Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-02 / 52. szám
2 ^PÜJSÄG 1990. március 2. Az Országgyűlés harmadik napja Módosították az oktatási törvényt - Az egész ország választ köztársasági elnököt - Ismét „honvédség” - Drámai vita a kamatadóról (Folytatás az 1. oldalról) seletéröl szóló indítványokról mégiscsak szavazniuk kellett a képviselőknek. Ezek között van az az elfogadott javaslat is, amelyik kimondja: a kisebbségek képviselőire az Országgyűlés alakuló ülését követő 30 napon belül jelölőbizottság tesz majd javaslatot, a bizottságot a képviselettel rendelkező pártok jelölik ki. Végül a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvényjavaslat egészét elfogadta a T. Ház. Elfogadták a honvédelmi bizottság törvényjavaslatát is; ez kimondja a Magyar Néphadsereg névváltoztatását Magyar Honvédségre. KIRÁLY ZOLTÁN önálló indítványának szavazásra bocsátása előtt a képviselő név szerinti szavazást kért, amihez megszerezte a szükséges képviselői támogatásokat is. Egyúttal, válaszolva Tamás Gáspár Miklósnak, elismerte, hogy ez a parlament politikai-jogalkotási szerepzavarral küzd, de az utóbbi egy évben már úgy dolgozott, mint ahogy demokratikus viszonyok között illik. A képviselő szerint egynémely párt nem tartotta be a tavalyi pártközi egyeztetések megállapodásait, így azok most ne a parlamenttől kérjék számon mindazt, amit tőlük kellene. Úgy vélte, ennek a parlamentnek a legitimitását sehol a világon nem vonták kétségbe. A képviselők előbb elfogadták azt, a lényegében szövegezési módosító indítványt, amely a szavazáskor külföldön tartózkodó magyarokra vonatkozik. Eszerint „minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen”. Ezzel megváltoztatták azt az alkotmányellenesnek minősített kitételt, amely a külföldön tartózkodó magyar állampolgárt a szavazásban akadályozott személynek minősíti. De a lényeg tehát nem változott, mert mint azt az indoklás megállapítja, a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem teremthetők meg a külföldön leadott vok- sok összeszedésének és ellenőrizhető számlálásának feltételei. Ezután folytatták le a név szerinti szavazást, egyenként felszólítva a képviselőket, akik közül 309-en igennel, 10-en nemmel szavaztak, 9-en tartózkodtak; így elfogadták Király Zoltán javaslatát, hogy a köztársasági elnököt négy évre szólóan, titkos és közvetlen szavazás útján - vagyis népszavazással - válasszák meg. A parlamentben másodszori szavazásra bocsátották a szerdán először szabályosan leszavazott oktatásitörvény- módositó javaslatot, miután a képviselők - a szavazástól távol maradók nagy száma miatt - az elutasítást követően úgy döntöttek, hogy csütörtökön ismét napirendre tűzik az előterjesztés elfogadásának kérdését. A képviselők ezúttal 257 igen szavazattal elfogadták az oktatási- törvény-módosítást és annak mellékletét, amely az egyetemeket és a hittudományi egyetemeket sorolja fel, ez utóbbiak esetében ötöt. Az Országgyűlés ezután a már megvitatott deregulációs törvényjavaslatról döntött; végül is valamennyi módosítással együtt 305 igen szavazattal elfogadta a T. Ház. Az ülés délelőtti szünetében a képviselők titkos szavazással döntöttek az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyéről. Mint ismeretes, az Országgyűlés előző napi munkája során szerepelt napirenden a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztásáról szóló törvényjavaslat. A posztra két jelöltet javasoltak: Martonyi János privatizálási kormánybiztost és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest. A titkos szavazáson 212 szavazattal Tömpe Istvánt választották meg ügyvezető igazgatóvá - ötéves időtartamra. Ezután némi vita következett, Bugán Mihály (Jász-Nagykun-Szolnok m., 12. vk.) kért szót, s indítványozta, újból térjenek vissza a földforgalmazás kérdésére, ugyanis - mint mondotta - az ezzel kapcsolatos előző napi vita során többekbe is belefojtotta az elnök a szót, s a miniszter sem fejthette ki véleményét. A képviselők nagy többséggel úgy döntöttek, hogy nem kívánnak újból ezzel a kérdéssel foglalkozni. A honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át ... ez van! ezt követően az Országgyűlés, majd a képviselők elfogadták a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezt követően Morvay László és Tal- lóssy Frigyes önálló indítványát tárgyalta meg a parlament. Mindkét képviselő a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló törvény - azaz az úgynevezett kamatadó - hatályon kívül helyezését szorgalmazta indítványában. A vita után az elnök szünetet rendelt el, ezalatt Németh Miklós miniszterelnök kormányülést hívott össze az elhangzott javaslatok, észrevételek áttekintésére. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS támogatta Hámori Csaba javaslatának azon részét amely tanácskozás összehívását szorgalmazta. Szerinte az ország mai helyzetében nem lehet képviselőtársa javaslatát a bevételi források megjelölése nélkül elfogadi. Az pedig megengedhetetlen, hogy az országnak ne legyen kormánya. Ha ugyanis lemondana, s történetesen ügyvezető kormányt neveznek ki, mandátuma csak 60 napig tarthat, ily módon azonban az új parlamentnek csak egy De kínos ez a vita! Fotó: Gottvald hete lenne az új kormány összeállítására, s ez bizonyosan nem elegendő. MORVAY LÁSZLÓ javasolta, hogy az Alkotmánybíróság véleményét március 14-i ülés előtt megismerhessék. Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy hibás döntést hoztak decemberben, az a képviselői felvetés jogosságát igazolja. Hozzátette: semmiképpen sem szeretné azta bélyeget viselni, hogy .okkal, ok nélkül kormánybuktatásban vett részt Tallóssy Frigyessel. A kamatadó hosszúra nyúlt és drámai vitájában a frakciók üléseit követően Tallóssy Frigyes - engedve képviselőtársai nyomásának - végül is visszavonta a kamatadó eltörlésére vonatkozó indítványát. Egyidejűleg azonban lemondott képviselői mandátumáról. Morvay László ugyancsak visszavonta indítványát, mondván: az ország stabilitása mindennél fontosabb. így tehát a kamatadóról nem kellett ismételten határoznia az Országgyűlésnek, továbbra is érvényben marad a múlt év decemberében hozott törvény. Döntöttek viszont a képviselők Bozsó Lajosné és Horváth János indítványáról, amely azt szorgalmazta, hogy a kamatadó, illetőleg az emelt összegű lakbérek fizetésekor a mentesség megállapításánál az egy főre jutó jövedelembe ne számítsák bele a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, valamint az egyéb szociális juttatásokat. Az indítványban foglaltakkal egyetértett a parlament, jóllehet a döntést megkönnyítette, hogy Békési László pénzügyminiszter az ülésnapon immár másodszor kifejtette: a kormány legutóbbi ülésén már hasonló értelmű döntést hozott. Ekkor váratlanul SARLÓS ISTVÁN kért szót, s javasolta: mégis szavazzanak a képviselők a kamatadóról, hiszen - mint mondotta - Tallóssy Frigyes folyosói viták hatására vonta vissza indítványát. Úgy vélte: a kérdésben nem egyértelmű a Tisztelt Ház álláspontja. A képviselők azonban úgy döntöttek, hogy az elnöklő Fodor István ne tegye fel szavazásra a kérdést, így: marad a kamatadó. Ezzel az Országgyűlés csütörtöki munkanapja befejeződött. A módosított oktatási törvény A módosított oktatási törvény legfőbb új vonása, hogy magánszemélyek, jogi személyek, egyházak vagy alapítványok számára is lehetővé teszi oktatási intézmények létesítését. Tehát míg korábban a tanácsok jogköre volt az iskolaalapítás, a törvénymódosítás hatályba lépésétől bárki létesíthet alapfokú iskolát, gimnáziumot, szakközépiskolát, vagy felsőfokú oktatási intézményt. Az iskolaalapítással kapcsolatos engedélyezés viszonylag egyszerű, hiszen nem a létesítéshez, csupán a működés megkezdéséhez kell az alapítónak engedélyt kérnie. Az alap- és középfokú oktatási intézmények esetében ezt az engedélyt a tanácsok adják meg, főiskoláknál a Minisztertanács, egyetemeknél pedig az Országgyűlés engedélyezi a működés megkezdését. A módosított törvény lehetővé teszi, hogy a nem állami intézmények - tehát az alapítványi vagy magániskolák - tevékenységüket vállalkozási tevékenységként folytathassák; ugyanakkor a nevelés-oktatás feltételei biztosításához az állam hozzájárulhat. Az iskolaalapítás és -működtetés újraszabályozása mellett a törvény rendelkezik a tanulmányi idő lehetséges lerövidítéséről, illetőleg a felsőoktatási intézmények szélesebb körű önállóságáról is. A most életbe lépő módosítások értelmében a tanulmányi idő megrövidíthető, ha a tanuló vagy főiskolai, egyetemi hallgató több év tanulmányi követelményét egy évben teljesíti. A felsőoktatási intézmények nagyobb önállóságát szolgálja, hogy a jövőben az egyetemek és a főiskolák maguk dönthetnek az intézménybe való felvételről, így például egyes szakokon akár külön feltételeket szabhatnak a bekerüléshez, vagy akár mellőzhetik is a felvételi vizsgát. Újdonságnak számít az is, hogy a jövőben a hittudományi egyetemeken, illetve főiskolákon szerzett oklevél hivatalosan is egyenértékű lesz az állami egyetemeken és főiskolákon szerzett diplomával. Természetesen a most elfogadott módosítások nem ölelik fel az oktatási rendszer egészét, nem foglalkoznak az oktatás finanszírozásának új szabályozásával sem. Mindezt a Művelődési Minisztériumban készülő új oktatáspolitikai koncepció tekinti majd át. A tervek szerint a magyar közoktatási rendszer átfogó reformját célzó törvénytervezetet elkészülte után a minisztérium társadalmi vitára bocsátja majd. Nincs megegyezés a szovjet csapatok kivonásáról (Folytatás az 1. oldalról.) kon képviselt magyar álláspontnak megfelelő pontos határidőt Somogyi Ferenc egyelőre nem közölte, annyit azonban elmondott: a magyar küldöttség ragaszkodik ahhoz, hogy a szovjet csapatokat a rendezett kivonulást biztosító lehető legrövidebb időn belül vonják ki hazánk területéről. A szovjet fél az ütemezéssel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy a Magyarországon állomásoztatott harci technika rendezett körülmények között történő kivonása a vasúti szállítási kapacitás szűkössége miatt problémát okoz a Szovjetuniónak, ezért a magyar javaslatban szereplő ütemezésnél hosszabb időre van szükség a lebonyolításhoz. A sikertelenül zárult szakértői forduló kapcsán Somogyi Ferenc hangsúlyozta: „Az, hogy most Budapesten nem sikerült megállapodni, önmagában nem zárja ki, hogy sor kerülhet a megállapodásra. A magyar fél továbbra is jelenlegi álláspontját képviseli, mert azt szakmailag is megalapozottnak tartja. Egyébként azt sem lehet állítani, hogy a mostani sikertelenség eleve kizárná a csapatkivonási egyezmény korábban már közzétett március 10-i aláírását”. A tárgyalóküldöttségek most annyiban maradtak, hogy a megbeszélések állásáról tájékoztatják a két ország felső vezetését, s amennyiben új fejlemény lesz, újra felveszik a kapcsolatot egymással a szakértők. Országos Sajtószolgálat közleménye Az MDF Országos Elnökségének állásfoglalása a nemzet vagyonának védelméről és a privatizációról (Részletek) 1. Az MDF az állami tulajdon lebontásával, magyar és külföldi vállalkozók részére történő értékesítésével egyetért Ennek eddig megvalósult formáját azonban nem tartjuk megfelelőnek, mert nem a hazai magánszemélyek (vállalati dolgozók, vállalkozók) jutnak hozzá a volt állami tulajdonhoz. A jelenlegi folyamatok nem segítik elő egy erős nemzeti középosztály kialakulását. E folyamatok egyben azt is akadályozzák, hogy a munkahelyét elvesztő polgár az állami tulajdon megvételével, bérbevételével vállalkozási lehetőséghez jusson. Az MDF az elmúlt év folyamán többször tiltakozott a tulajdonosi felelősséget nem érvényesítő törvények, ezekkel lehetővé tett spontán privatizációból adódó visz- szaélések, és a közvagyon alacsony áron történő kiárusítása ellen. Követelte a vagyon védelmét biztosító intézmény felállítását. Nem kis részben e nyomás eredményeként a parlament elfogadta a legfontosabb garanciális szabályokat rögzítő két törvényt. A magánosítás (a privatizáció) módja tisztázatlan, ezért vannak tisztátalan üzelmek. Parlamenti erőként kezdeményezni fogjuk a hazai befektetéseket támogató törvények meghozatalát és a külföldi befektetések kedvezményeit szabályozó törvényt. Kijelentjük, hogy kezdeményezni fogjuk a privatizációs törvény, az alkalmazottak résztulajdonlását alanyi jogon lehetővé tevő törvény megalkotását és olyan lehetőség teremtését, hogy állami vagyonrészeket bérletbe, illetve lízingbe vehessenek magánszemélyek. Az öntulajdonú vállalatok jelenlegi modellje felett eljárt az idő. Új törvényt alkotunk az állami vállalatokról. A mentőhadjárat elképesztő méreteket öltött. Türelmünkkel él vissza a jelenlegi gazdaságvezetés. Ha már a parlament tehetetlen, ha a kormány cselekvőképtelen, felelősségünk tudatában és mint a Jegna- gyobb politikai erő a leghatározottabban kijelentjük: álljon meg az új kormány megalakulásáig minden jelentősebb folyamat: a bankok nem adhatók el; a szövetkezetek és állami gazdaságok, az állami intézmények, még az állami szakszervezetek, a SZOT is, kezeljék úgy, hogy vagyonuk zárolva van. Az állami vállalatok társaságalapítási, tulajdonának külföldi és belföldi eladásai az eddigi példák alapján mind gyanúsak a szemünkben. Álljon meg a vagyonmentő nemzetvesztés! Parlamenti erőként fogunk számonkérni és elszámoltatni minden olyan esetet, ahol fennáll a vagyonvesztés lehetősége. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Közéleti hírek Március 3-án, szombaton este 18 órától Regszemcsén a művelődési házban bemutatkozik a község választóinak a Magyar Néppárt helyi egyéni országgyűlési képviselőjelöltje: Lönhárd Ferenc, aki ismerteti programját, válaszol a kérdésekre és szívesen fogad minden véleményt és jó tanácsot. MNP Ha szereted a szépet, a jót, az igazat, a kalandos történeteket, a vidám közösségi életet, a mókát, a tréfát, akkor jelentkezzél cserkésznek. Jöjj közénk, a szekszárdi újvárosi plébánia most alakuló csapatába. Cserkész lehetsz, ha vállalod a tíz cserkésztörvény szerinti életet és szeretve akarod szolgálni ISTENT, HAZÁT, EMBERTÁRSAT. Fiúk és lányok önkéntes jelentkezését várja: id. Hársfalvi László öregcserkész Hidasi János plébános cserkésztiszt Lengyel községben MSZMP-alapszervezet alakult. A szervezet megkezdte a szervezeti szabályzat szerinti életét. MSZMP A nagymányoki MSZMP-alapszervezet hétfőn tartandó taggyűlésén két új belépőnek ünnepélyes keretek között adják át a párttagsági könyvet. Akik korábban egyetlen pártnak sem voltak tagjai. MSZMP A Magyar Demokrata Fórum 1990. március 2-án 17 órakor Kalaznón a művelődési teremben, 19 órakor pedig Duzson a művelődési teremben választási gyűlést tart. Bemutatkozik dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselőjelölt. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kérjük tiszteljenek meg bennünket részvételükkel. Magyar Demokrata Fórum Hőgyészi Szervezete A Magyar Demokrata Fórum Tolnai Szervezete választási irodát nyitottTolnán a Deák Ferenc u. 7. sz. alatt. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Paksi Munkás Művelődési Központ „A rendszerváltás társadalmi háttere” címmel előadást rendez a Szabad Demokraták Szövetsége helyi csoportjának szervezésében 1990. március 3-án (szombaton) 10.00 őrei kezdettel. Előadó: Értvay Baráth József egyetemi tanár (USA). Minden érdeklődőt szeretettel várunk! ' SZDSZ A Szabad Demokraták Szövetsége Paksi Szervezete választási nagygyűlést tart 1990. március 3-án (szombaton) 15.00 órakor Pakson a Munkás Művelődési Központban. A rendezvényen bemutatkoznak a megye szabad- demokrata képviselőjelöltjei. A nagygyűlés résztvevői az SZDSZ gazdasági és környezet- védelmi szakemberei. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! SZDSZ A Szabad Demokraták Szövetsége Tolnai Szervezete választási gyűlést rendez 1990. március 2-án (pénteken) 18.00 érakor Mö- zsön a művelődési házban. A rendezvényen részt vesz Pólyák Sándor a körzet képviselőjelöltje. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! SZDSZ Sárhegyi Attila szabaddemokrata képviselőjelölt választási gyűlésen mutatkozik be 1990. március 2-án (pénteken) 18.00 órakor Attalán a tanácsházán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! SZDSZ A Magyar Demokrata Fórum Tengelici Szervezete március 3-án (szombaton) 19 órakor a kölesdi művelődési házban tart választási gyűlést. A gyűlésen bemutatkozik Figler János, a választókörzet MDF-képviselőjelölt- je. MDF Tengelic
