Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-28 / 22. szám

1990. április 28. TOLNATÁJ - 5 Az itteni munka jelképe. Mészáros Ferenc szép szobra az iskola kertjében. hártyagyulladásból visszamaradtan, vagy lehet eleve meglévő baj. A sikeres gyógyítás, illetve oktatás az időben történő felismeréstől függ. A szű­rővizsgálat kötelező lenne, sajnos, egyál­talán nem mindenhol végzik egyformán komolyan. Országosan az egyik fő irá­nyítója dr. Götze Árpád, a János kórház fülész főorvosa. Megyénkben mintasze­más fogyatékossággal, lett légyen ez akár látásbeli, akár szellemi. A helyzet romlik, már a gyerekek 30 százaléka ide tartozik. Jártunk az óvodában, ahol a hal­lásmaradványok kondicionálása folyt. Az óvodát előkészítő osztály követi, a hang- adás elsajátítása, a szájról olvasás, majd az általános iskola 10 éve után a tovább­tanulás az esetek nagyon jelentős száza­lékában sikerrel. Az 5-6 tagú osztályok óráinak sorát lá­togattuk végig. Láttuk a ritmuselsajátítta­tás irgalmatlanul kemény, elsősorban a tanítónőnek kemény, munkáját. A hatodi­kosok épp a társas érintkezést, a bemu­tatkozást tanulták, amibe rögtön be is vonták a látogatót. Az okos, kedves nyol­cadikosok közül két szekszárdi kislány­nyal hosszasabban is elbeszélgettünk, hazafelé pedig a buszon többen útitár­saink voltak Hőgyészig és Szekszárdig. Az iskola álszemérmes elnevezése azért is rossz, mert ha az itt végzett fiatal továbbtanulásra jelenetkezik, mindenhol a szokásos végzettséget kérik számon rajta, hisz az új helyen nem sejthetik, hogy mit rejt a bonyolult „óvoda, általá­nos iskola és diákotthon” elnevezés. Egyébként Csehszlovákiában 4 szakma áll előttük, míg Magyarországon 96 olyat tartanak számon, melyet a maguk és má­sok veszélyeztetése nélkül elláthatnak. Ha a társadalom türelmes. A társadalom azonban többnyire nem az. ORDAS IVÁN Fotó: ÓTÓS RÉKA Az emberi gondolatközlés alapja a hangokon alapuló beszéd. Ez a kisded gagyogásának időszakáig mindenkinél egyforma, de a gyerek nyomban elérke­zik a csend világába, amikor nem hallja önmagát és így kilátástalanná válik szá­mára, hogy érzelmeit környezete tudo­mására hozza. Az öröknek ígérkező csend megszüntetése, egy szellemileg és testileg egyébként kifogástalan valaki bevitele a társadalomba, óriási, nehéz, de az esetek igen jelentős százalékában megoldható feladat. Ezzel foglalkoznak Kaposvárott, a Be­loiannisz utcában. Az iskola elnevezése természetesen nem a címben foglalt, ha­nem a fényképünkön olvasható. Ezzel se az igazgató, se a tantestület nem elége­dett. A korábbi hivatalos név „Siketek ál­talános iskolája” volt, ami a jelenleginél sokkal pontosabban kifejezte a sajnála­tos, de semmiképpen se szégyenleni va­ló tényeket. Az iskola több megyére kiter­jedő hatáskörű, 150 tanulójának egyne­gyede, megyénkben. A tananyag semmi­ben se különbözik az ország többi általá­nos iskolájáétól, a tízéves tanulási idő már igen, a tanítás módja pedig semmi­hez se hasonlítható.- Hallássérült gyerekeink többségénél a baj forrása, sajnos, kideríthetetlen - mondja Mihalovics Jenő igazgató. - Származhat szerzett betegség utóhatá­sából, gyógyszer mellékhatásból, agy­Hallásmérés hangszigetelt szobában Ritmusoktatás rűen folyik, amivel kapcsolatban félnapos látogatásunk során sűrűn szóba került a szekszárdi dr. Gutái Miklós főorvos neve.- Kulcsfigurák azonban a minden csa­ládhoz eljutó védőnők - így az igazgató. A halláshibák feltérképezésében elé­vülhetetlen érdemeket szerzett a pécsi dr. Kelényi László, akivel Csefkó Judit kolleginánk épp a közelmúltban adta közre lapunkban beszélgetését.- A műszeres hallásvizsgálat kimutat­ja, hogy a gyerek mély vagy magas han­gokra rezonál-e és hol vannak számára úgynevezett hallásszigetek! Ezután következnek a hallásjavító ké­szülékek csodái. Egy-egy ilyen szerkezet néhány évvel ezelőtt még bő tízezer fo­rintba került és a társadalombiztosítás pontosan annyit térített érte, mint a mű- szempilláért. Amikor az idegpályák még kialakulatlanok, remény van a műtéti beavatkozásra is. Ami a sérült gyerekkel való foglalkozást illeti, most jó lenne, ha csak makulátlan, áldozatkész szülőkről írhatnánk. A gyógyításnak, a közérthető beszéd elsajátíttatásának elsősorban az anya is részese kellene, hogy legyen. Ez gyakran mintaszerűen megtörténik, máskor nem. Nem éppen dicsőségünkre váló adatok vannak arra, hogy Európá­ban hazánkban a legkevésbé toleránsak a különböző testi fogyatékosságban m gs 0 szenvedőkkel szemben. Az iskola tanulói között egyébként korábban 1 -2 százalék volt az állami gondozott. Most arányuk eléri a 10 százalékot.- Az iskolánkban 40 oktató, 22 napkö­zis és 16 felügyelő van - folytatja Mihalo­vics Jenő. - Itt csak egyéni foglalkozás lehetséges, a legtöbb, ma 16-17 éves diákunkkal akkor kezdődött az emberi kapcsolatunk, amikor óvodáskorban öl­be vettük őket. Mindehhez szinte valószerűtlen türe­lem kell. Főleg, ha tudjuk, hogy az enyhe hallássérültség gyakran kombinálódik Csendűző iskola Kaposvárott 150 gyerek és 78 oktató Szívhang az utcazajban A szülőföld történésze A vajúdó anyáról szakad a víz, az orvos arcán izzadság csorog, tavasztól őszig szinte elviselhetetlen a hőség a szülőszo­bán. Szellőztetni kellene, de nem lehet Mert az utcáról betolakodó zaj elnyomja a mag­zati szívhangot, a beszálló füst és por ellep beteget, műszert mindent. A megyei kórház 153 ágyas szülészeti osztálya a város egyik legforgalmasabb kereszteződésében áll. Előtte dübörög el a Bajáról, Mohácsról, Jugoszláviából Buda­pest felé haladó gépkocsik, kamionok ára­data, itt áll meg az egyik helyi járatú busz, várakoznak motort járatva a ki-bekanya- rodni szándékozó autók. A műtők, kórter­mek ablakai ráadásul az utcafrontra néz­nek, majdnem egész nap süti őket a nap, a szülés, az operációk fáradalmait kipihenni nem igen lehet itt. Az Országos Munka- és Üzemegész­ségügyi Intézet a megyei Köjál kérésére februárban méréseket végzett az épület­ben, melynek jegyzőkönyve szerint a Ma­gyar Szabványban megadott határértéke­ket jócskán meghaladja a zajszint. Az első emeleti szülőszobában 40 helyett 54,9 a „C” műtőben 53,5 a második emeleti mű­tőelőkészítőben 35 helyett 51,4, az akut­szobán 50,8 decibel erősségű a zaj. A túllé­pés a közlekedési zajból származik.- Mikor még fából készült eszközzel hall­gattuk a szívhangot, előfordult hogy telje­sen elnyomta egy-egy jármű robaja, de most is gyakran fel kell erősíteni a műszert - mondja dr. Panka József, a szülészet osz­tályvezető főorvosa. - Baj az is, hogy a fém ablakkeretek nyáron felforrósodnak és még melegebb van a szobákban. Ilyenkor inkább üvegházban mint kórházban érez­zük magunkat. Ráadásul a keretek nem zárnak pontosan, a lerakódott port lemosó zápor olykor becsurog a kórtermekbe. Saj­nos a nyílászárók cseréjére és a második emeleti műtőtraktusban működő légkondi­cionálók mellé újabbak beszerzésére pénz hiányában nincs reális esély. Mivel a kór­házat nem lehet arrébb vinni, a megoldás a forgalom elterelése lehetne. „Mondjuk, de hiába” Dr. Bezerédy Márta, a megyei Köjál mun­kaegészségügyi osztályának vezető főor­vosa hasonlóan vélekedik. Adatai szerint 1988 nyarán 34 Celsius-fok, tavaly 29,8 Celsius-fok volt a hőmérséklet a szülészet egyik műtőjében. A szintén utcafrontra épült 505-ös Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet egyes tantermei­ben már 1981 februárjában méréseket végeztek a peda­gógusok kérésére, s kiderült: a megengedhető 45 decibel he­lyett 65 decibel erősségű zajt kénytelenek elviselni a diákok és oktatóik. A városközpont­ban a szálló porban található nehézfémek közül az ólom mennyisége háromszorosa a megengedettnek, tavaly elő­fordult, hogy a köbméteren­ként elfogadható 0,5 mikrog- ramm helyett 1,92-őt mértek. Ezek az adatok nem titkosak, a Köjál rendszeresen továbbítja őket az illetékes hatóságoknak, elmondják számos fóru­mon - legutóbb március 21-én a városi tanács műszaki osztálya által összehí­vott, a városrendezési terv módosítását előkészítő tanácskozáson - de kevés eredménnyel.- Az az igazság, hogy az egészségügyi és oktatási intézményeknek eleve külö­nösen védett területen kellene elhelyez­kedniük, ezzel szemben, ha végigme­gyünk a főutcán, rendelőintézetet, kór­házat és több iskolát is találunk - fűzi hozzá az előbbiekhez dr. Bényi Mária, a Köjál település- és Környezetegészség­ügyi osztályának megbízott vezetője.- Már az is sokat segítene, ha legalább mosnák az utakat, de még nem sikerült elérni. Állítólag nincs elég víz, autó, pénz. S valóban. A pénzhiányt említi egyedü­li akadályként Balázs Csaba, a városi ta­nács műszaki osztályának vezetője is. - „Parkolópályán van” a Széchenyi utca tehermentesítésére szolgáló úgyneve­zett elosztó út építése - mondja. - A ter­vei elkészültek, de az építést folytatni nincs miből. Persze az eddig megépült szakasszal kapcsolatban is vitatható, he­lyes-e, hogy bejött a városba, a Tartsay utca lakói tiltakoznak is az ellen, hogy fe­léjük kanyarodjon majd, nem Is ez lenne az igazi megoldás. Hanem a húskombi­náttól a bátaszéki útra kivezető, a várost teljesen kikerülő út. De anyagi eszközök hiányában mindenki tehetetlen. * ' Hát igen. Csakhogy ettől még nem lesz tisztább a levegő, csendesebbek a kór­termek és egészségesebbek az embe­rpk CSER ILDIKÓ Fotó: ÓTÓS RÉKA Várnagy Antal, a pécsi ferencesek temp­lomának plébánosa könyvet írt, melyet ha­marosan kiadnak. Abban is reménykedhe­tünk, hogy minden helybéli otthonában meglesz e könyv, Hőgyész története, mely­nek anyagát a szerző - munkája mellett - több évtizeden át gyűjtötte, csiszolgatta s szerkesztette kötetbe. Várnagy Antal tízéves kisfiúként Hö- gyészről Pécsre, a nagyvárosba került Az iskola s a kollégium lett fő élettere, a csa­ládhoz ritkán, hosszabb időre csak a szün­időben jutott el.- Pécsett végeztem a teológián, s 1947- ben szenteltek pappá. Himesháza, a tolnai Magyarkeszi majd Bátaszék a lelkipásztor szolgálatának főbb állomásai.- A népi demokratikus állam megdönté­sének fegyveres szervezkedésével vádol­tak meg 1 960-ban, s kilenc évre ítéltek. Má- rianosztrára kerültem, negyven pap volt ott akkoriban, a végső begyűjtés idején. A büntetésből három évet ültem le, 1963-ban jött Magyarországra U Thant az ENSZ főtit­kára, s ekkor amnesztiával szabadultunk Nem volt olyan borzasztó, sőt, ezek az évek nagyon tanulságosak voltak az én életem­ben. Egyszerűen nem szeretek beszélni róla. Pedig nem a három év s a börtön volt szörnyű, hanem az azt megelőző eljárás. Talán éppen ezért biztos vagyok benne, hogy azt a három évet nem radíroznám ki az életemből. Azt mondta nekem ott egy je­zsuita pap: tudod, sokat prédikáltunk mi a szenvedésről, fájdalomról, de meg kell ah­hoz tapasztalni mindezt, hogy bárki hitele­sen beszéljen róla. A szabadulás után Szigetvár, majd Pécs következik.- Szigetváron egy évig csak mint kántor, azután mint hitoktató működhettem ismét Itt voltam 1971 -ig, akkor helyeztek Pécsre káp­lánnak a ferencesekhez. Az elődöm nyugdíj­ba vonulása után pedig plébános lettem.- A lelkipásztor hét végén, s az ün­nepnapokon, sőt karácsonykor is „szolgálatban van". Nem szakadt el a családtól, az ott­hontól?- Természete­sen egyre ritkáb­ban kerültem haza, általában egy, esetleg két napra, 1985-ig, az édesanyám haláláig viszonylag rendszeresen jártam, a húgom ma is Hőgyészen él a családjával, igyekszem eljutni hozzájuk.- A lelkipásztori hivatás rendkívül szer­teágazó, pszichológus, gyóntató, család- gondozó, pedagógus is egyben...- Én nagyon sokat foglalkoztam gyere­kekkel, mint hitoktató szinte köztük éltem, bárhol is szolgáltam. Ma mára ferencesek­nél több száz gyerek jár hittanra, ez évben is két csoportban van negyven-negyven elsőáldozó jelölt Vasárnaponként gitáros misét tartunk az ifjúságnak, nagyon sok a felnőtt is ezeken a szertartásokon.- Ön eredeti hivatása mellett a történészi munkára is sort kerített az utóbbi évtize­dekben.- A zenélés mellett, melyet autodidakta módon tanultam, a történelem volt a másik elfoglaltságom. Lehetőségeim szerint igye­keztem eljutni szabad időmben a levéltá­rakba, a plébániákra s olyan közgyűjtemé­nyi helyekre, ahol írásos emlékek fellelhe­tők a régmúlt történelméből. Bizonyára szubjektív okai vannak, hogy a szülőfalum, Hőgyész történetének, múltjának írásához fogtam hozzá. Örömmel tölt el, hogy az első kötet hamarosan megjelenik, mely az Ár­pád-kortól a törökdúlás utáni felszabadu­lásig tárja fel szülőfalum történetét S biza­kodom, hogy a második kötetre is lesz elég erőm. CSEFKÓ JUDIT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents