Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám

1990. január 12. Képújság 3 Választások előtt • ___ P arancs­kampányok alkonya Átéltük immár Kelet-Európa-szer- te a parancskampányok alkonyát. Felmondták a szolgálatot a szavazó­gépek. De azért nem árt odafigyelni azok­ra az emberekre, akik életük túlnyo­mó részében - önhibájukon kívül - e kampányok passzív elősegitői vol­tak, a megfélemlítés, a tájékozatlan­ság tette őket az egypárti hatalom eszközeivé. És bizony sokan van­nak. Öreg nénikék, fejkendőben, idős bácsikák, reszkető léptekkel. Láttuk őket a népszavazás alkalmával beti­pegni a szavazókörzetekbe. Nem ér­tették, miről van szó, mert felfogóké­pességük akkor kezdett csökkenni, amikor a gondolat szabadsága szárnyra kapott. Számukra a válasz­tás lehetősége korántsem biztos, hogy azt jelenti, mint a szellemileg aktív, cselekvőképességük teljében lévő polgártársaiknak. Ök átélték valaha a politikai ha- zardírozás korszakát is, amely hatá­rokat taszigált ide-oda az öreg kon­tinensen, amely emlékeztet egyfajta rulettre, amin el lehet játszani egy or­szág, vagy akár fél Európa több évti­zedes jövőjét. El lehetett. Reméljük: soha többé nem lehet. Ne felejtsük el: rövidesen kiderül a népszámlálás eredményeképpen, hogy több vagy kevesebb egyne­gyednél a lakosság összességében a gyermekek száma, akik még nem szavazóképesek. Rövidesen kide­rül, mennyire népes az öregek tábo­ra. Az ugyan igaz, hogy ők már aktí­van nem fognak beleszólni a politi­kába. De választani fognak. Ajózanság nevében kérdem: sza­bad lesz-e esetleg visszaélni a tájé­kozatlanságukkal? DOMOKOS ESZTER A belügyminiszter kitűzte a választási határnapokat (Folytatás az 1. oldalról.) A választási szervekkel összefüggően a rendelet rögzíti: az egyéni választókerületi választási bizottságok tagjait - az or­szággyűlési képviselői egyéni választókerületek megállapítá­sáról hozott minisztertanácsi döntést követően - haladéktala­nul meg kell választani. A pártok és a független jelöltek február 23- ig bejelentik, hogy kit delegálnak a választási szervekbe. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a helyi tanácsok február 23-ig választják meg, illetőleg egészítik ki új tagokkal. Ugyancsak február 23-án erősítik meg az elnököt vagy válasz­tanak újat a választási szervek. Már január 24-én az egyéni vá­lasztókerületi választási bizottságok hirdetményt tesznek közzé a választás napjáról és a választók nyilvántartásáról. Az illeté­kes választási bizottság a jelöltállításra, az Országos Választási Bizottság a jelöltek bejelentésére felhívást bocsát ki január 24- ig. Az illetékes választási bizottság február 26-ig nyilvántartásba veszi, illetőleg elutasítja azt a jelölést, amely a törvényes feltéte­leknek nem felel meg. A területi választási bizottságok és az Or­szágos Választási Bizottság február 27-ig sorsolják ki a listák (országos listák; pártlisták) sorszámait, majd február 28-ig köz­zéteszi az illetékes választási bizottság a jelöltek nevét és a lis­ták sorszámát. A nyilvántartásba vett jelöltek figyelembevételé­vel az Országos Választási Bizottság február 27-én intézkedik arról, hogy a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzin­tézet a költségvetési támogatást a független jelöltek részére személyenként, a pártok részére egy összegben biztosítja. A jelöléssel összefüggő rendelkezésekben szerepel, hogy a jelöltet állító választópolgárok és társadalmi szervezetek január 24- től február 23-ig gyűjthetik a jelöltajánló szelvényeket. Az egyéni választókerületek jelöltjeit, a területi és az országos listá­kat február 23-ig kell az illetékes választási bizottságoknál köz­vetlenül bejelenteni. A területi vagy az országos listáról kiesett jelölt helyére új jelöltet legkésőbb március 17-ig jelenthetnek be a pártok az illetékes választási bizottságnál. Közös jelölés, közös lista, listakapcsolás esetén a pártok március 17-ig tesz­nek nyilatkozatot az illetékes választási bizottságnál, hogy a tö­redékszavazatokat milyen arányban kell figyelembe venni, s mi­lyen sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek. A nyilatkozato­kat az illetékes választási bizottságok haladéktalanul, de legké­sőbb március 18-án nyilvánosságra hozzák. A választási kampány idejére is vannak meghatározó rendel­kezések. A választási kampány március 23-án 24 óráig tart. A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió á február 26. és március 23. közötti időszakban a választáson je­löltet állító pártok választási felhívását legalább egyszer ingye­nesen közli. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió ugyanebben az időszakban a hírekben azonos feltételekkel, a választási tu­dósításokban a jelölések arányában szerepelteti az országos listát állító pártokat. Március 23-án a Magyar Rádió és a Magyar Televízió azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül közreadhatja az országos listát állító pártok választási összefoglalóit. A kampánytilalom március 24-én nul­la órától tart a szavazás befejezéséig. A szavazással kapcsola­tos közvéleménykutatási eredményt március 17-től nem sza­bad nyilvánosságra hozni. A szavazókörök kialakításával, a választók nyilvántartásával összefüggésben a dokumentum rögzíti: a helyi tanácsok végre­hajtó bizottságai január 2-ig szükség szerint kialakítják a szava­zóköröket, illetőleg módosítják a szavazóköri beosztást. Az Álla­mi Népességnyilvántartó Hivatal elkészíti, és január 16-ig meg­küldi a helyi tanácsoknak a választók nyilvántartását. E nyilván­tartást január 24-e és február 3-a között közszemlére kell tenni, s ennek időpontját január 24-én közzé kell tenni. A nyil­vántartásba történt felvételről szóló értesítést a választópolgá­roknak január 24-ig meg kell küldeni. A névjegyzékkel kapcso­latos kifogásokat február 3-ig lehet előterjeszteni a helyi tanács végrehajtó bizottsága titkáránál. A módosított nyilvántartást március 10-től 16-ig ismételten közszemlére kell tenni a helyi tanácsi hivatal helyiségében. Az a választópolgár, aki az állandó lakóhelyét a nyilvántartás elkészítése után megváltoztatja, vagy állandó lakóhelyétől a választás napján távol van, igazolást kér­het. Az ilyen igazolást március 24-én 16 óráig lehet kiadni. A belügyminiszter a dokumentumban végezetül arról rendel­kezik, hogy az Országos Választási Bizottság a szavazás előzetes eredményét március 26-án 18 óráig (a szavazás meg­hosszabbítása esetén 20 óráig) közzéteszi. A pártok és a füg­getlen jelöltek április 24-ig számolnak el a költségvetési támo­gatás felhasználásáról, a sajtóban nyilvánosságra hozzák a vá­lasztásokra fordított pénzeszközök, anyagi támogatások mérté­két és a felhasználás módját. A rendelet a kihirdetés napján lép életbe, a Magyar Közlöny 4. számában jelenik meg. (MTI) Előkészületek a magyar-román művelődési, oktatási együttműködésre A magyar-román művelődési és oktatási kapcsola­tok helyreállítását, illetve kialakítását kezdeményezte Glatz Ferenc művelődési miniszter. Felajánlotta a ro­mán kulturális és oktatási tárca vezetőinek, hogy a kö­zeli napokban beszéljék meg: mit tehetnének kölcsö­nösen az együttműködés érdekében. A miniszteri talál­kozón - miként Hárs Gábor osztályvezető az MTI mun­katársának érdeklődésére elmondta - javasolják, hogy miniszterhelyettesek vezetésével február végéig üljön össze a Magyar-Román Kulturális Együttműkö­dési Vegyes Bizottság Budapesten. Mérjék fel az együttműködés lehetőségeit, és ké­szítsenek ez évre szóló akcióprogramot, vázolják a to­vábbi közös munkálkodás irányát A magyar-román kulturális együttműködés a két ország és illetékes szerveinek megállapodása alapján valósulhat meg. Országunk a jelenlegi nehéz gazdasá­gi helyzete ellenére felajánlja, hogy anyagi lehetőségei szerint segíti a romániai magyarság anyanyelvi oktatá­sának és művelődésének újrateremtését így például az 1990-1991 -es tanévre romániai ösztöndíjasokat fo­gadnának a magyar felsőoktatási intézmények, ugyan­akkor növelnék a Romániában tanuló magyar ösztön­díjasok számát Készek vagyunk megkezdeni megha­tározott számú romániai magyar fiatal képzését a Bé­késcsabai Tanítóképző Főiskolán. Az Országos Peda­gógiai Intézet segíthetné a romániai magyar oktatási intézmények tevékenységét Az OPI nyári és októberi továbbképző tanfolyamaira több magyar nemzetiségű óvónőt és tanárt fogadnának. Lehetővé tennék azt is, hogy a magyarországi román nemzetiségi pedagógu­sok romániai továbbképzésen vehessenek részt Java­solják, hogy vendégtanárok és tanítók oktassanak a magyarországi román, valamint a romániai magyar nemzetiségi iskolákban. Már ez ideig is sok hazai pe­dagógus vállalkozott arra, hogy egy-két évig vagy hosz- szabb ideig tanítana romániai magyar iskolákban - mondotta Hárs Gábor. A művelődési tárca ösztönzi a hazai író-, a színház-, a képző-, a zene-, a tánc-, a fotó-, a filmművészek szö­vetségét, a könyvkiadókat, a koncertirodákat: alakítsa­nak ki kapcsolatot romániai társszervezetekkel. Kezdeményezhetnék a hazai és az erdélyi szín­házak kapcsolatának felújítását is. A veszprémi és a sepsiszentgyörgyi, a debreceni és a nagyváradi, a békéscsabai és az aradi színház már fel is eleve­nítette a régi barátságot Gondoltak arra is, hogy színházi együtteseik időn­ként egymás országában vendégszerepelnének. Most felújítják a kolozsvári magyar színház társulatának meghívását, amelyre Ceausescu uralma idején válasz sem érkezett Közösen vizsgálják a magyar kulturális intézet bu­karesti és hasonló román intézet budapesti létesítésé­nek lehetőségét. Márciusra készülve -30 Celsiusban Megyénk leghidegebb munkahelye alig­hanem a régi 6-os út mellett van, Mözs és Pa­lánk között. A Veszprémi Tejipari Vállalat te­lepvezetője, Szlavicsek László innen látja el azt a 341 hűtőládát, melyet cége tölt meg mélyhűtött áruval Tolna megyében, de innen le egészen Hercegszántóig és Garáig, a túlsó oldalon pedig Kalocsáig. A jó vállalkozási hajlandóságú tejipari vállalat hamarabb lé­pett, mint bármelyik hasonló az országban, ide értve megyénket is. 6000 hűtőládájuk Miskolc és Gyomaendröd magasságától egészen Csornáig van szétszórva az ország­ban. Mostanában persze a kazalban halmo­zódó Panda prím édesség iránt kisebb az igény, de legalább tucatnyiféle mélyhűtött zöldséget és halat is forgalmaznak. Az igazi szezonjuk, amikor már nemcsak a fagylalt­port kérik a cukrászdák, márciusban kezdő­dik. Ottjártunk idején az ég alatt -12 Celsius- fok volt a hőmérséklet. A munkahelyen -30 Celsius-fok... O. I. Fényképezte: KISPÁL MÁRIA A munkahely A Panda prímek fagyos látványa Kedvezmény, kedvezmény, majd meglátjuk!?), mennyit ér Bizonyára nem a lakásépítési és vá­sárlási kölcsönök kedvezményes vissza- fizfetési akciója volt ezen pénzügyi kor­mányzat első és utolsó kevésbé átgon­dolt lépése. A meghirdetett akció szerint aki 1-2-3 és 3,5 százalékos kamatú hi­telt vett fel az említett célra, azt 1989. év végéig visszafizethette egy összegben úgy, hogy annak 45 százalékát elenged­ték. Bár ez a kedvezmény egész évben élt, mégis az elmúlt év utolsó napjaiban olyan méreteket öltött a „visszafizetési láz", hogy a minisztérium a kedvezményt 25 százalékra csökkentette. Igaz, ez csak pár óráig tartott, mert a jogos felháboro­dás helyenként már a közbiztonságot ve­szélyeztett e. Vannak persze olyanok is, akik egy ki­csit értenek a pénzügyi manőverekhez (e sorok írója nem tartozik közéjük) és akiknek ezek a lépések azt igazolják, hogy a kormánynak „nem rövidebb időn belül” megoldható problémái vannak. Meg talán szabályértelmezési is. Sokan nem értik, hogy mi módon formálnak jo­got arra, hogy a parlament által jóváha­gyott döntést megváltoztassák, ha csak pár órára is, ugyanis a 25 százalék csak január 1 -jétől lépett volna hatályba a kamatadó bevezetésével együtt. Ostromlott várhoz hasonlított a dom­bóvári OTP-fiók is karácsony és szilvesz­ter között. Három pénztárban számolták a pénzt szakadatlan, naponta 8-900 ügyfelet „szolgáltak ki” s bizony nem egyszer kellett nem meghallani a türel­metlen sorbanállók epés megjegyzéseit. Mit epés? Volt aki egyszerűen golyószó­rót követelt! Az emberek számolgattak. Kamat, kamatadó, infláció. Hogy járunk jobban? Ki jár jobban? Az OTP bizonyára nem, mert az köztudomású, hogy a hitel- állomány a költségvetésé, az OTP csak a kezelője, ám azzal, hogy az ügyfél kivette a takarékból a pénzt és ugyanannál a pénztárnál vissza is fizette, csak arra volt jó, hogy azt ugyanannak a „nagyka­bátnak” az egyik zsebéből a másikba te­gyék. Persze lehet, hogy volt olyan is, aki a szalmazsákban tartotta készpénzva­gyonát, bár akinek lakásépítési vagy -vá­sárlási hitele van, annak aligha tellett akár szalmazsákra is. A kamatadó január 1 -jén hatályba lé­pett. Hogy pontosan milyen formában? Azt még nem tudni, mert január 2-án dél­előtt még nem érkezett hivatalos eligazí­tás. Legalábbis a dombóvári OTP-fiók- hoz nem. Persze nekünk nem sürgős. MOLNÁR ISTVÁN Lakossági tájékoztató- és panasziroda Szekszárdon a kórház rendelőintézetének főigazgató föor- voshelyettesével, dr. Koltai Imrével beszélgetünk arról, hogy milyen igény alapján jött létre a lakossági tájékoztató- és pa­nasziroda?- Az országban van már néhány példa, az ehhez hasonló iro­dára. Nekünk az a célunk, hogy a betegek részére olyan szol­gáltatást vezessünk be, mely az ügyintézésüket könnyíti. Első­sorban társadalombiztosítási, szociális ügyekre gondolunk.- Tehát csak az egészségüggyel összefüggöekre.- Igen. Ehhez folytattunk tárgyalásokat a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság vezetőivel. Mindennap egy munkatársunk se­gíti ezt a tevékenységünket. Főigazgatónk á városi tanács elnö­kétől és igazgatási osztályvezetőjétől ugyancsak pozitív választ kapott és ígéretet, hogy szakember ad eligazító tájékoztatást ré­szükről meghatározott időpontban. Az irodával azt el szeret­nénk érni, hogy a lakossági kontroll a betegek véleménye alapján érvényesüljön, amelyben a különböző egyéni sérelmek, panaszok, közérdekű bejelentések helyet kapnak. Ezeken ke­resztül tudhatjuk meg - reméljük - a lakosság őszinte vélemé­nyét a munkánkról.- Ez az iroda tekinthető a reformelképzelések részének?- Úgy tervezzük, hogy a társadalmi kontroll alapja, magja le­gyen ez az iroda, majd esetleg a tanácsi felügyeletet helyettesíti. Feladatunknak tekintjük, hogy az irodán keresztül mindennemű betegséggel, táppénzzel, rokkantnyugdíjjal, gyógyszersegé­lyekkel kapcsolatos problémákra rövid úton, a bürokrácia mel­lőzésével, kikerülésével adjunk megnyugtató megoldást, vá­laszt.- Az elmondása alapján, ebben az irodában hárman dolgoz­nak majd.- A kórház és a társadalombiztosítás dolgozója naponta jelen lesz, a tervek szerint a városi tanácséról most még nem tudok pontosat. A terv, amit most elképzeltünk nem végleges, hanem úgy alakítható, ahogy a gyakorlat, az élet kívánja. Hiszek abban, hogy sok-sok panaszos levelet nem kell megírni sajtónak, mi­nisztériumoknak, mert helyben pár óra alatt megoldható lesz.- Manapság minden új létesítését az a gyanakvás fogad a közvélemény, nyilvánosság részéről, hogy vajon kinek kellett Íróasztalt készíteni? Jelent-e a kórház költségvetésében plusz kiadást az új szolgáltatás?- Nem új íróasztalról van szó és nem új emberekről, hiszen ré­gi munkatársam vállalta ezt a feladatot. Meglevő ember tehát, így a költségvetésben sem jelent semmi változást az iroda bein­dítása.- Hol található és mikor áll a betegek rendelkezésére?- Ez az iroda Szekszárdon a rendelőintézet első emeletén, a 104-es számú ajtónál található és január 15-én kezdi meg mű­ködését. - DKJ -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents