Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)
1990-04-05 / 03. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. április 5. Vilnius és Moszkva között kompromisszum a láthatáron? (Folytatás az 1. oldalról.) Landsbergis a korábbiakhoz képest békülékeny hangvételű nyilatkozata nem okozott meglepetést. A süketek párbeszédére emlékeztető, terméketlen szócsata ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy előbb-utóbb mindenképpen a tárgyalóasztalhoz kell ülnie a két félnek, mert az egyetlen megoldás a mindkét fél számára elfogadható kompromisszum lehet. A fő kérdés: hogyan sikerül a két homlokegyenest ellentétes álláspontot valamiféle közös neyezöre hozni? A moszkvai vezetés Livánia feletti szuverenitását hangoztatva a szovjet alkotmánnyal ellentétesnek tartja a litván parlament döntéseit. Mihail Gorbacsov a litván Legfelsőbb Tanácshoz intézett hét végi felhívásában pedig egyenesen a „jogellenes" határozatok felfüggesztését javasolta. Ugyanakkor a vilniusi vezetés körömszakadtáig védelmezi a március 11 -i döntést, s világosan értésre adta: ennek megváltoztatásáról szó sem lehet. Nyilvánvaló, hogy a függetlenségi nyilatkozatot nem lehet meg nem történtté tenni. A lehetséges kompromisszumot a függetlenség kinyilvánításának mint realitásnak az elismerésen alapuló, a megvalósítás módjáról folytatott tárgyalásokon lehet kimunkálni. A szovjet vezetést elsősorban nem az 1918-as függetlenségi nyilatkozat megerősítése, hanem a márciusi 11-i döntés óta hozott, a függetlenség tényleges megteremtését célzó, meglehetősen radikális parlamenti határozatok aggasztják, amelyek a gazdasági ügyek mellett egy sor védelmi és biztonsági kérdést is érintenek. Éppen a litván parlamenti döntések megvalósításától illetve ütemezésüktől függhet a tárgyalások kimenetele. Landsbergis legutóbbi nyilatkozataiban már utalt rá, hogy Vilnius nem kívánja azonnali hatállyal megvalósítani a törvényhozás döntéseit. Mindez azt mutatja, hogy a litván vezetés a tárgyalások érdekében kész engedményeket tenni,. s Landsbergis értésre adta: észrevették Gorbacsov nyilatkozatában is a párbeszédre való készséget. A szovjet elnök csak a szovjet alkotmány alapján hajlandó megvitatni a vitás kérdéseket. A szovjet alkotmány pedig elviekben lehetővé teszi a köztársaságok kiválását az unióból, annak mechanizmusáról azonban nem rendelkezik. A Legfelsőbb Tanács kedden fogadta el a kiválásról szóló törvényt, amely népszavazást és ötéves átmeneti időszakot ir elő, s az adott köztársaság akkor válhat ki, ha a lakosság kétharmada megszavazza. Gorbacsov értésre adta, hogy a tárgyalások legkorábban is a kiválásról szóló törvény hatályba lépése után kezdődhetnek el. Kérdés az is: hogyan értendő a legutóbbi Gorbacsov-nyilatko- zatban szereplő kitétel, nevezetesen a tárgyalások feltételéül szabott, a litván parlament „jogellenes” határozatainak visszamenőleges hatállyal történő felfüggesztésére vonatkozó követelés. A vilniusi vezetés ugyanis már jelezte, hogy nem lát módot a meghozott törvények megváltoztatására. Ezért, ha Moszkva ragaszkodik ehhez, akkor már a tárgyalások létrejötte szempontjából is döntő jelentőségű, hogy mennyiben valósulnak meg a határozatok. Vilnius alighanem felismerte, hogy vissza kell fogni a tempót, mert a forró fejjel hozott törvények Moszkva heves ellenállásába ütköznek és fokozzák a feszültséget, amelyet a litvánfóváros központjában tartott katonai erődemonstrációk és épületfoglalások is érzékeltettek. A tárgyalásokig azonban mindkét félnek önuralomra van szüksége, mert a feszültség fenntartása senkinek sem áll érdekében. A kényes litván kérdés kellőképpen kifinomult és körültekintő megoldásától nagyon sok függ, s bátran állítható, hogy a gorbacsovi politika egyik próbaköve. A jelek szerint felismerte ezt a litván vezetés is. Landsbergis közölte, hogy Vilnius lépéseivel nem akar kárt okozni sem a Szovjetuniónak, sem az átalakításnak. KÖTI LORÁND (MOSZKVA) Ke/gmet éttermek - a sztálinizmus utolsó „bástyái” Közéleti hírek Megyénk két megválasztott országgyűlési képviselője, dr. Pálos Miklós a Kereszténydemokrata Néppárt részéről és Nyerges Tibor a Magyar Demokrata Fórum részéről, valamint az 1. sz. választókerület egyéni képviselőjelöltje, dr. Ternák Gábor 1990. április 5-én, csütörtökön 19 órára Tolnán, a volt pártházba és 1990. április 6-án, pénteken 19 órára Szedresen a tanácsházára várják a választópolgárokat. Kérjük, szíveskedjenek a gyűléseken részt venni és április 8-án a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére, dr. Ternák Gáborra szavazni. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Szekszárdi Szervezete Kereszténydemokrata Néppárt Magyar Demokrata Fórum Magyar Függetlenségi Párt Magyar Néppárt szervezetei. * Sikeres vizsgával zárult Sióagárdon a helyi MDF és a kertbarátkor szervezésében megindult vegyszerező tanfolyam. A 60 órás tanfolyam gazdag ismeret- anyagát elsajátítottak a siker reményében indíthatják meg küzdelmüket a növényi és állati kártevők ellen, ha a vegyszerforgalmazás felelősei is biztosítják a kiváló hatású, de ritkán kapható anyagok folyamatos beszerzését. A helyi összefogás eredményeként a védekezés költségei az országos átlag egyötödére csökkenthetők. Magyar Demokrata Fórum Sióagárdi Szervezete * A paksi római katolikus templomban április 5-én, csütörtökön 18.30 órai kezdettel a Kereszténydemokrata Néppárt paksi szervezete hálaadó szentmisére hívja Paks város és környéke keresztényeit. Kereszténydemokrata Néppárt Paksi Szervezete * Dombóváron 12 fővel megalakítottuk a helyi Fidesz-csoportot. Ügyvivőnk dr. Bánffy Zoltán, Heisz Attila, Lőrinczi Lász- lóné. Címünk: Dombóvár, Bezerédj u. 21. Következő összejövetelünket, mely egyben tagtoborzó gyűlés is lesz, 1990. április 6-án 20.00 órakor (pénteken) tartjuk a művelődési házban. A gyűlés után Fekete Doboz videofilmét vetítünk le, utána 2 óráig diszkót tartunk. Minden érdeklődőt és szimpatizánst szeretettel várunk. Dombóvári Fidesz-csoport Ha bárki étterembe akar menni az NDK- ban, kétesélyes vállalkozásba kezd: az vagy félig üres, vagy pedig hosszú sorok állnak a bejárat előtt. Ha bejut, akkor vagy leülhet, vagy nem. Ha leülhet, vagy megkapja, amit akar, vagy nem. Élelmiszer van, de a keletnémet államban - ahol a pincérek munkaideje, a dolgozók jogai évtizedekig még az étteremben is előbbre valók voltak, mint a vendégé - nos, ehhez birkatürelem és majdnem katonás fegyelem szükséges. A keletnémet éttermek, hotelek, bárok pincérei nem éppen szolgálat- készek vagy udvariasak. Ha mégis bárki enni vagy inni akar, akkor elköveti az első számú hibát: azt hiszi, hogy csak úgy egyszerűen besétálhat az étterembe .és leülhet. „Nem szolgálhatom ki, míg le nem adja kabátját a ruhatárban; különben is, az asztal foglalt” - mondja a harcias pincér. Kettes számú hiba: a kliens azt hiszi, hogy lehet vitatkozni: „Az asztal üres, miért nem ülhetek le?”. - „Igaz, most nem foglalt, de nem is szabad. Várjon odakint” - hangzik a „főúri” válasz. Kérj egy sört a Köztársasági Palota bárjánál - azt mondják, ülj le az asztalhoz. Ülj le az asztalhoz és kérj egy pohár bort - azt mondják, menj a bárhoz. Kérj egy sört és egy bort - egyszerre kellene lenned a bárnál és egy asztalnál. Ha mégis sikerül valamit rendelned, eltelik egy fél óra, míg megszánnak és hozzák. „A kommunisták megbuktak, a berlini fal leomlott, a Stasi feloszlott, a szakszervezetek hatalmának vége - de a parancsuralmi szocialista gazdaság egyik ereje túlélte a forradalmat: az'éttermi személyzet hatalma változatlan és könyörtelen, mint azelőtt” - írta a keletnémet Tageszeitung a minap. Egy társaság vette a bátorságot és éjfél előtt fél órával rendelt még egy üveg bort. „Sajnos, a bár zárva, ma van a csapos korai zárórája. Különben is a záróráig, éjfélig, beszámítjuk, amíg megeszik vacsorájukat, utána pedig még letisztíthatjuk az asztalt” - hangzott a válasz. „Miért nem mondta ezt korábban" - kérdezte a dühös külföldi vendég. „Nem kérdezte, uram” - jött megint a főúri válasz. Nem éppen gyönyör Kelet-Berlinben vacsorázni, vagy meginni egy pohár bort. De felcsillant a remény... - rövidesen puccs áldozata lesz a keletnémet éttermi és hotelszemélyzet védekező pattogó hangú, katonás vezérkara is és megdől végre a kitartóan védekező erőd, amely eddig is gyenge minőségű hússal, zöldség- és gyümölcskínálat nélkül gyakorolt . önkényt a vendég felett. Özönlenek a nyugati turisták, a különféle nyugati termékek, jön a hús, a gyümölcs - és „a vállalkozó”, mégpedig pénzzel. A vendéglátóipar - ahogyan azt eddig Kelet-Németor- szágban felfogták, a kapituláció előtt áll. Az új éttermekben nem lesznek államilag rögzített árak. A vendég inkább többet fizet majd, hogy ne felvizezett kávét kapjon, a zöldség és gyümölcs friss legyen, ne kelljen imádkoznia egy asztalért, és bokáját se kelljen ösz- szevernie a főúr előtt. Sőt, a pincér megereszt majd egy mosolyt is, miközben siet. Korszakos dolog ez Kelet-Németország- ban: az állam elhatározta, hogy magáncégeknek eladja a kelet-berlini állami éttermek kétharmadát - mintegy 400-at. MTI-Panoráma Castro marad(ni akar) Kuba többet változott, mint egész Latin-Amerika? (Folytatás az 1. oldalról.) A sajtóértekezlet fő témája a „Tele- Marti” az amerikai Floridából Kubába sugárzó tévéadó üzembe helyezése volt. Az elnök a „telé-agresszióval” kapcsolatban leszögezte, hogy Kuba fenntartja a jogot bármiféle válaszra. Az adás zavarása nem jogtalan megtorlás, mert Kuba egyszerűen a légterét védi - mondta. Fidel Castro kijelentette, hogy Kuba . nem érdekelt a katonai konfliktusban az Egyesült Államokkal, de nem zárja ki ezt az eshetőséget. - Fel vagyunk készülve, és megfizettetjük az árát. Mégsem akarjuk ezt, mert Kubának is fizetni kellene. A választási lehetőség azonban csak a rabszolgaság lenne - mondta. Arra a kérdésre, hogy Kuba miért nem követi a világszerte tapasztalható változásokat, Castro leszögezte: Kuba a forradalom harminc éve alatt többet változott és többet ért el, mint egész Latin-Amerika. Ami nem változott, az az imperializmus - mondta. Harminc év alatt az egyik agressziót a másik követte Kuba ellen, a kalóztámadások, a banditák szervezése, a Disznó-öbölbeli kaland, a gazdasági blokád, stb, s a sorban a tévéadás az utolsó. Egy kérdésre válaszolva kijelentette: ha az amerikaiak katonai eszközökkel „sebészeti beavatkozásra” szánják el magukat, Kuba is válaszol. „Ütésre ütéssel válaszolunk. Amerikának sok eszköze van, de nekünk is megvannak a magunk módszerei. Ha a »lopakodó«, bombázókat vetik be, mi is láthatatlan eszközöket alkalmazunk” - mondta Fidel Castro. És ez már komoty dolog, ebből háború lehet - figyelmeztetett. A kubai elnök a kelet-európai politikai folyamatokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kapitalizmus kiépítése sok időt kíván, különösen az úgynevezett első világ színvonalának az elérése. Ehhez nemcsak tőke kell, hanem tőkések is, akik nincsenek - mondta, s utalt Lengyelországra, ahol a „Szolidaritás” újra szervezkedik a kormány ellen. Honecker szovjet kórházban Az egy héttel korábbi értesülést megerősítve az NDK televíziója hírül adta, hogy Erich Honecker egykori pártfötitkárt és államfőt - orvosi kezelés céljából - a Potsdam megyei Beelitz szovjet katonai kórházába szállították. Ahírszerint állapota tovább romlott, miután az év elején a berlini Charité urológiai klinikáján rossz(Folytatás az 1. oldalról.) A vízumpolitikát éppen azért tűzték napirendre Luxemburgban, mert külön-külön a közösség több országa már tett, vagy tenni készül különböző lépéseket az érintett hét ország polgárainak vonatkozásában. A leglátványosabban Olaszország és az NSZK járt el, az előbbi eltörli a rövid időtartamú turistautakra vonatkozó vízumkényszert a magyar és csehszlovák állampolgárok részére, az NSZK Magyarországgal egyezett meg a vízumkényszer megszüntetéséről. Párizs gesztusa nem megy ilyen messzire, de a 25 éven aluli fiatalok az összes közép-kelet-európai országban, illetve a Szovjetunióban bizonyára lelkesen fogadják majd, hogy ingyen és gyorsabban kapják meg a francia vízumot. A belgák, hollandok, luxemburgiak a gyorsaság terén léptek: Mark Eyskens belga külügyminiszter Luxemburgban jelentette be, hogy - három hónapi kísérleti időtartamra - felfüggesztették az eddigi nehézkes eljárást, amelynek értelmében futárral küldték a közép-kelet-európai fővárosokból haza a vízumkérelmeket, s csak az igazságügyminisztérium engedélye után adták ki a beutazási engedélyt a látogatóknak, ami jobbára hónapokat vett igénybe. (Kivétel ezután is Albánia és a Szovjetunió.) Ezentúl a helyszínen intézkednek, azaz a Benelux-nagykövetségeken is egy-két hét alatt kiadják a látogatóvízumokat, külön felgyorsítják a hivatalos utazók vízumainak ügyintézését, és bevezetik a csoportos (így olcsóbb) vízumot is, például együttesek, turistacsoportok számára. E kétségkívül jelentős, ugyanakkor minden esetben az egyes közösségi országok szintjén megmaradó, és a közép-kelet-európai országokat nem egyformán érintő intézkedések nyomán merült fel a közösségben annak szükségessége, hogy összehangolják a vízumpolitikái , Itt azonban már nemcsak a jó szándékok estek latba, hanem a fékező tényezők is. A határellenőrzés az európai közösség építésének is" az egyik legkényesebb kérdése. Eltörlését nemcsak Anglia ellenzi, méghozzá igen hevesen: más tagállamok sem lelkesednek. Indok van bőven: a terrorizmus, a kábítószer- csempészet, az illegális munkavállalók beszivárgása kelt aggodalmat. Ez magyarázza, hogy még a Benelux-országok, indulaté daganatot távolítottak el egyik veséjéből. Ezt követően Honecker és felesége egy evangélikus pap házában talált menedékre a Berlin közelében fekvő Lobetalban, miután a kormány nem volt hajlandó szavatolni személyes biztonságukat a részükre felajánlott lakótelepi lakásban. Franciaország és az NSZK által kötött schengeni egyezményt sem léptették eddig életbe, pedig a határidő 1990. január 1. volt: holott ennek értelmében nem az egész európai közösségben, hanem csak az öt aláíró között törölték volna el a határkontrollt. A közösségbe szóló vízumkötelezettség feloldása valós szociális és biztonsági problémákat is felvet: ezért illette például heves szemrehányással Luxemburgban Genscher bonni külügyminiszter azt a minapi hozott keletnémet döntést, hogy eltörlik a vízumkényT szert Törökország viszonylatában - az NSZK ugyanis fékezni akarja a török bevándorlást, ez a lépés viszont újabb kaput, nyit a törökök számára. így bonni aggodalmak is magyarázzák, hogy Luxemburgban még az NDK előtt sem nyitották meg a közösség nagykapuját, noha az NSZK-beli kiskapun naponta 1 -2 ezer keletnémet lép át a nyugati világba. A franciák készek lennének a vízumkötelezettségek kölcsönös eltörlésére a közép-kelet-európai országokkal (a Szovjetunió kivételével), de csak azzal a feltétellel, ha a közösség országai közös listát állítanak össze a nem kívánatos személyekről, illetve sokoldalú megállapodást kötnek az ilyen személyek visszaküldésére oda, ahonnan beléptek területükre. Egyébként úgy látják, az NDK, Magyarország, Csehszlovákia esetében aránylag könnyű a döntés, de például a lengyelek közül túlságosan sokan kívánnak egyszerűen a jobb élet reményében a közösség országaiban maradni. */ Márpedig a liberálisabb vízumpolitikának, például de Michelis javaslata szerint, szigorúbb bevándorlási politikával kell párosulnia. A kényes dosszié most az úgynevezett rodoszi csoporthoz került amelyet az I988. decemberi rodoszi csúcsértekezleten hozták létre: a tizenkét ország határellenőrzési döntéseit az egységes piac létrehozása keretében előkészítő megbízottakból áll. így azok a belső határok feloldásának feladatán túl most a külső kapuk szélesre tárásának problémáit is örökölték. A minisztereknek májusra kellene ajavaslatukat elkészíteniük, de a schengeni tapasztalat óvatosságra int. Ha a tizenkettek meg is tették az első lépést a vízummentes Európa felé, ma még nehéz megjósolni, mikor jutnak el oda - és hol húzódnak majd a határai. BARACS DÉNES (Brüsszel) DÖNTSÖN A NÉP! Az alábbiakban a különböző álláspontokat mutatjuk be, szigorúan dokumentumok alapján. MIK VAGYUNK? Az MDF „nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kényszereit.” (MDF alapítólevél, 1988) Ezzel szemben Az SZDSZ „folytatója a magyar demokratikus ellenzék tíz éven át vívott harcának az emberi és polgári jogokért.” (SZDSZ elvi nyilatkozat, 1988) AMIKOR MÁRCIUS 15. MÉG TILOS VOLT... „A Demokrata Fórum ma nem szervez semmilyen megmozdulást, és nem is vesz részt semmilyen megmozdulásban...” (Csengey Dénes beszéde a Ráday kollégiumban, 1988. III. 15.) Ezzel szemben „Új alkotmánnyal és szabad választásokkal kell megteremteni a modern magyar demokráciát. A nép bizalmát elvesztett vezetők mondjanak le. Tiltakozunk a ma hajnalban őrizetbe vett barátaink, Demszky, Haraszti, Solt Ottilia és a többiek fogva tartása ellen.” (Tamás Gáspár Miklós beszéde a Kossuth téren, 1988. III. 15.) A KOMMUNISTA PÁRTHOZ VALÓ VISZONY Egy évvel ezelőtt „Az MSZP nélkül nincs és nem is lehet stabil, a nemzeti érdeket szolgáló koalíció.” (Antall József interjúja a napilapoknak az MDF II. országos gyűlésén, 1989. október) „Nem hiszem, hogy különösebb eltérés lenne az én programom és Pozsgay Imréé között.” (Für Lajos nyilatkozata a napilapoknak az MDF II. országos gyűlésén, 1989. október) Lesz e kommunista miniszter a kormányban? Csurka István válasza: „Az MDF szeretné, ha lenne.” (Magyar Nemzet, 1989. augusztus 10.) Ma „Makacsul újra és újra elmondjuk: az egykori MSZMP utódpártjaival (egyikkel sem!) nem kívánunk semmiféle szövetséget kötni.” (Kiss Gy. Csaba, Magyar Fórum 1990. február 10.) Ezzel szemben „Az SZDSZ kinyilvánítja, hogy sem a választások előtt, sem azok után nem kíván az MSZMP-vel koalícióra lépni.” (A rendszerváltás, programja, 1989. III.'19.) politikai HIRDETÉS Nem könnyű a kapunyitás
