Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-24 / 18. szám

A nemzetiségi oktatás helyzete a minisztériumi felmérés tükrében • TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • I. évfolyam, 18. szám Ára: 4,30 Ft 1990. április 24., KEDD Csehszlovák csoda Václav Havel, csehszlovák drámaíró, börtönből szabadult ellenzéki, köztársa­sági elnök, csodának nevezte - joggal - azt a tényt, hogy a pápa a múlt hét végén Csehszlovákiába látogatott. A szláv pápa egy szláv országba utazott. Az utazó Szentatya, aki bejárta a földgolyót, s min­den elődjénél „politikusabb pápának” bi­zonyult, Európa egy döntő fontosságú pillanatában megint tanúbizonyságot tett éleslátásáról. A csoda, amit Havel emlegetett, való­ban megrendítő. Alig néhány hónappal ezelőtt még gumibotozták az embereket - hívőket is - Prágában. A Szentatya pe­dig a Hradzsin lakói legelkeseredettebb ellenségének számított. Nincs Európá­ban és a nyugati féltekén olyan politikai jós, aki vette volna a bátorságot, hogy ezt a látogatást beharangozza. Milos Jakes tavaly november elején még a szocializ­mus végső győzelmén fáradozott, Ceau- sescu keményebb volt, mint valaha, a Szovjetunióban pedig történt egy és más, de Litvánia függetlensége még odébb van. (Folytatás a 2. oldalon.) Minden nemzetnek joga van az önálló létre Prunskiene nyilatkozata Kazimiera Prunskiene litván miniszter- elnök asszony szerint a litván-szovjet szemben állás és feszültség megoldódá­sa szempontjából igen fontos tényező az általános szovjetunióbeli demokratizálá­si folyamat további alakulása is. A Der Spiegel című hírmagazin hétfői számában megjelent nyilatkozatában ki­fejtette: a Vilniusszal szembeni esetleges teljes gazdasági vesztegzárra nézve nem közömbös, milyen álláspontra helyez­kednek a kormányok és parlamentek Oroszországban, Ukrajnában és máshol, és teljes lesz-e az egyetértésük a köz­ponti kormánnyal. A miniszterelnök asz- szony szerint aligha hihető, hogy Gorba­csov adott esetben mozgósítsa a hadse­reget Tudatában van annak ugyanis, hogy ezzel végképp lejáratná magát mint a pe­resztrojka megalkotóját és demokratát A litván vezető a Der Spiegelnek azok­ra az ellenvetéseire, hogy Litvánia a Szovjetunió kihívásával, a függetlenségi nyilatkozat kibocsátásával nem megy-e fejjel neki a falnak, és nem ahhoz hason­lítható-e a dolog, hogy kisegér száll szembe medvével, azt mondta: akár ki­csi, akár nagy országról van szó, min­den nemzetnek joga van az önálló létre. Kis nemzetek gyakorta ügyesebben ké­pesek úrrá lenni konfliktusokon, mert ru­galmasabbak, a nagyok ellenben, mint például a Szovjetunió, belső bajaiktól bé­nultak. Prunskiene megismételte: hajla­nak a kompromisszumokra, ilyen javas­latokat elő is terjesztettek, de a függet­lenségi nyilatkozatot nem vonhatják visz- sza. „Mi nem akarunk többet visszafelé menni, hanem csakis előre” - igy a litván kormányfő. Mégis történt valami Hszincsiangban Tizennyolc napos hallgatás után Kina és a külvilág a hszincsiangi televízióból értesült ar­ról, hogy április 5-én és 6-án véres összetűzés volt a tartomány városában ujgur nemzetiségű elemek és kínai rendfenntartó erők között. A kínai televíziós közlemény szerint újgur „bűnöző elemek" fegyveres incidenst robban­tottak ki. A feltehetően kisméretű megmozdu­lást a kínai fegyveres rendőrség egységei le­verték. Az összetűzés során huszonkét ember életét vesztette, köztük tizenöt ujgur, egy helyi kínai káder és hat rendőr. Az összetűzést kö­vetően a tartomány északi körzeteit lezárták a külföldi látogatók elöl, és meg nem erősített hí­rek szerint kínai katonai egységeket szállítot­tak légi úton Kasgárba és környékére. Korábban sem a tartományi, sem a pekingi központi hatóságok nem voltak hajlandók elismerni, hogy nemzetiségi összetűzés tör­tént Hszincsiangban. Nyugati hírügynökségek a térségből érkezett turisták beszámolói alap­ján hatvan polgári áldozatról és nyolc kínai rendőr haláláról adtak hírt. Hazánk nemzetiségek lakta helységeiben az alsó- és a középfokú oktatási in­tézményekben fokozatosan csökken - a német kivételével - az anyanyelv elsajá­títása iránti igény. Ezt állapította meg az a felmérés, amelynek összegzése a kö­zelmúltban készült el a Művelődési Minisztériumban. Az iskolák jelentős részében a nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktatják. Hiányos a tantervi anyag, kevés a nemzetiségi nyelvek jobb elsajátítását szolgáló oktatási eszköz. A főhatóság több esetben is lépéseket tett e nyelvek intenzívebb oktatása érdekében. Így az 1988-as tanévben - amikor az orosz fakultatív tárgy lett a nemzetiségi intézményekben - már lehetőség volt arra, hogy nagyobb óra­számban tanulják anyanyelvűket a gyerekek. Ezzel szemben a német anyanyel­vűek kivételével az iskolák mintegy felében a szülők valamelyik nyugati nyelv ta­nulását igényelték. Sok esetben gondot okozott az orosz szakosok foglalkoztatá­sa is, így igen gyakran továbbra is ezt a nyelvet oktatták. Van olyan elképzelés is, hogy a két tannyelvű gimnáziumok mintájára szervez­zék meg a nemzetiségi anyanyelv oktatását, vagyis egy nyelvi felkészítő évvel kez­denék a diákok középiskolai tanulmányaikat. Eddig egy gimnázium - a bajai né­met - vezette be ezt a formát. Az elkövetkező években az intézmények bővítésére, új létesítményre csak Bu­dapesten lehet számítani. A már évek óta ígért szlovák 12 évfolyamos iskola és diákotthon építése az év közepén,megkezdődik, és az 1993/94-es tanévben már fogadhatja a diákokat. A szeptemberi iskolakezdéskor önálló épületben kezdi meg a munkát a német nyelvű gimnázium is. A nemzetiségi nyelv és kultúra megmentése érdekében különös figyelmet ér­demel a kistelepülések „visszakörzetesítésére” vonatkozó javaslat: így ugyanis e falvak újra visszakaphatnák iskoláikat. A tankönyvellátásban várható a legrövi­debb időn belül kézzelfogható javulás, már megkezdődött egyes alsó- és felsőta­gozati valamint a gimnáziumi tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok fordítása. A diákok igy már az 1991/92-eS tanévben használhatják anyanyelven íródott taneszközeiket. A közeljövő tervei között szerepel, hogy oktatási segédeszközö­ket - diafilmet, nyelvtani szemléltető táblákat, térképeket - szerezzenek be az anyaországokból. A felmérés során megállapították, hogy az oktatási intézmények közel felében , sem az igazgató, sem a helyettese nem beszéli az adott közösség nyelvét. A mi­nisztérium törekvése, hogy egyre több pedagógust hozzon az anyaországból. Ebben a tanévben már 34 vendégtanár dolgozik az ország nemzetiségi iskolái­ban. Két változat az önkormányzati rendőrségre Az önkormányzatokról szóló törvény javaslatának előkészítésére létrejött pár­tok, politikai szervezetek és minisztériu­mok képviselőiből álló szakértői bizott­ság Verebélyi Imrének, a Belügyminisz­térium közigazgatási miniszterhelyette­sének vezetésével hétfőn ülést tartott. Er­ről a BM illetékese tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: a tanácskozáson megvitatták a rendőrség és a helyi önkormányzatok új típusú viszonyának szabályozására vonatkozó koncepciót, amely két válto­zatot tartalmaz. Az egyik szerint a rendőr­ségi struktúra lényegében változatlan maradna, az önkormányzatok azonban széles körű beleszólási lehetőséget kap­nának a helyi közbiztonság fenntartásá­ba. A másik megoldás az önkormányza­tok alárendeltségébe helyezné a rendőr­séget, kivéve a továbbra is országos ha­táskörrel működő bűnüldöző, karhatalmi és sajátos illetékességű közlekedési szerveket, valamint néhány speciális egységet. A bizottság a második alterna­tíva kidolgozására adott megbízást a szakértőknek. Ezen kívül tárgyaltak a nagyvárosok önkormányzatairól is. Az a vélemény ala­kult ki, hogy az önkormányzatok egyenlő jogállása alaptételének fenntartása mel­lett a települések nagyságrendjében es funkcióiban meglévő különbségeknek meg kell mutatkozniuk az önkormányza­tokra vonatkozó differenciált szabályo­zásban is. A miniszterhelyettes tájékoz­tatást adott az önkormányzati, illetve a helyhatósági választásokról szóló tör­vény további előkészítésének kérdései­ről is. Kezdődik a strandszezon Több dologból következtethetünk arra, hogy - igaz, még csak a meleg vizű fürdőkben, de - közeleg a strandszezon. Ezt jelzi a naptár - ál­talában az időjárás, az, hogy a pavi­lonokba vállalkozókat keresnek, el­adókat, de erre következtethetünk abból is, ha feleségünk, barátnőnk, napirenden lévő menyasszonyunk - a felsorolás igény szerint folytatható - fogyókúrázni kezd, s az áruházak­ban egyre többet időz a fürdőruhák­nál, esetenként fel is próbál közülük egyet-kettőt. De erre következtethe­tünk a vízmű hirdetéséből is. Tamásiban Pelcz György, a strand vezetője elmondta, a kemping április 18-án nyitott, díjugrató-bajnokság lovasai voltak az első vendégek. A fürdő is készül az április 28-i nyitás­ra. A vízügy építőbrigádja a főépület­ben jelenleg egy szauna kialakításá­val foglalkozik, tisztítják a medencé­ket, festenek, mázolnak, csinosítják a terepet és elvégzik a 2. számú kút időszakos karbantartását. Az üze­meltető mellett készülnek a szolgál­tatók is. Az áfész áruval tölti fel a rak­tárakat, s hasonlóan cselekednek a maszekok is. Tamásiban - a vízdíjemelés miatt - 5 forinttal emelték a belépők árát, ám így is 130-140 000 fürdőzőre számí­tanak. A szekszárdi strand szabadtéri lé­tesítménye még nem nyit, ugyanis Tisztítják a tamási kutat évek tapasztalata azt mutatja, hogy luxus lenne ilyentájt néhány fürdőző- nek feltölteni az 1500 köbméteres kinti medencét, majd ha jobb lesz az idő és megkezdődik a vakáció, akkor várják a tömeget. Ha egyelőre a pon­tos nyitás dátuma nincs is meg, azért igénybe lehet venni a fedett meden­cét... A Tolna Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat Dombóvári Üzemmér­nökségének vezetője, Bedő Károly elmondta, április 29-én nyit a guna- rasi strand. Jelenleg takarítanak, a medencék töltésre várnak, a zöld területet ápol­ják, megnagyobbították a bejárót, s jelenleg a június végén átadandó szauna építése folyik. Gunarason bővíteni szeretnék a szolgáltatáso­kat, férfi és női fodrászatot, manikűrt terveznek, de még tervnél, illetve egyezkedésnél tartanak... Tamásihoz hasonlóan Gunarason Takarítás is 5 forinttal kerül többe a belépő, az előbb említett ok miatt. Nyitásra készek a meleg vizű strandok, most Medencemosás már csak a természetfelelős kegye, s a szabadidő hiányzik. - él ­Fotó: rz.

Next

/
Thumbnails
Contents