Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)
1990-04-26 / 20. szám
1990. április 26. NÉPÚJSÁG 3 tikai élvezetet nyújtanak. Talán azért sem véletlen az a terv, hogy a frottírosok megcélozzák a világkiállításra nyíló szállodákat, s ha azokat sikerül feltölteniük áruval, akkor az a munkájuk elismerését is jelenti. Addig azonban még sok más igényt kielégítenek. A budapesti súlyemelő vb-re, a szombat- helyi birkózó vb-re, a szekszárdi egyetemi, főiskolai asztalitenisz vb-re készítik gyönyörű termékeiket, s gyermeknapra is szőnek frottírtörülközőket. A legnagyobb feladat mostanában a nemsokára megnyíló Korona Szálló igényeinek kielégítése. Frottírköntösök, frottirlepedők, törülközők, kádelők, kéztörlők, uszodai frottírlepedők, éttermi textíliák - ciklámen, mályva és fehér színben -, húsruhák kerülnek ki a szövetkezet dolgozóinak keze alól. Szigorú követelményeknek kell eleget tenni és késedelmes teljesítés esetén napi 150 ezer forint kötbért kell fizetni. Az említett termékekből 6 váltást gyártanak Hőgyészen és bíznak abban, hogy ezt a legújabb üzletet is határidőre letudják. Összegzés helyett álljon itt Király Fe- rencnének, a Kaposvári Röviköt dolgozójának véleménye, amit az üzemben kértünk ki:- Nagyon szépek a termékek, színre, mintára kifogás nincs. Kis hibaszázalékkal dolgoznak, de ami előfordul, az anyaghiba, és kiküszöbölhetetlen. Mi is így láttuk.- ékes - Fotó: RITZEL ZOLTÁN (Folytatás az 1. oldalról.) Temesvári Ferenc elnök az eddig leírt tények ellenére nem elégedett. Részben nyugodtak - mondja -, mert a termelés feltételeit - anyag, megrendelés - biztosítani tudják, de gond is akad, mert szembe kell nézniük azzal, hogy senki nem tud fizetni. Nem vagy csak késve érkeznek be hozzájuk a pénzek. Az elmúlt hétig kihúzták hitel nélkül, de most már meg kell lépni azt, amire eddig nem került sor.- Azért termelünk drágán, mert egy normális folyamat megszakad - summáz az elnök -, s a magas kamatú hitelt vissza kell fizetni. Észbontó - magyarázza Temesvári Ferenc -, hogy anyag van, munka van, de ilyen vagy olyan ok miatt „benne van a fék”. Mindenesetre a hőgyésziek - jó gazda módjára - mindent alaposan megterveznek. Június 30-ig szól az a program, amiben benne foglaltatik, mit terveznek kiadni anyagban és egyébben, de szerepel benne a várható bevétel is. Nem véletlen az sem, hogy kíváncsian várják, mennyire lesz valós az összeállított program. Miközben a vezetőség a „betett fék” miatt is keresi a legjobb megoldást, addig - már előrébb említettük - szorgalmas munka folyik a szövetkezetben. Itt készítik a HungarHotels, a Pannónia és aDanubius szállodarendszer számára az összes törülközőt és frottirköpenyt. Ez állandó munkát, megméretést kihívást jelent a kollektívának. A magas követelményeknek addig megfeleltek, minőségi kifogás nem volt. „Telt ház” a Dolgoznak az IKEA-nak is. Frottírtörülköző, frottirköntös, ágynemű, asztalterítők, körabroszok jelentik a „nagy tételt”, és megfelelnek a „fantasztikus" követelményeknek. (Itt jegyezzük meg, az IKEA két héten belül cserél hibás árut, s a hő- gyésziek' által szállított első tételben csak 7 db volt hibás.)- Nagyon szép munka a szállodának dolgozni - így Temesvári Ferenc - mert sok szín van, és az emblémás áruk esztévarrodában Viszik a VISZ portékáját Hőgyészről Tisztességes munka - nagy kereslet Paks a polgári védelem tükrében I " ■ ■ V Atomerőmű nélkül nincs energia L (Folytatjuk) PALKÓ SÁNDOR Karbantartás - csak védőruhában Fotó: GOTTVALD KAROLY „Az atomerőmű költségeinek mintegy harmadát teszik ki a biztonsági berendezések.” Két világ Az atomerőművekben így a paksiban is, két „világot” különböztetnek meg egymástól: a szabad zónát és az ellenőrző zónát. A termelést a szabad zónából irányítják. Jórészt itt vannak a vezérlő helyiségek, a turbinagépházak, az elektromos kapcsolók, a műhelyek - vagyis a dolgozók többsége ebben a térben tölti el munkaidejének nagyobb részét. A másik nagy zóna sugárvédelmi szempontból három területre osztható. A szakemberek által „kezelhető”-nek nevezett helyiségekben, azaz egyes laboratóriumokban, vezénylőkben, mosodákban időbeli korlátozás nélkül lehet tartózkodni, s a dolgozók gyakorlatilag teljes munkaidejükben itt vannak. A „korlátozottan kezelhető” helyiségekben viszont már nincs állandó munka, s időkorlátok szabnak határt a benttartózkodáshoz. Ide sorolható például normál üzemben a reaktorcsarnok. Ám ugyanez a csarnok főjavítások idején, amikor a sugárzó berendezéseket szállítják, mozgatják, már a harmadik kategóriába tartozik. (Évente egyszer néhány óráról van szó.) írásos engedélyben precízen rögzítik, hogy az adott munkahelyen milyen a sugárzás, mennyi időt lehet ott tartózkodni, milyen védőeszközök használatával. E sorok írója is tapasztalhatta, hogy Pakson rend és fegyelem uralkodik. Már az atomerőmű irodaépületének fogadótermében számítógép veszi nyilvántartásba a jövevényt, olyasféle módon, mint a metróbejáróknál. Kis mágneskártyát kell elhelyezni egy szerkezetben, amelynek érzékelői pontosan tudják, ki, mikor érkezett (és távozott), s csak azután lehet továbbhaladni. Ugyanez megismétlődik ott is, ahol a szabad zónából az ellenőrző zónába igyekszünk. Mielőtt ide belépnénk, fel kell ölteni a mindenkinek kötelező védőruhát - a fehér pamutoverallt, a hasonló anyagból készült fehérneműt, zoknit, a barna bőrcipőt, a könnyű műanyag sisakot, s mindez kiegészülhet egyebekkel is, ha egy feltehetőleg szennyezettebb helyiségbe lépünk. Televíziót nyerhet! Ha sorozatunkat figyelemmel kíséri, az utolsó részben egy bekeretezett emblémát talál. Azok között, akik ezt levelezőlapra ragasztva vagy borítékban szerkesztőségünk címére beküldik, kisorsolunk egy Junoszty televíziót, egy táskarádiót, egy hajszárítót, öt nyertesnek pedig negyedévig ingyen küldjük a Népújságot. Esszük, nem esszükRozsdás vekni A hatóság nem piac (Folytatás az 1. oldalról.) Mit lehet ilyenkor tenni? Több megoldás is van. Az étvágyűző darabot kika- nyaritani és a többit megenni, kihajítani az egészet, és morgolódva koplalni, visz- szarohanni a boltba, jól lehordani az eladót, amiért selejtes árut sózott ránk, netán felkeresni az élelmiszer-ellenőrző állomást s panaszt tenni. Mert ilyen intézmény is van a megyében, sőt, a Szekszárdi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás 1988 szeptemberétől saját laborral is rendelkezik. Itta szakemberek a fogyasztók érdekeinek védelmében az élelmiszerek minőségét, az előírt szabványok betartását vizsgálják. Hiba- orientáltan, azaz ott, ahol információik, tapasztalataik szerint valami feltehetően nincs egészen rendben. A fenti, fémmel bélelt kenyeret is itt, Módosné Cserjésr Mária minőségellenőrző mérnök asztalán láttuk. Egy, a Tolna Megyei Kereskedelmi Felügyelőséggel közösen végzett vizsgálatuk során derült ki egy maszek pékmester technológiai hanyagsága. De nemcsak a tanácsok, bárki más - magánszemély is - jelezheti, ha minőségi hiányosságokat tapasztal valamely húsféleségben, tej- vagy sütőipari termékben. Kívánnivalót, sajnos, mindegyik élelmiszerfajta előállítása, forgalmazása hagy maga után, de ezúttal maradjunk a sütőipari készítményeknél. Annál is inkább, mert leggyakrabban ezekkel kapcsolatban érkezik kifogás. Munkakultúra A kenyér lapos vagy keletien, lisztbogár van benne, a zsemle, kifli kicsi, formátlan, ízetlen, a zsemlyemorzsa kenyérből készül, és a sort még folytatni lehetne. Mit tehet ilyenkor az ellenőr?- Senkiről sem tételezzük fel, hogy készakarva károsítja meg a vevőt, ezért, főleg ha új vállalkozóról ’van szól, elmondhatjuk, milyen higiéniai, technológiai előírásokra kell ügyelnie, mert sokan nem is tudják pontosan - mondja a mérnöknő - és csak figyelmeztetjük. Legközelebb viszont, ha újra hibázott, eljárást kezdeményezünk ellene a tanácsnál. Erre ritkán kerül sor. De akad olyan pék is, aki tudatosan az előírtnál kisebb tömegű kenyeret gyárt. A szabvány úgy rendelkezik például, hogy az egykilós kenyérnél - egyedi méréskor - plusz-mínusz 4 százalék lehet az eltérés, a kétkilósnál 3 százalék, 30 darab átlagában viszont csak 1 százalék. Van, aki eleve a 3-4 százalékos mínuszra áll be. Egyedenként tehát megvan a kötelező 1940 gramm a kenyérben, összességében jókora mennyiséget megspórol. Ha egy zsemle alaktalan, ormótlan formájú, egyértelműen a kidolgozatlanságára utal, ha nyomott, akkor szállítási, tárolási gondatlanságból adódhat a hiba. Ha idegen anyagot tartalmaz, akkor nem szitálták meg gondosan a lisztet, vagy nem tisztították le a munkaasztalt. Az előállítók munkakultúrája sem mindig kielégítő. Az az igazság, hogy a vállalkozók nagy része - akik egyébként többnyire az állami sütőiparból kerültek ki - elavult gépeken dolgoznak műhelyeikben, ahol eleve nem tudnak megfelelni minden előirásAz érzékszervi vizsgálatkor derül ki, van-e idegen anyag a kenyérben nak. Ha viszont kicserélnék az összes berendezést, a költségeik úgy megemelkednének, hogy az így is magas kenyérárak megfizethetetlenné válnának. Bár megjegyzem, egy pékség kimeszelése nem lehet csupán pénzkérdés... Állami? Maszek?- De ugye, nem akarja azt mondani, hogy csak a magántermelők vétkesek? Épp elégszer találkozunk a sütőipari vállalatok ízetlen, két napig is alig elálló, cseppet sem esztétikus kenyereivel is.- Ez tagadhatatlan, bár némileg a mentségükre el kell mondani, hogy a be- idegzödött ellátási kötelezettség miatt, mely valójában már nem is terheli őket, nem teszik meg, hogy csak kenyeret süssenek, és zsemlét ne, vagy hogy hétfőn zárva tartsanak. Ráadásul hosszú távolságokra el is kell szállítaniuk a termékeiket. Persze, ettől az előírások rájuk ugyanúgy vonatkoznak. De hogy folytassuk a sort, gyakori hiba a termékek jelöletlensége is, tehát, hogy hiányzik róluk a címke. Illetve az elődátumozás, mikor már délelőtt a következő napi címkét ragasztják fel. Ezek súlyos vétségek, hiszen a címkén kell szerepelniük mindazoknak a jellemzőknek - például a minőségmegőrzés idejének -, melyekért az előállítónak garanciát kell vállalnia. Persze hiába minden szabály, jó indulaté figyelmeztetés vagy büntetés, egy hatóság akárhogy szankcionál, valójában a piac dönt. Ha... Azaz döntene. Ha volna. Több jól megfizetett, alapos tudással rendelkező szakember. Több kis pékség, ahol helyben adják el a finom, illatos kenyeret ahelyett, hogy a nagy mammutvállalattól harminc-negyven kilométernyi távolságokra zötykölnék, mielőtt a polcra kerül. Ha mindig, mindenütt lenne egy másik bolt, ahova továbbmehetne a vásárló, amikor elégedetlen az áruval, amit a pénzéért kap. Ha... CSER ILDIKÓ Fotó: ÓTÓS RÉKA Az ominózus vasdarab valószínűleg a péklapátról került a tésztába Szövik a frottírt
