Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. március 24. A marosvásárhelyi tragédia figyelmeztetés Románia vezetőinek, de egyben egész Európának is (Folytatás az 1. oldalról.) garanciák nélkül nem biztosíthatóak a kisebbségek jogai. Ennek kapcsán Szo- kai Imre rámutatott, hogy a kisebbségek jogainak garantálása szempontjából megnyugtató lenne, ha az európai biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevő államok meggyorsítanák egy kisebbségi charta kidolgozását. Ami a magyar-román kétoldalú kapcsolatok jövőjét illeti, Szokai Imre emlékeztetett arra, hogy a magyar vezetés a decemberi forradalom után világosan tudomására hozta a román vezetőknek: a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése elképzelhetetlen a romániai magyarok helyzetének megnyugtató rendezése nélkül. Magyar részről számos konkrét javaslatot tettek arra, hogy a deklarációkon túl milyen konkrét lépésekkel szolgálhatnák a két nép közeledését. Most sajnálattal kell megállapítani, hogy a román politikai vezetés mind ez ideig nem válaszolt érdemben a magyar javaslatokra. Ugyancsak nem adtak érdemi választ azokra a figyelmeztetésekre sem, amelyekkel a magyar vezetés immár január 22-e óta - Horn külügyminiszter román kollégájához Celac külügyminiszterhez intézett első.. leVele óta - a romániai helyzetben rejlő veszélyekre próbálta ráirányítani a figyelmet. Érdemi válasz helyett ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el és hangzanak el mindmáig felelős román tényezőktől. Szokai Imre példaként azt a huzavonát említette, amely magyar könyvek romániai bevitelét kísérte. Az első változat szerint azt hallhattuk Romániától, hogy nem lehet ilyen könyveket bevinni, később azt, hogy az Oktatási Minisztérium címére küldhetik meg a magyar könyveket, utóbb az hangzott el, hogy bárkinek szabadon lehet magyar könyveket küldeni, történelmi vonatkozási munkák kivételével. A bukott Ceausescu-rendszer taktikáját juttatja a magyar emberek emlékezetébe a mostani román vezetésnek az az igyekezete, hogy külső okokban keressen magyarázatot belső problémáira. Ceausescu módszere volt az is, hogy Magyarországot vádolja a nemzeti ellentétek szításával. Az elmondottakat összefoglalva a magyar ... külügyminiszter-helyettes négy pontban foglalta össze a magyar kormány kívánalmait a román vezetést illetően. Magyar részről mindenekelőtt azt szorgalmazzák, hogy a román vezetés tegyen eleget alapvető kötelességének, védje meg állampolgárait, akadályozza meg a pogromokat. A magyar kormány követeli továbbá a marosvásárhelyi események pontos, tényszerű kivizsgálását. Ennek eredményeként nevezzék meg és vonják felelősségre a bűnösöket. Magyarország követeli azt is, hogy Románia tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és tiltsa be a népirtó, fajgyűlölő politikát hirdető szervezeteket. Végezetül elengedhetetlen, hogy a román vezetés határozottan kiálljon a romániai magyarok egyéni és kollektív jogai mellett. Arra a kérdésre, keletkezhet-e területi vita a magyar és a román kormány között, amennyiben nem sikerül stabilizálni az erdélyi eseményeket, Szokai Imre úgy válaszolt: területi vitához két fél kell; Magyarország azonban nem lesz partner területi vitához. Ilyen vonatkozásban tehát Erdély és Karabah helyzete eltér. A kialakult helyzet összevetése a karabahival mindössze arra utal, hogy a tudatosan szított nemzetiségi gyűlölködés a végsőkig instabillá teheti a helyzetet. Egy kérdésre válaszolva Szokai Imre sajnálattal állapította meg, hogy a bukaresti magyar nagykövetet egyetlen felelős román vezető sem fogadta a vészterhes napokban. A román vezetők nem vették komolyan a magyar aggodalmakat, holott így elkerülhető lett volna a vérontás. A magyar és a román felső vezetők között a kapcsolattartás még ma sem felhőtlen, a román kormány a közvetlen kontaktusok helyett jobbára az üzengetést választja. Legutóbb Petre Roman miniszterelnök egy nyilatkozatban jelentette be, hogy érintkezésbe kíván lépni Németh Miklós kormányfővel. A magyar kormányfő várta román kollégájának hívását, ám az elmaradt. Felgyorsult tavaszi munkák Szántanak és vetnek országszerte a gazdaságokban. Ha az idő engedi így lesz ez a hét végén is, hiszen a mag elvetése a falusiak számára ezen a tavaszon is minden körülmények között a legfontosabb tennivaló. Mivel az időjárása mezőgazdasági munkák végzéséhez az elmúlt hetekben kedvező volt - korán kitavaszodott -, ezt kihasználva a gazdák 14-15 napos előnyre tettek szert. Mint Mezei János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának helyettes vezetője az MTI munkatársának pénteken elmondta: a tavaszi növények vetésére előkészített 2,7 millió hektár szántó jelentős részén má,r földbe került a mag. Az országos kép azt mutatja, hogy míg tavaly ilyenkor a zöldborsónak, a tavaszi árpának és a zabnak csupán a felét vetették el az üzemek, addig az idén már a 65-75 százalékával végeztek. A szakminisztérium gyorsösszesítése szerint az üzemek a tavalyival azonos területen vetik el a legtöbb növényt. Kukoricát 1,10-1,15 millió hektáron, silókukoricát 250-260 ezer hektáron vetnek. A cukorrépamagot 5-6 százalékkal nagyobb területen készülnek földbe juttatni mint tavaly, viszont 4-5 százalékkal kevesebb burggnyát ültetnek, és valószinűleg ugyanennyivel csökkentik a napraforgó vetésterületét, és 10-15 százalékkal a szójáét. A kukorica és a napraforgó vetése még hátravan, a vetési szándékok térségenként, megyénként alaposan eltérnek egymástól. Nagy gondja a mezőgazdaságnak a csapadékhiány. Ha esett is némi eső az elmúlt hetekben, az alig volt több az úgynevezett csapadéknyomnál. Mivel télen sem hullotta megszokott mennyiségű hó; a 30 éves átlaghoz viszonyítva, országos átlagban, 105-110 milliméter csapadék hiányzik a földekből, s az északi országrészben ennek a hiánynak a másfélszerese sem ritkaság. A talajok felső félméteres rétegének úgynevezett relatív nedvesség- tartalma a szükséges 85-90 százalékkal szemben, tájegységenként eltérően, mindössze 45-60 százalékos. Szolnok térségében például 140-150 milliméter a talaj vízhiánya. Ilyen helyzetben nagy mértékben sújtja az öntözésre berendezkedett gazdaságokat, valamint a kistermelőket és a mezőgazdasági kisvállalkozókat, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szabadárassá tette az öntözésre felhasználható vizet. Ennek következtében az öntözés költségei 3-4-szeresére növekedtek, s bárazüntözött növények hozama nagyobb bevételhez juttatja az üzemeket, a vízáremelés rontja a termelés jövedelmezőségét. Ennek az a következménye, hogy míg más aszályos években az öntözésre előké- szítettterületek 70-80 százalékára juttatták el a vizet az üzemek az idén, a magas vízdíjak miatt az ilyen táblák felét sem szándékoznak öntözni. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Az NDK-beli parlamenti választások eredménye: a kereszténydemokrata-konzervatív Szövetség Németországért elnevezésű koalíciója a szavazatok 48,15 százalékát szerezte meg - Václav Havel Párizsban kezdett tárgyalásokat - Belgrád- ban kezdett tárgyalásokat a dél-koreai külügyminiszter - lemondott utolsó hivatalos tisztségéről Teng Hsziao-ping - felújította ülésszakát a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa - Sao Pauloban kezdett tárgyalásokat Fidel Castro - Marosvásárhelyen a tüntető tömeg megrohamozta a Magyar Demokrata Szövetség székházát, többen megsérültek, köztük Sütő András, akit súlyos állapotban szállítottak kórházba; Kedd: Folytatódtak az összetűzések Marosvásárhelyen; Sütő Andrást katonai különgépen gyógykezelésre Budapestre szállították; Magyarország kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását - Ulánbátorban megnyílt a Mongol Népi Forradalmi Párt KB 9. kongressusa - koalíciós tárgyalásokat kezdtek a keletnémet pártok - a bonni kormány július 1 -tői érvénytelenítette az NDK-ból érkező áttelepülők felvételére vonatkozó 1950-es törvényt; Szerda: Windhoekban kikiáltották Namíbia függetlenségét - Windhoekban tanácskozott Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter - Maros megyében továbbra is feszült volt a helyzet - Londonba érkezett Václav Havel - Mazowiecki lengyel kormányfő Washingtonban kezdett tárgyalásokat - nyugatnémet-spanyol csúcstalálkozó volt Konstanzban - a román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolta a Marosvásárhelyen történtekért - Csien Csi-csen kínai külügyminiszter Újdelhibe érkezett - Horn Gyulának ítélték oda a nemzetközi Károly-díjat; Csütörtök: Dél-Korea és Csehszlovákia diplomáciai kapcsolatot létesített - Kolumbiában merénylet áldozata lett a baloldal elnökjelöltje - Javiér Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár mérsékletre hívta fel Románia lakosságát; Petre Roman a magyar kormányfőhöz intézett üzenetében „külső erőket” vádolt a marosvásárhelyi eseményekért; Péntek: Lisszabonban megkezdődött az Európa Tanács és a kelet-európai országok külügyminiszteri konferenciája -Zimbabweban tárgyal Sevardnadze szovjet külügyminiszter - Tőkés László hazautazása előtt Kanadából ismét Washingtonba látogatott - Chilébe utazott a mexikói elnök - megkezdődött az Észt KP kongresszusa. A hét kérdése: Hogyan tovább, Németország? A választások utáni koalíciós tárgyalásokról a gyakorlott újságolvasó nem túl nagy meglepetéssel szokott értesülni, tudva tudván, hogy ez már csak így van. A polgári demokráciákban - régebben kapitalista országoknak neveztük őket, manapság nagy divat a pluralista jelző - az urnákhoz szólítják a választópolgárokat, majd az eredmény ismeretében, amikor már tudott, melyik párt milyen arányban kaptak mandátumot az új parlamentben, megkezdődik a huzavona: ki alakít kormányt kivel, hogyan osztják meg a tárcákat. Most is ez történt, igaz, nem kapitalista országban, hanem a ma még NDK-nak nevezett (egyelőre) VSZ-tagországban, elsőként ezek közül. Ami történt, kelet-európai szemmel nézve szokatlan. Már a választási hadjárat is olyan volt, mintha máris túllené- nek a még csak tervezett egyesülési folyamaton - mármint a két Németország eggyé válásán -, így azután csak kapkodhatta a fejét a hagyományos „hírek a szocialista világból" rovathoz szokott újságolvasó, amikor Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szónokolt keletnémet városokban nagygyűléseken. Tette ezt felettébb szép sikerrel. A CDU, természetesen egyelőre a keletnémet Kereszténydemokrata Pártról van szó, jócskán profitált a nyugatnémet CDU ígéreteiből. Az új keletnémet parlamentben 163 mandátuma van, s az utána következő, ugyancsak mindkét német államban megtalálható, nagy hagyományokkal rendelkező SPD jócskán leszakadt: 88 képviselője van az új keletnémet törvényhozásban. Az újságolvasó tehát mostantól kezdve kelet-berlini keltezésű koalíciós tárgyalásokról találhat - nap mint nap és ki tudja mennyi ideig még - híreket a lapokban. Egyelőre, ugyanúgy mint bármelyik nyugati országban, hasonló szituációban csak találgatások vannak, s nyilatkozatok, amelyek gyakran homlokegyenest ellentmondanak egymásnak. Lesz-e nagykoalíció, a CDU és az SPD részvételével? Egyik nap felcsillantják az érintettek a lehetőséget, másik nap szenvedélyesen tagadják a híreket. A kérdések kérdése: vajon mi a jelentősége egyáltalán egy most megalakuló új keletnémet kormánynak? A kereszténydemokraták látványos sikere egyértelműen bizonyítja: a lakosság a minél gyorsabb egyesülés mellett voksolt. Ezt a nem könnyű feladatot, amelynek első állomása, a várva várt valutaunió már a nyár elején valósággá válik, kétségkívül a most megalakuló kormánynak kell végrehajtania. A leendő minisztereknek azonban nemigen kell attól tartaniok, hogy sokat kell majd törniük a fejüket a részleteken: megteszik ezt helyettük Bonnban, s azután ki tudja meddig lesz még külön keletnémet kormány, s vajon nem járulhatnak-e hem is sokára ismét az urnákhoz a (volt) keletnémetek, hogy most már a közös parlamentről szavazzanak. A legsikeresebbnek a búza mondható Részvénytársasággá alakult a KSZE Az első ügyvezető igazgató: Lakatos Csaba (Folytatás az 1. oldalról.) AA nagycsarnok terített asztalainál több százan foglaltak helyet, hogy meghallgassák azt a nem túl bíztató beszámolót, amely az elmúlt esztendőről szólt. Mindenesetre a termelési rendszer által integrált terület tovább nőt, s megközelítette a 700 ezer hektárt. A taggazdaságok száma 320 lett, s a svájci Sandoz cég is csatlakozott a rendszerhez. A gazdaságok által megtermelt gabona mennyisége az előző évhez képest öt százalékkal növekedett, majdnem elérte a 3 millió tonnát. Tíz százalékkal több napraforgót sikerült betakarítani, s emelkedett a cukorrépa mennyisége is. A többlettermések, sajnos, nem párosultak a jövedelmezőség javulásával, sőt, ez a mutató a kukorica és a cukorrépa esetében tovább romlott illetve veszteségessé vált. A főbb növények közül a legsikeresebbnek a búza mondható. Ebben közrejátszott az, hogy az üzemek nagy része már a művelőutas technológia szerint termelt, és a vetőmagvak közel fele JU-KNOL bioregulátorral kezel- ten került a talajba. Zángó Zoltánnak, az igazgatótanács elnökének, valamint Lakatos Csabának a rendszer igazgatójának a beszéde után áttértek fontos napirendjükre: a társasági átalakulásra. Azért kívántak részvénytársaság lenni, mert a vállalkozások által vállalt kockázatok ésszerű szinten való tartása a KSZE-nél is felvetette a jogi forma változtatását. Ezt a zökkenő- mentesebb tőkemozgás, és a célszerűbben kialakítható érdekeltségi viszonyok elérésének az igénye is indokolta. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy a KSZE-vel üzleti kapcsolatban álló külföldi cégek belépését legfőképp az akadályozta, hogy a közös vállalati formában a törvény szerint a tagok anyagi felelőssége nem korlátozott a vállalat tartozásaiért, azaz nem érvényesül a náluk megszokott részvénytársaságoknál meglévő, csak a társaság saját vagyonára korlátozódó felelősség. Fontos szempont az is, hogy a tagvállalatok egy részének kívánságára szeretnék a vagyoni betétek forgathatóságát, piaci „megjelenését” biztosítani. A korábbi forma nem felel meg ennek az igénynek, a közös vállalat vagyoni betétei nem jelennek meg értékpapírként, és a közös vállalat gazdálkodásának védelme érdekében hároméves visszafizetésre kötelezhető a vállalat. Viszont: a részvénytársasági részvény értékpapír, amelynek értékesítése biztosítható a részvénytársaság alaptőkéjének változtatása, és a részvény- társaság gazdálkodásának veszélye nélkül. Az előkészítés során 5902 részvényt jegyeztek, ötvenezer forint volt egy részvény névértéke, és természetesen névre szólnak. Az alaptőke kettőszázkilenvenötmillió-egy- százezer forint. Az átalakulást megszavazták, majd az alapítók az első három üzleti év időtartamára megválasztották a négytagú igazgatóságot, és a tíztagú felügyelőbizottságot. A KSZE Agrár- fejlesztő és Kereskedelmi Részvény- társaság első ügyvezető igazgatója Lakatos Csaba lett. - d Fotó: GOTTVALD KÁROLY Gépbemutató - az érdeklődők
