Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-02 / 52. szám
1990. március 2. "inTÉPÜJSÁG 3 A kéményseprés díja A kéményseprőipari tevékenység gyakorlásáról szóló miniszteri rendeletet mérsékelt érdeklődéssel lapozgatom. Hét gépelt oldalon 17 paragrafus: nem valami izgalmas olvasmány. Szerencse, hogy segít a lényeglátásban Bay Endré- né, a Tolna Megyei Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat gazdasági igazgató- helyettese. Kérdésem az volt, hogy a gázfűtésessé alakított lakások tulajdonosaitól mért szednek ugyanannyi kéményseprési díjat, mint korábban? A gáz igen csekély égésterméket (kormot) hagy maga után, a gázos kéményeket - a laikus úgy gondolná - ha tízévenként egyszer kipucolják, az bőven elég. Mért nem csökkentik a tarifát ennek megfelelően?- Nemcsak a kémények tisztítása, de üzem közbeni ellenőrzése is feladatunk - mondja Bay Endréné. - Évente egyszer, az úgynevezett sorseprés során, minden használatban lévő kéményt végigjárnak a szakembereink. (Használaton kívülinek csak az a kémény tekinthető, amit befalaztak.) A szigorított jogszabály megjelenése (1981) előtt sokan meghaltak az e Kinek jár az emelt gyed? Panaszos levéllel fordult hozzánk egy olvasónk, nem érti, miért nem emelkedett gyermekgondozási díja, annak ellenére, hogy az illetékesek nemrég bejelentették: február elsejétől minimum 4180 forint a gyed összege. Munkahelyén azt a választ kapta, hogy amikor még dolgozott, alacsony volt az egy napra jutó bére és terhessége alatt is gyakran csak táppénzt kapott. Simon Beáta, a Tolna Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság betegellátási osztályának előadója az alábbi tájékoztatást adta lapunknak: A kismamával szemben törvényesen járt el munkáltatója, a gyed ugyanis a keresetekhez igazodik. Az emelés csak azokra vonatkozik, akiknek terhességi gyermekágyi segélyük napi átlaga több volt mint 140 forint. Akinél például 150 forint volt ez az ősz- szeg, ennek 75 százalékát, azaz csak 112,50 forintot kapna. E helyett ezentúl 140 forint jár neki. Aki alacsonyabb keresete után alacsonyabb segélyben részesült, annak,’ sajnos, gyermekgondozási díja sem emelkedik. A Tolna Megyei Népújság 1990. február 20. napján megjelent „Módos ember legyen ki kölcsönre vágyik!” című cikk egy részletével kapcsolatban kívánunk kérdezni valamit a sajtó útján Molnár Jánostól a „Garancia” Biztosító Tolna megyei vezérképviselőjétől. A sajtó útján tesszük ezt azért, mert a cikkben olyan állítást tett, mely mélyen sérti.a végrehajtó önérzetét Ez a részlet: „Érdekes, de mintha kétféle végrehajtás lenne. Ha valaki az adóhatóságnak tartozik, kimennek, ha kell feltörik a lakást, elviszik a tévéjét stb... De ha a mi ügyfelünkről van szó, akkor könnyen kijelentik, hogy nincs lefoglalható vagyontárgya, fizessen a Garancia.” A kérdéseink:- Ha nem titok, hány végrehajtási eljárás van folyamatban a Tolna Megyei Bíróság Végrehajtó Irodáján, amelyek esetében a Garancia Biztosító a végrehajtást kérő? (Egy sem)- Ha azt észlelte, hogy a végrehajtó „könnyen kijelenti...” (ez a foglalási jegyzőkönyv) annak ellenére, hogy van lefoglalható vagyontárgy és nem került lefoglalásra, akkor miért nem élt a jogorvoslati lehetőséggel. Egyébként ez az a kijelentés, amely miatt mélységesen felháborodtunk, mert az olvasható ki ebből, hogy nem egyformán járunk el az ügyekben, van ahol a kötelességünket felületesen teljesítjük, vagy netán nem akarjuk elvégezni a munkánkat. Amennyiben ez megtörténne, minimálisan fegyelmi eljátéren uralkodó hanyagságnak köszönhetően. A gázkémény egyébként még köny- nyebben rongálódik, mint a hagyományos füstöt eregetők. Szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie, gyakoribb felülvizsgálatot igényel. A gázfüst kikezdi a kémény falát, veszélyes szivárgásokat okozva.- S nem lehetne kétféle tarifát alkalmazni? Teljes árat, ahol kotorni kell, és egy mérsékeltebbet, ahol csak ellenőrizni.- Tudja mi lenne abból, ha mindenütt kétféle tarifát alkalmaznánk?! Egyébként az ellenőrzés nem olcsóbb és nem köny- nyebb munka, mint a kotrás. A kémény- pucolást egy betanított munkás is el tudja végezni, de a felülvizsgálathoz szakember kell. Eszközt és anyagot igényel. Egy ellenőrző füstpatron ára például 16 forint. Tehát maradnak a díjtételek, mert a kéményvizit kötelező. Vagy ahogy a jogszabály írja: Az ingatlantulajdonos köteles a kötelező munkák elvégzését tűrni. Kicserélik a „fekete” szoftvereket A Magyar Gazdasági Kamara szervezési és számítástechnikai tagozatának elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott a Magyarországon forgalomba került, illetve használatba vett, nem tisztázott eredetű számítógép-programokkal. Az elnökség tagjainak egybehangzó véleménye szerint valamennyi magyar gazdálkodószervezetnek törekednie kell arra, hogy ezeknek a számítógépes program- csomagoknak magyarországi forgalmazása rendezetten, jogilag szabályozott körülmények között történjék. Az elnökség megállapította, hogy az utóbbi időben jelentős javulás mutatkozik e téren. Mind több jó minőségű, világszerte használt számítógépes programot, programcsomagot hoznak legális körülmények között Magyarországon forgalomba. Ennek a tendenciának az erősítése, a szoftvertermékekre vonatkozó kereskedelmi korlátozások eltörlése valamennyi magyar felhasználó, programfejlesztő és -forgalmazó együttes érdeke. Az európai piacokhoz való alkalmazkodás megköveteli azonban, hogy Magyarország ezen a csúcstechnológiát képviselő területen is igazodjon az európai követelményekhez, viszonyokhoz. A magyar szoftverfejlesztés, alkalmazás, valamint a bel- és külföldi forgalmazás helyzetét döntően befolyásolja az a tény, hogy a belföldi piac, a vállalatok és vállalkozások mennyire tartják tiszteletben a szoftvertermékekhez fűződő jogokat és gazdasági érdekeket. Az elnökség tagjai szerint meg kell teremteni annaka lehetőségét is, hogy a jelenleg használt, úgynevezett „szürke”, illetve „fekete” szoftvereket, számítógépes programcsomagokat garantált minőségű, megfelelően dokumentált és követett változatra cseréljék. rást vonna maga után. A kijelentés így a véleményünk szerint egy egész apparátust ért - méltatlan - sértés. Nem kívánunk részletesen belemenni abba, hogy korábban Magyarországon is, de jelenleg a világon ma is sok helyen a pénzintézetek úgynevezett keresőszolgálatot tartottak, tartanak fenn, hogy a nagy összegű kölcsönöket igénylők fedezetét felkutassák. Arról már igazán nem a végrehajtó tehet, hogy a cikkben írtakkal ellentétben kaptak olyanok is kölcsönt, akiknek több megelőző tartozásuk áll fenn, akikről ma Magyarországon a Végrehajtó Irodát megkeresve - esetlegesen egy telefonhívással is - közölnék, hogy évekre visszamenőleg nagy összegű több tartozásuk van, ennek ellenére folyósítanak a részükre hitelt. A végrehajtó csak a létező vagyontárgyat tudja lefoglalni. Az adós, a pénzintézet és a „Garancia” Biztosító között hogyan áll a kapcsolat, az ugyancsak nem a végrehajtó feladata. Csak tájékoztatásul kívánjuk megjegyezni, hogy az eredményes végrehajtás a végrehajtó érdeke is, éppen ezért nem fogadhatjuk el a bizonyítékok nélküli állítást. Amennyiben pedig a nyilatkozó nem ismeri a bírósági végrehajtás szabályait, úgy a sértő kijelentés megtétele előtt kérje ki szakember véleményét. A Tolna Megyei Bíróság Végrehajtó Irodájának dolgozói (Folytatás az 1. oldalról.) Farkas Istvánnal, a Tolna Megyei Földhivatal vezetőjével a megyénkben található föld forgalmáról, s az ekörül tapasztalható vitákról beszélgettünk. Mindenekelőtt azt kérdeztük: mennyibe kerül ma egy hektár föld.- A föld ára rendkívül változó, hisz egyelőre még nincs piaca, a földforgalom ugyanis minimális. Az árat egyébként az határozza meg elsődlegesen, hogy hók fekszik a föld, a városokban drágábban, a falvakban szinte eszmei összegért lehet eladni és venni földet. Nincs kereslet egyelőre a föld iránt. Akkor várható a földpiac fellendülése, mikor az emberek érdekeltek lesznek abban, hogy a mezőgazdaságból mint egyéni gazdálkodók éljenek meg, s a földet, mint termelőeszközt meg kell szerezniük. Most akad olyan termőföld, aminek négyzetméterenként két forint az ára, a nagyobb városokban viszont 150 forintért értékesítenek ugyanennyi földet. Az árat természetesen megszabja az aranykoronaérték is, ami a minőség^ és köz- gazdasági mutatókat is magában foglalja. A homokos, laza földterület nyilván nem ér annyit, mint a televényes, humuszos föld.- Ki vehet ma földet?- Ennek nincs korlátja már, mindenki vehet földet korlátozás nélkül. A téeszta- gok is, de a téesztörvény a háztáji nagyságát meghaladó földterületre előírja a beviteli kötelezettséget, de a házastársra, vagy családtagra ez nem vonatkozik. A háztáji nagyságát a téeszek alapszabályukban rögzítik.- Kinek a tulajdonában van ma Magyar- országon föld?- Az államnak van földje, de erre a vállalatok és a gazdaságok kezelői jogot A szerkezetváltás támasztotta új követelmények miatt egyre inkább növekszik a felnőttek iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásának jelentősége hazánkban. Ennek ellenére ezen a területen nagy az elmaradás. Az oktatásra fordított mintegy 50 milliárd forintnak csupán mintegy 4 százalékát használják fel ilyen tanfolyami oktatásra - fejtette ki Bérei Gyula kandidátus, a MTESZ szakértője az MTI érdeklődésére. Az e tárgykörben végzett vizsgálódásainak tapasztalatairól szólva kiemelte: indokolt a jelenleginél nagyobb figyelmet fordítani e tevékenység mennyiségi és minőségi jellemzőire egyaránt Hiszen a szakmaszerző, munkaköri képesítést nyújtó, valamint a különféle tudást tökéletesítő tanfolyamok megszervezéséhez jól kiépített átkapnak, ez gyakorlatilag egyenlő a tulajdonosi fogalommal. A téeszeknek közös használatban lévő, illetőleg tagi tulajdonban lévő földje van. Aki valamikor belépett illetőleg most belép atéeszbe, és földet visz be - a föld a saját tulajdonában van, s ezt az ő nevén tartják nyilván a földhivatalban. Tudjuk azt, hogy ez a föld hány hektár, mennyi az aranykorona-értéke és milyen művelési ágú földet vitt be a téeszbe a tag. Azt, hogy hol volt valamikor a föld, ma már legfeljebb csak az tudja, aki egykor művelte, de az aranykorona-értéke után tudható, hogy milyen értéket képvisel. Ezenkívül van magántulajdonban lévő föld - ezt korábban személyi használatú földnek hívtuk. Ilyen az alkalmazottól kezdve a mezőgazdaságban dolgozókig bárkinek lehet.- Ki örökölhet ma földet?- Lehet örökölni, s öröklik is a tagi tulajdonban a magánkézben lévő földeket. A tagi tulajdonban lévő föld a téesztag halálával nem kerül automatikusan a téesz tulajdonába. Hosszú ideig létezett az a szabály, hogy az örököstől megváltották a földet, tehát nem adták ki, hanem meghatározott árért megváltották, méghozzá potom pénzért - a szántóföldet aranykoronánként 100 forintért. Ezt az intézményt eltörölték. Amennyiben a tagsági viszony megszűnik, a bevitt föld sorsa a következőképp dől el. A volt tag vagy örököse a termelőszövetkezet vagyonából részt nem igényelhet. A szövetkezet közös használatában lévő földjét azonban felajánlhatja megvételre a földet használó termelőszövetkezetnek. A vételárban az érdekelteknek közösen kell megállapodniuk, mivel a törvény erre vonatkozóan nem tartalmaz még iránymutatást sem.- Választható az a megoldás is, hogy a képzési hálózatra van szükség. E hálózat kialakításának pedig a munkaügyi szakembereknek és az egyéni munkavállalóknak is nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a MTESZ-re, ha az átképzést zökkenőmentesen kívánják megoldani. A statisztikai adatok tanúsága szerint a MTESZ szakmai továbbképzéseinek szerepe országos viszonylatban is jelentős. Az elmúlt 25 évben több százezer ember végezte el ezeket a tanfolyamokat. A résztvevők száma nagy szélső értékek között ingadozott: volt olyan év, amikoraiig 7500-an, míg máskor majd 38 ezren vettek részt ezeken a képzési formákon. Tavaly előtt - erről az évről állnak rendelkezésre a legutóbbi összesített adatok - országosan 563 tanfolyamot tartotvolt tag vagy örököse a tulajdonjog fenntartása mellett földjáradék ellenében a földet a termelőszövetkezet használatában hagyja. Ez a megoldás is a termelő- szövetkezettel való megállapodás függvénye. Végül dönthet a földtulajdonos úgy is, hogy a bevitt földdel azonos értékű földet kér a termelőszövetkezettől. Ez utóbbi esetben a kérés nem tagadható meg. A föld kiadására vonatkozó igény a bevitt földdel azonos értékre vonatkozik és nem a bevitt földre. Ha ugyanis mindenki a bevitt földjét kérné ki, az megbontaná a termelőszövetkezet tábláit, s lehetetlenné tenné a gazdálkodást, a nagyüzemi művelést. Ez nyilvánvalóan senkinek nem lehet érdeke. Ezért célszerű, ha a földkiadásra vonatkozó igények teljesítése érdekében a szövetkezet ezen területeket a közgyűlésen jelöli ki.- A téeszeknek jogukban áll, hogy földet adjanak el?- A fennálló törvények szerint igen, de a tagi tulajdont nem adhatják el, csak a közös használatban lévő földet. Ennek alapvető feltétele, hogy a téeszközgyülés hagyja jóvá a földeladást, de ezt csak akkor szavazhatják meg, ha a közgyűlésen kétharmados, vagyis minősített többséggel történik. Ha szavazatképes a közgyűlés, akkor határozhatják csak el, hogy mennyi földet adnak el, milyen feltételekkel, és kinek. Ha nincsenek elegen a közgyűlésen, akkpr nem születhet semmiféle döntés a föld sorsáról.- Milyen „része” lehet a földből annak, aki ugyan egy négyzetméter földet sem vitt be, ám 20-30 éve a téeszben dolgozik?- Fölvetődött, hogy ezeknek a téeszta- goknak adnak el földet, ám ezt az ügyészség megóvta. A vagyonrészt viszont föloszthatják, s a föld is a vagyon része. De míg az épületeknek, gépeknek, állatállománynak, ültetvénynek az értéke meghatározható, addig a földeké nem, illetőleg az a kérdés, hogy ezt hogyan határozzák meg, milyen értékkel tartják nyilván a téeszben. A föld igazi értéke azonban csak a valódi földpiac fellendülésekor határozható meg pontosan.- Sokhelyütt megpróbálták kiárusítani a földet: Újkígyóson az ügyészségnek kellett közbelépnie, mert hektáronként 10 ezer forintért ötévi részletre adta el a téesz azt a földet, amely 150-200 ezer forintot ért- Tolna megyében ilyen jellegű már megvalósult kiárusításról nem tudunk. A földhivatal - bár az ingatlanforgalmat figyelemmel kiséri - nem tapasztalta, hogy kiárusították volna a földet.- Ki ellenőrzi azt, hogy a földforgalmazásban semmiféle visszaélés ne történjék?- A törvényességi felügyeletet ez év január elsejéig a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya látta el. Ezt a feladatot most a cégbíróságok vették át, s ilyen jogosítványa van még az ügyészségnek is.- A földforgalomban véleménye szerint mire lehet számítani a közeljövőben?- Arra készülünk, hogy bár lassan, de élénkülni fog a földforgalom. A földhivatalok számítva a változásokra, elkezdték rendezni a régi irataikat. Akkor lesz majd a föld iránt nagy érdeklődés, ha lesznek igazán jól prosperáló magángazdálkodók, olyanok, akik megjelennek, s versenyt indukálnak a piacon, s a munkájukból jól meg is élnek. D. VARGA MÁRTA taka Műszaki ésTermészettudományi Egyesületek szervezésében. A hallgatók száma meghaladta a 16 ezret A szövetség gyakran szervezett és szervez olyan tanfolyamokat amelyek az egyedüli továbbképzési lehetőséget nyújtják egy-egy szakterületen, például az iparjogvédelemben, a biztonság- technikában vagy a különféle fővállalkozások területén. A MTESZ tervei között szerepel, hogy bekapcsolódik a nyelvoktatásba, elsősorban a szaknyelvi képzésbe. Emellett, kihasználva a kínálkozó lehetőségeket - a rendelkezésünkre álló technikai infrastruktúrát és szakértői tudást - négyszeresére kívánják bővíteni a jelenlegi oktatási kapacitásukat - mondotta végezetül Bérei Gyula.- Wy - esi Hozzászólás „Sérti a végrehajtó önérzetét..” Az átképzés és a MTESZ
