Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

—r­. L • £7 . --£7 3 _I • TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • ..IBflMWMWM •-Jáa. XL. évfolyam, 48. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. február 26., HÉTFŐ Régi orosz zászlók, új jelszavak Rendbontás nélkül zajlottak le a moszkvai tüntetések A vártnál kevesebben mentek el Rendbontások nélkül, nyugodtan, az eredetileg tervezettnél azonban jóval ke­vesebb résztvevővel zajlottak le Moszk­vában a vasárnap óta kora délutáni meg­mozdulások. Alig néhány tízezer polgár volt jelen a nagygyűlések három helyszí­nén, miközben a három héttel ezelőtti moszkvai felvonuláson több százezren A szovjet vezetés nyilvánvaló szándé­kának megfelelően a moszkvaiak jó ré­sze otthon maradt, s nem ment ki az utcá­ra. Bár a napok óta folyó - és hivatalos helyről támogatott - intenzív tüntetéselle­nes kampány valószínűsítette a gyér részvételt a megmozdulásokon, a rend- fenntartó erők teljes készültségben vár­ták a vasárnapot. Jurij Afanaszjev reformpárti képviselő a pártvezetést és a kormányt ostorozó beszédével nyitotta meg a Moszkvai Vá­lasztók Egyesületének gyűlését a kül­ügyminisztérium előtti téren. A 30-40 ezer résztvevővel lezajlott megmozdulá­son ismertették a Demokratikus Oroszország elnevezésű választási tö- (Folytatás a 2. oldalon.) Egy hónap múlva: választások Egy hónap múlva lesznek Magyaror­szágon a képviselőválasztások. Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka tud arról, hogy március 25-én lesznek a választások. Azok aránya azonban, akik azt is tudják, hogy egyéni jelöltekre és pártlistára is kell szavazni, nem éri el az 50 százalékot. A szavazás módja valóban eltér az eddigi gyakorlattól. A választók ugyanis szavaza­taikat kétféle szavazólapon adhatják le. Az egyiken arról dönthetnek, hogy ki legyen az a személy, akit az egyéni választókerüle­tük országgyűlési képviselőjének kívánnak választani, a másikon pedig arról hogy me­lyik párt területi listájára adják voksukat A korábbi negatív szavazást (a nem kívánt je­lölt nevét ki kell húzni) felváltja a pozitív sza­vazás: ajelölt illetve a párt neve mellett lévő négyzetbe kell egy „plusz” jelet elhelyezni. Szavazni csak a szavazólapon szereplő je­löltre, illetve listára lehet, megjelölve azt a jelöltet illetőleg listát, akire, illetve amelyre a választópolgár a voksát adja. A pártok által állított listák zártak, tehát csak a lista egé­szére lehet szavazni. (Folytatás a 2. oldalon.) Mind több a keletnémet áttelepülő Az év elejétől számítva összesen 100 ezer keletnémet áttelepülő érkezett az NSZK-ba. Számuk csupán februárban 41 800 volt. Ezt vasárnap jelentették be hivatalosan a nyugatnémet fővárosban. NSZK-beli politikai tényezők a menekült- hullám változatlanságának okát a nem sok jóval kecsegtető NDK-beli gazdasági helyzetben, a reformok elmaradásában látják. A keletnémetek érkezésével azonban növekszenek az NSZK-ban is a belső fe­szültségek: a lakosságnak most már csak 22 százaléka fogadja szívesen az áttelepülőket. Tavaly ősszel a közvéle­ménykutatások szerint még a nyugatné­metek hatvan százaléka volt amellett, hogy minden NDK-ból érkező mene­kültet be kell fogadni. A korábbi hely­zethez képest azoknak a száma is immá­ron 71 százalékra emelkedett, akik sze­rint túlzott pénzbeni és egyéb kedvezmé­nyes juttatásban részesítik az NSZK-ban vettek részt. Bush a fegyverzet- korlátozásról A Szovjetunió George Bush amerikai elnök szerint tavaly sokkal lelkiismerete­sebben betartotta a fegyverzetkorlátozá­si egyezményeket, mint korábban bármi­kor, de most sem maradéktalanul. Min­denesetre - amint a kongresszus számá­ra készített pénteki jelentése mutatja - e téren is bátorító változást lát a szovjet po­litikában. A kedvező változást az elnök részint az amerikai politika állhatatosságára, ré­szint pedig a Szovjetunió nagyobb együttműködő készségére vezette visz- sza. Bush egyebek között utalt arra jelen­tésében, hogy tavaly mindkét nagyhata­lom eredményesen végrehajtotta a köze­pes hatótávolságú és a harcászati-had­műveleti rakéták leszereléséről 1987- ben kötött szerződés időarányos rendel­kezéseit. A Szovjetunió Bush szavai szerint me­netközben elismerte és helyrehozta egy technikai jellegű hibáját. Rehabilitációt, kártalanítást kérnek az elhurcoltak Rehabilitációjukat és kártalanításukat kérték a 45 évvel ezelőtt szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt magyaror­szági németek, illetve azok özvegyei, ár­vái. A Magyarországi Németek Szövetsé­gének szombaton, a Néprajzi Múzeum­ban tartott tanácskozásán Hambuch Gé­za, a szövetség főtitkára bevezető elő­adásában hangsúlyozta, ki kell mondani: a magyarországi német származásúak, német nevűek elhurcolása kegyetlen po­litika köváfkezménye, szervezett népir­tás, megbosszulás, az alapvető emberi jogokat sértő kollektiv büntetés volt. Ezeknek az embereknek a rehabilitása és elfogadható anyagi kártalanítása fon­tos és szükséges. Zielbauer György, a történelemtudo­mány kanditátusa a deportálás körülmé­nyeiről és a jogsérelmet szenvedettek re­habilitációjáról szóló tájékoztatójában el­mondta: a német származású munkaké­pes személyeket szigorúan titkos szovjet katonai parancs és a magyar kormny, valamint az orosz katonai hatóságok megállapodása alapján hurcolták el. Tör­ténelmi tényekre hivatkozva cáfolta azt a véleményt, hogy az Ideiglenes Kormány tiltakozott a Szövetséges Ellenőrző Bi­zottságnál a német származásúak el­hurcolása miatt. Az internáltak érdekei­nek védelme és képviselete sürgős fela­dat, teljesítését a Magyarországi Néme­tek Szövetsége vállalta, a politikai pártok és tömörülések azonban nem karolják fel megfelelően a törvénytelenül internáltak ügyét. A maguk erejére vannak utalva, a német nyelvterület országaitól remél­hetnek erkölcsi segítséget - hangoztatta. A vitában felszólalók felidézték elhur­colásuk körülményeit, a szovjet munka­táborokban elszenvedett megpróbálta­tásaikat. Keserűen panaszolták, hogy többségüket rövid ideig tartó betakarítási munkákra mozgósították, s csak kévé­süknek mondták meg, hogy a Szovjet­unióba, évekig tartó kényszermunkára szállítják őket. Az elhurcoltak egynegye- de-harmada nem tért vissza. A hazatér­teknek csaknem a fele a munkatáborok­ban szerzett betegségek miatt csak köny- nyű fizikai munkát vállalhatott, sokan nem érték meg a nyugdíjas kort sem. Négy évtized eltelte után az állami szer­vek napirendre tűzték a jogsérelmet szenvedettek rehabilitálását. Az Ország- gyűlés tavaly októberi határozatát azon­ban az érintettek csak részben fogadják el. (Folytatás a 2. oldalon.) Belgrádban is megjelent az „Új osztály” A belgrádi Narodna Knjiga kiadónál megjelent szerbhorvát nyelven Milovan Gyilasz író és hajdani kommunista politi­kus „Új osztály” című könyve, amely „a kommunista rendszer elemzése” alcímet viseli. Gyilasz 1955 és 1957 között irta meg átfogó tanulmányát, amely a nyugati or­szágokban annak idején rövid egymás­utánban többször is megjelent, de Ju­goszláviában csak titokban terjesztették. Szerzőjét a belgrádi bíróság ezért hétévi börtönre ítélte. A „Találkozások Sztálinnal” című Gyi- lasz-kötet három héttel ezelőtt - 35 éves késéssel - került a jugoszláviai olvasók kezébe. Dugózás - parafadugóval Biobornak - kispalackozó Az elmúlt év őszén kezdték el a borok palackozását az NSZK-beli Clemens kézi palackozóval, a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban. Azért vásárolták meg 450 ezer forintért ezt a berendezést, mert a kombinátban , nincs palackozó, s az itt termelt bioborok, valamint muzeális borok palackozá­sára kiválóan alkalmas. A bioborok megrendelői egyébként ragaszkodnak is ahhoz, hogy a nagy, óránként 2-10 ezer kapacitású palackozóba ne kerülje­nek az értékes borok. A napokban angol exportra készítik a zweigeltet, de küldik Hollandiába, Belgiumba, kisebb tételben az NSZK-ba, Svájcba, a hollandiai szervezet által ellenőrzött különleges, vegyszer nélküli bioborokat. A leányka, a kékfran­kos, és a zweigelt 55 hektáron terem Görögszóban és Bátaszéken. Az eddig el­telt öt hónap alatt 34 ezer palack bort készítettek el a Clemens kézi palackozó segítségével.- d - Fotó: kpm Palackba kerül a zweigelt Iliescu a Vasgárdát vádolja Nincs fasiszta veszély, de... Kizárt dolog, hogy Romániában fasisz­ta erők kerekedjenek felül, de kétségte­len, hogy vannak olyan szélsőjobboldali csoportok, amelyek a legnagyobb ellen­zéki párt cinkosságára számítva meg­próbálják destabilizálni a helyzetet. Ezt Gelu Voican Voiculescu román minisz­terelnök-helyettes mondta a francia hír- ügynökségnek adott nyilatkozatában. Voican azután nyilatkozott, hogy Ion Iliescu elnök az egykori, szélsőségesen jobboldali Vasgárda tagjait vádolta a múlt heti bukaresti zavargások szításával. (Folytatás a 2. oldalon.) Kivándorlás, betelepítés - Budapesten keresztül Másként is tiltakoznak az arabok? Négy arab ország - Irak, Egyiptom, Jordánia és Észak-Jemen - államfői felhívással fordultak a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetéséhez, hogy állítsák le a Szovjet­unióból kivándorló zsidóság betelepítését a megszállt arab-palesztin területekre. Az Arab Együttműködési Tanács (AET) hétvégi ammani csúcstalálkozóján fogadták el e felhívást, mely hangoztatja, hogy „a nemzetközi jog, az emberi jogok, valamint a pa­lesztin nemzeti jogok súlyos megsértéseként” értékelik e megindult folyamatot, ami „fenyegetés az egész arab nemzettel szemben és a közel-keleti konfliktus átfogó, tár­gyalásos rendezését akadályozza meg”. A négy államfő szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok különleges felelősséggel bír e kérdésben, és ezért kérik fel őket „e bevándorlás leállítására”. Az utóbbi két hónapban az egyiptomi sajtóban - és gyakorlatilag a térség arab új­ságjaiban is - naponta jelennek meg a belepitéssel foglalkozó, az élesen elítélő cik­kek, melyekben mind gyakrabban szerepel, hogy a Szovjetunióból Izraelbe irányuló tömeges vándorlás egyik fő tranzitútja Budapest és eszköze a magyar nemzeti légitár­saság. A sajtóban, politikai gyűléseken és mecsetekben is elhangzó bírálatokon túl hallhatók szélsőséges.hangok is, melyek a tiltakozás más formáját is kilátásba he­lyezik. Címkeragasztás Kollektív büntetés, bosszú volt...

Next

/
Thumbnails
Contents