Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

'^^uímmemrnam 1990. március 24., SZOMBAT XL évfolyam, 70. szám A marosvásárhelyi tragédia figyelmeztetés Románia vezetőinek, de egyben egész Európának is Szokai Imre külügyminiszter-helyettes sajtótájékoztatója A Magyar Külügyminisztérium legfris­sebb információi szerint jelenleg nincse­nek atrocitások, nem folyik a vér Romá­niában. A helyzet ugyanakkor továbbra is nyugtalanító, hiszen tovább folytatódik az alantas ösztönökre alapozó fajgyűlölő politikai erők szerveződése. Ezek a szer­vezetek erőteljesen hallatják hangjukat, s a legerőszakosabb eszközöktől sem visz- szariadva furkósbotokkal, baltákkal ug- rasztják egymásnak a román és a ma­gyar népet - hangoztatta a nemzetközi sajtó képviselői előtt Szokai Imre külügy­miniszter-helyettes péntek délben a nemzetközi választási sajtóközpontban megtartott értekezletén. A külügyminiszter-helyettes hangsú­lyozta, hogy a marosvásárhelyi tragédia figyelmeztetés Románia vezetőinek, de egyben egész Európának is. Az esemé­nyek arra intenek, hogy ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni a viszályko­dást, akkor az egységesülő Európában egy potenciális Karabah alakulhat ki. A magyar kormány sajnálattal veszi tudo­másul, hogy Európa határai a jelenlegi körülmények között a magyar-román határnál húzódnak. A konfliktus okait boncolgatva a ma­gyar külügyminiszter-helyettes arra a következtetésre jutott, hogy a valódi ok a román vezetés bizonytalan, ellentmon­dásos magatartása az emberi jogokkal, a romániai magyarság egyéni és kollektív jogaival kapcsolatban. Az események bi­zonyították, hogy a rendfenntartó alakú- * latok a pogrom idején tétlen magatartást tanúsítottak, s nem akadályozták meg a marosvásárhelyi tragédiát. Ez a passzivi­tás bátorítja a fasisztoid, fajvédő alapo­kon működő szervezeteket. Ez egyben azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egy új diktatúra léphet a bukott diktatúra helyé­be. Magyar részről sajnálattal konstatál­ják, hogy a román kormány nem tesz ele­get a nemzetközi szerződésekben ön­ként vállalt kötelezettségének, nem védi meg állampolgárainak biztonságát, s nem akadályozza meg a fajvédő terve­zetek működését. Igen bizonytalan az is, mennyire ^őszinték a román vezetőknek azon nyilatkozatai, miszerint a demokrá­cia megteremtését tűzik ki célul Romá­niában. A tettek azt bizonyítják, hogy a román politika a kisebbségek - magya­rok, zsidók, cigányok stb. - ügyét a belső hatalmi harcoknak rendeli alá, s taktikai elemnek tekinti a politikai játszmákban. A magyar kormány reményét fejezi ki, hogy a román politikai vezetők meghoz­zák a szükséges intézkedéseket. Ugyan­akkor megállapítható, hogy nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon.) Litvánia senelvkerese A litván körmány péntek hajnalban drámai hangú üzenetben fordult a világ közvéleményéhez, támogatásukat kérve „a köz­társaság ellen készülő szovjet katonai beavatkozás megakadá­lyozására”. A nyilatkozat szerint „nyilvánvaló, hogy egy másik köztársa­ság katonai erőt készül alkalmazni” Litvánia ellen. A dokumen­tum kérte a világ közvéleményét, hogy tiltakozásukkal gátolják meg az esetleges erőszakos lépést. A hírügynökségek egyébként egyértelműen Moszkva erőde­monstrációjaként értékelték, hogy csütörtökön felfegyverzett katonai szállítójárművek konvoja haladt át Vilniuson. Bár a Kreml korábban cáfolta a katonai beavatkozás szándékát, helyi tisztségviselők attól tartanak, hogy a hadseregből dezertáló lit­vánok ürügyén mégis sor kerülhet a katonai akcióra. (A litván Legfelsőbb Tanács közleménye éppen csütörtökön számolt be arról, hogy három polgári ruhás tiszt Vilniusban elfogott és a ka­tonai parancsnokságra hurcolt egy dezertált fiatalt.) Vytautas Landsbergis litván államfő a vilniusi törvényhozás előtt kijelen­tette: köztársasága még egy esetleges katonai beavatkozás esetén sem válaszolna fegyverekkel, hanem az erőszak nélküli ellenállást választaná. Landsbergis csütörtökön este sajtóértekezletet tartott, s ezen úgy vélekedett, hogy Gorbacsov álláspontja az elmúlt időben sokkal keményebbé vált. A pártfőtitkár - vélekedett a litván poli­tikus - a lőfegyverek begyűjtésének elrendelésével olyan be­nyomást akar kelteni, mintha a litván vezetés katonai akcióra készülne. Márpedig ez nem igaz, a mi küzdélmünk politikai jelle­gű - szögezte le. A legsikeresebbnek a búza mondható Részvénytársasággá alakult a KSZE Horn Gyula az Európa Tanács miniszteri értekezletén Joao de Deus Pinheiro portugál kül­ügyminiszter, az Európa Tanács Minisz­teri Bizottsága soros elnökének meghí­vására Horn Gyula külügyminiszter részt vesz az Európa Tanács Miniszteri Bizott­sága március 24-i rendkívüli miniszteri értekezletén. A tanácskozás résztvevői az Európa Tanács és a közép-kelet-európai orszá­gok között kialakítandó új együttműkö­dési formákat vitatják meg. Az értekezleten jelen lesz az Európa Tanács 23 tagországa, valamint hat kö­zép-kelet-európai ország külügyminisz­tere, továbbá az Európa Tanács közgyű­lésének elnöke, az Európa Tanács főtit­kára és Jacques Delors, az Európai Kö­zösség Bizottságának elnöke. (MTI) Haláltáborok Lovecsben Lovecs bolgár város közelében két „hitlerista jellegű” internáló tábor műkö­dött 1959 és 1962 között. A példátlan ci-r nizmussal „Napos part"-nak nevezett férfitáborban 200-nál több internáltat minden bírósági eljárás nélkül egysze­rűen agyonvertek az önjelölt hóhérok. A nők közül mintegy 50-en pusztultak el így. Petar Mladenov államfő felszólításá­ra a bolgár főügyészség már megbízta a katonai ügyészséget az ügy kivizsgálá­sára. A lovecsi táborokra úgy derült újabb fény, hogy a lovecsi helyi lap nyomán foglalkozott vele múlt vasárnapi adásá­ban a bolgár televízió. Azóta nincs nap, hogy a lapok valamelyike ne közölpe er­ről részleteket, a túlélők visszaemlékezé­seit. Kiderült: maga Zsivkov ellenőrizte azt a - Mircso Szpaszov tábornok ve­zette - részleget, amelyhez a táborok tartoztak. A BKP központi bizottsága ezt szinte véletlenszerűen tudta meg. Ennek nyomán 1962-ben Borisz Velcsev irányí­tásával bizottság alakult, amelynek jelen­tést készített az ügyről, azután pedig a táborokat bezárták. Szpaszov tábornok azonban - mint most maga Velcsev nyi­latkozta - semmilyen fenyítésben nem részesült. A több évtizede őrzött gyöngyöspárta Kövesi Viktóriát, az idei július 15-i sárközi lakodalom leendő menyecs­kéjét. Vőlegénye, akivel a lagzi előtti na­pon hivatalosan is az ányakönyv- vezető elé járulnak, Pólyák László lesz majd. A 19 éves, helybeli, női­i A szakértő segítők Igazi ringó, kerek fara lesz a menyasszonynak, ha legalább hat bádogkemény pendely kerül a szok­nyája alá. A nyakába színes kaláris, fejére három párta dukál. A vőlegény a kabátja alá jegypántlikát tűz, amit, ha meghiúsulna a parti, a csizmájá­ba gyűr, s addig táncol így a kocs­mában, míg a tarka szalag el nem rongyolódik. Mellár Béláné, az alsónyéki ha­gyományőrző népi együttes vezetője meséli mindezt, miközben - próba­képpen - menyegzői díszbe öltözteti ruha-készítő lány és a Kiskunfélegy­házáról származó, 20 éves karban­tartó fiú eljegyzése tavaly volt, nem is akármilyen körülmények között. Az NSZK-beli Silgesben szerepelt ugyanis az együttes, melyben ma­guk is táncolnak, s mikor a folklór­fesztivált rendező nyugatnémet ven­déglátók megtudták, hogy a fiatalok megvették a jegygyűrűket, kedves ünnepséget tartottak nekik. Azt ígérték, júliusban itt lesznek az esküvőn is. esi - ór A jegyespár Alsónyéki lesz a sárközi menyasszony Partnerek - az ország minden tájáról Német, angol és magyar nyelven is beszámol a KSZE elmúlt évi gazdál­kodásáról az a prospektus, amelyet tegnap az évzáró igazgatótanács­ülésen a taggazdaságok képviselői kaptak kézhez. Ebben a minőségben utoljára ülésezett a KSZE, hisz teg­nap kimondták: részvénytársasági formában működnek majd. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents