Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-17 / 12. szám

A néphagyomány, műveltség diplomatái Osztrák nagykoalíció: érdekházasság válságokkal Az osztrák kormánykoalíció, a szocialista párt (SPÖ) és a Néppárt (ÖVP) szövetsége a minap ismét veszélyben forgott. Ezúttal a Néppárt fenyegetőzött azzal, hogy kilép, és kéri az ok­tóberben esedékes parlamenti választások előrehozatalát. Vé­gül azonban elállt e szándékától, és most megint szent a „csalá­di béke”. A koalíció létrejötte, 1986 óta tucatnyi alkalommal ju­tott közel a felbomláshoz. Csak látszólag ellentmondás, hogy közben a kétpárti kormány lényegében jól működik. A válsá­goknak és az eredményeknek ugyanis a társadalmi és politikai erőviszonyokban, a nagykoalíció természetében gyökerező kö­zös okaik vannak. Az SPÖ és az ÖVP évtizedek óta Ausztria két legnagyobb, nagyjából azonos erejű pártja. A második osztrák köztársaság megalakulásától, 1945-től fogva a parlamenti választásokon mindegyikük a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, ám ez töbnyire nem volt elég az egyedüli kormányzáshoz. Együttes többségük viszont a mai parlamentben is nyomasz­tóan fölényes. A 183 tagú képviselőházban a szocialista pártnak 80, a néppártnak 77 (a nagykoalíciónak tehát összesen 157) mandátuma van. A csekélyke ellenzék: a szabadságpárt (FPÖ) 18 és a zöldek 8 képviselője foglal helyet, tükrözve a tár­sadalom rokonszenvének és érdekeinek megoszlását. Az SPÖ mögött a bérből és fizetésből élők (nagyrészt a munkások) áll­nak, az ÖVP hívei főként a jobbmódú vállalkozói rétegekből és a parasztságból kerülnek ki. Az FPÖ jobboldali liberális jellegű kispolgári párt, a zöldek pedig főként környezetvédő és a szo­cialistáknál radikálisabban baloldali értelmiségieket tömöríte­nék. (A kommunisták már 1959 óta nem kapnak a parlamentbe kerüléshez elegendő szavazatot.) (Folytatás a 2. oldalon.) Dózsa György, Körösi Csorna Sándor, Mikes Kelemen, Benedek Elek szülőföldjéről jöttek Magyarországra a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákküldöttei, százötvenen, hogy két és fél órás Tavaszkö­szöntő című gyönyörű műsoruk bemutatásával szolgálják nemes külde­tésüket: a szülőföld hagyományainak, népművészetének ápolását. (Folytatás a 2. oldalon.) Az Istennő - alias Garbo Greta Garbo vasárnap egy New York-i kórházban halt meg és alighanem min­den pályatársa tanulhat tőle. Idestova kö­zel öt évtizede hagyott fel az aktív filme­zéssel, de nem akadt senki a film csilla­gai közül, aki fél évszázadon keresztül életében - mégis távollétben - élő legen­da lett volna és maradt is haláláig, sőt, halála után. Óriási sötét szemüvege mö­gé bújt arcképét időnként közzétette a vi­lágsajtó, de ez legfeljebb a szemtelen fo­tósok érdeme, s nem Garbo magamuto­gatása volt. Azt mondják, pályafutása legfeljebb Mariéne Dietrichéhez hason­latos; a párhuzam sántit, mert Garbo, amikor eltűnt a celluloidszalagról, eltűnt a szemék elől is. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Húsvét a Magyar-dombon ' nehezebb pénzérmével igyekeztek az „ellenfél” festett tojását telibe talál­Napirenden: az idegennyelv-oktatás Az idegennyelv-tanítás feltételeiben - tanterv, tankönyv, metodika, segédanya­gok - nagyok a szélsőségek. Általános iskolában ezek elfogadható szinten csak az orosz nyelv esetében adottak. Más idegen nyelvhez legfeljebb adaptálhatók a szakosított tantervekhez, illetve fakultá­cióhoz készült programok, könyvek. E munkához érdemi segítséget keveset kapnak a pedagógusok. Kedvezőtlenek a magas osztálylétszámok is. Az orosz szakos tanárok átképzéséhez meg kell teremteni a feltételekét, legalább két an­gol és egy francia csoport indítására van szükség 1990 szeptemberétől. Tovább­ra is feladat a nyelvi táborok, központi szakkörök működésének biztosítása, a vendégtanárok fogadásának elősegíté­se - hangzott el a megyei tanács végre­hajtó bizottságának legutóbbi ülésén. A testület, melynek munkáján igencsak érezhető volt, hogy a tisztségviselők mandátuma hamarosan lejár - több egyéb témát is tárgyalt. Beszámoló hangzott el többek között az országgyű­lési választások lebonyolításának ta­pasztalatairól, a lakásépítési támogatás feltételeiről szóló szabályzat módosítá­sáról és a Paksi Atomerőmű Vállalat üzemi tűzoltó-parancsnokságának létre­hozásáról is. Ez utóbbiról dr. Héra Attila vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka tájékoztatta a megjelente­ket. Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke bejelentette, hogy a következő tanács­ülést április 27-re hívja össze.- esi ­Akik bennünket képviselnek az új* Országgyűlésben Interjú dr. Dávid Ibolyával Dr. Dávid Ibolya a Tolna megyei 5. számú választókerületben a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként indult, s jutott a parlamentbe. A Ma­gyar Televízió választási műsorában elsőként - mint képviselőnőt - őt kö szöntötték. Lapunk olvasóinak ön magáról, családjáról, munkájáról be­szél. (Folytatás a 3. oldalon.) Golyóval a karjában is továbbhajtott Interjú az ámokfutó autóssal Tájékoztatást adott ki a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, amely nem mindennapi esetről,'lö­völdözéssel egybekötött autós üldö­zésről számolt, be. Erről a múlt hét­főn lapunkban is hírt adtunk. A tájé­koztató szerint április 6-án késő dél­után a Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság értesítette a Mohácsi Ren­dőrkapitányságot, hogy az 56-os úton a ZG 56-62 rendszámú gépko­csi a közelekedési járőr jelzésére nem állt meg. A gépkocsi vezetője el­len korábban halálos közlekedési baleset okozása és egyéb súlyos bűncselekmények alapos gyanúja miatt elfogatóparancsot adtak ki. (Folytatás a 3. oldalon.) Váraljai tojásosztás ni, s azzal azt megszerezni. A délutáni istentiszteletet köve­tően, három óra előtt szoktak a ke­A váraljai tojásfestés motívumai őr­zik az egykor kötőfékesnek, récetó- pasnak, tölcslevelesnek vagy ár­vácskának keresztelt, írókával készí­tett, s viasszal megfestett vonalvilá­got. Nagypénteken készül el mindig a váraljai hímes tojás a Kiamik, a Schmidt vagy a Till családnál, és szerencsére még sok helyütt máshol is, amit majd húsvét első napján a számos keresztgyereknek a Ma­gyar-dombon kiosztanak. A váraljai asszonyok csodálatosan gazdag mintakincs birtokosai, s az egyes családok már több nemzedéken ke­resztül kialakítottak maguknak egy sajátos, csak rájuk jellemző szín- és formavilágot, s ebből a gyakorlot­tak már ránézésre is meg tudják mondani, hogy például azok a Joóéknál készültek. Egyedülálló csodás népszokás tartja magát Váralján; a tojásvásár. Aminek sem pénzhez, sem vásárlás­hoz nincs köze, sokkal inkább ah­hoz, hogy minden „tisztességes vár­aljainak” legalább harminc kereszt­szülője van, akiktől aztán tojást kap ajándékba. A mai szokások szerint a házilag festettek mellétalán márKin­Batyuban a viasszal megfestett tojások der tojás is kerül, ami sláger lett. Min­den gyerek 12 éves korig kaphatja a tojást vagy addig, amíg nem komfir- mált. Csokinyulak, tojáscukorka is kerül a kisebbek birtokába, akik job­bára kisebb szatyorra való ajándék­kal térnek haza. Mára kihalt a pénzdobás szokása, ami a nagyobb fiúk között nemrégi­ben még dívott, vagyis az, hogy egy resztszülők és a keresztgyerekek összegyűlni a Magyar-dombon, s közösen ünnepelni a múltból táplál­kozó hagyományokkal együtt a to­jást, mint £z élet szimbólumát. Mára lassan terjed a faluban a locsolko- dás is, amit a magára valamit is adó ifjak karbid durrogtatásával szoktak hírül adni a házak előtt. Szabó S. Fotó: Ritzel Zoltán Ebben a csomagban már nemcsak a ha' gyományos „hímesek” kaptak helyet Kiamik Mihályné készíti a hímes tojáso­kat Schmidt Károlyné még hűen őrzi a ha­gyományokat

Next

/
Thumbnails
Contents