Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

1990. február 5. 2 NÉPÚJSÁG Hálaadó megemlékezés a BS-ben (Folytatás az 1. oldalról.) sorai a színpadon is megelevenedtek, amikor Tőkés László és a film riportere, Chrudinák Alajos egymást átölelve köszöntötték a jelen­lévőket, valamint a magyar és a román tv-ké- szülékek előtt ülő nézőket. „Isten hozott Magyarországon! - Magam is igyekeztem” - hangzott el az üdvözlés, amelyet a jelenlévők felállva, szűnni nem aka­ró tapssal fogadtak. A Romániában a legutób­bi időkben is számos műsort forgatott Chrudi­nák Alajos a magyar nemzet nevében köszön­tötte a 24 év után ismét Magyarország földjére lépett lelkipásztort, aki - mint mondta - a for­radalom gyújtószikrája volt. Elismeréssel szólt Temesvár bátor népéről azért, hogy kirobban­tották a forradalmat a szabad, demokratikus Romániáért, az erdélyi magyarság jogaiért, az anyaországért, egész Európáért. Rámutatott: a magyar nép számos akadályt leküzdve, de megemlékezett az aradi vértanúkról, s ezentúl meghajtja fejét Temesvár, Bukarest, Kolozs­vár, Nagyszeben és a többi hősi város mmár- tirjai előtt is. Tőkés László elöljáróban arról szólt, hogy mig a térségben már mindenütt győzedelmes­kedett a forradalom, a megújulás ügye, orszá­gában nem történt semmi. Maga a román nép sem remélte, hogy ily megrázóan, ám forradal­mian földjén is bekövetkezik a változás. A ha­tárok nem jelentettek akadályt, a közös euró­pai megújulás elhatott Románia földjére is, s az ország magyarsága együtt örvendhet a ro­mán nemzettel - hangsúlyozta, hozzátéve: Európa támogatása, szolidaritása, a magyar nép önzetlen lelkesedése segítette népeink megbékélésének beteljesedését. Ezt követően kulturális műsor következett, amelyben neves magyar és román művészek léptek fel. E program részeként került sor a hálaadásra, amelyen a mintegy kéthetes jó- szolgálati körúton levő Tőkés László először magyarul, majd románul szólt a jelenlévőkhöz. Utalva a gála címére hangsúlyozta: a feltáma­dás is - földi értelemben - a mostani változást jelenti, azt az utat, amelyen a nemzetek eljut­hatnak a megújuláshoz, a megbékéléshez. Az a tény, hogy a rendezvénynek sportcsarnok adott otthont, s nem templomban tartották, jelzi: a megbékélés nem csupán a bibliai frazeológia, a teológusok zárt körére szű­külő tanítás, hanem televízión, országhatá­rokon keresztül, a nyelvek választófalain átha­tó ügy, amely jelképévé válhat az összekap­csolódásnak. A továbbiakban szólt arról is, hogy nemcsak a nemzetek között feszülnek problémák, hanem az országokon belüli pár­tok között is harcok dúlnak. A romániai eseményekre visszatérve rá­mutatott: sok vér folyt Romániában, de nem hiába. Megkezdődött a falak lebontása, amit tovább kell folytatni, mert ezek bizalmatlan­ságból, félelemből, hallgatásból épültek évti­zedeken keresztül ember és ember között. Tő­kés László végezetül kijelentette: „örömünne­pet tarthattunk ma itt, legyőzve az ellenséges­kedés tébolyító erőit, lebontva mindazt, ami megterhelte viszonyainkat. A feladat most egységre jutni, a határokon át kinyújtani egy­más felé kezünket: megszeretni a románok­nak a magyarokat, s a magyaroknak a romá­nokat.” A megemlékezés befejezéseként a műsor­ban részt vevők gyertyagyúj fással adóztak a mártírok emlékének. A jelenlévők pedig gyertyát helyeztek el a Budapest Sportcsar­nok oldalán ez alkalomra felállított kereszt kö­rül. * Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter szom­baton budapesti szálláshelyén felkereste a hazánkban tartózkodó Tőkés Lászlót és csa­ládját - tájékoztatta az MTI-t Keleti György ez­redes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. A magánjellegű találkozón elsősorban a romá­niai forradalom időszakában megvalósult ma­gyar-román katonai kapcsolatokról, illetve Tőkés László szerepéről esett szó. A temesvá­ri lelkész többek között tájékoztatta Kárpáti Ferencet arról: a magyar katonai vezetés ké­rése is hozzájárult ahhoz, hogy a nehéz na­pokban, s azóta is, messzemenő körültekin­téssel gondoskodtak róla, és óvták őt a román hadsereg tisztjei és katonái. Molnár János visszalép Molnár János, az V. számú válasz­tókerület képviselőjelöltje - annak ellenére, hogy közel ezren adták le rá javaslatukat a körzetben - meg­romlott egészségi állapota miatt - a jelöléstől visszalép. Mint az köztudott - felelőssé téve az elmúlt évtizedek hibáiért - nem választották meg a nagykónyi ter­melőszövetkezet elnökének. ,A termelőszövetkezet közgyűlése megbízta az ellenőrző bizottságot, hogy az elhangzott vádak alapján vizsgálja meg a volt elnök tevékeny­ségét. Ennek lezárásáig a Szocialis­ta Párt nem vállalhatja tovább koráb­bi jelöltjének támogatását. Míg a higgadt és tárgyilagos mér­legelés meg nem történik, addig csak kérdőjelek vannak. Milyen po­litikai érdekek mozognak a térség­ben, kinek az érdekét szolgálta, hogy éppen a választási időszak­ban „robbanjon a bomba” Nagykó- nyiban? Miért nem szóltak az embe­rek korábban, akik több titkos sza­vazáson is megválasztották Molnár Jánost? Mi az oka annak, hogy nem ő az egyetlen szocialista párti terme­lőszövetkezeti elnök, aki éppen eb­ben a minőségben nem kap bizal­mat a tagságtól. A vizsgálat lezárása után választ lehet adni arra a kérdésre is, hogy mindenért Molnár János, és csak ő- e a felelős? A történtek ellenére a Szocialista Párt helyi koordinációs tanácsa nem mond le új jelölt állítá­sáról. MSZP megyei irodája A Kereszténydemokrata Néppárt Tol­na Megyei Szervezete 1990. február 6- án, kedden 18 órakor Kakasdon a közsé­gi tanács nagytermében bemutatkozó és tagtoborzó nagygyűlést tart, melyre min­den érdeklődőt szeretettel várunk. Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete * Február 8-án tartja bemutatkozó elő­adását Tolnán a volt pártszékházban Benkő Zoltán, a szekszárdi választókerü­let MSZMP-képviselőjelöltje. * A szekszárdi választókerület MSZMP választási irodája a megyeszékhelyen a Rákóczi u. 85. szám alatt működik, ahol munkanaponként 14-17.30 között tart ügyeletet az MSZMP választási bizottsá­ga. Itt lehet leadni az ajánlócédulákat is Benkű Zoltánra. (MSZMP) * . A Magyar Demokrata Fórum 1990. február 6-án 18.30 órakor Medinán a művelődési házban bemutatkozó össze­jövetelt tart. Meghívott vendég dr. Ternák Gábor főorvos, a Magyar Demokrata Fó­rum Tolna megye, Szekszárd 1. számú választókerületének országgyűlési kép­viselőjelöltje, valamint Figler János refor­Közéleti hírek mátus lelkész, a Magyar Demokrata Fó­rum paksi 2. számú választókerületének képviselőjelöltje. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a Magyar Demokrata Fórum medinai csoportja. * Tamásiban megalakítottuk a helyi Fi- desz-csoportot. Ügyvivőnk: Kovács Sán­dor és Tusa Judit. Címünk: 7090 Tamási,. Bezerédj u. 15. A következő összejövete­lünket, mely egyben tagtoborzó gyű­lés is lesz, 1990. február 7-én, szerdán 18 órakor tartjuk a művelődési házban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Fidesz tamási csoportja * Fidesz alakulógyűlést tartunk Gyün­kön ma este 18 órakor a művelődési ház­ban. Minden érdeklődőt és szimpatizánst szeretettel várunk. Fidesz Tolna Megyei Szervezete * Egy állampárt relikviái. Az MSZMP ha­gyatékából. Csak egyetlen napig látható! Kiállíás nyílik a Babits Mihály művelődési központ kiállítótermében február 6-án 17 órakor. Megnyitja dr. Jánosi György, a Szocialista Párt képviselőjelöltje, az utol­só első titkár. * A Magyar Demokrata Fórum Tolna me­gyei szervezetei kérik a tisztelt választó- polgárokat, hogy az MDF jelöltjeire aján­lási szelvényeiket az alábbi helyeken ad­ják le: 1. sz. választókerületben dr. Ternák Gábor képviselőjelöltre Szekszárd, Bezerédj u. 22. 9-12 és 13-18 óra. 2. sz. v.k. Figler János képviselőjelöltre Paks, paksi MMK kedd 18-20 óra. 3. sz. v.k. Ohnmacht György képvise­lőjelöltre Bonyhád, Szabadság tér 1. (régi kö­zségháza) 9-18 óra. 4. sz. v.k. Horváth Lajos mérnök képvi­selőjelöltre Dombóvár, Arany János tér 28. (volt Zöldkereszt) naponta 16-19 óra. 5. sz. v.k. dr. Dávid Ibolya képviselője­löltre Tamási, Deák Ferenc u. 17-19 óra. Hőgyész, Kossuth tér 13.15.30-17.30 óra. Gyönk, Ady E. u. 64. Szakály, Rákóczi u. 265. Válasz Kapitány Ferencnek, a Független Kisgazdapárt megyei elnökének nyílt levelére Tisztelt Kapitány Úr! Termelőszövetkezetünk vezetőségével ismertettem az Ön nyílt levelét. A vezetőség megbízott azzal, hogy a közvélemény nyílt és az igazságot tartalmazó tájékoztatása érdekében vála­szoljak. Megvallom igen nagy dilemmában vagyok, amikor Önnek, mint a Független Kisgazdapárt elnökének kell úgy választ ad­nom, mint a falun és a mezőgazdaságból élők „képviselőjének”. Hogy Ön ebben a beosztásában „képviselő” lehessen elő­ször az elveikkel kellene, hogy hadakozzon, mert sajnos azok nem a ma mezőgazdaságból élők érdekeit képviselik. De ez Ön­nek és a pártjának az ügye, ezzel bővebben nem kívánok foglal­kozni, de szívesen állok elibe egy nyílt vitafórumnak, amikor a közvélemény előtt ezt megvitathatjuk. A nyílt levélében leírt „vádak” minden pontban tévesek, amit szövetkezetünkkel szemben megfogalmazott. Ezért felszólítom, hogy ezután felvetései szövetkezetünkkel kapcsolatban az „igazságot” tartalmazzák, mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk élni a jog adta lehetőségekkel. 1. A felsorolt épületek nem használatunkban, hanem tulajdo­nunkban vannak, azokat 1981-ben megvásároltuk. 2. A Miszla község közigazgatási területéhez tartozó terüle­tek (szántó, legelő, erdő) használatunkba megvásárlás útján került. Kivételt képez az a terület, amely a termelőszövetkeze­tünkbe átlépő tagok tulajdonában volt. Ezeknek a tagoknak vi­szont elismertük jogfolytonosságát. 3. Az, hogy engem, vagy szövetkezetünket falugyűlésre hívtak Miszlára nem igaz. Ugyanis a postát személyesen bontom és így tudom, hogy ilyen meghívó nem érkezett. A meghívó elmaradá­sáért nem is neheztelünk, mert több mint egy éve a községgel gazdasági kapcsolatban nem vagyunk. A belmajori épületek nagy részét, az egész legelő- és szántóterületet bérbe adtuk. 4. Az sem fedi a valóságot, hogy 500 hektár általunk használt földterület parlagon hever. Telefonon történt tájékoztatásomat Ön félreértette. Önt arról tájékoztattam, hogy a táblaszintű adaptáció és értékelés alapján 500 hektár szántóterületünk a mai felvásárlási árak és költségek alapján veszteséget termel. És ez így igaz. 5. Lehet, hogy a miszlaiak képviselőit Önön kívül senki sem hallgatta meg, de az ügyben illetékes termelőszövetkezetünket először 1990. január 24-én, majd írásban 1990. január 26-án keresték meg. Természetesen az Ön nyílt levele után. Ez nem furcsa Önnek? A felsoroltakat, felelősségem teljes tudatában és a termelő- szövetkezetünk vezetősége nevében tettem. Hajlandóak vagyunk a miszlai „újgazdákkal” tárgyalni. Ter­mészetesen a kölcsönös előnyök alapján. Az elmúlt 40 év tulajdoni sérelmeit nem vitatjuk. A tulajdoni sérelmek orvoslásának jogosságához szerintünk sem férhet kétség. De bárki ezt a ma mezőgazdaságból élők sérelmére kívánja rendezni, az legalább akkora bűnt követ el. Regöly, 1990. február 1. Tisztelettel: Szőke György regölyi Kaposvölgye Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke „Mi, munkások még itt vagyunk!” MSZMP: közösségi tulajdon - közösségi társadalom Interjú Thürmer Gyulával ,. (Folytatás az 1. oldalról) A jelenlevők közül ketten is - Zwack úr, az Unicumot gyártó vállalat egykori tulaj­donosa, illetve Király Béla, az 56-os nem­zetőrség parancsnoka - hangsúlyozták, hogy ma már kezdik magukat otthon érezni az országban. „Vajon ahol Zwack úr és Király Béla otthon van, ott vajon a munkások és a parasztember otthon van-e? - tette fel a kérdést Thürmer Gyula. Manapság szinte az összes párt a magántulajdon elsőségét vallja, s az állí­tólagosán ebből következő polgári jólétet ígéri, az osztrák vagy nyugatnémet szin­tet. „Én is szeretnék úgy élni, csakhogy kérdés, hogy ez bekövetkezhet-e?” S ebben az esetben nem ideológiákról van szó, hanem praktikus kérdésekről. Mint Thürmer Gyula kifejtette, nem hisz azok­nak, akik szerint két-három év alatt elér­hető lenne hazánkban ilyen változás. A fejlett tőkés országokban a munkanélkü­liség aránya megközelíti a tíz százalékot. Magyarországra átszámítva ez azt jelen­tené, hogy hozzávetőlegesen 300 ezer dolgozó kerülne az utcára. „Néhány százezer ember számára valóban elér­kezne a polgári jólét, viszont szemünk láttára jönne létre a milliók kiszolgáltatott osztálya.” Az MSZMP azzal sem ért egyet, hogy a jövő nagybirtok legyen, mivel „akié a tulajdon, azé a hatalom”. Mit java­sol, mit helyez előtérbe, tehát ebben a helyzetben az MSZMP? Ezt négy szóval lehetne összefoglalni: munkát, megélhe­tést, szabadságot és biztonságot. A párt­elnök kitért arra á* sokat hangoztatott vádra is, melynek értelmében a kommu­nisták tönretették volna az országot. - Szekszárdra Bonyhádról érkeztem - mondta. - Ebben a városban már jártam néhány évvel ezelőtt, s összehasonlítva az akkori helyzettel a mait, a fejlődés szembetűnő. A válság alatt lakótelepek épültek Bonyhádon. Az utakon jóval több autó látható, megváltozott, mégpedig előnyére ez a város. A rendezvény következő részében a megye egyes számú választási kerületé­nek az MSZMP által javasolt országgyű­lési képviselőjelöltje, Benkő Zoltán mű­szaki ellenőr mutatkozott be. „Azért vál­laltam ezt a megbízatást, mert hiszek abban, hogy van közösségi megoldás a mai válságos helyzetben” - jelentette ki Benkő Zoltán. A baloldal legyen büszke a baloldaliságára, visszautasítva azt az antikommunista hadjáratot, amely azt akarja, hogy ez az erő eltűnjön a hazai politikai palettáról. A választási gyűlés befejezéseként számos hozzászóló fejtette ki vélemé­nyét. Néhányan nehezményezték, hogy az MSZMP kevés alkalommal hallatja hangját. „Mi különbséget tudunk tenni a két rendszer között - mutatott rá egy idősebb felszólaló - s most éppen azok köpködnek bennünket, akik a mi pén­zünkön lettek doktorok. Pedig mi munká­sok, még itt vagyunk!” „Az apály után dagály következik” Viszonylag fiatalon, a harmincas évei­nek derekán lett Thürmer Gyula egy párt első számú vezetője, az MSZMP elnöke. Korrekt, higgadt és szélsőségektől men­tes hangvételével, kétségkívül kedvező hatást gyakorolt a gyűlés résztvevőire. Mégis, bevezetőjében kifogásokat emelt néhány személy, így Zwack úr ellen. Va­jon miért?- A példának nincs különösebb jelen­tősége, inkább az elvi oldala a fontos - válaszolt Thürmer Gyula. - Nem támo­gatjuk a magántőke általános bevonását, nem támogatjuk az általános privatizá­lást, a külföldnek történő teljes kiárusí­tást. Csak üdvözölhetjük, ha a külföldi honfitársaink segítik az ország boldogu-. lását. Az már viszont engem zavar, ami­kor ezt valaki meglehetősen kihívó, az embereket sértő módon teszi.- Az embereket ugyanakkor az is za­varja, amikor az MSZMP egykori kivált­ságosainak a sajtóban is megszellőzte­tett ügyeiről szerez tudomást...- Az MSZMP-nek azokban az időkben 600-700 ezer tagja volt. Ezek a pártta­gok nem okoztak botrányokat, nem dő­zsöltek. Néhány - talán több tucat - ve­zetője valóban visszaélt a helyzetével. Ezt a gyakorlatot mi határozottan elvetjük, ezeket a vezetőket elítéljük. Az új MSZMP ettől nemcsak, hogy elhatárolja magát, hanem egy olyan demokratikus szerve­zetet hozott létre, ami az ilyen lehetősé­geket eleve kizárja.- Ez az óriási tehertétel - az összes hi­ba az MSZMP nyakába varrásával - to­vábbra is nyomasztja ezt a pártot Ho­gyan kívánnak ez ellen küzdeni?- Érzelmi alapon nem lehet. Persze, az elmúlt negyven esztendőt úgy, ahogy van, kidobni sem. Az a párt, amelyik meg­tagadja a múltját, nem számíthat biztos jövőre sem. Tehát nem megtagadni kell általában a múltat, hanem az elkövetett hibákból tanulni. Ezt mi megtettük, ha nem is látványosan, de célravezetőén, új emberekkel és új vezetőkkel.- Az ismert négyes, Berecz, Grósz, Ri- bánszky, Púja korábban gyakori MSZMP szereplése nem hátráltató tényező?- A felsorolt négy személy különböző módon került a pártmozgalomba, a múl­tért viselt felelősségük is különböző mér­tékű. Nem ez a négyes határozza ftrieg az MSZMP-t, egyikük sem tagja a párt ügy­vezető titkárságának. Erről a kongresz- szus döntött, s ez számukra is tanul§ág lehet.- Fiataíon, de ugyanakkor talán mégis kissé megkésve lépett Thürmer Gyula a politikai porondra. Korábban nem sokat hallottunk önről...- Az elmúlt években a párt külkapcso- latainak a területén dolgoztam 1988 má- . jusától Grósz Károly külpolitikai tanács­adója voltam. Ami pedig a késést illeti, az­zal tökéletesen egyetértek. A korábbi MSZMP-vezetés legnagyobb hibájának azt tartom, hogy az ország, a párt sorsát befolyásoló kérdéseket viszonylag szűk körben tárgyalta meg, s hozott döntése­ket. Ugyanakkor a sokat hangoztatott ge­nerációváltás csak a szavakban létezett.- Thürmer Gyula hisz abban, hogy az MSZMP a jövőben ismét fontos ténye­zője lesz a hazai politikai életnek?- Az MSZMP talpra állt, eredményesen fejezte be XIV. kongresszusát, a párt szervezetileg és politikailag egységes. A baloldaliságnak ma átmeneti apálya van, az apály után azonban általában da­gály következik. Ma nagyon sokan, akik az elmúlt négy évtizedből csak a hibákra emlékeznek, azok holnap majd arra is emlékezni fognak, hogy voltak eszten­dők, amikor létbiztonság, törvényesség, ingyenes oktatás, térítésmentes orvosi ellátás jellemezte hazánkat. S ez ben-* nünket fog erősíteni. SZERI ÁRPÁD Fotó: KISPÁL MÁRIA A kép bal szélén Benkő Zoltán, mellette Thürmer Gyula és K. Balog János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents