Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

1990. március 24. NÉPÚJSÁG 3 Amerikai csomagológépgyár Szegeden Az amerikai New England Machinery Ltd. - egyszemélyes kft. formájában -100 szá­zalékos amerikai tőkével csomagológépeket gyártó vállalatot hozott létre Szege­den. A gyárban a szakmai körökben már ismert amerikai vállalkozás legismertebb gyártmányait, elsősorban a műanyag palackrendező és palacklezáró gépeket gyárt­ják majd. MTI-fotó Jó eredménnyel zárta 1989-et a Szekszárdi Húsipari Vállalat Uj piacok, nagyobb nyereség- Nem igazak azok a híresztelések, amelyek közszájon forognak a városban, hogy padlón vagyunk, vagy vesztesége­sek lennénk - ezzel fogad az irodájában Hartmann Lajos, a Szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatója sőt, nyereségesek voltunk a tavalyi évben. 1989-re 13,4 mil­lió forint nyereséget számoltunk ki, ezzel szemben 70 milliót teljesítettünk, még úgy is, hogy karácsony előtt átlag hat­ezer forintot osztottunk ki minden dolgo­zónak, ami összesen 20 milliót jelentett. E gondolatot folytatva Hartmann Lajos elmondta, hogy a nyereséget az export hozta, a termelés 60 százalékát ugyanis külföldön adja el a vállalat. Olyan új, nagy piacok jöttek be - pl. Brazília -, amelye­ket az év elején még nem ismertek. A tő­kés export több, mint 28 millió dollárt ho­zott, ebből az amerikai 10 milliót, de ben­ne van a Szovjetunióba magánjogi szer­ződések keretében szállított áruk elle­nértéke is, amit szintén dollárban fizet­nek. A Szovjetunióba történő szállítások mintegy egyharmad részben dollárel­számolással folytak, a másik kétharmad rész az államközi szeződések alapján. A dollárbevételek tekintetében is minden elvárást túlteljesített a vállalat. Világban­ki hitelből tavaly egy, Magyarországon egyedülállóan korszerű, 2000 tonna be­fogadóképességű hütőházat helyeztek üzembe. Ezzel megoldódott a vállalatnak az a régi problémája, hogy idegen tárolá­sért évi 100 millió forint körüli összeget volt kénytelen kifizetni. A belföldi értékesítés egészen más ké­pet mutat: ez bizony veszteséges volt. Az árhatóság 66 forintos felvásárlási árra ál­lapította meg a fogyasztói árakat, jelen­leg azonban 70 forint körüli átlagáron folyik a felvásárlás. A kistermelők még így is háborognak, hogy kevésbé jöve­delmező a sertéstartás most, mint né­hány évvel ezelőtt, és ebben igazuk is van. A suba alatti tápáremelések és az egyéb tartási költségek növekedése miatt csökken a sertésenkénti haszon. Persze a fogyasztókon sem lehet csodál­kozni, akik viszont drágállják a húst. A ta­valyi átlag 22 tonnás heti sertéshúsel­adás a januári áremelés óta visszaesett 18 tonna körüli értékre, de azt is hozzá kell tenni, hogy ez a visszaesés kisebb, mint az országos átlag, más megyékben 40 százalék körüli volt a csökkenés. A Szekszárdi Húsipari Vállalat termé­keinek minősége kiváló, országosan elismert gyártmányfejlesztési kollektíva dolgozik itt. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium véleménye is jó a cégről, nyugodtan állítható, hogy ez az ország legkorszerűbb ilyen üzeme. A nagy arányú tőkésexport magasabb munkakultúrát, fejlett technológiát, igen szigorú higiéniai előírások teljesítését követeli a vállalattól. Bár a belföldi ellátási felelősség nem az iparé, hanem a kormá­nyé, illetve megyékre lebontva a taná­csoké, de azért igyekeztek megyén kí­vüli piacokon is megvetni a lábukat, nö­velték a Budapestre történő szállításokat és besegítettek Somogy megyének a nyári szezonban a balatoni ellátás zavar­talan biztosítása érdekében. Vannak ugyan problémáik a belkereskedelem­mel, de a megrendeléseket mindig pon­tosan teljesítették, nem okoztak gondo­kat partnereiknek a szállításokkal sem tűkehús, sem egyéb termékek vonatko­zásában. A Szekszárdi Húsipari Vállalat jól pros­peráló cég lett az elmúlt években, amit az is jelez, hogy az iparági átlagosan 30 százalék fölötti fluktuációval szemben itt csak 17 százalékos a munkaerőmozgás. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tavalyi évben az átlagos jövedelemnöve­kedés 17,1 százalékos volt, és idén ja­nuárban is végrehajtottak egy 20 száza­lékos bérfejlesztést, bár a szociálpolitikai intézkedések hatását sem szabad lebe­csülni. A dolgozók rendelkezésére áll két üzemorvos, színvonalas rendelővel, igen korszerű fogászati rendelő, kihelyezett gyógyszertár, büfé, újságos, zöldséges, kenyérbolt, két vállalati üdülő. Ezek is v hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat dol­gozói jól érezzék magukat a munkahe­lyükön és a hatékonyság, termelékeny­ség növelésével még jobb eredményeket érjenek el 1990-ben. - áa ­Ösztöndíj, kutatás, A Magyar Agrártudományi Egyesület működését új pénzügyi alapra helyezte. Mind ez ideig tagdijat fizettek évente az egyesület tagjai, s ebből finanszírozták ren­dezvényeiket, előadásaikat, tanulmányűt- jaikat A MAE Tolna megyei szervezete most a mezőgazdasági nagyüzemeket kérte fel, hogy egy összegben és véglege­sen ajánljanak fel bizonyos adományt, pénzösszeget az egyesületnek. Az adomány éves kamatából a MAE Tolna megyei szervezete az egyesületi alapszabály szerinti céljai érdekében a megyében dolgozó agrárszakemberek, egyesületi tagok szakmai tudományos munkáját finanszírozza majd. A cél az, hogy aki részesül ebből, segítse az ag­rártudományi kutatásokat, fejlesztéseket. Lehetőség nyílik arra is, hogy belföldi és külföldi tanulmányutakon vegyenek részt az egyesület tagjai, ösztöndíjakat kaphat­nak az arra érdemesek, és pályázatokat is kiírnak, melynek díjait az adomány kamatá­nak összegéből fedezik. A MAE vezetősége a felhasználás mód­jait éves terv alapján hagyja jóvá. Az ellen­őrző bizottság feladata, hogy vizsgálja: a kapott összeget mire költötték, s erről a kül­döttgyűlést is tájékoztatják. Az adományt a MEZŐBANK szekszár­di fiókjánál a 1744601 számú bankszám­lán lehet befizetni. A MAE Tolna megyei szervezete már felkereste az üzemeket, ahol kedvezően fogadták ajánlatukat. Ed­dig minden üzem felajánlotta anyagi segít­ségét az egyesület alapítványának, d ­Fehérje - csalánból A Bulgáriában bejegyzett új talál­mánnyal élelmiszeriparban felhasz­nálható fehérje különíthető el a csa­lánból. A vizsgálatok arra vallanak, hogy a zöldtömeg- és a fehérjeho­zam tekintetében felületegységre vonatkoztatva a csalán túlszárnyalja a hagyományos táplálék- és takar­mánynövényeket. Egy hektárnyi lu­cernából 2,5 tonna fehérjét lehet előállítani, egy hektár csalánból 4-5 tonnát. Gőzzel kezelve a zöld csa­lántömeget, fehérjetartalmú massza keletkezik. A kisajtolt léből vegyi vagy fizikai úton különítik el a fehér­jét. Szárítás után a sűrítmény 50 szá­zaléknyi tiszta fehérjét tartalmaz. Variációk a tavaszra Virágok éneklése! Tavasz! Földszagú levegő, bizsergető szél, hosszabbodó napok, csípős hajnalok és langymeleg délutánok, nehezedő iskolatáska, terhes nagykabát, gyorsabban dobbanó szív, újjászületés a termé­szetben, az emberben. Tavasz! Ez már a végleges? Vagy számítha­tunk még hideg napokra? A virágok nem meditálnak, nem félnek, ők ártatlanul hisznek az őket elöcsalogató napsugárnak. Higgyünk mi is?! IBOLYA A tavasz hírnökét, a hóvirágot nagyon szeretem, mégis a kö­telező nőnapi köszöntéshez hozzá tartozó fehér csokor helyett, a legkedvesebb első tavaszi virágom az ibolya. Abban az évben, amikor születtem, korán köszöntött be a tavasz. Kemény, hideg tél után hirtelen jött a meleg. Meg én. A kis faluban gyorsan ter­jedt a hír: új jövevény a rózsadombon. A szomszédok, rokonok kedveskedése tanulság lehetne a mai, minden érzést pénzre váltó világunkban. Gyermekkoromban tátott szájjal és tágra nyílt szemmel, ma mosolyogva és fátyolos szemmel hallgatom az évről évre ismétlődő „mesét”: „Mikor megszülettél, a látogatók ibolyával borították be az ágyamat, minden kék volt és illatos. Az volt a legszebb tavasz ne­kem.” A virágok szeretete egész életemben elkísér. Sok-sok boldog percet szereztek számomra, látványuk, tisz­taságuk, illatuk, örömet adó szépségük, minden tavasszal a szüle­tés, a megújulás ígéretét hozzák. ARANYESÖ Soha találóbb nevet, mint ennek a virágcsodának nem talál­hattak volna. A határban és a kiskertekben virágzó mandula-, meggy-, barackfavirágok közül úgy ragyog elő, mint a nap. Va­kító aranysárga színével szinte kiabál, nézz ide, nézz reám, itt vagyok, gyönyörködj bennem-. Felejtsd el a gondjaidat, a félel­meidet, nézd milyen csodás kis csillagokat nyújtok feléd. Tépj le, vigyél haza, hogy otthonodban napokig nézhess és emlékez­hess a zárt panelvilágban arra, hogy odakint szabadság van, és ezt bármelyik percben elérheted, csak ki kell nyitnod a szemed, és ki kell nyújtanod a kezed. Mártózz meg ebben az esőben, eb­ben az aranyban, hogy erőd legyen a nyárhoz, az őszhöz, a tél­hez. . GYÖNGYVIRÁG Iskoláskorom nagy élményei közé tartozott a tavaszi kirándu­lás, az akkor „rengetegnek” tűnő szálkai erdőbe. Ez az erdő arról nevezetes - talán még most is így van, jó lenne egyszer utánanézni hogy gyöngyvirágnyíláskor a fák alja úgy fehér­lett, mint a hófehér ünnepi abrosz. Mi gyerekek egymással ver­senyezve szedtük, kötöttük csokorba és halmoztuk el csokrainkkal a velünk lévő tanító néniket. Olyanok voltunk mint a kiscsikók, aki­ket kieresztettek. Ugrálva, sikongva szaladtunk egyik fától a mási­kig. Zabolátlan kiscsikók, nem tudtunk betelni a térrel, a levegővel, a fákkal, a virágokkal, a napsütéssel, a szabadsággal. A virágboltban megvett csodás szegfűnek nincs illata, idegen kezek szedték, kötik remek csokorba. Tudom, a mi régi tanítóink ilyet sosem kaptak, és azt is, hogy ezekért sosem cserélnék el a sután összekötött, illatos gyöngyvi­rágcsokrokat. AKÁCVIRÁG Ki ne érezte volna még langyos májusi éjszakán az akácvirág bódító mézillatát. Van, aki a hársfavirág illatára esküszik, nem mondom az is csodás. De azért az akác, az az igazi, főleg ha azt az alsónánai pincesoron érezheted. Mintha egy fehér, magas csipkefüggönyt feszítettek volna ki több méteren keresztül. Ez már a nyár kezdete. Ha egyedül vagy szomorú lennél, de hát - „azért vannak a jó barátok” - nem vagy egyedül. Nem tehetsz mást, megállsz, becsukod a szemed és jó mé­lyeket lélegzel. Szavakra nincs szükség. "Régi tavaszok, régi akácnyílások, régi szerelmek jönnek eléd. Neszégyelld a köny- nyeidet. Aki melletted áll, ugyanúgy emlékezik. Az ö tavaszaira, az ő virágaira, az ő szerelmeire. SAS ERZSÉBET Idegen nyelvű titkárnőképzés Jóknak is nemet kellett mondani Utótag a paksi felvételiről Sürgősen kellett volna valami enge­dély. Küldjék telefaxon, kérte a főhatósá­got a Paksi Atomerőmű Műszaki Szakkö­zépiskolája, de a várva várt irat többszöri telefonálgatás, ígérgetés ellenére sem érkezett meg. Végül kiderült: nem elvi akadálya van az ügyintézésnek. Az illető hivatal titkárnője egyszerűen nem tudta kezelni a modern masinát, Paksról kellett megtelefonálni, mikor melyik gombot nyomja le, hogy működjön. Azokkal a fiatal hölgyekkel, akik négy év múlva a paksi középiskola idegen nyelvű titkárnői szakáról kikerülnek, bi­zonyára nem fordul majd elő hasonló blamázs. Az az eredetileg tervezett 15-höz ké­pest - 29 szerencsés lány ugyanis, aki sikeresen vette az akadályt a felvételin, az angol nyelvű gépírás, a hostess fel­adatok ellátása, viselkedéskultúra, ízlé­ses öltözködés és számos, az e szakmá­ban nélkülözhetetlen elméleti tudnivaló mellett az ügyviteltechnikában is jártas­ságot szerez majd. Olyan, inkább már a huszonegyedik századot idéző titkárság- modellen gyakorolhatják későbbi teen­dőiket, amilyen országszerte még csak kevés munkahelyen található meg. (Per­sze, az oktatásnak nem is a múltra vagy a jelenre kell felkészíteni növendékeit...) Érthető hát, hogy a szeptembertől első ízben induló új szakra a vártnál is na­gyobb volt a túljelentkezés. Az ország kü­lönböző pontjairól összesen 314 nyolca­dik osztályos lány adta be felvételi lapját Paksra, közülük kellett kiválasztani azt az egy osztályra valót, akik a jövő tanévtől megkezdhetik tanulmányaikat a PAV is­kolájában. Mint minden ilyen szelektálás, ez is ko­moly erőpróba elé állította mind a diáko­kat, mind a felvételiztetőket. A vizsga napján két másik szakon is folyt a felvéte­li, így vagy ezer gyerek és felnőtt tolon­gott a folyosókon. S bár az intézmény a vizsga tisztasága, gördülékenysége ér­dekében mindent precízen megszerve­zett, a dolgozatok anonim formában, csupán kódszámmal ellátva kerültek a javítást végző szakemberek elé, egy apró hiba mégis megzavarta az események menetét, az egyébként is feszült, izgatott fiatalok és kísérőik hangulatát. Egy téve­dés kapcsán négy tanterem diákjainak neve nem került be a komputerbe, így a szóbelire továbbjutottak listáját igazság­talannak találták a résztvevők. Az iskola igazgatója, miután szóvá tették neki az anomáliát, azonnal intézkedett, újra fut­tatták a gépen az adatokat. Sőt, hogy az a 64 tanuló, aki már lehetőséget kapott a szóbelire, ne szenvedjen hátrányt, a sor­rendet nem rendezték át, hanem azok is részt vehettek a meghallgatáson, akik először látszólag - kiestek. Akik első el­keseredésükben sietve távoztak, távira­tot kaptak az iskolától és egy másik na­pon szóbelizhettek. A felvételi eredményéről pedig minden jelölt értesítést kapott, melyben közvet­len, tegeződő formában tájékoztatták a felvételi napján történt sajnálatos adat­feldolgozási hibáról, s részletesen megír­ták neki azt is, hány pontot szerzett dol­gozatával nyelvtanból, irodalomból, illet­ve a teszten a maximumhoz képest. Va­lamint hogy ha magyar nyelvtanból nulla pontot ért el, az nem azt jelentette, hogy egyetlen hibátlan válasza sem volt, ha­nem hogy a feladatok 48 százalékánál kevesebbet tudott megoldani. (Több mint százan voltak ilyenek.) Miért mondom el mindezt néhány hét­tel a felvételi vizsga után? Mert bár felleb­bezés mindössze nyolc érkezett az isko­lába, hangvételük, a vizsga pártatlansá­gát megkérdőjelező mondataik egyértel­műen az elutasított gyerekek, szüleik csalódottságát, elkeseredését jelzi. Mely érzések teljesen érthetőek, hiszen a pak­si „álomiskolában” be nem jutott diákok közül sokan kifejezetten jó eredménye­ket produkáltak az általános iskolában, s most úgy érzik, protekció, valamiféle for­tély miatt akadtak fenn a rostán. Pedig az eset tanulsága valami más. Mégpedig, hogy az idegen nyelven jól beszélő, sokoldalúan képzett titkárnő „hiánycikk” a magyar gazdasági életben, hogy a paksi iskola remek érzékkel dön­tött amellett, hogy az elhelyezkedésben a fiúknál hátrányosabb helyzetben lévő lá­nyokra goldolva indít egy ilyen szakot. S hogy mivel erre jelentkező is ilyen sok van, esetleg az ország más iskolái is pró­bálkozhatnának hasonlóval. CSER ILDIKÓ 1 fejlesztés - adományból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents