Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-19 / 14. szám

2 KÉPÚJSÁG 1990. április 19. Litvánia nem akarja felvenni az odadobott kesztyűt A szovjet kormány nem adott a kőolaj­ipari minisztérium vezetésének olyan utasítást, hogy csökkentse vagy állítsa le a kőolaj és a földgáz szállítását Litvániá­nak, így szerdán változatlan mennyiség­ben folyt az energiahordozók szállítása a balti köztársaságba - jelentette ki a TASZSZ tudósítójának kérdésére az ille­tékes minisztérium egyik helyettes veze­tője. Aklim Muhamedzjanov miniszterhe­lyettes e szavaival cáfolta azokat a ko­rábbi nyugati jelentéseket, amelyek az energiaszállítás radikális csökkentéséről szóltak. A szovjet hírügynökség munkatársa érdeklődött a litvániai köolajfinomítónál is, ahol megerősítették a szállítások mindeddig zavartalan voltát. A litvániai forrásokból származó ko­rábbi hírek arról szóltak, hogy Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov múlt heti - gazdasági szankciókat kilátásba he­lyező - üzenetének szellemében erőtel­jesen csökkentették keddtől a szállításo­kat. Bár a TASZSZ interjúja cáfolta a szállí­tások visszafogását, nem cáfolja magá­nak a szállítások leállításának lehetősé­gét egy későbbi időpontban. A litván kormány a szovjet vezetők üze­netére válaszul javasolta, hogy Kazimiera Prunskiene kormányfő vezetésével kezdjenek tárgyalásokat a gazdasági jel­legű intézkedésekről, hiszen egy esetle­ges gazdasági blokád valóban súlyos károkat okozna Litvániának, de hosz- szabb távon komoly fennakadásokat okozna a szovjet gazdaság egészében is. Ugyanakkor a vilniusi kormány arra hívta föl a litván vállalatokat, hogy hiány­talanul tegyenek eleget szerződéses kö­telezettségeiknek, ne vegyék fel a gazda­sági háború eléjük vetett kesztyűjét. A lit­ván parlament kedden nem tudott dönte­ni a Gorbacsov-Rizskov-táviratra adan­dó válaszról, a vita szerdán folytatódott. A szovjet gazdasági intézkedések sú­lyos nehézségeket okozhatnak, de Litvá­nia segítséget kap majd a szomszédos köztársaságoktól, Lettországtól, Belo­russziától, valamint a skandináv orszá­goktól. Erről beszélt Vytautas Landsber- gis litván elnök a CNN hálózatnak adott interjúban. Landsbergis fenyegetésnek, zsarolás­nak minősítette a Mihail Gorbacsov által bejelentettt intézkedéseket és határozot­tabb kiállást sürgetett George Bush ame­rikai elnöktől Litvánia ügye mellett. Bush kedden először beszélt arról, hogy a Litvánia elleni gazdasági rend­szabályok foganatosítása nem maradna amerikai válaszlépések nélkül, de válto­zatlanul igen tartózkodóan kommentálta a helyzetet. Az első washingtoni értékelé­sek szerint az amerikai kormány - adott esetben - gazdasági területen tenne lé­péseket: visszavonná hozzájárulását, hogy a Szovjetunió megfigyelő státust (majd tagságot) kapjon a GATT-ban és várhatóan lekerülne a napirendről az új szovjet-amerikai kereskedelmi megálla­podás, egyúttal a legnagyobb kedvez­mény megadása a Szovjetuniónak. Az utóbbi kérdésben a helyzet már bizony­talanná vált, mivel a törvényhozás befo­lyásos körei határozottabb kiállást igé­nyelnek a kormánytól Litvánia mellett s önálló lépéseket is kilátásba helyeztek. Amennyiben a helyzet tovább mérgesed­ne, a törvényhozás többsége eleve eluta­sítaná a Szovjetuniónak nyújtott gazda­sági engedményeket. Pusztahencsén megalakult a tanács Pusztahencsén közel negyvenen gyűl­tek össze április 17-én délután azért, hogy részt vehessenek a községi tanács alakuló tanácsülésén. Az eseményen a megyei tanács elnöke, Tamás Ádám, va­lamint a körzet újonnan megválasztott or­szággyűlési képviselője, Figler János is részt vett. Megalakult a tanács, a vb, megválasztották a különféle bizottságo­kat. A társadalmi tanácselnök Hahn Já­nos, a vb-titkár Gerzsei Jánosné, a pénz­ügyi előadó Bor Istvánné, az igazgatási előadó pedig Lengyel Jánosné lett. A ré­gen várt önállóság megszerzése után a régi tanácsháza épületében megkezdte munkáját az új hivatal. Q-8 benzinkutak Újra megszólalt a glashiittei harang (Folytatás az 1. oldalról.) A' bonyhádi evangélikus gyülekezet lelkésze, aki Bátaapátiba is kijár híveihez, emlékező beszédében felidézte a glas- hüttei emberek és a falu sorsát, a kitele­pítést, a sikertelen betelepítési kísérletet, amikor síkságon élt emberek nem tudtak gyökeret ereszteni, gyümölcsöző gazda­ságokat létrehozni Üveghután, majd a fa­lu teljes elnéptelenedését, végezetül az idő romboló munkájának ma látható vég­eredményét. Kráhling Dániel evangélikus lelkész minden jelenlévő nevében tiltakozott a falurombolás bármilyen fajtája ellen, le­gyen az buldózerek felvonultatása, la­kosságcsere vagy elnéptelenítés. A megemlékezés célja volt annak az óhajnak hangot adni a kihalt falu harang­jának ma is élő szavával, hogy nyerjék vissza falvaink eredeti szépségüket, ere­jüket, vonzásukat. A glashüttei harangot egy hónapon át kegyelettel fogják őrizni a Völgységi Mú­zeumban). d. e. - gk Ma kezdődik a Szolidaritás kongresszusa „Nagyon forrónak” jósolta Lech Wale­sa, a lengyel Szolidaritás vezetője a szer­vezet ma kezdődő második kongresszu­sának légkörét. Az AFP francia hírügy­nökségnek adott interjújában a lengyel politikus úgy vélekedett, hogy kemény harc várható a szakszervezet berkeiben. Walesa szerint két nézet fog össze­csapni. Az egyik szerint a Szolidaritás tisztán szakszervezet legyen, a másik né­zet szerint pedig az eddiginél még in­kább politikai szervezet, amely képvise­lettel rendelkezik a kormányban és a parlamentben. A kongresszuson „mindenki megkapja a magáét”, nem fogják kímélni sem a kor­mányt, sem pedjg a szakszervezet jelen­legi vezetését. Ám minél több a kritika, annál nagyobb a pluralizmus - vélte Wa­lesa. A lengyel politikai élet markáns egyé­nisége az AFP munkatársának elmondta, hogy a lengyel munkások nyolcvan szá­zaléka elégedetlen. „Velük vagyok, mivel ebből a miliőből jöttem. A munkások nagy győzelmet arattak, de nem látják ennek a gyümölcseit” - mondta Walesa, a lakosság anyagi gondjaira utalva. Véleménye szerint a Mazowiecki-kor- mánynak rendkívül széles jogkört kelle­ne kapnia, hogy továbbvigye a reformo­kat, amelyeket gyakran fékez a „nó­menklatúra” és a parlament „fecsegése”. A kormányt rendkívüli jogkörrel kellene felruházni, hogy rendeletekkel kormá­nyozhasson. Köszönet az egyházaknak Búcsúebéd a Parlamentben Németh Miklós miniszterelnök szerdán az Országház gobelintermében ebédet adott a magyarországi egyházak vezető személyiségeinek tiszteletére. A Minisztertanács elnöke a távozó kormány nevében köszönetét mondott az egyházak, felekezetek, vallási közösségek vezetőinek azért a segítségért, partneri együttműködésért, amelyet a kormány munkájához, új szemléletű egyházpolitikájának megvalósításához nyúj­tottak. Külön is hangsúlyozta az egyházak, felekezetek szerepét abban, hogy a rendszervál­tás békés úton történhetett meg. Az alkalmat felhasználva az MTI munkatársa több egyházi vezetőt is megkérdezett arról, hogyan vélekednek a választások eredményéről, s attól milyen hatást várnak az egyházak és az állam kapcsolatában. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek örömét fejezte ki afölött, hogy a demok­ratikus választások után a húsvétot már egy szabad és demokratikus országban ünnepel­hettük meg. A jövőre nézve bizakodásának adott hangot a tekintetben, hogy azt a folyama­tot, amelyet a jelenlegi kormány az egyházak vonatkozásában elkezdett, az új kormány eredményesen folytatni fogja. A bíboros - kérdésre válaszolva - reményét fejezte ki, hogy azok a pártok, amelyek a vá­lasztási kampány során keresztény eszméket is felvállaltak, azt őszintén is gondolták. Az egyházak várják, hogy ezek a megnyilatkozások a cselekedetekben is megnyilvánuljanak. Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának el­nöke is úgy vélekedett, hogy a választások nagyon biztató módon folytak le és zárultak. Elis­merően szólt arról, hogy a hatalom átadására a történelemben szinte példa nélkül álló békés módon került sor - bár volt olyan félelem, hogy ezt nem sikerül így megvalósítani. Úgy vélekedett: egy párt több évtizedes hatalombirtoklása után természetes reflex, hogy a nép más irányba fordul, s lehetőséget kíván adni azoknak, akik korábban hivatalosan, vagy nem hivatalosan, de a régi hatalom bírálói voltak. Szerinte általában valamennyi párt programjában fellelhetők pozitív egyházpolitikai elképzelések. Schöner Alfréd, az Országos Rabbitanács elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a de­mokratikus választásokon érvényesült a nép akarata. Mint mondta: különösen örömére szolgált, hogy a választási kampány során a Kereszténydemokrata Néppárt elhatárolta ma­gát az egykori rossz emlékű keresztény kurzustól, és a párt azokat a vallási tanításokon nyugvó ideológiákat tartja megvalósítandó célnak, amelyek nem mások rovására, hanem a közös érdek alapján fogalmazódnak meg. Elmondta, hogy a Rabbitanácsban a közeljövő­ben kerül sor az esedékes tisztújításra. Az újonnan megválasztott tisztségviselők értékelik majd a vallási közösség szempontjából az elmúlt évtizedek egyes problémáit, s a tapasztala­tokat kell majd - véleménye szerint - az új kormány elé tárni megnyugtató felelet reményé­ben.' Aláírás Budapesten? Nyitott(abb) égboltok Április 23-tól fontos tanácskozásnak ad otthont fővárosunk: Budapesten kerül sor a „Nyitott Égboltnak” nevezett tárgya­lássorozat - remélhetőleg - befejező szakaszára, s a tervek szerint ugyanitt ír­ják alá a résztvevő 23 ország képviselői a nagy jelentőségű megállapodást. Ezúttal nem csupán valamilyen lírai megnevezésről van szó, hiszen a „Nyitott Égbolt” mottó alatt ismertté vált diplomá­ciai tárgyalássorozat valóban egyfajta, a „felhők fölött érvényesülő” bizalomerősí­tő megállapodást céloz. Dióhéjban ösz- szefoglalva arról van szó, hogy a Varsói Szerződés hét, valamint a NATO 16 résztvevő tagállama előre megszabott feltételek mellett lehetővé tenné a töb­bieknek területének, katonai létesítmé­nyének felülről történő ellenőrzését. Van ennek egyáltalán valamilyen je­lentősége napjainkban, amikor a műhol­dak kamerái állítólag 15-20 centiméte­res felbontóképességgel képesek le­fényképezni minden gyanús tárgyat, ki­szemelt objektumot? - kérdezhetik a szkeptikusok. Ám a szakértők egybe­hangzóan vallják, hogy a „Nyitott Égbolt” koncepció ezzel együtt is valamifajta át­törést jelenthetne a leszerelés, a fegyver­zetcsökkentés oly rögös, oly lassan elő­rehaladó folyamatában. Először is nem lebecsülendő szimboli­kus hatással járhatna, s a remények sze­rint felgyorsíthatná e siker a Bécsben fo­lyó haderőcsökkentési tárgyalásokat is. Másrészt a műholdak költséges eszkö­zök, használatuk a kisebb államok szá­mára nem elérhető. A „Nyitott Égbolt” egyezményben viszont fegyvertelen, csupán megfigyelő műszerekkel felsze­relt szállítógépek vennének részt, így azok a kisebb országok részére is elér­hetők lennének. A Hercules tapasztalatai Maga a javaslat egyébként nem új, hi­szen már 1955-ben megfogalmazódott valamilyen hasonló kezdeményezés. A hidegháború időszakában persze nem sok esély volt az elfogadására, ám mióta Bush elnök tavaly májusban felmelegítet­te az indítványt, meglepő gyorsasággal követték egymást az események. Olyany- nyira, hogy idén januárban - épp hazánk légterében - már sor is került az első, kí­sérleti jellegű repülésre, amit egy kana­dai C-130-as Hercules gép végzett, a szakemberek szerint igen kedvező ta­pasztalatokkal. Némileg vegyesebb eredményt hozott a következő tárgyalási menet. Ottawában találkozott februárban a 23 külügymi­niszter, hogy áttekintse az egyezmény ki­dolgozásának állását, s előkészítse a zá­rószakasznak szánt budapesti, április végi, május elejei tanácskozást. Bizo­nyos előrehaladást ugyan elértek, pél­dául megszövegezték a tárgyalási alap­nak tekinthető munkaokmányt, ám két­ségtelenül napvilágra kerültek itt nézet- különségek, határozott érdekellentétek is. Ilyen például az ellenőrzést véégző lé­giflottáról folyó vita. A nyugati fél szerint minden tagállam saját gépeivel végezné az ellenőrző repüléseket, a Szovjetunió viszont egy egységes kontingenst sze­retne létrehozni. Ugyancsak eltérő a fe­leknek a repülések számáról, körzeteiről és gyakoriságáról vallott álláspontja. A Szovjetunió ritkább ellenőrzéseket, vi­szonylag behatároltabb útvonalakat ja­vasol, illetve szűkítené a kontroll során felhasználható technikai apparátust. A nyugati fél viszont érthetően ki akarná aknázni a (ejlett műszerpark adta lehető­ségeket, s az optikai eszközök mellett számos lézerfelszerelést és más korsze­rű, COCOM-korlátozás alá eső technoló­giát kívánna alkalmazni. Az információ sorsa Nem jött létre egyezség Ottawában az ellenőrzések során nyert információk fel- használásáról sem. Közzétenni, vagy csupán saját célra felhasználni, esetleg (ilyen például a kompromisszumos magyar indítvány) megosztani az érintett, vagyis az ellenőr­zés helyszínéül szolgált országgal - né­zőpontok egyelőre meglehetősen távol esnek. Akárcsak a külföldön lévő tá­maszpontok ügyében: itt a nyugati fél utasítja el azt a moszkvai indítványt, hogy' a kontrollrepüléseket ezek fölött is lehe­tővé kellene tenni. Látható tehát, hogy nem kevés munka vár még a budapesti konferencia tagjai­ra, ha a rendelkezésükre álló alig pár hét alatt megnyugtató választ akarnak adni az összes nyitott kérdésre. Vannak, akik a felemás ottawai zárás után bizony elég pesszimistán látják az esélyeket. Ám a magyar diplomácia vezetői mindent megtettek eddig is, s feltett szándékuk je­lenleg is, hogy sikerrel záródhasson a küszöbön álló tanácskozás. Sőt, Budapest nem csupán a „Nyitott Égbolt” egyezmény aláírásának helyszí­ne akar lenni (a tervek szerint május 12- én, a tavalyi Bush-indítvány évforduló­ján), hanem felmerült az a terv is, hogy a magyar főváros adjon otthont az európai biztonsági értekezlet 35 résztvevő állama külügyminisztereinek találkozójához is, amely már idei csúcstalálkozójukhoz je­lentene fontos előkészítő fórumot. A fe­lettünk nyitott(abb)á váló égbolt bizonyá­ra kedvező légkört teremthetne e tárgya­lások sikeres előreviteléhez. SZEGŐ GÁBOR Vagyonellenőrzés Az egyes állami- és pártfunkciót betöl­tött, illetőleg betöltő vezetők vagyonnyi­latkozatát értékelő parlamenti bizottság zárt ülést tartott. A bizottság megállapí­totta, hogy 416 személytől érkezett be vagyonnyilatkozat. Eddig 15 személyt hallgattak meg. Az erről készített jegyző­könyveket - a többi dokumentummal együtt - a bizottság megküldte az új Or­szággyűlésnek. A vagyonnyilatkozatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal to­vább vizsgálja, és azok jövőbeni sorsáról már az új parlament dönt. Kuvaitiak a magyar olajipari vállalatoknál Újabb kuvaiti delegáció látogatta meg az elmúlt napokban az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), valamint az Ásványolajforgalmi Vállalat (Áfor) veze­tőit abból a célból, hogy megalapozzák a majdani együttműködést az üzemanyag­kereskedelem területén. Mint ismeretes, Magyarország és Ku- vait gazdasági közeledésének fontos eseményeként márciusban Magyaror­szágra látogatott Sejk Ali el-Kalifa asz- Szabah kuvaiti olajipari miniszter, aki Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel egyeztette a magyar-kuvaiti olajipari ve­gyes vállalatok megalakításának elvi le­hetőségét. A rendkívül óvatos kuvaiti tő­ke mostani, újabb puhatolózó lépése so­rán, a kuvaiti székhelyű Kuvait Petroleum Corporation Európa térségéért felelős igazgatója, Abdul Szamad al-Avadi, és londoni székhelyű irodája, a Kuwait Pet­roleum International Limited elnökhe­lyettese Nasser Al-Salem tárgyalt Ma­gyarországon. Benzinkutak megvásárlá­sa is szóba került, a szükséges felújítás, átalakítás után ezeket „Q-8” márkajellel működtetnék. Hollandiában, az NSZK- ban már elterjedtek ezek a „Q-8” emblé- májú benzinkutak. (A „Q-8” márkanév angol kiejtése hasonlít a Kuvait szó kiej­téséhez, feltehetően ez adta az ötletet a fantázianévhez.) A mostani megbeszéléssorozaton az OKGT vezetői ismét kifejezésre juttatták: elsősorban az olajfinomítók technológiai fejlesztéséhez szeretnék segítségül hívni az erre vállalkozó kuvaiti tőkét és csak másodsorban érdekeltek az üzem­anyag-értékesítő vegyes vállalatok létre­hozásában, míg a körültekintő kuvaitiak először a magyar benzinkutak megvá­sárlásával szeretnének jelen lenni a pia­con, és csak az értékesítés területén ki­alakuló együttműködés sikere után bőví­tenék vállalkozásukat a köolajfinomítás területén is. Megállapodtak, hogy május­ban újabb kuvaiti szakembercsoport lá­togatja meg a magyar olajipari vállalato­kat, hogy akkor már konkrét gazdasági mérésekkel készítsék elő az üzemanyag­értékesítés területére valószínűleg még az idén bevonuló kuvaiti tőke biztonsá­gos működtetését, és egyeztessék a to­vábbi lépéseket. Birka, márka, kokain Virágzik a belnémet csempészet Rendkívül széles a csempészek áru­skálája mostanság a két Németország határán. A kábítószerektől kezdve a készpénzen át az indigós farmerig terjed a törvénytelen úton „exportált” javak kö­re, de előfordul, hogy birka is keveredik a szállítmányok közé. Az NDK határőrei és vámellenőrei, akik évtizedeken át igencsak zordonan tették dolgukat, fejcsóválva tapasztalják, hogy micsoda áruözön indult meg tavaly no­vember óta, a határ megnyitása után a két ország között. Bár a keletnémet ható­ságok időközben szigorítottak az ellen­őrzés előírásain, az idei tavaszra sem lankadt a csempészési kedv. Március­ban is töretlen volt az illegális forgalom, sőt, a Schönefeldi repülőtéren sikerült lefoglalni az első jelentős, 4 kilogrammos kokainszállítmányt. A zsákmány termé­szetesen aggodalmat keltett az NDK- ban, amelyet ez idáig éppen az elzártság óvott attól, hogy a kábítószer-fogyasztás elterjedjen, és megkezdődjön az ehhez kapcsolódó bűnözés. Nem lanyhul a márkák forgalma, cse­reberéje sem. A határon 4,4 millió NDK márkát, vagy arra szóló csekket (2,7 mil­lió USA dollár értékben) tartóztattak fel a hatóságok márciusban, s februárban is hasonló összeg akadt fenn az ellenőrzé­sen. A nyugatnémet spekulánsok egy NSZK-márkát adnak négy keletnémetért bízva abban, hogy mikorra megvalósul a valutaunió, busás haszonra tesznek szert. Az NSZK részéről ugyanis azt ígé­rik, hogy az NDK lakosainak megtakarí­tásait fejenként 2000 márka erejéig 1:1 arányban fogják átválthatóvá tenni. A vámosok szerint a határ gyakran zsibvásár képét ölti magára. Keletről mindent aminek értéke van, s ami moz­dítható megpróbálnak Nyugaton értéke­síteni keményvalutáért. Antik bútorok, babák, porcelánok, régi könyvek, új di­vatékszerek, cipők, gyermekruhák, hús, kolbász, fehérnemű színesíti a határ őrei­nek hétköznapjait és raktárait. Nemrégi­ben a hatóság kilenc birkát és öt bárányt fülelt le egy utánfutóban. Az ellenkező irányban inkább a postai forgalom bűvült az utóbbi időben. A hatóság ezernél is több levelet, csomagot csípett el, amely­ben tiltott neonáci, szélsőjobboldali pfo- pagandaanyag volt. Ezeket postafordul­tával visszaküldték a feladókhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents