Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-03 / 29. szám

• TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • 1 -r~-~,TMnrrfflt1'-, ' '•* ---■ --mmml ;■ • ■ . ..men amammsamm^íl ___ X L évfolyam, 29. szám ÄRA: 5,30 Ft 1990. február 3., SZOMBAT Szocreál Nagykónyi 1990. Miért hallgatott több mint két évtizeden keresztül Nagykónyi, Értény, Koppány- szántó egyébként szókimondásáról hí­res népe? Hogyan lehet megfélemlíteni az embereket, milyen módszereket alkal­mazott Molnár János, a téesz volt elnöke azok elhallgattatására és eltávolítására, akik viselt dolgait nem nézték jó szem­mel. A „Harcmodor” című film főszerep­lője, jó néhány tévéfilm riportalanya, szá­mos furcsa történet kulcsfigurája, a falu első embere a tisztségválasztó közgyűlé­sen még a jelölőlistára sem került fel. Egyetlen egy ember nem akadt a 284 téesztag között, aki legalább két jó szót szólt volna Molnár János mellett. D. Var­ga Márta riportja lapunk 5. oldalán olvas­ható. Ülést tartott a megyei tanács Elfogadták a „krízisköltségvetést” _.__jy............. .......................—.........................V._.............._ ---- _ _ —---- ^-- _ V ita a szekszárdi középiskoláról és a tengelici oktatási központról Be-besütött a nap csütörtökön délelőtt a szekszárdi régi vármegyeháza patinás nagytermébe, ahol a megyei tanács isko­láztatásról, nevelésről-oktatásról és szű- kebb pátriánk tanácsainak idei költség- vetéséről tárgyalt. A gyertyaszentelőt napfény az időjárás, a költségvetési elő­terjesztés pedig az előttünk álló hetek, hónapok szigorodását jelzi. Tamás Ádám elnöki köszöntője nem­csak a testületnek, hanem a pártok, szer­vezetek képviselőinek, az érdeklődő ál­lampolgároknak is szólt. Bejelentette, hogy Bajnok Sándor, Báta megyei ta­nácstagja lemondott megbízatásáról. A végrehajtó bizottság fontosabb dönté­seiről szóló írásos előterjesztés egyik pontjához az SZDSZ képviselője, Ágner László fűzött megjegyzést. Tiltakozott, mert az MSZMP-vagyon elszámolása nem a népszavazás eredménye szerint történt, s mert az MSZP igényli bizonyos eszközök visszatartását. Tamás Ádám el­mondta, hogy az észrevétel és a megyei vb véleménye találkoznak, szerintük is a teljes vagyonnal kell elszámolni. Ezt kö­vetően került sor „A nagy létszámú kor­osztályok alap- és középfokú iskolázta­tására és kollégiumi elhelyezésére készí­tett intézkedési tervek időarányos teljesí­tése, az alap- és középfokú intézmény- hálózat fejlesztési koncepciója” című előterjesztés tárgyalására. Ezt részletei­ben nem tudjuk ismertetni, ezért néhány általánosabb megállapítást idézünk. Nyilvánvaló, hogy a címben szereplő „nagy létszámú” jelző csak mint a szaki­rodalomban általánosan használt termi­nológia állja meg a helyét, és iskolarend­szerünk, iskolahálózatunk jelen állapotát jellemzi, de nem demográfiai minősítés. Már a tervezés szakaszában is érvénye­sült a szükségmegoldások keresésének ösztönzése. A későbbi költségvetési vál­tozások ezt kényszerré tették. A korábbi­nál nagyobb létszámú korosztály közép­fokú iskolai fogadására valós alternativa volt a minőségi fejlesztés mellőzése. Ezt nem vállalták, tehát ha a mai zsúfoltságot nézzük, ezt is figyelembe kell venni. A témához többen is hozzászóltak. El­sőként Görcsös János (Parasztszövet­ség) azt kérdezte az előterjesztő Póla Ká­roly osztályvezetőtől, hogy szükséges-e 280 gyerek mellé 24 pedagógus, mint ahogy például Öcsényben tapasztalha­tó. Mindjárt azt is hozzátette, szerinte a pedagógusok javát jobban meg kellene fizetni, a többit meg a termelésben foglal­koztatni. Ágner László a piacgazdaság megkövetelte szemléletet hiányolta az előterjesztésből. Nyerges Tibor (MDF) többek között elmondta, hogy mai okta­tási rendszerünkben az óvodán kívül nincs sikerágazat. A decentralizálás mel­lett érvelt. Ö is, mások is érintették a Szekszárdra tervezett 16 tantermes kö­zépiskola ügyét. A vita e napirend kereté­ben bontakozott ki, a szavazásra a költ­ségvetésnél került sor, ugyanis a tervezet szerint erre a célra a megyeszékhely 25 milliós támogatást kapott volna. Nyerges Tibor megfontolásra ajánlotta, hogy ve­gyék figyelembe a megyei tanácsnak a (Folytatás a 2. oldalon.) Nem döntött a kormány saját fizetéséről Csaknem egy tucat téma került a Minisztertanács elé a testü­let pénteki ülésén. A kormány tanácskozásán elhangzottakról a délutáni órákban Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A terítékre került témacsoportok közül kiemelte a dereguláció a közigazgatásban címet viselő előterjesztést. Ezt a kérdést nyolc tárca előterjesztésében tárgyalta meg a Minisztertanács, amely mintegy tizenegy törvény és négy tör­vényerejű rendelet áttekintéséről, egyszerűsítéséről kapott ily módon jelentést. Az intézkedési csomagterv lényege, hogy a jogszabály-korrekciók csökkentik az államigazgatás terheit, erősítik a tanácsok önkormányzati jellegét, mérséklik a közpon­ti beavatkozást Az egyéb napirendi pontok között a Minisztertanács elé került a vezető állami tisztségviselők munkadijáról szóló előterjesztés. Ezt az előterjesztést a kormány tagjai egyöntetűen, meglehető­sen éles hangnemben elutasították. Úgy vélték ugyanis, hogy amikor az ország ilyen rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, és az életszínvonal-csökkenés tízezreket sújt, elfogadha­tatlan, hogy a kormány saját bérezéséről, a bérek emeléséről döntsön. így aztán megmaradtak az eddigi fizetések, eszerint a minisz­terelnök fizetése bruttó 97 500 forint, nettó 47 979 forint, az ál­lamminiszter és a miniszterelnök-helyettes fizetése bruttó 78 000 forint, nettó 40179 forint. A miniszterek nettó 34 979 fo­rintot kapnak. Ófalun nem épülhet atomtemető A miniszter elutasította a PAV felülvizsgálati kérelmét Ófalun egyelőre nem épülhet nukleá- rishulladék-temető, mert a szociális és egészségügyi miniszter elutasította a Paksi Atomerőmű Vállalat ez ügyben be­nyújtott felülvizsgálati kérelmét A terve­zett atomtemető úgynevezett létesítési engedélyének megadását az állami köz­egészségügyi-járványügyi főfelügyelő 1989. június 5-én kelt határozatában már megtagadta. Az atomerőmű vezérigaz­gatója ennek felülvizsgálatát kérelmezte a Minisztertanácsnak címzett beadvá­nyában, az illetékes miniszter azonban most ezt is elutasította - megerősítve a főfelügyelő korábbi határozatát. Mint ismeretes, az ófalui atomtemető­vel kapcsolatos szakmai viták egyebek között a kiszemelt terület közelében talál­ható források, vízfolyások körül éleződ­tek ki. A nukleárishulladék-temető meg­építését szakmai alapon ellenző függet­len szakértői testület egyik fö kifogása a források szabványban előírtnál köze­lebbi fekvése volt. A szabvány szerint ugyanis a végleges hulladéktárolónak a vízforrásoktól és felszíni vizektől lega­lább 500 méterre kell lennie. A miniszteri határozat indoklása kifejti, hogy mindad­dig, amíg e szabvány hatályos, a létesíté­si engedély megadásának jogi feltétele az előírásoktól való eltérés engedélyez­tetése. Az utóbbi engedélyt azonban a Paksi Atomerőmű Vállalat nem szerezte be, mert a Magyar Tudományos Akadé­mia alkalmi bizottságának jelentését te­kintette mérvadónak, amely a szabvány felszíni vizekre, illetve vízforrásokra vo­natkozó megfogalmazását felületesnek tartotta, s a távolság kikötését az ivóvíz- nyerésre szolgáló vízforrások esetében ítélte célszerűnek. Az akadémiai bizottság megállapítása azonban nem helyezheti hatályon kívül a szabvány előírását, mert arra csak a szabványt kibocsátó államigazgatási szerv jogosult. Rágalmazó kampány a román sajtóban Héra Gyula nyilatkozata A román nyelvű sajtóban félrevezető és rágalmazó kampány kezdődött. A megjelent írások szerzői védelmére kel­nek a diktatúra évei alatt tervszerűen ki­épített, a nemzetiségi, kisebbségi okta­tást felszámoló s ugyanakkor a román nemzetre nézve is kártékony struktúrá­nak. Erre hívta fel a figyelmet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ideigle­nes intézőbizottsága abban a nyilatko­zatban, amelyet pénteken tett közzé. A tiltakozó nyilatkozat kifejezésre jut­tatja, hogy a szövetség fenntartja a jogot arra, hogy az alaptalan rágalmakra a nyilvánosság előtt válaszoljon, mivel „az egyéni és kollektív kisebbségi jogok gya­korlása nem képezheti alku tárgyát”. A dokumentum leszögezi: a szövetség igényt tart arra, hogy a romániai magyar­ságot érintő kérdésekben „tudta és be­leegyezése nélkül” ne hozzanak határo- (Folytatás a 2. oldalon.) Üj licencre lenne szükség Őt év haladék a keretegységeknek A hazai piacon kívül az NDK és Cseh­szlovákia a legnagyobb felhasználója azoknak a telefonközpontokhoz szüksé­ges keretegységeknek, amelyek a BHG 4. számú szekszárdi gyárában készül­nek. Tavaly 1900 AR típusú terméket szereltek össze az egymást kiegészítő csarnokokban: a darabonként hozzáve­tőlegesen 200 ezer forint értékű keret­egység a svéd Eriksson cég technikája, mindazonáltal nem a legmodernebb. Az 1969-ből származó elektromechanikus rendszer nem igazán rúg labdába a je­lenleg nyugaton használatos elektroni­kus, digitális rendszerhez képest, ám a jelenlegi KGST-piacon mégis meghatá­rozónak számít. Az itt gyártott telefonköz­pont-tartozékoknak gyakorlatilag még öt évig van jövőjük, mivel a posta távlati fej­lesztési terveiben ez a típus. 1995-ig ka­pott bizonyos szerepet. Ez többek között azt jelenti, hogy az összeszerelt mennyi­ség évről évre csökkeni fog, a BHG il­letékesei viszont a csúcstechnika im­portját szabályozó COCOM-lista szigo­rának enyhülésében bíznak. Ez esetben lenne remény a számunkra legújabb li- cencek megvásárlására, s ebből adó­dóan a nemzetközi szint megközelítésé­re. A BHG ilyen irányú törekvései egyéb­ként az alközpontok esetében már siker­rel jártak, s már évek óta valami hasonlót kívánnak elérni a főközpontok vonatko­zásában is. Persze, önmagában a licenc­vásárlás sem lehet tökéletes megoldás, hiszen a további működtetéshez megfe­lelő mikroelektronikai háttér szükséges. Ennek kiépítése pedig - annyi máshoz hasonlóan - még ugyancsak várat ma­gára... - szá - kpm ­Megkérdeztük Mi lesz a pártszékházzal? Hív Miután a megyei tanács testületé olyan elöntést hozott, hogy a volt megyei MSZMP- székház a Szekszárdi Városi Tanács kezelé­sébe kerüljön, felmerül a kérdés, hogy a városi tanács miképpen szándékozik hasznosítani az épületet. Erről kérdeztük Kovács János ta­nácselnököt, aki elmondta, a döntés után még meg kell várni a pártvagyonnal foglalkozó kormánybizottság visszaigazolását, amely e hónap vége felé várható. Ezután rendelkezhet valóban a tanács az épülettel. Természetesen a tanácstestület dolga lesz megvitatni és el­dönteni a székház további sorsát, de logikus­nak látszik a régi gyakorlat folytatása, vagyis a helyiségek bérbe adása, tekintve, hogy már eddig is számos cég és vállalkozó vette igény­be az épületet és végzett kisebb-nagyobb beruházást, átalakítást. Ezek kitelepítése nyil­ván nem jöhet szóba. A tanács igazgatási osztálya és titkársága gyűjti egyébként az újabb igényeket, amelyek már most meghaladják a rendelkezésre álló helyiségek számát. Helyet kell majd biztosíta­ni a cégbíróságnak, a közigazgatási bíróság­nak, de pártok és vállalkozók is jelentkeztek szép számban. Felvetődött az oktatási célú közvetett hasz­nosítás lehetősége is. Ez az épület ugyan nem alkalmas iskolának, de megoldás lehet az, ha találunk'olyan szervezetet, amely hajlandó lenne a pártszékházba költözni és ezzel fel­szabadulhatna egy oktatási célokra jobban használható épület. Kisszerelvények beállítása Galvanizálásra váró részegységek- áa -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents