Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám

2C^PÜJSÁG 1990. január 12. Egy kényszerházasság késői hatásai (Folytatás az 1. oldalról.) Óhatatlanul fel kell vetődni a kérdés­nek, hogy Gelencsér Istvánnak és azok­nak, akik szorgalmazzák a visszacsato­lást, mi a véleménye a helyi tanácsi veze­tésről. Nos, a tanácselnök asszonyt min­denki korrekt, becsületes embernek tart­ja, aki bár a szomszéd községben lakik, a szűkös anyagiakat egyenlően osztja. A titkárt idegennek tartják, mondják, hogy alig ismer 20 embert a községben, mégis kapott a megyei tanácstól Kiváló Dolgozó kitüntetést. Vajon kit kérdeztek meg? Pozsgai Tibor is a megyeszékhely és a község közti távolságban látja az alapve­tő gondot. Panaszolja, hogy feleségének a 70 kilométerre lévő Szekszárdra kell mennie gépkocsivezetői vizsgát tenni, amikor Kaposvár csak 27 kilométerre van. Az attalaiak nem akarnak a Somogy megyei szomszédos Csornához sem tar­tozni, csak a megyéhez, mert akik ott dol­goznak, ott vásárolnak, ezt jobban érzik.- Nekem az a jó, ami a falunak jó - mondja Buda Józsefné doktor, a községi közös tanács elnök asszonya - és eszem ágában sincs befolyásolni a végső dön­tést. De azt igen alaposan át kell fontolni, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a visszacsatolás. Példákat sorol. Igaz, hogy Szekszárd messzebb van, de lényegesen több azoknak az ügyeknek a száma, amiket Dombóváron intézhetnek. Itt van például az egészségügyi alapellá­táshoz tartozó terhesgondozás, a külön­böző laborvizsgálatok, a gyermekszak­rendelés, a fogorvosi ellátás. Dombóvá­ron van a földhivatal, a személyi igazol­vánnyal kapcsolatos ügyintézés, a bíró­ság, ahol a hagyatéki ügyeket rendezik a gépkocsi átírás és még számtalan más szolgáltatás is, ami távolabbra kerülne, ha mindezekért Kaposvárra kellene utaz­ni. A fiatalok már egyre többen kötődnek Dombóvárhoz, hisz sokan ott dolgoznak. Az iparosok állítják, hogy jobb a Tolna megyei érdekképviselet, mint Somogy­bán volt, minden szerdán intézhetik adóügyeiket, áfa-visszaigényléseiket Dombóváron. Kevesen tudják, hogy a ve­zetékes gáz csak Nagyberekig jön majd, Attalába, Kapospulába bevezetni nem gazdaságos, mert nincs nagy fogyasztó közület, így hosszú a megtérülés. Igaz, hogy vannak új ABC-k a szomszédos somogyi községekben, ám azok lénye­gesen nagyobb létszámúak, mint Attala.- Nincs kialakult álláspontom - mond­ja az elnök asszony. - És ez nem a fele­lősség alóli kibúvás. Minden azon múlik majd, hogy az önkormányzati törvény mit tesz majd lehetővé. Amíg nincs élő jog­szabály, lehetetlen megalapozott véle­ményt formálni, de egy biztos: a falu ér­deke az alapvető és nem a személyeké. Tiszteletreméltó álláspont, mint ami­lyen tiszteletreméltó az a mód is, ahogy a Somogyország-pártiak szervezik akció­jukat. Nyíltan, minden intrika és áskáló- dástól mentesen. A faluért. MOLNÁR ISTVÁN Zavargások Lenkoránban Zavargások voltak Lenkorán azerbajdzsáni városban. A TASZSZ jelentéséből nem derül ki, milyen jellegű és méretű zavargásokról volt szó, voltak-e súlyos összecsapások, áldozatok. A szovjet hírügy­nökség csupán annyit közölt, hogy csütörtökön reggel hat órakor a Kaszpi-tenger partján, a köztársa­ság déli, az iráni határhoz közeli részén fekvő városban az Azerbajdzsáni Népfront helyi képviselői kö­rülzárták a tanácsi és igazságügyi épületeket. Belügyi botrány megyei utórezgései „Nem hallgattunk le telefonokat” Interjú Eigner György ezredessel A bomba már korábban robbant, de utórezgései máig nem ültek el, sőt, sokak véleménye szerint csak ezután kezdődik az igazi leleplezések időszaka. Az olvasó már bizonyára ki is talál­ta, hogy az előbbi bevezető mondat a nemrég napvilágra ke­rült belügyminisztériumi botrányra vonatkozik. Ennek a kínos eseménynek megyénkben is jól érezhető a hatása. Eigner György ezredes, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság állam­biztonsági helyettese elmondta, hogy a történtek a helyi sze­mélyi állományt is nagyon nehéz helyzetbe hozták. . *- Amikor egy ilyen botrány kirobban, azt óhatatlanul megérzi az is, aki abban egyáltalán nem részes - mutatott rá Eigner György. - Mi egy egységes állambiztonsági szolgálatot képe­zünk, s ha valamelyik részlegünk hibázik, az kihat az egész szol­gálatra. Igyekeztem megnyugtatni a nálunk dolgozó embereket, sajnos nem nagy sikerrel. Az állambiztonsági szolgálat ellenes hangulat alól nem tudtuk magunkat kivonni. Az állomány nem attól fél, hogy belekeveredik valamilyen hasonló botrányba: sokkal inkább attól, hogy a megromlott légkör következtében többen kénytelenek lesznek állást változtatni.- Örömmel hallom, hogy önöknek nem kell hasonló botránytól tartaniuk, ám ezzel együtt az állambiztonsági szolgálat munkájá­ról, megyei vonatkozásban is, vajmi keveset tudunk...- Tevékenységünk alapja egy 1975-ös minisztertanácsi ren­delet. Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy ezt a rendeletet az akkori pártállam alkotta. Ebből követke­zően az állambiztonsági szolgálat munkájáról egy titkos jogsza­bály rendelkezik, ami alapján meghatározzák azt, hogy mikor mit tehetünk, mikor mit vagyunk kötelesek tenni. Ezek a szabá­lyok mára vitathatatlanul elavulttá váltak, az élet és a társadalom úgy elment ezek mellett, mint a gyorsvonat.- A változtatás elsősorban a módszerek, avagy a társadalmi el­lenőrzés vonatkozásában lenne indokolt?- A módszerek nem nagyon változnak, hiszen a titkosszolgálat az mindig titkosszolgálati módszerekkel fog dolgozni. Ez a nevéből adódik. A nyitottság, a publikusság az, ami jelenleg hiányzik.- Miként jellemezné a Belügyminisztérium állambiztonsági szolgálata és a megyei rendőr-főkapitányság hasonló jellegű szervezetének a kapcsolatát?- Nagyon szoros, napi munkakapcsolatban vagyunk egy­mással. Éppen ezért nagyon nehéz most a helyzetünk. Ám sze­retném a közvéleményt tájékoztatni: nekünk nem kell tartani olyan esetektől, amilyenek a fővárosban bekövetkeztek. Ne­künk nem kell tartani attól, hogy valamelyik párt képviselője megvádol bennünket a levéltitok megsértésével. Nem hallgat­tunk le telefonokat és nem tartottunk megfigyelés alatt szerve­zeteket és személyeket. Nincsenek személyi dossziéink sem. Mi már 1985-től kezdődően, tehát a pártkezdemények létrejötte óta azokkal szemben sem jártunk al, akik a szocialista állam­rend ellen léptek fel. Nem alkalmaztunk retorziókat azok ellen . sem, akik az akkori törvények ellenére szervezkedésben vettek részt. Nem hívtuk be a főkapitányságra, nem figyelmeztettük őket, hogy a Btk. alapján tiltott a tevékenységük.- De azért az kétségtelen, hogy különböző jelentések befutot­tak önökhöz, amiket feldolgoztak és értékeltek...- Arról természetesen tudomást szereztünk, hogy hol, mikor, mi­lyen szervezet alakul. Egy időben ezekről a szervezetekről adtunk tájékoztatást a központi szervünknek, annak a bizonyos 3/3-as csoportfőnökségnek. Az elmúlt év elejétől ez is megszűnt. Pallagi Ferenc miniszterhelyettesünk, akit most sokan kritizálnak, tájékoz­tatott bennünket, hogy ezek a szervezetek a politika partnerei, s en­nek megfelelően kell velük a jó viszonyt kialakítani. Fiadd áruljam el: ha mi jelen vagyunk, az csak azért van, hogy a pártok nyilvános rendezvényeit senki ne zavarhassa meg. Az ellenzék október 23-i kopjafa avatása előtt is csak abban merült ki a tevékenységünk, hogy tájékozódtunk az eseményt esetlegesen megzavarni szán­dékozók személyéről. Kár lenne persze tagadni a meglévő infor­mációs rendszerünk létét, de még egyszer mondom: nem áll szán­dékunkban semmiféle terhelő adat gyűjtése.- Az ellenzéki pártok - vagy azok egy része - mára tüntetést szerveztek a megyei-rendőrfőkapitányság épülete előtt. Mi erről a véleménye?- Van egy gondom, amit szeretnék megosztani az olvasókkal. Mégpedig az, hogy az állambiztonsági szolgálatot nem lehet így minősíteni, mint ahogyan most minősitik. Az állambiztonsági ‘ szolgálat nem csak a belső biztonsági szolgálatból áll. Én egyetértek azzal, hogy a belső biztonsági szolgálatra ráfér a megújulás. De azt túlzásnak tartom, hogy az egész állambizton­sági szolgálatot el kell tüntetni. Itt van egy hírszerzés, van egy kémelhárítás, van egy katonai elhárítás. Azért, mert-egy belső elhárítás, amely egy kisebb részét képezi az egész szolgálat­nak, hibát követett el, még nem kell az egész szolgálatot végér­vényesen elmarasztalni. - szeri ­Szekszárdnak új testvérvárosa lesz? Célba ért a lakossági küldemény A fogvacogtató időben nem volt köny- nyű dolga annak a küldöttségnek sem, amely megyénk lakosságának újabb se­gélyszállítmányát kísérte Romániába. Mint ahogy Savanya Gézánétól, a Vörös- kereszt Tolna megyei titkárától megtud­tuk, a segítségnyújtásban lezárult a sür­gősségi szakasz - ennek jegyében min­denféle készítményből konkrét igények alapján pontosan annyit szállítanak, amennyire szükség van. Jól példázza ezt Takács István, a tolnai Vízépítő GMK dol­gozójának az esete: ő már az előző útja alkalmával felmérte egy kórházban, hogy miben szenvedik a legnagyobb hiányt. A gazdasági munkaközösség által össze­gyűjtött pénzből orvosi műszereket vásá­roltak, amit szintén a vasárnap induló szállítmánnyal küldtek el Sepsiszent- györgyre. A kovásznai megyeszékhely volt a vég­Kenyérkörkép (Folytatás az 1. oldalról.) Jelentősen visszaesett a péksütemé­nyek forgalma is, úgy látszik, meggon­dolják a vásárlók, hogy adjanak-e 1,70- et a bizony sokszor aprócska zsömléért, kifliért. A decsiek ígérték, hogy a jövőben szállítanak majd olcsó és jó minőségű barna kenyeret is az üzletekbe. A városközponti 50-es Népbolt-üzlet vezetőhelyettese, Florváth Antalné sze­rint náluk a vásárolt kenyérfélék összeté­célja a Szekszárd Város Tanácsa külde­ményének is amely háromszázezer forint értékű mosó- és tisztálkodószert, vala­mint élelmiszert tartalmazott. A Rába ka­mion rakománya pedig aTelgelic, Duna- szentgyörgy, Gyönk, Miszla, Udvari és Bölcske lakosságának adakozókészsé­géről tanúskodott. A tengelici református egyházközösség szintén gyűjtést szer­vezett, melynek eredményét két sze­mélygépkocsival vitték Kézdivásárhely- re. Ezen kívül egy holland kamion is csat-' lakozott Pakson a konvojhoz, amely a Kelet-európai Misszió küldeményét szál­lította. Természetesen egy cseppet sem elhanyagolható körülményt is meg kell említeni: a küldemény kedden sértetle­nül meg is érkezett a címzettekhez. A szállítmányt elkísérte dr. Palkó Lász­ló, aki Szekszárd Város Tanácsa testvér- városi kapcsolatfelvételre irányuló szán­tele nem változott, általában csökkent a mennyiség, szintúgy a péksüteményeké is. A kalácsfélék iránti kereslet is alapo­san megcsappant. Örvendetes viszont, hogy a sütőüzemek észrevehetően job­ban törődnek az áru minőségével, sőt az­zal is, hogy a jó minőségű termék ne menjen tönkre szállítás közben. Most dé­lután is szállítanak zsömlét, bízva abban, hogy a friss, meleg, illatozó áru vásárlás­ra csábítja az embereket. Tamásiban is megfelelő a választék, amit Szabó Jánosné a Zrínyi utcai ABC vezetője és Bán Józsefné a Szabadság dékát tolmácsolta a sepsiszentgyör- gyieknek, majd részletes listával tért ha­za. Flogy mit is tartalmaz a lista, erről így nyilatkozik:- Óriási szükség lenne Kovászna me­gyében például műszaki cikkekre, a fű­tés vezérlésére és ellenőrzésére alkal­mas alkatrészekre, színháztechnikai be­rendezésekre, ezen kívül magyar anya­nyelvű szakkönyvekben is hiányt szen­vednek. A helyi vezetésnek átadtam a vá­rosi tanácsunk szándéknyilatkozatát, amit örömmel fogadtak, de konkrétum­ban még nem egyeztünk meg. Egyéb­ként szinte alig maradtak régi vezetők a helyi tanácsban, az új vezetésben főleg pedagógusok és újságírók dolgoznak. Talán a küldöttség kezdeményezésére adott válaszként is felfoghatjuk, hogy vá­rosunknak elküldték ajándékba Péter János Erdélyi táj című festményét. utcai élelmiszerüzlet vezetőhelyettese egybehangzóan erősített meg. A tamási sütőüzem is igyekszik terme­lésével és szállításával jobban alkalmaz­kodni az igényekhez, amelyek sajnos 30-. 40 százalékkal visszaestek az áremelé­sek óta. Szabó József, a Tolna Megyei Sütőipa­ri Vállalat igazgatója szerint, ha a megyé­ben valahol ellátási vagy választéki prob­léma jelentkezik, annak kizárólag az üz­letvezetők az okozói, mert a vállalat min­den megrendelést ki tud elégíteni. Az üz­letek 22 féle kenyérből válogathatnak és e lehetőségeket mindenkivel közölték. A vállalat azonban sehova sem szállíthat mást vagy többet, mint amit a boltok megrendelnek. Sajnos, vannak olyan üzletek, amelyek péntekre egyáltalán nem rendeltek ke­nyeret, mert a kereslet visszaesése miatt nyakukon maradt az előző napi mennyi­ség jó része. A magasabb árak termé­szetes következménye a keresletcsök­kenés, ráadásul az üzletekben most szinte lehetetlen pontosan felmérni a kö­vetkező napi igényt. A vállalat minden­esetre alkalmazkodik a kereslet változá­saihoz, az olcsóbb és drágább sütő­ipari termékekből egyaránt garantálják az üzletek ellátását.- áa - Fotó: - rz ­Földtörvény, erkölcsi bizonyítvány, vagyonügynökség (Folytatás az 1. oldalról.) formációt. Szólt az előkészítés körülmé­nyeiről, bemutatta a két törvény helyét a tulajdonreformban. Példákat sorolta ma­gántulajdon szélsőséges modelljeiről. Flangsúlyozta, hogy e két törvény az ál­lam tulajdonosi jogainak megerősítését szolgálja. Beszélt a Nemzeti Vagyonügy­nökség szervezetéről, feladatáról. Dr. Mészáros István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Földvé­delmi és Földértékelési Osztályának a vezetője a földtörvény módosításának szükségességét összegezte. Az idevo­natkozó első rendelkezés az állami tulaj­donban lévő termőföldekre is kiterjeszti a vagyonvédelmi jogszabályok rendel­kezéseit. Ez egyben szigorítást is jelent a termőföld védelménél. A módosítás úgy rendelkezik, hogy egymillió forintos ér­tékhatár fölött a Nemzeti Vagyonügynök­ség engedélye szükséges minden szer­ződéshez, ha a termőföldet elidegenítik. A termelőszövetkezeti közös használat­bán lévő földekre is kiterjeszti a vagyon­védelmi jogszabályokat, szigorítja az ér­tékesítés szabályait. A közgyűlés minősített többségének, vagyis kétharmados résznek a hozzájá­rulása szükséges a földeladáshoz, vagy gazdasági társulása való belépéshez, vi­telhez. A másik rendelkezés megszünteti a szövetkezeteknél a megváltás intézmé­nyét, a földtörvényben hatályon kívül he­lyezi a megváltásra vonatkozó rendelke­zéseket. A következő rendelkezés egy formai jogszabályt szüntet meg, ami elő­vásárlási jogot biztosított a természetvé­delmi hatóságnak a védelem alatt álló földeken. A hatóság ezzel a jogával nem élt, nincs pénze ilyen célú földvásárlásra. Pataky Kálmán, a Belügyminisztérium képviseletében az erkölcsi bizonyítvány egyszerűsítését szolgáló javaslatot is­mertette a Tolna megyei képviselőcso­port előtt. Dr. Florváth Lajos a parlament jelen lé­vő alelnöke az elköszönök üdvözletét tol­mácsolva a soron következő országgyű­lés legfontosabb teendőihez kérte a tol­nai képviselők megértő támogatását. A négy nap alatt több mint tíz törvényjavas­lat és több önálló indítvány megtárgyalá­sát kell elvégezni. Tizenkilenc elmaradt interpelláció is választván Ajanuári országgyűlésen eh­hez még további kérdések szület­nek minden bizonnyal, amelyekre talán csak az új parlament adhat megoldást. dkj Nemzetiségi politikánk tapasztalatai (Folytatás az 1. oldalról.) Gondok és eredmények egyaránt szó­ba kerültek, ez utóbbi jóval nagyobb számban, mint az előbbiek. Gondolván, hogy a vitában felvetődött kérdések a té­mával összefüggő leginkább aktuális momentumbkat tükrözik, belőlük idé­zünk. Fekete Olga, a Művelődési Minisz­térium főmunkatársa elmondta, hogy ná­luk már egységesen kezelik a cigánysá­got, mint etnikai csoportot és a nemzeti­ségeket. Tamás Ádám megyei tanácsel­nök összefoglalójában utalt rá, hogy a következő tanácsi ciklusban cigányügyi koordinációs bizottság helyett célszerű lesz nemzetiségi bizottságot alakítani. Rohn Mátyás elmondta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a helységnévtáblák szövegére, mert például Györkönyben is olyan német elnevezés került a faluszél­re, ahogy soha nem hívták a helységet. Ugyancsak ő vetette fel, hogy tapasztala­tai szerint a mostani népszámlálás során a nemzetiségre, anyanyelvre vonatkozó kérdésekre adott válaszok nem a valósá­got tükrözik. Ugyanezt támasztotta alá a nagymányoki Penczel Dániel, aki arra utalt, hogy még mindig tapasztalható a félelem a német nemzetiség részéről, egy esetleges későbbi számonkéréstől. Vida Jánosné, aki a nemzetiségi szövetséget képviselte, elmondta, hogy megítélésük szerint erősödik a németség identitástu­data. A végrehajtó bizottság állást foglalt az 1990. évi tanácsi költségvetési tervvel kapcsolatban. Ezt most nem részletez­zük, hiszen a téma még szerepelni fog mind a vb, mind a tanács ülésén. Tamás Ádám tájékoztatta a testületet a Románia lakosságának nyújtott támoga­tásról. Elmondta, hogy megyénkből 41 teherautónyi szállítmány jutott el a szom­szédos országba, a Vöröskereszt szám­lájára 1,3 millió forintot fizettek be. (A me­gyei tanács 1989. évi pénzmaradványá­ból 300 000 forintot utaltak át.) Flatározott a végrehajtó bizottság a megyei tanács rendkívüli ülésének ösz- szehívásáról is. Erre január 22-én kerül sor, napirendjére pedig az egyéni körze­tek választási bizottságainak megválasz­tását javasolják. Kenyérmustra. Ennyi pénzért csak szép, friss kenyeret veszünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents