Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-20 / 66. szám
XL. évfolyam, 66. szám Ára: 4,30 Ft 1990. március 20., KEDD • TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • Gorbacsov cáfolta, hogy háromnapos ultimátumot intézett volna a litvánokhoz Szovjet hadgyakorlatok folytak vasárnap Litvánia területén. Mihail Gorbacsov ezzel egy időben azt hangoztatta, hogy továbbra is tárgyalni kíván az elszakadásra törekvő vilniusi vezetőkkel. A litván parlament szóvivője szerint a vilniusi kormány meglepetéssel értesült arról, hogy a szovjet haderő, harckocsioszlopok mozgásával, valamint repülőgépek bevetésével is járó gyakorlatokat folytat Litvánia déli részén. Magas rangú katonatisztek viszont azzal nyugtatták meg Vytautas Laridsbergis litván elnököt, hogy a gyakorlatok előre be voltak tervezve. Litván források szerint a harci gépek a nagyvárosok fölött is átrepültek. Ugyancsak vasárnap gondok voltak a külföldi telefon- kapcsolattal. Az illetékesek „vonalkarbantartásról" beszéltek. Mihail Gorbacsov közben Moszkvában cáfolta, hogy pénteki üzenetében háromnapos ultimátumot intézett volna Litvániához a függetlenségi nyilatkozat visszavonása érdekében. „Folytatni fogjuk a párbeszédet” - mondta a szovjet elnök, aki már korábban is leszögezte, hogy nem fog erőszakot alkalmazni a balti probléma megoldására. Azt az álláspontját azonban vasárnap is megismételte Gorbacsov, hogy a litvánok önkényes elszakadási nyilatkozata ellentétes az alkotmánnyal. Aggodalmát hangoztatta a nem litvániai születésű lakosok sorsát, emberi jogait illetően. Landsbergis nagy vonalakban ismertette a sajtóval a pénteki Gorbacsov-üzenetre megfogalmazott válaszát. E szerint a moszkvai népi küldöttek kongresszusának határozata nélkülözi a jogi alapot. Landsbergis szerint Litvániában a helyi törvények alapján tiszteletben tartják az emberi jogokat. A Litvániával kapcsolatos szovjet érdekeket konkrétan meg kell határozni, és ez nem történhet másképpen, mint tárgyalások útján - hangoztatja válaszában Landsbergis. A litván álláspontot hétfőn adja át Moszkvában Gorba- csovnak az a kéttagú küldöttség', amelyet a tárgyalások folytatásával bíztak meg. Vilniusban csaknem százezren tüntettek vasárnap Litvánia függetlenedése ellen. A tévé által is közvetített demonstráció méretei gyengítik azok érvelését, akik azt állítják, hogy a Szovjetuniótól való elszakadást az egész lakosság támogatja - állapította meg az AP amerikai hír- ügynökség. Az (utolso) NDK-belí választásokról A sors fintora, hogy a 40 év utáni első szabad, demokratikus választások minden bizonnyal az utolsók is lesznek az NDK történetében. A vasárnapi szavazás eredményeként megalakuló új törvény- hozás, illetve az új kormány első számú feladata ugyanis a német egység helyreállításához vezető jogi, alkotmányos és adminisztratív lépések kidolgozásából áll. Megfigyelők arra számítanak Berlinben, hogy az idén megvalósuló pénzügyi és gazdasági unió nyomán legkésőbb 1992. végére létrejön Európa szívében az egységes Németország. E prognózis alapját éppen a vasárnap szenzációszámba menő győzelmet arató párt programja jelenti. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) eleve elzárkózott mindenféle szocialista kísérletezés, a Walter Ulbricht, majd Erich Honecker alatt lejáratott szocializmusmodell javit„Nem szabad gyűlöletből Nagy Attila az fejtette ki Nagy Attila színművész szavalatával kezdődött a Magyar Szocialista Párt paksi rendezvénye, amelyet vasárnap délután tartottak meg a város művelődési központjának a színháztermében. Ezt követően Nagy Attila megindokolta azt, hogy milyen megfontolások miatt csatlakozott ehhez a párthoz, jóllehet, élete vehetett volna egészen más fordulatot is. Ugyanis 1956-ban gatása elől. A CDU - és szövetségesei, a DSU és a DA - nyíltan az NSZK-ban bevált szociális piacgazdaság átvétele mellett tette le a garast, síkraszállva a körültekintően végrehajtott, ám minél gyorsabb ütemű egyesülésért. A november óta a nyugatnémet fogyasztói paradicsommal nap mint nap személyesen találkozó keletnémetekre varázsütésként hatott e program. Fokozta a hatást a bonni CDU/CSU vezéralakjainak rendszeres föllépése az NDK-beli választási, hadjáratban. (Egyedül Kohl, a CDU elnöke hat keletnémet nagyvárosban szónokolt, több mint egymillió hallgatót bíztatva az általa pártfogolt Szövetség Németországért platform jelöltjeinek támogatására.) A kancellár által tavaly decemberben kiadott jelszót (Wir sind ein Volk; Egy nép vagyunk) képtelen volt „felülütni” a szintén nemzeti hurokba (Folytatás a 2. oldalon.) politizálni” MSZP-gyűlésen hitvallását huszonhárom évesen Borsod- Abaúj-Zemplén megye munkástanácsának elnökhelyettesi tisztét látta el, s a megtorlások idején „nagyon boldog volt, amikor csak tizenkét évi börtönbüntetést kapott”. Ebből öt esztendőt töltött a váci fegyházban, majd szállítómunkásként kereste a kenyerét, s csak ezután „szivároghatott vissza a pályára”. (Folytatás a 2. oldalon.) Április 4. - munkanap, október 23. munkaszüneti nap A Minisztertanács úgy döntött, hogy ezentúl április 4-e munkanap, október 23. pedig, mint a köztársaság kikiáltásának napja, munkaszüneti nap. Az erről szóló minisztertanácsi rendelet a 23. számú Magyar Közlönyben jelenik meg. Ketten ugyanarról Ha elmennek a katonák... Tamásiban - az ország más településeihez hasonlóan - ugyancsak várják a szovjet csapatok kivonását, hiszen az idegenek jelenlétét nem tudta megszokni a lakosság. Tavaly, amikor felröppent a hír az egyoldalú szovjet csapatcsökkentésről, akkor a város vezetői lázas levelezésbe kezdtek. írtak a Szociális és Egészségügyi Minisztériumba, a Honvédelmi Minisztériumba, a megyei tanács egészségügyi osztályára... Azzal a céllal, hogy a megüresedő laktanya hasznosítására javaslatot tegyenek. A területre regionális gondozási és egészségügyi komplexum létesítését javasolták, szociális otthonra, fogyatékos gyermekek gondozására, gyermekotthonra és a gyógyfürdő adta lehetőségek kihasználására gondoltak. Természetesen számoltak új munkahelyek teremtésével is. (Folytatás a 3. oldalon.) A nagydorogi Szeszgyár lakat alatt múmia Mintha csak bebalzsamozták volna: olyan maradt, mint amilyen életében volt, amikor még szesz csörgedezett az „ereiben”. Mumifikálódott. 1972-ben zárták be, akkor üzemelt utoljára. Szeszgyár volt a megboldogult, most akár ipartörténeti múzeumként is használhatná a társadalom, ha egyáltalán kíváncsi lenne rá valaki, milyen is egy régi, de a mai napig tökéletesen üzemképes szeszgyár, amiben kukoricát, burgonyát, búzát, cukorrépát dolgoztak fel. A tulajdonos maga is csak hébe-korba néz rá, egyszer egy évben, hiszen nem hoz egy vasat sem. Ilyenkor lejön valaki Szabadegyházáról Nagydorogra a Szeszipari Vállalattól, megnézni, nem oszladozik-e már... (Folytatás a 3. oldalon.) Felbontották a kormány és az egyházak közötti 1948-as megállapodásokat Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke hétfőn délelőtt négy magyarországi egyház, illetve felekezet vezetőit fogadta a Parlamentben. Az egymást követő találkozókon felbontották a Magyar Köztársaság kormánya és az érintett egyházak, felekezetek között 1948 októberében, illetve decemberében kötött megállapodásokat. Az erről szóló okmányokat Németh Miklós, illetve a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége nevében Kocsis Elemér püspök, lelkészi elnök és Somogyi József főgondnok; a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Elnöksége képviseletében, Harmati Béla püspök elnök és Frenkl Róbert országos felügyelő; a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa nevében Huszti János püspök és ifj. Bartók Béla főgondnok; a Magyar Izraeliták Országos Képviselete nevében Bakos Lajos ügyvezető alel- nök, Schöner Alfréd, az Országos Rabbitanács elnöke és Fixier Herman, a Budapesti Izraelita Hitközség Ortodox Tagozatának elnöke látta el kézjegyével. (A Magyar Katolikus Püspöki Karral 1950-ben kötött megállapodást már februárban felbontották.) Az aláírásokat követően Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője az MTI munkatársának elmondta: e megállapodások semmissé tételét az indokolta, hogy ellentétesek voltak a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló nemrégiben hatályba lépett, valamint az egyházakról alkotmányerejü törvény szellemével. Ezzel a lépéssel teljessé vált az a folyamat, amelyet a kormány a megújult egyház- politika jegyében korábban elkezdett. Most lebontották az egyházak működését akadályozó utolsó korlátot is: ezentúl minden egyház maga dönti el, hány iskolát tart fenn, az állam többé semmilyen formában nem szabályozza azok számát. (MTI) Megkezdődött a választási számítógépes főpróba Vasárnap megkezdődött a számítógépes főpróba a március 25-i választásokra - közölte.az MTI érdeklődésére Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal igazgatója. Elmondta, hogy ennek során a 176 egyéni és a 20 területi választókerületbe telepített számítógépes rendszert összekötik a Parlamentben lévő központtal. Jelenleg azonban még csak a rendszer kétharmada működik telefonvonal-hiány és -probléma miatt. A Parlament és a húsz területi választókerület közötti összeköttetés már létrejött, de a területi és az egyéni választókerületek közötti vonalak főként Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Be- reg, Vas és Zala megyében nem működnek. A hiba elhárításán a posta szakemberei dolgoznak. A tervek szerint március 21 -én délben megkezdik a teljes számítógépes hálózat működtetését, és minden funkciót addig próbálnak, amíg nem lesz teljesen élő az országos lánc. Az ÁNH szakembereinek segítségével egyúttal megkezdődött a területi és az egyéni választókerületekben a számítógépes rendszert kezelő apparátus oktatása is: Kéry András hozzátette, hogy a novemberi népszavazás hasznos gyakorlatot jelentett a komputerek kezeléséhez. Arra a kérdésre, hogy március 25-én Magyarországon is olyan gyorsan megszületik-e az előzetes végeredmény, mint ahogy az NDK-ban a választások befejezése után fél órával történt, Kéry András elmondta: nálunk az első részeredmény csak az éjjeli órákban várható. Ennek egyik oka, hogy a magyar választási rendszer jóval bonyolultabb, mint az NDK-beli, ahol csak listás választások voltak. Másrészt nálunk a 11 ezer szavazókörben, illetve a 176 egyéni választókerületben kézi számolással készülnek a jegyzőkönyvek.
