Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-26 / 48. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. február 26. Rehabilitációt, kártalanítást kérnek az elhurcoltak (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanácsnak az 500 forintos nyugdíjkiegészitésre vonatkozó rendeleté ugyanis az anyagi jóvátételből kizárta mindazokat, akiknek a szovjet munkatáborokban eltöltött idejét beszámították a munkaidejükbe. Tüdős Sándor, a Belügyminisztérium osztályvezetője a panaszokra válaszolva elmondta: indokoltan kifogásolják azt a jogszabályt, amely nem teszi lehetővé, hogy kártérítésben részesítsék többek között az elhurcolt özvegyét, vagy a Szovjetunióban született gyermekét. Éppen ezért felülvizsgálják ezeket a jogszabályokat. Szükséges, hogy a jogsérelmet szenvedett minden személy kárté- ritésben részesüljön. A tanácskozáson elfogadott állásfoglalásban - amelyet a Minisztertanácsnak, az Országgyűlésnek, a Belügyminisztériumnak és a Külügyminisztériumnak küldenek el - rögzítették: szükséges, hogy az Országgyűlés mondja ki a magyarországi németek elhurcolása súlyosan sértette az emberi jogokat, igazságtalan volt. Fejezze ki részvétét az elhunytak hozzátartozóinak és együttérzését a még élőkkel. Tegyen meg mindent azért, hogy az érintettek, illetve azok özvegyei, árvái az elszenvedett kár arányában az ország lehetőségei szerint anyagi jóvátételben, ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a magyar állampolgárok, akik hasonló jogtalanság miatt szenvedtek. Minden elhurcolt kapja meg a havi 500 forintot - függetlenül attól,, hogyvalamilyen járandóságban részes -, az is, aki nem rendelkezik saját, vagy özvegyi nyugdíjjal. Az elhurcolásban eltöltött idő arányában minden igényjogosult, vagy ha az elhalálozott, törvényes örököse részesüljön egyszeri anyagi kártalanításban. (MTI) Mongólia: gyors menet a demokrácia felé Eltűntek a Sztálin-szobrok Mongóliában, ahol alig több mint fél évvel ezelőtt a közbiztonsági miniszter magabiztosan közölte, hogy az országban nem léteznek alternatív szervezetek, nem elképzelhetetlen, hogy néhány hónap múlva az ellenzéki pártok vezetői alakítanak kormányt. A mongolok, akik immár a nagy hóditó rehabilitása után ismét szabadon nevezhetik magukat Dzsingisz kán unokáinak, meglepően gyorsan menetelnek a demokrácia felé: egy év alatt egyebek között elérték, hogy eltűntek a Sztálin ucták, Sztálin terek és Sztálin-szobrok. Február 17-én megalakult az első ellenzéki párt, a Mongol Demokrata Párt (MDP). Alakuló kongresszusukon az „il tódnak” keresztelt hivatalos mongol átalakítási politikánál sokkal tovább mentek: azzal vádolták a mongol vezetőket, hogy hatalmas adósságba verték az országot, s ezért a társadalom a burjánzó államapparátus rabszolgájává vált. A kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párt PB lemondását, a többpártrendszer hivatalos elismerését és szabad választásokat, továbbá piac- gazdaságot követeltek. Néhány nap múlva egy másik ellenzéki szervezet a Mongol Szociáldemokrata Mozgalom (MSZM) is bejelentette megalakulását. Az MSZM a jelenlegi politikai rendszer felszámolását, a Nagy Népi Hu- rál (parlament) feloszlatását tűzte ki céljául. A mongol vezetők Dzsambin Batmönh államfővel az élen, megpróbálják kézben tartani az eseményeket, s a szovjet és kínai megoldási módozatok közül az elsőt választva, maguk is a társadalom demokratizálásáért szállnak síkra. A pártvezetői posztot is betöltő Batmönh legutóbbi televíziós beszédében beismerte: túl lassú a politikai átalakítás folyamata, s párbeszédet ajánlott az ellenzéki szervezeteknek. Eközben az ellenzéki szervezetek által hevesen támadott ulánbátori vezetés enyhíteni szándékozik külföldi elszigeteltségén: a hét elején 1921 -aszocialis- ta forradalom győzelme - óta először látogat el a mongol miniszterelnök egy jelentős tőkés országba. Dumágin Szod- nom kedden kezdődő tokiói tárgyalásain elsősorban a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről lesz szó. Megfigyelők szerint a természeti kincsekben gazdag ország gyümölcsöző kapcsolatokat építhet a gazdag, de nyersanyagban szűkölködő Japánnal. Moszkva szemmel láthatóan zöld utat engedett a mongol nyitásnak. Ezzel szemben Kína, ahol többmilliós mongol kisebbség él, meglehetős idegességgel figyeli Ulánbátor „szárnybontogatását”. A mongol ellenzék azonban szemmel láthatóan nem ért egyet a reformok irányával, vagy legalábbis veszélyesen lassúnak tartja a változások ütemét. Nem nehéz megjósolni: a felvonulások és tüntetések folytatódnak, s még néhány hónapnak el kell telnie, hogy pontosan tisztázódjanak az erőviszonyok. A Mongol Demokratikus Szövetség és az utódjaként működő és már hatvanezer tagot tömörítő MDP azonban példát mutathatnak több kelet-európai ország ellenzéki szervezetének: az eddigi négy jelentős rendezvény, bár lenne miért hevesebben is hangot adni az érzelmeknek, mindenféle rendzavarás nélkül zajlott le. Az ellenzéki szervezetek egyik vezetője így magyarázta az elégedetlenkedők nyugalmát: „Nem leszünk olyanok, mint a kutyák, hogy mindennap az utcára menjünk.” NÉMETH ANDRÁS Rendbontás nélkül zajlottak le a moszkvai tüntetések (Folytatás az 1. oldalról.) mörülés oroszországi parlamenti képviselőjelöltjeinek névsorát (Az oroszországi föderáció Legfelsőbb Tanácsába március 4-én választják a képviselőket s a tüntetések a választási kampány utolsó nagy állomását jelentik.) Afanaszjev tehetetlenséggel vádolta a kormányt amely mindeddig semmiféle eredményt nem tudott felmutatni a gazdaságban és a lakosság ellátásának javításában. Az elmúlt napok tüntetésellenes kampánya kapcsán úgy vélekedett, hogy a vezetés a demokratikus mozgalom megerősödésétől, az ezt jelző február 4-i, több százezres tüntetéstől megrettenve próbált nyomást gyakorolni a lakosságra. A tömeg fehér-piros-kék - forradalom előtti - orosz nemzetiszinü zászlókkal, valamint különféle transzparensekkel vonult át a Zubovszkij térre, ahol a Gorkij park mellett megtartott gyűlés résztvevőivel egyesültek. Az így mintegy 100 ezer főre duzzadt tömeg előtt több népi küldött és parlamenti képviselő mondott beszédet egyöntetűen a peresztrojka meggyorsítását radikálisabb változásokat követelve, szomorú képet festve az ország állampolgárainak sanyarú életkörülményeiről, szociális helyzetéről. (Jurij Afanaszjev szerint a moszkvai nagygyűlésen félmillióan vettek részt míg belügyi és moszkvai sajtóforrások ennél sokkal szerényebb részvételről tájékoztattak.) A moszvkai nagygyűlés transzparensei egyébként egyebek között Gorbacsov lemondását, Ligacsov nyugdíjaztatását követelték. Más feliratok Gdlján és Ivanov mellett, illetve ellen foglaltak állást Figyelemre méltó, hogy több plakáton is a kommunisták nélküli tanácsok megválasztását követelték, s előfordult a „Kommunizmust csak a kommunistáknak" jelszó is. Másutt viszont „El a kezekkel Lenintől” volt felírva a transzparensre, s a kis csoport szónokai a munkáshatalom megszilárdítását a szócséplő képviselők visszahívását szorgalmazták. Az alkotmány 6. cikkelye eltörlésének követelése, a Pamjaty betiltásának szorgalmazása ugyancsak több helyütt feltűnt a tömegben, és egymás mellett békésen megfértek az elnöki hatalom kérdésében egymásnak szögesen ellentmondó transzparensek is. A tömegben feltűntek az ukrán népfront sárga-kék zászlajai is, de a vasárnapi megmozdulásból valószinűleg a Baltikumból érkezett fiatalok húzták a legnagyobb hasznot: három rubelért árultak egy-egy rigai vagy tal- linni reformpárti kiadványt Miközben a Zubovszkij téren folyt a reformpárti megmozdulás, a külügyminisztérium előtt néhány tucatnyi résztvevővel egy konzervatívabb, nacionalistább gyűlés zajlott, rendbontásra azonban itt sem került sor. A vasárnapi moszkvai gyűlés békésen, incidensek nélkül zajlott le, a százezresre duzzadt tömeg békésen szétoszlott A moszkvai rendőr-főkapitány közlése szerint olyannyira nyugalom volt Moszkvában, hogy a gyűlés ideje alatt a főváros más pontjain sem volt „rendkívüli esemény”. Elhunyt Sandro Pertini Kilencvennégy éves korában Rómában vasárnapra virradóra elhunyt Sandro Pertini volt olasz köztársasági elnök. Otthonában, álmában érte a halál. Már néhány hete gyengélkedett; február elején lakásában elesett, fejét beütötte és agyvérzést kapott. A szocialista párti politikus 1978-ban, 81 éves korában lett elnök, Olaszország II. világháború utáni legnagyobb válsága idején. Tiszteletre méltó politikai pályájával, erkölcsi tisztaságával, közvetlen stílusával óriási népszerűségre tett szert. 1985-ben csupán idős korára való tekintettel nem lett másodszor is elnök. Neofasiszta ~ akció Wroclawban Megsérült egy afrikai diák, amikor szombaton a lengyelországi Wroclawban neofasiszták és bőrfejűek támadtak rá arra a mintegy 200 afrikai diákra, aki Nelson Mandela, a fekete bőrű polgárjogi aktivista kiszabadulását ünnepelte. A lengyel televízió közlése szerint a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia, hogy megfékezze a horogkeresztes zászlókat lobogtató, botokkal, ütlegekkel felszerelkezett, fajgyűlöletet szító, jelszavakat skandáló huligánokat. Egy hónap múlva: választások (Folytatás az 1. oldalról.) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapja az érvényes szavazatoknak több mint a felét feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha nem szavaznak ennyien, vagy, ha egyik jelölt sem kapta meg az ötven százalékot akkor második fordulóra kerül sor. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott. Az új parlamentnek összesen 386 tagja lesz, 176 képviselőt egyéni, 152-t pedig a megyei, fővárosi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan ösz- szesített szavazatok alapján a pártok további 58 mandátumot töltenek be. Március 25-én a szavazás reggel 6 órától 18 óráig tart. A szavazatszámláló bizottság elrendelheti, hogy 20 óráig tartsanak nyitva a szavazókörök. A választások előzetes eredményét a szavazás befejezését követő 24 órán belül hozzák nyilvánosságra, de a televízió várhatóan nonstop műsort sugároz a szavazókörök bezárását követően. Az Országos Választási Bizottság közleménye Az Országos Választási Bizottságnál a jogszabályi előírásoknak megfelelően 1990. február 23-án 24 óráig, a lehetséges utolsó időpontig tizenkét párt jelentette be . jelöltjeit az országos listán. Ezek a következők: Agrárszövetség, Ratal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Hazafias Választási Koalíció, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége, Vállalkozód Pártja. Az Országos Választási Bizottság megkezdte az országos listák jelöltjeinek nyilvántartásba vételét, és legkésőbb február 28-áig közzéteszi a jelöltek névsorát. Iliescu a Vasgárdát vádolja (Folytatás az 1. oldalról.) Voicant magát is bántalmazták a tüntetők. A miniszterelnök-helyettes szerint a legnagyobb úgynevezett ellenzéki erő, a Nemzeti Keresztény Parasztpárt - érdek- azonosságból - a jelek szerint próbál kapcsolatot keresni olyan szélsőjobboldali elemekkel, akik az egykoron Anto- nescu diktatúráját, majd később, a 40-es évek elején, a nácikat támogató fasiszta szervezet, a Vasgárda „szellemiségéből” merítenek ihletet. Ezek közé sorolta a „forradalmi ifjúság szervezetét”, amelynek erőszakos, brutális módszerei a Vasgárdát idézik. Erre utalnak azok az uszító hangú, gyakran antiszemita jellegű röpiratok is, amelyeket elkoboztak a múlt vasárnapi tüntetés résztvevőitől. Voican emlékeztetett arra is, hogy a héten Bacauban fellépett egy magát nyíltan fasisztának, a Vasgárda örökösének nevező szervezet, amely programjául „mindere baloldali erő” likvidálását tűzte ki. A Valóság című romániai hetilap szombaton megjelent száma élesen bírálja Petre Roman miniszterelnököt párizsi kijelentéseiért. „A francia fővárosban adott mellbeverő nyilatkozata ugyanis a nemrégiben még hivatalos állampolitikai rangra emelt magyarellenesség zord évszakát idézte emlékezetünkbe s szavaiból mintha a nacionalizmus szele áradt volna, hogy lefagyassza a forradalom forró napjaiban oly reménytkeltően kirügyező román-magyar megbékélés zsenge hajtásait” - írja a lap. A továbbiakban ezeket szögezi le: „Miniszterelnökünk nacionalista nyomásnak nevezte a hetven éven át elnyomott romániai magyar kisebbség ama jogos követelését, hogy állítsák vissza a diktatúra esztendeiben erőszakosan elromá- nosított magyar iskolákat, líceumokat. Mi több, ez alkalommal büszkén vallotta, hogy nem engedtek a román és magyar tannyelvű iskolák különválasztására vonatkozó kéréseknek. Petre Roman úr ugyanis nem helyesli az Erdély-szerte, de Bukarestben is komoly feszültségeket okozó iskolaügy megoldásának tannyelvek alapján történő erőltetését. A diplomácia árnyalt szóhasználatáról köznyelvre fordítva, mindez annyit tesz: ellenzi a magyar iskolák visszaállítását. Megdöbbentő kijelentése, miszerint az oktatásban a tannyelv nem lényeges szempont, alighanem majd forradalmasítja világszerte a tanügyi tevékenységet.” A magyar honvédség történelmi hagyományai Egy honvédtiszt gondolatai viseltek, addig mi az államfőket fogadó díszzászlóaljat sem tudjuk felöltöztetni magyaros ruhába. Pedig évekkel ezelőtt e fontos kérdés megoldására több ten/ is készült, de megvalósítása gazdasági okok miatt elmaradt. A hadsereg részére tervezett egyenruháink mintadarabjai európai viszonylatban a nemzeti jellegükben, a korszerűségben és kényelmességben, nem utolsó sorban minőségben is meg- állták a helyüket. Sajnos e téren mind a társadalomnak, mind a hadseregnek mélyreható önkritikát kell gyakorolni. Tarthatatlan az is, hogy a tisztikarnak 1989-90-ben a munkahelyére - kiemelten a fővárosban - civil ruhában ajánlatos bejárni, hogy az utcán felelőtlen személyek részéről a durva sértegetést, megaláztatást - nem egy esetben a tettlegességet - elkerüljék. Hogy a hivatásos és sorállomány nyilvános helyen, nemzeti jelleget tükröző egyenruhában jelenjen meg, az állam vezetésének kiemelt politikai kérdésként kellene kezelni, csakúgy mint más európai államokban. A haderőt pedig szervezetében, harci felkészültségében, technikai ellátottságában, egyéni felszereltségében a kor magas szintű követelményének szintjére kell emelni. Az Országgyűlés a kormányon keresztül biztosítson a Magyar Honvédség működéséhez olyan költségvetést, hogy mindenkor megállja a helyét világviszonylatban is. A tájékoztatás kiszélesítésével és hitelességével nyerje meg a közvéleményt a honvédelem ügyének, mélyítse el a hadsereg iránti bizalmat. A hadsereg pedig legyen hazafias és érzelmi nevelője a magyar fiataloknak, akik büszkén vállalják a haza fegyveres védelmét. ERDŐS LÁSZLÓ ezredes A demokratikus Magyarország megteremtéséhez, a politikai, gazdasági, társadalmi megújuláshoz elengedhetetlenül szükséges széles történelmi alapokon nyugvó nemzettudat kialakítása. A függetlenség biztosítékának pedig elengedhetetlen eszköze egy korszerű, a nép szeretetét és teljes bizalmát élvező hadsereg. 1848-ban, az Ausztriától való elszakadás idején követelményként fogalmazódott meg az alkotmányozó nemzetgyűlés, független kormány, a nemzeti őrsereg megszervezése. Ma Európához való felzárkózásunkkor, nemzeti függetlenségünk új alapokra helyezésekor kétség nem férhet a hadsereg szükségességéhez. A társadalmi kibontakozással együtt meg kell újítani honvédelmünket is. A magyarság ezeréves egyetemes történelmébe, azt megillető helyre kell visz- szahelyezni hadseregünket és az 1848- as honvédhadsereg után újra Magyar Honvédségnek kell nevezni. A142 évvel ezelőtti elnevezést - ellenérzés nélkül - minden magyar elfogadja és végre törvényesítené mind a társadalomban, mind a hadseregben meglévő ez irányú igényeket és megszüntetné a mai kettős megnevezés használatát. A cél érdekében, hogy a nemzet magáénak vallja és bízzon benne, az alkotmány által deklarált pártsemlegességet kell biztosítani a véderő részére. A Magyar Honvédség bármilyen célú alkalmazásáról csak is kizárólag az országgyűlés dönthessen - a főparancsnokon - a köztársasági elnökön keresztül. Csakúgy, mint állami szinten, vissza kell állítani ősi történelmi jelképeit, jelvényeit, nemzeti jelleget tükröző demonstrációit, disz- és társasági ruháit. A Szentkorona, amely 1000 éves államiságunk, függetlenségünk, a nemzet és nemzetiségek összetartásának jelképe és nem a királyságé, elválaszthatatlan a magyarságtudattól. A nemzeti büszkeség és a történelmi tudat növelése érdekében kiemelkedő - elsősorban távoli múltban - e honnak dicsőséget szerzett katona hazafiak - Hunyadi Jánostól az aradi vértanúkig bezárólag - nevét kellene adományozni egységeknek és magasabbegységek- nek. Európában ebben is lemaradtunk. Míg Franciaország egyik élvonalbeli ejtőernyős ezrede - II. Rákóczi Ferenc kapitányának és követének, aki később a francia király marsallja - gróf Bercsényi László nevét viseli és iránta érzett tiszteletből a forradalom évfordulóján egy zászlóalj magyar huszáregyenruha vonul fel, addig a mai hadseregnek még nemzetiszínű egyenruhája sincs. Annak ellenére, hogy a Rákóczi-sza- badságharc befejezésétől az I. világháború első évéig az európai hadseregek lovasságai magyar zsinóros dolmányt, aranysújtásos mentét, toliforgós csákót
