Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

2 "rtÉPÜJSÁG 1990. március 13. Pártok ­választások „Az anyagokat teljes egészében a pártok állítják közvetítő...” össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat, és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak (Részlet a megállapodásból) A Páneurópa - Budapesten A földkérdésről Egy pártprogram margójára... A Független Kisgazda-Földmunkás és Pol­gári Párt földtulajdonnal kapcsolatos prog­ramja várakozáson felüli érdeklődésre talált megyénkben is. Ez a felfokozott érdeklődés, várakozás indított oda, hogy a választói gyűlé­seken elmondottak mellett felhasználjam a megyei lap adta lehetőséget arra, hogy ezt a sokszor szándékosan félreértett és félrema­gyarázott programot - ha csak vázlatosan is - ismertessem az olvasóval. Elöljáróban néhány adat; ma Magyarorszá­gon 1261 tsz és 124 állami gazdaság műkö­dik. A termelőszövetkezetek átlagos terület- nagysága 4400 ha, az állami gazdaságoké 8100 ha. Az átlagos táblaméret 60-100 ha kö­zött van. Ezek a gazdaságok a nyugat-európai gazdaságoknál nagyobb területeken gazdál­kodnak. A nyugat-európai farmok átlagos te­rülete valahol 20-30 ha között van (NSZK 18 ha, Anglia 65-70 ha, Dánia, Hollandia 20-30 ha). Az üzemek szerkezetét tekintve a mi mező­gazdaságunka szántóföldi növények termelé­sénél kedvező helyzetben van, hiszen pl. a nagy táblákon, területeken üzemeltetett gé­pek kihasználtsága 4-szer, 6-szor jobb, mint Nyugat-Európában. Az USA-ban pl. 1 mező- gazdasági dolgozóra 22-szer akkora állótőke jut, mint nálunk. Ez a rendkívül jó magyar gép- kihasználtsági mutató segítette át a mezőgaz­daságunkat a tőkehiányon. A nyugati gép- és agrártechnika behozata­lával az agrártechnikai munkafolyamatok 60%-át végezzük el. A szántóföldi növényter­mesztésben így tudtuk elérni, hogy pl. kukori­catermelésben másodikak vagyunk az USA mögött, ha az 1 millió tonna felett termelő or­szágokat tekintjük. De hasonló eredményeket mutathat fel a mezőgazdaság pl. a tejterme­lésben is. Az egy tehénre jutó termelésünk jobb mint Svájcban, Ausztriában, vagy Fran­ciaországban. A magyar mezőgazdaság a fenti körülmé­nyek mellett kénytelen volt és kénytelen elvi­selni azt, hogy a mezőgazdaságból az állam évente mintegy 30 milliárd forintot vonjon ki. Ebben is „világelsők” vagyunk, hiszen a világ összes mezőgazdaságával foglalkozó orszá­gai közül csak három van, ahol az állam nem támogatja a mezőgazdaságot, hanem elvon, onnan. Természetesen közéjük tartozunk. Ha a Közös Piac országait vizsgáljuk, akkor ott a népesség 3%-a fullasztja vaj-, tej- és hús­tengerbe a lakosságot, miközben az egész kö­zösség költségvetésének 2/3 része az agrár­ágazat támogatását szolgálja. Ehhez járul még az is, hogy pl. nálunk átlag négyszer annyit kell fizetni a mezőgazdasági gépekért búzában, húsban számítva, mint nyugaton. A fenti adatok megismerése után mi az oka annak, hogy a Független Kisgazdapárt mégis azt mondja, hogy a magyar mezőgazdaság válságban van? Azért, mert ez a tömegterme­lés - bármennyire is hatékony - zsákutcának bizonyult. Agrárexportunknak ez a része gaz­daságtalannak tekinthető, egyrészt azért, mert a kelet-európai exportpiacaink fizetésképte­lenek, másrészt azért, mert a világpiacra ex­portálni a tömegtermeléssel előállított termé­keinket gazdaságtalan. (Ismét csak egy összehasonlító adat: ha egy közös piaci tag­ország a tagországokon kívül ad el mezőgaz­dasági termékeket, éppen úgy megkapja a ha­talmas árkiegészítést, mintha belső piacon ér­tékesített volna.) Ahhoz tehát, hogy a mezőgazdaságon belül is megvalósítható legyen ugyanaz a termék­szerkezet-váltás, amire az iparunkban is szük­ség van, teljesen át kell értékelni az elmúlt évti­zedek agrárpolitikáját. Ez az átértékelés oda vezet, hogy a nagyüzemre bár szükség van, de közel sem olyan módon, és formában, aho­gyan ma létezik. Azzal, hogy a Kisgazdapárt ismét olyan földtulajdonosokat akar látni a mezőgazdaságban, akik a tulajdonukkal való­ban szabadon rendelkezhetnek, egyben fel tudja vázolni azt a célt is, ahová vélhetően a tu­lajdonával szabadon rendelkező magyar pa­rasztság el fogja irányítani ezt a gazdaságot. Bizonyos növényi kultúrák vonatkozásában bizonyított módon a nagy táblaméretek és a nagy gazdasági területek a gazdaságosak. Ezeket a földterületeket vélhetően akkor is együtt fogják megművelni parasztjaink, ha is­mét a tulajdonukba kerül a föld. De ki fognak alakulni az ilyen nagyüzemek mellett azok a kisparaszti gazdaságok, amelyek a fenti hát­térrel megtámogatva az intenzív, munkaigé­nyes termékek előállítására fognak szakosod­ni. Ma a mezőgazdaság területén az extranye­reséget nem a tömegtermelésű termékekben, hanem a munkaigényes, a tudást, a gazda odafigyelését kívánó területeken találhatjuk meg. (Pl. tenyészállat előállítás, biogazdálko­dás, vegyszermentes technológiák alkalma­zása). DR. FENYES LÁSZLÓ Visszhang Dr. Jánosi György válaszol az SZDSZ-nek- Nem unja még, hogy az SZDSZ már sokadszor a nyilvánosság előtt vá­laszol a tévévita helyett?- Sajnálom, hogy eddig jutottunk, mert az az érzésem, hogy az olvasók­nak már nagyon elegük van abból, hogy a sajtóban folyik a szópárbaj, ahe­lyett, hogy az SZDSZ képviselője már az elején vállalta volna az általam kez­deményezett megmérettetést. Azért is sajnálom, mert úgy látom, hogy egyre élesebbé válik az SZDSZ hangneme. Legutóbb már - burkoltan - hazug­sággal vádoltak meg, azt állítva, hogy én sugalltam a közvéleménynek: jelölt­jük nem meri vállalni a nyílt vitát. Én ilyent egyetlen jelölögyűlésen nem mondtam, pedig már 13 helyen találkoztam a választópolgárokkal. Azt pe­dig, hogy ilyent nem írtam az olvasók tanúsíthatják. Az viszont igaz, hogy a városban sokan így vélekednek, nyilván a sajtóvita alapján jutva erre a követ­keztetésre. Szeretném ismételten leszögezni a tényeket. Stúdióvitára hívtam ki az SZDSZ jelöltjét, am itőelőször elvállalt azzal, hogy legyen közönség előtti vita is. Később már csak ez utóbbiról akartak hallani, annak ellenére, hogy a ká­beltévé már az időpontot is kitűzte és megvolt a vitavezető is.- Miért ragaszkodik ennyire ehhez a megoldáshoz?- Először is azért, mert ez jelenti a nagyobb nyilvánosságot. A művelődési ház márványtermében eltérnek 200-an, a szekszárdi kábeltévé pedig nem 1500, hanem 7000 lakásba van bekötve. Másodszor pedig azért, mert- mint ahogyan mindannyian látjuk - élesedika politikai küzdelem, elhatalmasod­nak az indulatok, és ilyen helyzetben félő, hogy a racionális érvek, a progra­mok helyett ezek határoznák meg a nyilvános szereplést. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben minden politikusnak felelőssé­ge, hogy efféle stílussal ne kavarja fel a kedélyeket. Ez közös felelősségünk, sajnálom, hogy az SZDSZ képviselője ezt nem érti. A négyszemközti stúdió­vita azért jó, mert észérveket állít szembe egy más véleménnyel és önfegye­lemre kényszeríti a résztvevőket.- Akkor most lesz vita, vagy nem lesz vita?- Eredeti ajánlatomat fenntartom, azzal a kiegészítéssel, hogy az általuk javasolt márványtermet több televízióval berendezzük az érdeklődőknek, akik kérdéseket juttathatnak el a stúdióba. így láthatják a legtöbben az indu­latoktól mentes programvitát. Sajnálom viszont, hogy az időpontról sem bennünket sem pedig a televíziósokat nem kérdezték meg. Nekem 22-én 18 órától Tolnán van jelölögyűlésem, amit már régen meghirdettünk. Eredeti javaslatomat változatlanul fenntartom. Március 23-án 20 órakor - ekkor egyébként is van tévéadás - várom a stúdióban Pólyák Sándort. Raj­tam és műsorvezetőn kívül lesz ott egy üres székis. Rajta múlik, hogy eljön-e. Mit akar az MSZMP? MSZMP V#- Vegyes tulajdonú gazdálkodást! A tőkés tulaj­don többsége helyett a közösségi tulajdon többsé­gét!- A nagyüzemi munkások, műszakiak, a közgaz­dák, az alkalmazottak tevékenységének reális meg­ítélését.- A munkanélküliség megfontolatlan és megala­pozatlan növekedése helyett ésszerű struktúraváltá­si politikát!- A pénz romlását ellensúlyozó mozgóbérskála bevezetését!- Új adópolitikát, a kiemelkedően magas jövedelműek megadóztatását!- A kistulajdonosok vállalkozásainak támogatását, és védelmét a speku­lációs tőkétől való függés ellen.- A szövetkezetek feloszlatása helyett a tagság akaratából a valós tulaj­don alapján megvédeni a szövetkezeteket!- Az agrárolló összecsukását!- Az idős emberek társadalmi megbecsülését. A nyugdíjak minimális összege a mindenkori minimum fölött legyen!- Az adósságnövekedés megállítását!- Az új vegyes vállalatok jövedelmeinek nagyobb részét néhány évig itt kell hagyni és felhasználni az új, korszerű termelés kifejlesztésére!- Jobban ki kell használni a kelet-európai piacok lehetőségeit. A KGST-t meg kell újítani!- Helyre kell állítani az értelmiségi munka presztízsét!- A nők egyenjogúságát mind a munka-, mind a javadalmazás, mind az előrelépés terén!- Minden fiatalnak legyen munkája!- A fiatalok lakásproblémáinak megoldásához a pénzügyi kormányzattól független lakásgazdálkodási alapot kell létrehozni!- Fejlesztendő és javítandó az orvosi ellátás színvonala. Öntevékenysé­gen alapuló, társadalmilag támogatott sportmozgalmat!- Ki kell fejleszteni az átfogó és szervezett környezetvédelmet- Síkraszállunk a közrend és a közbiztonság megszilárdításáért!- Szorgalmazzuk azt, hogy nemzetiségeink otthon érezzék magukat ha­zánkban. Fellépünk mindenfajta nemzetiségi, faji, vallási megkülönböztetés, uszítás és erőszak ellen. Mindezek megvalósításához elengedhetetlen, hogy ne a szűk elitek, a pénz uralma érvényesüljön, hanem megteremtődjön a dolgozók valóban né­pi, demokratikus kormányzata, mind a központi, mind a helyi önigazgatás kü­lönböző színterein. Nem megfoghatatlan általánosságokat követelünk, hanem azt, ami a mai nehéz feltételek mellett is elérhető. A Szekszárd Városi Ifjúsági Szövetség ma 15 órai kezdettel tartja összejövetelét a Béla király tér 6. szám alatti épületben. A szervezők várják a tagokat és a szim­patizánsokat. SZEVISZ * A Kereszténydemokrata Néppárt Tol­na Megyei Szervezete szeretettel értesíti az őcsényi választópolgárokat, hogy az 1. számú választási körzet képviselője­löltje dr. Pálos Miklós 1990. március 13- án, kedden este 18 órakor bemutatkozó választási nagygyűlést tart a kultúrház- ban. Minden érdeklődőt szeretettel vá­runk. Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete * A Kereszténydemokrata Néppárt Tol­na Megyei Szervezete értesíti a mözsi vá­lasztópolgárokat, hogy a mai napra meg­hirdetett rendezvény elmarad, mivel az időpont tévesen jelent meg a lapban. Ezért minden érdeklődő elnézését kér­jük. A pontos időpontról később értesít­jük önöket. Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete- * A megye V. választókerületének MSZMP-képviselőjelöltje, Béres János ma, március 13-án a gyönki művelődési házban választói gyűlést tart. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak a gyűlés szervezői. MSZMP * Barcza Imre képviselőjelölt és a Sza­bad Demokraták Szövetsége Bonyhádi Szervezete választási gyűlésen mutatko­zik be 1990. március 14-én (szerdán) 18 órakor Bátaszéken a tanácsházán. Min­den érdeklődőt szeretettel várunk! SZDSZ * Simony József szabaddemokrata kép­viselőjelölt választási gyűlésen mutatko­zik be 1990. március 14-én (szerdán) 18 órakor Nagydorogon, a művelődési ház­ban. Minden érdeklődőt szeretettel vá­runk! SZDSZ * A Szabad Demokraták Szövetsége Dombóvári Szervezete választási gyűlést tart 1990. március 14-én (szerdán) 18.30-kor Dalmandon. A rendezvényen részt vesz Sárhegyi Attila, a körzet képvi­selőjelöltje. Minden érdeklődőt szeretet­tel várunk! SZDSZ * A Szabad Demokraták Szövetsége Nagymányoki Szervezete politikai vi­taestet szervez minden pénteken 18 órai kezdettel a helyi művelődési házban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! SZDSZ * A közélet hírei Csengey Dénes, a Szekszárdon szüle­tett író, a Magyar Demokrata Fórum or­szágos elnökségének tagja lesz a vendé­günk azon a nagygyűlésen, amit képvi­selőjelöltünk, dr. Ternák Gábor bemutat­kozására szervezünk. A gyűlés 1990. március 14-én 19 órakor kezdődik Szek­szárdon, a Babits művelődési központ színháztermében. Kérjük a város és kör­nyékének lakóit, hogy részvételükkel, ér­deklődésükkel tiszteljék meg vendégün­ket és szervezetünket. Magyar Demokrata Fórum Szekszárdi Szervezete * Választási gyűlés lesz Fácánkertben 1990. március 13-án 19 órakor dr. Ter­nák Gábor országgyűlési képviselőjelölt részvételével. Minden érdeklődőt szere­tettel várunk. MDF Tolna Megyei Választási Irodája * Vitafórumot rendezünk Tamásiban, a diákcentrumban, 1990. március 14-én Magyarok vagyunk „Könnytől csillogó ezernyi szempár emelt fő és hatalmas méltóság, ez hát a Nép, a kicsiny és mégis oly hatalmas büszke • ' Magyar." A Magyar Függetlenségi Párt nemzeti és pol­gári párt. Világnézete az evangéliumon alapszik és az egyéni szabadság elvét hirdeti! Felfogásunk szerint a magyarság egységes egész, melynek összetartozását nem szabdal­hatják szét határok, vagy az, hogy magyarjaink egy része másik kontinensen él. Összetartozásunk nagy nemzeti jelképe a Szent Korona, amely a 16 milliós magyarság szellemi egységét, közös történelmét, kulturális azonosságát szimbolizálja. Ezért egyetlen percre sem mondhatunk le az emberi jogok érvényesí­tésének, a magyar nyelv használatának, a szülő­földön való boldogulás jogának politikai eszkö­zökkel való biztosításáról magyar testvéreink számára. A Ceausescu-diktatúra széthullása után a ro­mán politika továbbra is vonakodik megadni ma­gyar testvéreinknek azokat a jogokat, amelyek minden polgári demokratikus államban obiigát módon tartoznak a nemzetiségi léthez. A magyarellenes román politika történelmi gyökerei sokkal mélyebbek és régebbiek, sem- minthogy azt csak Trianon vagy Ceausescu ro­vására lehessen írni. Hunyadi Jánost mind a vár­nai, mint az ún. rigómezei ütközetben elárulták a román vajdák (jellemző, hogy ezzel együtt ma Hunyadit román hősnek tartják!), a havasalföldi és a moldvai vajda egyaránt. Mátyás királlyal - aki kétfrontos háborút vívott a török és a német ter­jeszkedés ellen - hasonló módon viselkedett Stefan cel Mare moldvai vajda. (Természetesen a román történelem tanítása szerint Mátyás király román származású volt!) Még néhány kiragadott példa: 1849-ben Avram láncú, Ion Dobra és Axente forradalmár és szabadságharcos csapa­tainkat hátba támadva az osztrák és az orosz uralkodót erősítik ellenünk. Az I. világháborút szövetségesként kezdtük. 1916-ban azonban el­lenünk fordulnak, 1918-ban kimondják Gyulafe- hérvárott Erdély ún. egyesülését Romániával, majd 1919-ben már Budapesten találhatóka ro­mán király katonái, eltaposva 1919-es szabad­ságharcunkat. Sok mindenről lehetne itt még szólni - lehetne beszélni a román géppuskák által lekaszabolt köröstárkányi parasztokról, vagy a Maniu-gár- disták 1944-es észak-erdélyi vérengzéséről, amikoris egy évre vissza kellett állítani ott a szov­jet közigazgatást, különben kiirtották volna az egész székelységet... Amióta létrejött az áhított Nagy-Románia, még a gondolatától is rettegve, hogy „elveszíthetik” Erdélyt - irredentizmusról ordítanak -, tegyük hozzá, a jelenlegi politikai és katonai erőviszo­nyokat tekintve alaptalanul. (Erről egyébként egy régi mondás jut eszembe: az kiabál akineka háza ég!) Visszatérve a jelenlegi román és szlovák po­litikára ez bizony nyomasztó probléma számunk­ra. Az ellenséges környezetet nem lehet máról holnapra felszámolni, talán (Talán!) úgy lehet cél­ravezetőén csökkenteni, ha szomszédaink látják (bár már csak láthatnák!) az életszínvonal-emel­kedést, amely együtt kell hogy járjon a legkomp­lexebb módon kiteljesedő emberi jogokkal. Addig is követeljük valamennyi szomszé­dunktól, hogy adják meg a magyar kisebbségek­nek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi autonómiát! Ami Erdélyt illeti, távlati céljaink kö­zött kell szerepeljen az, ami szerintünk a problé­ma végleges megoldását jelenthetné: egy új típu­sú erdélyi államszövetség megteremtése. Csakis ez felelhet meg az ott élő három nagy nép (sa né­hány kisebb népcsoport) érdekeinek, és ez ve­zethet el egyedül a magyar és a román nemzet végleges megbékéléséhez. DR. TÓTH ZOLTÁN Magyar Függetlenségi Párt Tolna megyei elnöke, képviselőjelölt 18 órakor. A fórumra meghívtuk az V. sz. választókerület valamennyi országgyűlé­si képviselőjelöltjét. Szeretettel hívunk és várunk minden választópolgárt. Magyar Demokrata Fórum Tamási Szervezete * Választási gyűlésen mutatkozik be Florváth Lajos mérnök, országgyűlési képviselőjelölt 1990. március 16-án 18 órakor Gyulajon a tanácsházán és már­cius 18-án de. 10 órakor Szakoson a ta- nácsbázán. Minden érdeklődőt szeretet­tel hívunk és várunk. Magyar Demokrata Fórum Dombóvári Szervezete * Nemzeti ünnepünkön március 15-én pártkülönbségre tekintet nélkül szeretet­tel hívunk és várunk minden hazafiasán gondolkodó állampolgárt, hogy a nem­zeti összefogás jegyében gyertyagyúj­tással tisztelegjünk a márciusi forrada­lom és az azt követő szabadságharc hő­sei előtt. Gyülekezés Dombóváron a 48- as emlékoszlopnál 1990. március 15-én 18 órakor. Magyar Demokrata Fórum Dombóvári Szervezete * Plakáterdő helyett virágzó fák, zöldellő dísznövények hirdessék, hogy március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén új Magyarország születik. En­(Folytatás az 1. oldalról.) mítva, hogy a történelmileg tulajdon­képpen egy tőről fakadó németek és franciák, valaha a maihoz hasonló barátságra cserélik fel „ősellenség” mivoltukat. A vasfüggönnyel kettéosztott Európában azonban az eszmei ran­got is tartalmazó kontinensnevet na­gyon sokáig csak annak nyugati fele sajátította ki magának. A vasfüggöny lebontása Magyarországon kezdő­dött és ennek egy áttört szakaszán volt az emlékezetes Páneurópa-pik- nik is, mely máig itthon alig sejtett mértékben változtatta meg a hazánk­ról nyugaton alkotott képet. Ezt a té­makört egyaránt érintette előadásá­ban Lord Henry Plumba, Siegbert Al­ber, dr. Szentágothai János és a leg­ismertebb szereplő, dr. Habsburg Ottó. Magyarország hivatott a híd szerepét játszani a kontinens két ré­sze között. Dr. Habsburg Ottó ha­zánkról szólva előszeretettel hasz­nálta a többes szám első személyt, ami nagyon rokonszenves ugyan, de történelmileg nem egészen hiteles. Családjának az az ága, melyből ő származik, még csak érintőlegesen se vallotta soha magyarnak magát. Ilyesmire gondolhatott ő maga is ak­kor, amikor elhárította a torz köztár- saságielnök-jelölti ötletet. Egy olyan országban, melyben az apja éppen a máig létező környező utódállamok fenyegetésének hatására nem ve­hette át a hatalmat, az ahhoz egyéb­ként is ragaszkodó Horthy altenger- nagytól. A Páneurópa Unió szellemisége keresztény, ami Euróba-szerte is­mert vezetőjének mély vallásosságát tudomásul véve, természetes. A várt­nál kisebb tömegeket vonzó 'buda­pesti kongresszusnak volt ilyen von­zása, amikor a vasárnapi vitára csak az MDF, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazda- párt vezetőit hívták meg, ami válasz­tások előtt aligha előnytelen szá­mukra. Az aznap délelőtti szentmisét az elődjénél lényegesen többet sze­replő Mayer Mihály pécsi püspök mondta az egyetemi templomban. A kongresszusnak azonban mindez csak tört és nem legfontosabb része volt. Ezt zárszavában dr. Habsburg Ottó, aki nemcsak az Unió nemzet­közi elnöke, hanem az Európa Parla­ment Magyar Delegációjának elnöke is, abban rögzítette, hogy mindez csak a kezdet. Hazánk a legjobb úton van a teljes jogú Európa Parla­ment tagság felé és az EGK-hoz való csatlakozás sincs a jövő holdas tá­borában. ORDAS IVÁN nek megvalósítása érdekében a Magyar Demokrata Fórum a választásokra fel­használható pénzösszeg egy részéből csemetefákat és dísznövényeket vásárol s azokat ingyen bocsátja a lakosság ren­delkezésére. Igények az alábbi címeken jelenthetők be: Szekszárd 7102 Pf. 514. Bezerédj u. 22. Telefon: 74-16-921, Paks 7031 Pf. 94. Szentháromság tér 5. Telefon: 75-10-787, Bonyhád 7151 Pf. 68., Tolna 7130 Pf. 16., Dombóvár 7201 Pf. 39., Sióagárd 7171 Pf. 3., Hőgyész 7191 Pf. 17., Tamási 7091 Pf. 65., Nagydorog 7044 Pf. 65. A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezeteinek vezetőinél közvetlenül is bejelenthetők az igények. Magyar Demokrata Fórum Tolna Megyei Választási Irodája * • A Kereszténydemokrata Néppárt Ta­mási Szervezete szeretettel értesíti a var- sádi lakosokat, hogy a körzet országgyű­lési képviselőjelöltje dr. Tóth László, 1990. március 16-án, 16 órakor a varsádi elöljáróság tanácstermében bemutatko­zó nagygyűlést tart. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete

Next

/
Thumbnails
Contents