Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-24 / 18. szám

2 KÉPÚJSÁG 1990. április 24. Csehszlovák csoda Albániai demokratizálódás? (Folytatás az 1. oldalról.) S milyen furcsa: Miután Lengyelor­szág (Karol Wojtyla szülőföldje) és Ma­gyarország helyreállítja diplomáciai kap­csolatait a Vatikánnal, több mint hét évti­zed után a Szovjetunió is ezt teszi - s alig néhány nappal a csehszlovákiai látoga­tás után Prága is. Magyarországon többször feltették a kérdést: miért éppen Csehszlovákiába látogatott a Szentatya, ilyen viharos gyorsasággal, s miért nem - mondjuk - Budapestre, ahol a „kicsi kelet-európai országok” közül elsőként megindult az erjedés. Arról lehet szó, hogy Szent Péter utód­ja nem annyira Csehszlovákiában, mint inkább egy fél kontinensnyi területen, meghatározott politikai, egyházpolitikai szándékkal tett látogatást, s nem véletle­nül a szláv népek családjának egyik rep­rezentáns országában. Hírhedt Sztálinnak az az odavetett megjegyzése, hogy amikor a Vatikánt emlegették, akkor megkérdezte: Miért, hány hadosztálya van? Időszerű, politikai kérdés manapság: a pápának hány „lelke” van - azaz milyen beleszólása a politika formálásába. Külföldi neves kommentátorok csak egy bizonyos idő elteltével kezdték a tör­A németségre különleges felelős­ség hárul a tekintetben, hogy az európai egységesülési folyamat ne rekedjen meg az NDK keleti határain. A Szovjetuniónak biztosnak kell len­nie afelől, hogy nem fogják kiszoríta­ni Európából, hanem éppen ellenke­zőleg, egyre szorosabb gazdasági együttműködés révén új módon szervesülhet ebbe a folyamatba. Hétfő reggeli rádiónyilatkozatában e szavakkal igyekezett megnyugtatni Moszkvát Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. ténelmi jelzővel ellátni a Szentatyának azt a Csehszlovákiában elhangzott kijelen­tését, amely szerint összeurópai püspöki szinódust hív össze a kelet-európai vál­tozások megvitatására. Erre az összejövetelre a Szentatya szerint a nem távoli jövőben sor kerül, s ami indokolja: „Nem tudnánk jobb alkal­mat találni arra, hogy kinyilatkoztassuk véleményünket arról a kontinensről, amelyet évszázadokon át háborúk szag­gattak, de amely áldott volt számtalan olyan szent jelenléte által, akik szerte­szórták az evangélium magvait”. Nem nagy tévedés, ha azt hisszük: a pápa csehszlovákiai látogatásának e szi- nódus bejelentése volt a csúcspontja. „Európa 35 országa püspökeinek el kell tűnődniük azon, milyen történelmi pilla­natot él át Európa - és az Egyház" - mondta II. János Pál. A hangsúly az Egyházon van. Ha Európa 35 országának püspökei egybegyűlnek, ez legalábbis olyan ran­gos, következményeit tekintve olyan be­folyásos esemény, mintha az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében a kontinens országai dönte­nek Európa ügyeiről. Figyelembe véve, hogy Kelet-Európá- ban - a lejárt és lejáratott ideológiák ide­Genscher előzőleg a saarbrückeni nemzetközi vásár alkalmából szor­galmazta:- a német egység létrejötte után is hajszálpontosan teljesíteni kell az NDK szállítási kötelezettségeit a Szovjetunió irányában. Újra sürgette azt is: annak érdeké­ben, hogy a Szovjetuniót összeuró­pai keretek közé ágyazhassanak, szükséges a technológiai átadásra irányuló nyugati készség erősítése, nemkülönben az Európát elválasztó COCOM-fal lebontása. jén - egyre nagyobb teret nyer a vallás, a majdani szinódus valószínűleg nem csak hitéleti, hanem politikai üzenetet is meg­fogalmaz. A történelmi pillanat abban összegez­hető, hogy a katolikus egyház szeretne politikai szerepet is betölteni - akár ta­gadja, akár nem. A Szentatya ugyan megfogalmazta, hogy az egyház képvi­selőinek nincs helye a politikában, de ak­kor, amikor az erkölcs, a tisztesség döntő elemévé vált a XX. század végi politikai és társadalmi életnek - sőt, a gazdasági életnek is -, akkor az egyház politikai sú­lya és szerepe nemigen tagadható, még ha „csak” erkölcsi szerep is a politikai színtéren. II. János Pál pápa ezt ismerte fel - és ezt igazolják a magyarországi választás tapasztalatai is. A modern egyház korszerű eszközök­kel kíván közreműködni a társadalom, politika és gazdaság formálásában - most már csak azt kell elérni, hogy szere­pe egyenrangú legyen mindazokkal a képviseleti erőkkel, amelyek hasonló cé­lokat követnek. Az AFP franci hírügynökség vasárnap mindenesetre e cím alatt tudósított a pá­pa csehszlovákiai látogatásáról: „Európa a Kereszt jegyében”. Milan Kucsant választották Szlovénia elnökévé A szlovéniai népszavazás vasárnap le­bonyolított második fordulójában Milan Kucsant, a Demokratikus Reformpárt (a volt kommunista szövetség) jelöltjét vá­lasztották meg a köztársaság elnökségé­nek elnökévé. Nem hivatalos és nem végleges ada­tok szerint a szavazatok 58 százalékát kapta meg, míg ellenfele, Joze Pucnik, a hat pártot tömörítő jobbközép koalíció, a DEMOS jelöltje a szavazatok 40,6 száza­lékot tudhatja magáénak. Genscher megnyugtatja a Szovjetuniót Mongólia: tisztelet a leányanyáknak! Amint a repülőgép Mongólia fölé érkezett, hirtelen megvál­tozott a táj: a tajga elmaradt és helyette feltűnt az országra oly jellemző kietlen vidék. Hegyek hegyek hátán, a völgyekben kőgörgetegek, a lejtőkön vigasztalanul sötétbarna száraz fű. Holdbéli táj - vélik az európai utazók, és magukban azt kér­dezik: lehet-e egyáltalán ilyen környezetben élni. Mint kide­rült, lehet, csak az európai viszonyokhoz képest sokkal nehe­zebben, és - másképpen. A tudósító az Ulánbátortól 18 kilométerre lévő Nuht (Verem) Szállóban kapott szobát. A völgy északi oldalát - micsoda rit­kaság! - cirbolyafenyők borítják, ám a déli oldal teljesen ko­pár, az elszórtan heverő kövek közül csak itt-ott ágaskodik ki néhány száraz fűcsomó. A városba vezető úton a kocsi mind­untalan megáll. Most egy rénszarvascsorda vonul át méltó­ságteljes lassúsággal, amott pedig hosszú befogórúddal fel­szerelkezett pásztor terelgeti más mezőkre nyáját. Az európai vendég újonnan szerzett mongol ismerősénél tesz látogatást a tv épülete környékén lévő négyemeletes pa­nelházban. A Gundádordzs házaspár a negyedik emeleten lakik egy harminc négyzetméteres, kétszobás lakásban. Egy gyermekük van, az ötéves Zsumjágin. Három éve ismerik egymást és két évvel ezelőtt házasodtak össze. És a gyer­mek? Zsumjágin egy futó kapcsolatból született, az asszony az apára már nem is igen emlékszik. Feszélyezettség nélkül beszélnek; elmondják, hogy Mongóliában a leányanyára senki sem néz rossz szemmel, és a gyermek a férjhezmenést egyáltalán nem akadályozza, sőt! A leányanya ugyanis már bizonyságot tett arról, hogy alkalmas az asszonyi sorsra. Mongóliában ennek ellenére nincs úgynevezett törvényte­len gyermek. Az embereknek csak egy hivatalos nevük van, és abból lehetetlenség megállapítani, hogy ki a gyermek apja. Különben is, ebben az országban - folytatja a házaspár - má­sok az erkölcsök. A nemek közötti kapcsolat általában nem erkölcsi kategória, hanem valami egészen természetes den log. Itt nem az számít kifejezetten erkölcstelenségnek, ha pél­dául egy asszony vagy lány házas férfival tart fenn kapcsola­tot, hanem az, aki nem elég gondosan neveli az utódot. A há­zaspár szerint ez teljesen rendjén is való, végül is, ami igazán fontos, az a közösség fennmaradása, és a nemek közötti kap­csolat ennek egyik eszköze. Másnap az európai vendég a Moncame mongol hírügy­nökség kocsiján a városból a Nuht Szállóba utazik vissza. Út­közben felvesznek egy ifjú hölgyet, aki szintén a szálloda felé tartott. Szó szót követ: a hölgy, mint kiderül, férjes asszony, ki­tűnően beszél oroszul. A férje Pekingben kandidátusi címét szerzi, a nyáron jön haza, a felesége már nagyon várja. Ami­kor egy közös ismerősre került a szó, arra kérdésre, hogy jól ismeri-e, ezt válaszolta: „Én ne ismerném? Hiszen évek óta a szeretőm”. Ekkor történt, hogy a tudósítónak kissé tátva maradt a szá­ja. A zavart megdöbbenést látva, a hölgyön volt az álmélkodás sora. „Miért? Talán Magyarországon az ilyesmi ismeretlen? Nem? Akkor miért tesz úgy, mintha valami borzasztót hallott volna”? Azt is nehezen értette meg, hogy ilyesmit miért nem \\-> lik egy friss ismerősnek elújságolni. Szerinte az ilyen kapcso­lat nem bűn, nem is visszataszító, akkor meg miért ne lehetne beszélni róla? A vendéget más meglepetések is érték. A szállodájában egy diszkóféleség működött, ahol a mongolok rádiómagnó hangjára táncoltak. Ha ideje megengedte, ő is ott ült köztük, és figyelte a körülötte zajló eseményeket. De nem sokáig. A szemközti széksorok felől egy csinos lány közeledett feléje, leült a mellette lévő székre és így szólt: „Ugyan miért nem tán­col maga is? Hiszen táncolni nagyon jó. Én igazán jól tánco­lok. Jöjjön velem, meglátja, milyen jól fogja érezni magát.” Ilyesmi természetesen Budapesten is megtörténik, akárme­lyik nagyobb szállodában, és a felkért férfi ott is külföldi. Bu­dapesten az ilyen eset teljesen egyértelmű, és az volt a Nuht Szállóban is. Csakhogy egészen másképpen. A kezdemé­nyező asszony a Góbi-sivatag valamelyik jurtájából jött, és csak egyszerűen segíteni akart, a magát fel nem találó idege­nen... A segítségnyújtás Mongóliában erkölcsi kategória, az élet­mód, a kegyetlenül sivár föld parancsa. A mongol pusztákon a nomád pásztor - ők alkotják még most is a lakosság mint­egy ötven százalékát - száz kilométert is vándorolhat nyájá­val, míg a legközelebbi jurtához ér. Addigra pedig fogytán van a vize, az élelme, és esetleg egy kígyó is megmarhatta. Ha nem térhet be a jurtába és nem veheti igénybe a vendéglátást, még akkor is, ha a tulajdonos éppen nincs odahaza, szinte bi­zonyosan elpusztul. Aki pedig a vendéglátást megtagadja, saját halálos ítéletét írja alá. Az erkölcsi vétek híre a pusztán a szélnél is gyorsabban terjed, és az illetőt kiközösítik. Márpe­dig, aki a mongol pusztában a közösség oltalma nélkül magá­ra marad, menthetetlenül a halál fia. MARTON LÁSZLÓ (Ulánbátor) Igazságügyminiszterium létrehozását javasol­Ramiz Alia albán állam- és pártvezető újabb javaslatokat tett az albán demokra­tizálódás irányában - került nyilvános­ságra hétfőn Tiranában. Eszerint Alia az Albán Munkapárt egyik tanácskozásán javasolta: hozzák létre az - eddig egyál­talán nem létezett - igazságügyminiszté­riumot és újra nyissák meg az ügyvédi kamarát. Mint az albán vezető mondta, a büntetőjog területén olyan változtatások­ra van szükség, amelyek eredménye­képpen „igazságosabb viszony jön létre az állam, illetve az állampolgárok érde­keinek védelme között”. Alia közlése szerint az állami hivatalo­kat és beosztásokat egy ideje már nem kommunisták is elláthatják, így a minisz­tériumokban és más hivatalokban már csak 33 százalékot tesz ki a párttagok száma. Mint emlékezetes, a dél-európai or­szág vezetője a múlt héten tett első ízben utalást arra, hogy albán részről nincs akadálya a diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételének a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal. Ezen túlmenően az Albán Munkapárt Központi Bizottsága egy sor gazdasági reformintézkedést fo­gadott el, amelyekből kiderül: ösztönözni kívánják a vállalatok gazdasági önállósá­gát, és növelni szeretnék a munkások fe­lelősségérzetét. Visszaküldött utasok a jugoszláv határon Szombaton 0 órától vasárnap éjfé­lig jugoszláv határőrök 2400 utast küldtek vissza, mert nem volt 200 dollárjuk, amely összeget április 21- től minden, Kelet-Európából érkező egyéni turistának be kell váltania a határállomásokon. Bakondi György, a BM Határőrség határforgalmi osztályvezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a magyar utasok közül mintegy 300-at nem engedtek be a jugoszláv határ­őrök, közöttük sok olyat, aki tranzit­utas lett volna, de ezt nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani. A jugoszláv határőrök - az átuta­zók esetében - vagy a célország ví­zumát kérik, vagy pedig igazolást ar­ról, hogy a kiutazó harmadik ország­ban szállásfoglalással rendelkezik. A legtöbb visszaküldött utas egyéb­ként szovjet állampolgár volt, több mint 1200, rajtuk kívül 300 lengyel, több mint 200 román és bolgár, vala­mint száznál kevesebb csehszlovák utas kényszerült visszafordulásra. Voltak, akik többször is próbálkoztak az átkeléssel, de hiába. Az MTI-t arról is tájékoztatták, hogy vasárnap mindössze 5000 magyar turista utazott Csehszlovákiába, a pápa pozsonyi miséjére, noha a ha­tárőrség az előzetes hírek alapján több mint százezer magyar kiutazóra számított, s ezért megerősített szol­gálattal készült fel. A vártnál jóval ki­sebb forgalom miatt nem volt szük­ség az ideiglenes átkelőállomás megnyitására sem. Sztukalin búcsúlátogatása Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke hétfőn búcsúlátogatá­son fogadta Borisz Sztukalint, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé­nek rendkívüli és meghatalmazott nagy­követét. A találkozón áttekintették a ma­gyar-szovjet kapcsolatok helyzetét és a további tennivalókat. A nagykövet tájé­koztatta az ideiglenes köztársasági elnö­köt a litván helyzetről. Fidesz, TOMISZ... A tisztázás céljával A Tolna megyében megalakult vagy alakulóban lévő ifjúsági szervezetek, tagozatok képviselőinek találkozóját tartja szükségesnek a Tomisz és a Fidesz. Az érdekeik és törekvéseik tisztázását szolgáló találkozóra meghívják minden me­gyei szintű ifjúsági szervezet, párt, ifjúsági tagozat képviselőit 1990. április 27-én 16.00-kor Szekszárdon a Béla király tér 6. szám alá. Fizető­vendéglátók Egy január elseje óta érvényben lévő pénzügyminisztériumi rendelet követ­kezményeként egyre több magánsze-. mély mondja fel valamely idegenforgalmi szervezettel kötött fizetővendéglátói szerződését - erről Antal Katalin, az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal csoport- vezetője számolt be az MTI munkatársá­nak. A továbbiakban elmondta: a rende­let eltörölte a szervezett fizetővendéglá­tásban résztvevők számára tavaly még érvényben lévő 60 százalékos adóked­vezményt, a kedvezmény mértéke így je­lenleg az egyéni és a szervezett fizető­vendéglátásban is 30 százalék. A kellő­képpen át nem gondolt rendelet követ­kezményei: az eddig utazási irodákon, vállalatokon keresztül szobát, lakást ki­adó személyek inkább az egyéni, be nem vallott fizetővendéglátást választják, így jövedelmükről sem számolnak be. Ko­rábbi bevételüket ugyanis csak így tart­hatják szinten. A vállalatok viszont ezek­től a pénzforrásoktól elesnek, a hivatalo­san nyilvántartott fizetővendégszállások száma pedig érezhetően csökken. 1990-ben egyébként a fizetővendég­látás keretében mintegy 30 ezer szoba és lakosztály várja a belföldi turistákat és a hazánkba érkező külföldieket. Valuta­(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1990. április 24-től 27-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 10373,41 10015,07 ausztrál dollár 4875,60 5177,18 belga frank 181,05 192,25 dán korona 984,25 1045,13 finn márka 1585,93 1684,03 francia frank 1114,76 1183,72 görög drachma a/b 38,38 40,76 holland forint 3326,81 3532,59 ír font 10033,60 10 654,24 japán yen (1000) 402,55 427,45 kanadai dollár 5454,43 5791,81 kuvaiti dinár 21 572,75 22907,15 norvég korona 967,01 1026,83 NSZK márka 3742,75 3974,27 olasz líra (1000) 50,98 54,14 osztrák schilling 532,12 565,04 portugál escudo 42,35 44,97 spanyol peseta 59,33 63,01 svájci frank 4260,91 4524,47 svéd korona 1033,87 1097,83 USA dollár 6340,23 6732,41 ECU (közös piac) 7660,06 8133,88 a) vásárolható legmagasabb bank­jegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolások­nál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,53 39,61

Next

/
Thumbnails
Contents