentek. „Jaki” - ahogy barátai nevezik - megmaradt a sajátjánál. Ő belülről dolgozik. Ami pedig legbelül van, azt sem a politikai kényszer, sem divatáramlat meg nem változtathatja. Hosszú alkotói * Arnolfini asszony Mátyás Ferenc: Tavaszlesen * Szellő, mely földünket ringatod, Ég, ki esőt permetezel, s holtak lelkeit a keresztről könnyes szemünk elé tereled, ne bántsd az ibolya bimbóját, halaszd el a durva fagyot, koszorút fonunk homlokára hazánknak, hozd el tavaszod, ne bomolj fel, nyílj ki reménység a szabadság ölelésében, dühöngő gyűlölet felhői ne tornyosuljanak az égen. Hadd szívjuk magunkba a napfényt, virágozz hóvirág, kamillakörmenet, isteni példa nélkül teremteni a Duna-völgyben sem lehet, csak szégyenkezni, kihalni végleg, s temetni testet, szellemet, a tél-gyanakvás szakadékba lök, s elveszted saját hitedet. Nyílj ki bimbó, rügy, te vigasztalj, mondd el, hogy holnap tavasz van, értsék mindenütt, ez a kezdet, létünkre a bombók szavaznak. Mert varjak közt az énekesmadár dala nem hallik ékesen, a károgástól elszürkül a táj s megfagyunk a tavaszlesen. * A pápalátogatásra elkészül Pécs középkori szobortára Még tavaly nyáron röppent föl a hír a pécsi püspökvári ásatások szenzációs leleteiről, miszerint jelentős középkori épületek maradványai és gótikus szoborleletek kerültek elő. Mindez azért kerülhetett felszínre, mert dr. Cserháti József pécsi megyés püspök hozzájárult ahhoz, hogy a korábban mindenféle kutatástól elzárt püspöki gyümölcsöskertben megkezdődhessen az ásatás. A feltárás eredményeképpen az eddig csak írott forrásokban említett középkori épületeket sikerült fellelni, azonosítani. Pécsett 1009-ben alapított püspökséget Szent István király, és ugyanekkor kezdődött meg a székesegyház építése is. A székesegyház környékén, a Püspökvár vagy Belsővár területén eredményes ásatások folytak már korábban is. De a székesegyház és a várfal közötti terület a 17. század végétől a pécsi püspök háborítatlan gyümölcsöskertje volt. Ezúttal három azonosítható épület maradványai kerültek felszínre. Az 1367-ben Nagy Lajos király által alapított pécsi egyetem az első ilyen tanintézet volt Magyarországon. A közelebbi helye mind ez ideig ismeretlen volt. Most sikerült a helyét meghatározni; alaprajzát tisztázni. Ami azért is jelentős, mert a középkori alapítású egyetemek között a pécsi az elsők egyike, a prágai, a krakkói és a bécsi egyetemek után, s ezeknek az elsőül alapított, 14. századi közép-európai egyetemeknek az épületei nem ismertek. Korabeli írások említik az 1217-ben emelt Keresztelő Szent János társaskápolnát is, amelynek két román és egy gótikus építési korszakát valamint alaprajzát határozták meg a feltárás során. Oklevelekből ismert az egyetem épületétől nyugatra lévő Aranyos Mária-ká- polna, amelyet Miklós pécsi püspök alapított 1355-ben. A gótikus kápolnában talált, falazott sírgödörből páratlan értékű gótikus szoborlelet került elő. A 14. század második felére datálják a festett szobrokat, a testetlen figurák pedig a 15. századból származnak. Reményünk van rá, hogy rövidesen, de legkésőbb a pápa magyarországi látogatásának idejére állandó kiállításon láthatjuk viszont ezeket az emlékeket. Azt tervezik ugyanis, hogy az egyetem maradványai fölé védőépületet emelnek, amelyben berendezik a Pécs középkora és gótikus szobrai című bemutatót. (kádár) Vonalak Deák István rajza
