Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

1990. március 10. tsíÉ PÜJ SÄG 3 A Tolna megyei egyéni választókerületekben induló képviselőjelöltek V. számú választókerület, székhelye: Tamási Csike György kisiparos, Független Kisgaz­da, Földmunkás és Polgári Párt A magántulajdonon alapuló gazdálkodástól nem a fogyasztói árak növekedését, hanem ellenkezőjét, a csökkenést várjuk. Dr. Dávid Ibolya ügyvéd, Magyar Demokrata Fórum .A problémamegoldás titka: megtalálni azokat, akik majd megoldják.’ (Murphy) Megjegyzésem: egy hatásos jelszó újabb negyven évre befagyaszthatja az elemzé­seket. Béres János közművelődési intézmény- igazgató, Magyar Szocialista Munkáspárt „...És nem elég csak égni: / fagyot is birjon el, / ki acél akar lenni, / suhogjon élivei.’ (Váci Mihály) Dr. Arbanász Gyula fogorvos, független je­lölt Az egyén és a családok biztonsága, boldo­gulása az alap a nemzetgazdaság és a pol­gári demokrácia optimális kiteljesedésé­hez. Építkezni alulról kell! Varga János mezőgazdasági gépésztechni­kus, Hazafias Választási Koalíció Jelmondatom: Embernek maradni, mint ed­dig, tisztességgel képviselni választóimat küzdeni minden békétlenség ellen. Dr. Tóth László állatorvos, Keresztényde­mokrata Néppárt Soha többé, ami volt tegnap! Ami a művelt Európa ma, legyen az Magyarország holnap! Ez a Kereszténydemokrata Néppárt prog­ramja. Lönhárd Ferenc népművelő, Magyar Nép­párt Európai közös házat úgy akarok, hogy ab­ban a magyarságnak jól berendezett „ott­hon’ és ne csak óvóhely jusson. Dr. Takács László mezőgazdasági mérnök, Magyar Szocialista Párt Nekünk nem egymást kell legyőzni, hanem az állampolgárokat meggyőzni. Hegedűs Gyula banktisztviselő, független jelölt tiszta múlttal indulva, pártonkivüliként szolgálni népemet erős hittel, keresztényi szeretettel és lankadatlan reménnyel. Több mint ezer külföldi újságíró érkezik a választásokra Nagy az érdeklődés a magyarországi parlamenti választások iránt a külföldi tömegtájékoztató eszközök, politikai és társadalmi szervezetek részéről - közölte az MTI érdeklődésére Gulyás András, a Külügyminiszté­rium sajtófőosztályának vezetője. Elmondta: úgy készülnek, hogya külföldi újságírók, a választásokról helyszíni tapasztalatokat szerezni kívánók szá­ma akár jóval ezer fölött is lehet majd. Közöttük számos ismert politikai személyiség is szerepel. Így például jelezte beutazási szándékát Roy Hat- tersley, a brit Munkáspárt helyettes vezére, Walter Mondale.volt amerikai alelnök, Hans Stercken, a Bundestag külügyi bizottságának vezetője. Aho­gyan a sajtóban korábban megjelent, az Európa Tanács képviselői is jelen lesznek. Természetes, hogy az újságírók, vendégek benyomásai, tudósításai jelentős hatással lesznek a választásokról külföldön kialakuló képre. Ezért fogadásukra, tájékozódásuk elősegítésére a Külügyminisztérium Nemzet­közi Választási Tájékoztató Központot hoz létre, amelynek a Parlament és a Duna-parti szállodák közelében lévő belügyminisztériumi művelődési ház ad helyet Tekintsünk előbbre! A választások után... A Magyar Demokrata Fórum szekszárdi szervezete csütörtöki vitaestjén Timkó Ivánt, az MDF jogi szakértőjét látta vendégül a Garay- Holsten sörözőben. Nyerges Tibor köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Ternák Gábornak, az MDF kép­viselőjelöltjének bevezető kérdé­sei után kötetlen beszélgetés kez­dődött az ország gondjairól, remé­nyeiről. Az előadó kifejtette, hogy ezek­ben a napokban a választási küz­delem foglalja le energiánkat, de az MDF-nek már most is arra kell készülnie, ami ezután jön. A vá­lasztás ennek a biztató történelmi folyamatnak csak egy állomása. Utána működőképes parlamentet, törvényes kormányt s a lakosság bizalmát élvező helyi önkormány­zatot kell teremteni. Nemcsak ön­magunk, hanem a határainkon kí­vül élő magyar tömegek érdeké­ben is. Az MDF többek között ezért hangsúlyozza áz erős nemzeti kö­zép politikai fogalmát, mert csak szélsőségektől mentes hatalmi struktúra tudja képviselni az egye­temes magyarság érdekeit. Óriási a feladat: újra kell formálni a nemzeti gondolkodást, hitet, ön­bizalmat kell adni a nemzetnek, le kell építeni a hétköznapok beideg- ződött erőszak-reflexeit. Nem mindegy tehát a jövő szempontjá­ból, milyen eszközökkel, személyes magatartással cselekszünk a vá­lasztási vetélkedésben és utána. Amíg nem merjük elhinni, hogy másként is lehet élni, addig nem lesz igazi változás. Magunkat kell megváltoztatni, s nem másokat erre kényszeríteni, mert ha fordítva cse­lekszünk, úgy ismét az önkényhez kanyarodunk vissza. Az elhangzottakra válaszolt kö­szönő szavakkal Orbán László, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének szóvivője, aki el­mondotta, hogy milyen sokat je­lentett az erdélyi magyarság szá­mára a magyar szellemi élet képvi­selőinek segítő szava. A beszélgetés a politika és er­kölcs kérdéseinek megvitatásával zárult. „Olyan vezetőkre van szükség, akik tisztázzák magukban: minél nagyobb a hatalmam, annál na­gyobb a felelősségem. Ki gondol erre ma...? - fejezte be a vitaestet Timkó Iván. NÉMETH KÁROLY Kisváros-konferencia Baján Van-e szebb annál, ha egy kis­város bármely pontján megállva, szemünkbe tűnik a körülölelő táj, s a természet? Fliszen a kisvárosok­nak többek közt az is sajátossá­guk, hogy korábbi térformájukat megtartva fejlődnek, terjeszked­nek. A magas épületek pedig mesz- szirői elárulják funkciójukat (temp­lom, tanácsháza) a közösségben betöltött szerepüket. A kisvárosi ember életeleme a tájjal, a termé­szettel való kapcsolat, közelség. Több megközelítésből is elemzik a különböző tudományágak képvi­selői a kisvárost azon a konferen­cián, melyet a napokban tartanak Baján, az MTA Regionális Kutatá­sok Központja szakemberei. Meg­hívottak az ország minden pontjá­ról érkeztek, kutatók, jogászok, ta­nácsi szakemberek s pártok kép­viselői. A konferencia elnöke dr. Enyedi György akadémikus. Őt kérdeztük arról, vannak-e jellegzetesen ma­gyar kisvárosi problematikák.- Alapvetően egyet említhetek, jelesül, hogy nem tudják a kisváro­sok a kisvárosi szerepeket teljesen betölteni. Igazi városközpontot kel­lene jelentsenek a környező falvak számára, ám tökéletlen intézmény- hálózatuk erre nem teszik alkal­massá őket. A másik nem igazi probléma: az, hogy a magyar kis­városok nagy része például az Al­földön falusias megjelenésű a mi szemünkben. Ez azonban a törté­nelemnek egy olyan tradíciója, melyet nem szükséges megváltoz­tatni.- A közeljövőben várható önkor­mányzati törvény hoz-e minőségi változást?- Feltehetően igen, de nem mindegyik számára. Az önkor­mányzati törvény lehetővé teszi, hogy a kisvárosok fejlesztésüket saját hagyományaik alapján szab­ják meg és nem országos mércék­ben. Másrészt lehetővé teszi, hogy a törekvő, szorgalmas és gazda­godó polgárú kisvárosok maguk is gazdagodjanak.- csefkó ­Brikettgyári hangulatjelentés (Folytatás az 1. oldalról.) A főmérnök, Tokodi Tibor rögtön azzal kezdi, a változás óta tovább szigorodtak a feltételek, akár a munkafegyelmet, akár a munka­morált tekintjük. Van aki örül en­nek, van aki szerint olyan ez mint Romániában Ceausescu után, most még nem tudni pontosan, mi következik. Az emberek nem túl beszédesek.- Tudomásul kell venni, hogy a gazdaság diktál. Már tavaly is mu­tatkoztak jelei annak, hogy a bri­kettgyártás idényjellegűvé válhat - mondja az agilis, fiatal, átgondol­tan érvelő mérnökember. Igaz, ré­málomnak tűnt, s ma is az, hogy té­len gyártunk, nyáron leállunk, de ez a rém az idén bekopogott. A leállásra, sajnos, minden esély megvan. Május elején várható a szilárd energiahordozók árának rendezése... a hírek szerint jelentő­sen drágul a brikett is, ugyanakkor a vevőinknek nincsenek anyagi tartalékaik mára. Nagyjavítás, kényszerszabadságolás Mindenesetre most néhány he­tes erőteljes felfutás várható a bri­kett eladásában, de a diszpozí­ciókban még semmi jele a felvá­sárlási láznak - fogalmaz a főmér­nök. A gyárat persze így nem is tudják „csúcsra járatni”. Tavaly lét­rejött egy megállapodás, bérbri- kettálásra, amit a jugoszláv part­nernek fognak elvégezni, össze­sen 3 ezer tonna mennyiségben. A szén beérkezésétől (március kö­zepe) kezdik a munkát, s ezért a déli szomszédaink alapanyaggal fizetnek.- A hazai piacon nem található, kiváló minőségű barnaszén érke­zik munkadíjként. Májustól, a piac beszűkülésétől függően egy sza­kot le kell állítanunk. Akiknek a szakában leáll a munka, azok sem kerülnék utcára, mert embert nem küldünk el - hangsúlyozza Tokodi Tibor. Létszámban maradnak az emberek és bérmunkát fognak vé­gezni. A bérmunka ára a mi egy­számlánkra fut majd be. Embe­reink Bonyhádon, a Zománcáru- gyárban, a MÁV-nál és várhatóan egy kft-nél fognak dolgozni, de mezőgazdasági munka is szóba jöhet. Fia biztosat nem tudnak az emberek, akkor megy a susogás, ez lesz, meg az lesz... Szólnak a rosszindulatú híresztelések rab­szolgasorsról, gyarmati munká­sokról, de aki ezt híreszteli, az ma­ga is sejti, lassan örülni kell annak is, ha az embernek munkája, fize­tése van, ami biztos. Egyre többen mondják, csak ne kerüljek az utcá­ra! S ha ez az ára...?! A présterem kis szobájában töb­ben is összejövünk. Az emberek bizakodóan félénkek, sokszor nem tudják hová tenni a kérdést: mi lesz a jövő...?- Megyünk a vasúthoz, árkot pu­colni - mondja Dalmandi Imre, aki­től kérdem, hogy y-nal írjam-e a nevét.- Nem! Sima i-vel. Ötvenhatban születtem, akkor még tilos volt. Hiába írja az egész rokonság más­képp ezt a nevet.- Bizonytalanság, kis félelem van bennünk - teszi hozzá Szőts Nándor. Azt mondják, senkit nem küldenek el.- Egy szakember sem keres sok­kal többet, mint én - mondja Lakatos János, aki még csak 17 éves múlt Betanított munkás. Van aki érettségi­vel lapátol itt! - érvel. Hogy lesz-e jö- vőm így? Nem hiszem! - válaszolja meg a nagy kérdést. Ha a rossz előjelek valósággá válnak, bizony leáll a brikettgyár július elsejétől 31-ig. Tervszerű gyárleállítás lesz, nagyjavítással.- Augusztus 1-15 között lehető­ség szerint szabadságra küldjük az embereket - folytává a főmérnök. Korengedményes nyugdíj Az emberek hangulata milyen is itt?! Mint bárhol másutt az ország­ban. Bizonytalanság, némi kétke­dés érezhető. Nincs is mire ala­pozni a hurráoptimizmust. Kemény és bizonytalan jövőkép lebeg min­denki előtt. A 345 lesz az a létszám, amit a terv szerint a fizikar állo­mánynak el kell érnie. Ma a nagy- mányoki brikettgyárban 371 fizikai dolgozó keresi kenyerét. A megol­dásban korengedményes nyugdí­jaztatások is szerepelnek, no meg a természetes leépülés, amikor va­laki elérte a nyugdíjas korhatárt, akkor elköszön. A helyére nem ke­resnek embert. Nem küldenek senkit, de aki nem teljesít, lazásko- dik, azt megkérik, hogy magától menjen el. A nem fizikai állomány 47, s in­nen három ember megy el várha­tóan. Az új, 120 milliós beruházás az utolsó fázis a gyárban, amire közel félmilliárdot költöttek, most a betonalapokat készítik hozzá. Ez egy nyugatnémet, BAP-COCK tí­pusú örvényágyas szárító beren­dezés, a hozzá kapcsolódó tech­nológiával. A környezet igazi kímé- lője lesz - ígérik. Az udvaron az építkezésnél Ba­logh András helyettes főmérnök­kel futunk össze. Elmondja, a csúcstechnológia is csak akkor működőképes, ha van mivel mű­ködtetni, vagyis jó minőségű alap­anyag kell a jó briketthez is. Az emberek a szakszervezethez is fordultak félelmükben. Szántó Lajos szakszervezeti titkár levelet írt a Bányászati Dolgozók Szak- szervezete főtitkárának, aki levél­ben kereste fel Beck Tamás ipari minisztert.- Félnek az emberek a bizonyta­lan jövőtől. Tiltakoztunk az NDK- brikett behozatala ellen, mert hiá­ba gazdaságos a szénbányásza­ton belül a brikettgyártás, ha a piac nem a hazait segíti elsődlegesen, hanem valutáért hozatnak brikettet külföldről. Várjuk a választ. A mun­kanélküliség réme fenyeget, s ez a súlyos gond persze megijeszti az embereket. íme ilyen a helyzet Nagymányo- kon. Dolgoznak, próbálnak iga­zodni a piachoz, a gazdasághoz, igyekeznek több lábra állni, kiegé­szíteni a szűköset. Fiatal, kemé­nyen gondolkodó vezetői gárda van a brikettgyárban. Azon sok múlik, ki lesz az, aki az üzemveze­tői pályázatot megnyeri. Egy biz­tos, a prémiumok kifizetése ma szünetel... SZABÓ SÁNDOR Fotó: RITZEL ZOLTÁN Királyné Békefi Stefánia zenetanár, Szabad Demokraták Szövetsége A politikában is a harmóniára törekszem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents