Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-19 / 14. szám

1990. április 19. NÉPÚJSAG3 Tervek az esztergomi Duna-híd újjáépítésére Kompdíj helyett hídpénz Esztergom és Párkány (Stúrovo) kö­zött 45 éve idézik a háború szomorú em­lékeit a lerombolt Duna-híd csonkjai. Néhány hete azonban felerősödni látsza­nak a híd helyreállítását szorgalmazó tö­rekvések. Ennek lehetőségeiről Kálnoki Kis Sándor közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes tájékoztat­ta az MTI munkatársát. Elmondta: bár a forgalmat tekintve a hid újjáépítése az országos igények kö­zött csak a sokadik helyen áll, a háborús mementóként álló hídrészek és ezzel együtt a két ország ily módon való össze­kötése mindenképpen indokolt és kívá­natos. Erről az előzetes, tájékozódó jelle­gű tárgyalások már meg is kezdődtek a KÖHÉM és Esztergom Város Tanácsa között. A város kívánsága az, hogy a kö­zel 100 éves híd a még álló acélszerkezet eredeti formájú kiegészítésével épüljön meg, de kizárólag csak személygépko­csi-, kerékpáros- és gyalogosforgalom­ra. Ezt a régi szerkezet teherbírása és a város zsúfolt forgalomtól való mentesíté­se is indokolja. A megbeszélésen a felek tudomásul vették, hogy az újjáépítés ügyében dön­tés csak akkor hozható, ha a magyar javaslattal a csehszlovák fél is egyetért, valamint ha a város lakossága a forga­lomnövekedés kedvezőtlen hatásai elle­nére is igényli a felújítást. A tárca vállalta, hogy csehszlovák partnerével felveszi a kapcsolatot, ezután pedig megpróbálják közösen felmérni a tennivalókat. Az vi­szont már most egyértelmű, hogy az anyagi források hiánya miatt az építke­zés csak vállalkozási alapon képzelhető el. Simon Tibor, Esztergom megbízott ta­nácselnöke szerint akadna is vállalkozó, aki hidvámos konstrukcióban vállalná a finanszírozást. Ennek lényege: a kompdíj helyett ez­után hídpénz fejében lehetne átjutni a másik oldalra. Több jelentkező esetén a kivitelezésre csak versenytárgyalás út­ján lehetne megbízást szerezni. A miniszterhelyettes azt is közölte: a KÖHÉM a hídmaradványok elbontására szánt pénzt - 60 millió forintot - az épít­kezés támogatására átadná. Amennyi­ben minden kedvezően alakul, a tervek 1991 -ben elkészíthetők és a híd 1995-re, megépítésének 100. évfordulójára újra állna. Az uránosok még reménykednek Velük vagy nélkülük? Bár ma még elképzelhető az uránbá­nya további működése, a korábbi kor­mányzati állásfoglalás egyértelműen tet­te le voksát a bezárás mellett. Néhányan a csodában is hisznek: hátha az új kor­mány, az új ipari miniszter új döntést hoz, s egy csapásra megoldódik a tolnai és baranyai illetőségű uránbányászok sor­sa. Az érvelés, melyet több fórumon az uránosok megfogalmaztak, világos, tisz­ta logikáról tanúskodik. A bezárás a hu­mán területen (átképzés, végkielégítés, idő előtti nyugdíj, áttelepülés, stb.) több mint nyolcmilliárd, a műszaki szférában, különös tekintettel a környezetvédelmi és rekultivációs munkálatokra, több mint hétmilliárd forintba kerül. A bánya meg­szüntetése ez esetben véglegesnek te­kintendő. Azonban a paksi atomerőmű folyamatos üzemeltetése például biztor sítva lenne a pécsi bánya éves kitermelé­se által. S melyik ország teheti meg a mai bizonytalan helyzetben, hogy saját energiaforrásait semmibe veszi? A bezárási trend legérzékenyebben a kutató- mélyfúró üzem dolgozóit érintet­te, akik már egy éve nem kaptak felada­tokat s más munkaterületen helyezték el őket. A jelenlegi géppark s a felesleges létszám átcsoportosításával alakították meg a Rotaqua korlátolt felelősségű tár­saságot, mely munkahelyteremtő beru­házással kapcsolatos pályázatot nyújtott be a Regionális Egyeztető Fórumhoz. A Mecseki Ércbányászati Vállalat apud­ként 12 milliót vitt a vállalkozásba gépek formájában. A kérdés továbbra is nyitott, hiszen a felszámolás üteméről szóló tervezetet az Ipari Minisztérium még mindig nem hagyta jóvá. A végleges döntésig még sokak reménye él, hogy nem kell új mun­kahelyet keresniük.-csefkó­Adatbank a közszolgálati állást keresőknek Becslések szerint több ezer közalkalmazott kényszerű munkahely-változását idézi elő a következő évek politikai, gazdasági, társadalmi szerkezetátalakulása. A sikeres munkaerő-közvetítés érdekében a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségi Taná-* csa egy olyan adatbank létrehozását határozta el, amely felderíti a munkalehetősége­ket, és nyilvántartja a munkát keresőket. A számítógépes programok kidolgozására a Magyar Tudományos Akadémia Államkutatási Programirodájának szakembereit kér­ték fel. Foglalkozni kívánnak az egyéni álláskeresésen és az intézményes munkaerő­közvetítésen túl szakértők közvetítésével, továbbá az átképzések előkészítésével, illet­ve a munkaerő-kereslet, -kínálat elemzésével. A szakszervezet szponzorokat és támo­gatókat keres a program költségeinek csökkentése érdekében. (MTI) Völgységi vállalkozók Az állatpreparátor Csodálatos rókaprémek, pocokmé- regtöl elpusztult ölyv, vaddisznóbőr és halászsas, héja és sas... Máté Ferenc bonyhádi állatpreparátorhoz idetalálnak Kecskemétről és Budapestről, a szom­széd utcából és idegenből, pedig nem hirdeti sehol magát. Annyira különös vi­lág az övé, hogy egyik kuncsaft rögtön másik kettőt hoz neki. Ritka, s nehéz, mi több veszélyes szakma az övé. Szerve­zete például teljesen telített arzénnal, így helyette új nyugatnémet vegyszerrel kénytelen majd dolgozni. Több tanulója is volt az évek során, de egy-két év után mind elmaradozott. Ez a különös tu­domány ennyi idő alatt nem sajátítható el. Forma- és térérzék, kémiai ismeret, és biológia, természettudományi beállított­ság és megszállottság kell ehhez. Máté Ferenc még a házát is másikra cserélte, hogy űzni tudja ezt a mesterséget. Gyermekként, iskolai szakkörben is­merkedett meg a preparálással, s hogy micsoda nagy szerelem volt ez már ak­kor, azt az is fémjelezheti, hogyaz egykori szélvészgyors válogatott csatártól, dr. Fenyvesi Mátétól ajándékba kapott nap­táros órát képes volt elcserélni az ál- latpreparátorok kellékeire. A katonaidő alatt is hasznosíthatta tudományát, mert hol ennek a tisztnek, hol meg amannak kellett dolgoznia. Erdészgyakornok volt, s még az erdésze is őt kérte a prepará­lásra. Bonyhádra 1968-ban került, s 14 évig volt benzinkutas. Sokszor ott lógtak a kútnál a kitömésre váró fácánok is. Ez volt a mindene, a kikapcsolódása és hobbija, s ma is ez a numeró egy -, a va­dászat mellett. Magyarországon nem kö­tik szakmához, ilyen képzés sem létezik, ezt csak ellesni, s autodidakta módon vasszorgalommal megtanulni lehet. Ipart váltott, s egy betegség is közbejött, de jól megy az üzlet, ruházati bőrök kivételével mindenféle díszbőrt készít ki. Hoztak már hozzá csodálatos sörényű oroszlánbőrt, aminek egykori „viselője” csontot nyelt, s megfulladt, akadt megfa­gyott oroszlánja is, de szovjet katonák hoztak hozzá jegesmedvebőrt is kidolgo­zásra. Minden gépet maga szerkesztett, ö szervizel és javít, s rengeteg pénzt invesztált már mindebbe, s ami nyereség jött, az ment vissza az üzletbe. Szeretne bűrraktárt építeni, szüksége lenne az új­rakezdési kölcsönre, de ehhez először le kellett mondja az ipart... Rokkantnyugdí­jas, s nem tudja melyik formát válassza a jövőben... Kft...?! Iparváltás újra...?! Min­den rendelkezés után új cégtáblát kellett a falra szögelnie, s olyan a fal, mintha lőt­ték volna... Akar, tud és tenne szívesen, csak a rendeletek... - szabó - ritzel ­Akik bennünket képviselnek az új Országgyűlésben A templom nagyítólencse interjú Figler Jánossal (Folytatás az 1. oldalról.) I- A teológiára milyen meggyőző­dés vezérelte?- Furcsán hangzik, ha azt mondom, hogy természettudományos érdeklődési köröm volt a középiskolában, de már korábban is. A tanyán volt egy kis kémiai laboratóriumom, vegyszerekkel. Rakétá­kat, ágyúkat szerkesztettem. Matemati­ka, fizika tagozatra jelentkeztem, ezt java­solta Tömöri Ilona tanárnőm is. A közép­iskolában, a szekszárdi Garayban ugyancsak nagyon jó tanáraim voltak. Ma már legendásnak számít egy-egy biológiaóra Imre László tanár úrnál, akit mindenki csak Kupecnek ismer. Létay Menyhért tanár úr egy-egy osztályfőnöki órára lemezjátszót hozott be és komoly­zenét hallgattunk. Beethovenről beszélt. Kaptam hatásokat, de más oldalról is. Amikor katonának soroztak, az egyik őr­nagynak arról kellett beszélnem, hogy a szocialista értelmiséggel szemben mi­lyen követelményeket támasztanak. So­roltam és a végén a megbízhatóságnál kötöttem ki. Na, ekkor nagyot csapott az asztalra, hogy a témánál vagyunk. Édes­apámról kérdezett, hogy hallgatja-e a Szabad Európa Rádiót és testvéröcsém miért nem akarta rajzórán pirosra festeni a zászlót. Ezt csak azért mondom el, hogy 1968-ban még történtek ilyenek. Semmi más továbbtanulási lehetőségem nem maradt, mint a teológia. Tehát nekem nem voltak vízióim, sem belső átalakulá­sok - bár szüleim vallásos emberek voltak és nagy ünnepeken én is eljártam a templomba - de egyszerűen nem te­hettem másként.- Amint beszélgetésünk során ki­derült, végül megtörtént a belső vál­tozás, a teológián szerzett tudás ka­matoztatása kezdődött az életben Vereb, Mözs, Szekszárd, Szedres gyülekezeteiben és most Dunaszent- györgyön. Olyan munkaeszköz birto­kosa lett, amivel az ismeretet terjesz­teni lehet. A kimondott szó hatalmat is jelent. Mikor érezte, hogy szűk az a környezet, a határ, ahol a hangját hallathatja és sokkal szélesebb me­zőkre vágyik? Egyszerűbben: mikor kezdett politizálni?- Igen, a beszéd hatalma valóban nagy dolog. Érdekességként mondom, na­gyon későn kezdtem beszélni és tizen­három éves koromig dadogtam. Nagyon drágán kaptam, hogy el tudjam mondani mit érzek. Nekem mindig szűk volt az a vi­lág, amit rám kényszeritettek. Az igazsá­got már általános iskolás koromban is más módon értékeltem, mint a többiek. Mameluk nem tudtam soha lenni! Tönkre ment a házasságom, tehát csak magam­ra kell vigyáznom. A véleményemet nyu­godtan elmondhattam, amúgy udvari bo­lond módjára. Ha véletlenül hallgattam egy lelkészgyűlésen, megkérdezték a többiek, hogy beteg vagyok, mert elma­radt a kontra. Itt Dunaszentgyörgyön a beiktatásomkor a választott igém szociá­lis üzenetét is érintettem és talán ez tet­szett meg annak az MDF-tagnak, aki vé­gül megkeresett, hogy független képvi­A Kiosz bővíti szolgáltatásait Kedvezményes könyvelés számítógéppel A vállalkozóknak, különösen a kezdőknek sok gondot okoz a kötelezően „ előírt adminisztráció, a könyvelés, adóbevallás, különböző nyilvántartások vezetése. A megújuló, a szolgáltatásokra nagyobb súlyt helyező Kiosz a kis­iparosok segítségére siet, hogy ne az iparosnak kelljen ezzel töltenie az idejét termelés helyett, amikor mindezt hivatalos keretek között, korrekt módon el­végzik helyettük. Bán József, a szekszárdi alapszervezet titkára adott erről bővebb felvilágosítást.- Már harmadik éve végezzük a kisiparosok számára a számítógépes könyvelést, így szakembereink megfelelő tapasztalatra, gyakorlatra tettek szert a gyors és pontos szolgáltatás terén. Ezt biztosítja az APEH által folya­matosan ellenőrzött, karbantartott programcsomag is. A könyvelés mellett különböző nyilvántartások, gazdasági számítások elvégzésére is van lehető­ség. Az adatok kezelése természetesen titkos. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóhatóság is szívesebben fogadja a hivatalos könyveltetőket, nekik is, az adózó kisiparosoknak is kevesebb lesz a problémájuk így. A díj a Kiosz­tagok számára igen kedvezményes, de kívülálló vállalkozóknak is érde­mes hozzánk fordulni, tarifáink alatta maradnak a hasonló szolgáltatásokat nyújtó gmk-k, kft-k árainak. Ráadásul ez a díj költségként elszámolható, va­gyis levonható a vállalkozások adóalapjából. Ma már mintegy ötven kisiparos végezteti velünk a könyvelését és számuk folyamatosan gyarapodik. Egyre többen látják be, hogy nem érdemes a köny­velés miatt a vállalkozói tevékenység, a termelői idő és sokszor a szabadidő egy részét feláldozni, amikor ezt mások korrekt módon elvégzik helyettük. I (-) Figler János: „A lelkészi teendőimet el tudom végezni” selőjelöltként ha indulnék a közelgő vá­lasztásokon, akkor az ő pártja támogat­na. Elgondolkodtam a dolgon. Azt mond­tam, hogy amennyiben megkapom a bi­zalmat, akkor a Fórum tagja leszek ma­gam is. Akkor már hírlett, hogy a püspö­künk nem nézi jó szemmel a lelkészek ilyetén tevékenységét. I- A püspök mondjuk messze van a hétköznapi életétől, de mit szóltak itt a hívek?- Én azt a választ adtam nekik, hogy azért vállaltam, mert önök nem vállalták. Nem tudom érthető ez? Tudom, hogy nem papnak kellene helyettük kiabálni. Nem tudom elképzelni, hogy a templo­mon belül más igazság lenne, mint kívül. A templom egy nagyítólencse, ami az igehirdetésen keresztül fókuszálja a kül­ső dolgokat. Atemplomküszöb nem lehet akadály, amiben hasraesek. Egy adomát hallottam, amire én is hivatkozom: megy a férj és a felesége az autópályán. Egy karambolhoz érnek. A férj fékez, ki akar szállni, segíteni. A feleség rákiált, hogy menjenek tovább, majd este megnézik a televízióban. No, én nem a tv előtt karos­székben ülve akarom végignézni, ami itt történik. Konkrétan természetesen senki nem jött hozzám, hogy ne csináljam, vagy miért vállaltam, hanem csak úgy hátulról hallok ezt, azt. I- Az egyházi és a parlamenti szol­gálatot hogyan tudja majd egyeztet­ni?- Az egyház elvárásait, nagy lelki pa­rancsait én magamra nézve kötelezőnek tartom. Dunaszentgyörgytől nem akarok elszakadni. Hat évig voltam segédlel­kész, tehát valakivel meg tudnám oldani mindkét feladatot. Ha hétfőtől péntekig ülésezik a parlament, akkor én szombat, vasárnap a leikészi teendőimet el tudom végezni. Az ország házából az Isten há­zába és vissza - ilyen lesz majd az éle­tem. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents