Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 10. szám
§s f . 4 émPjMl Ui T cl . WM*smkm 4 ■ M • _____ • .•■ ..•'.. ■ ;• ■ ■■ •- ’ . "• ■**?%. ' :•■■ •••■' ' '%-H ■ - : v-J • TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • 1990. január 12., PÉNTEK XL. évfolyam, 10. szám ARA: 4,30 Ft Kenyérkörkép Jelentősen csökkeni a kereslet- az ellátás jó A szekszárdi élelmiszerüzletekbe betérve láthatjuk, hogy megfelelő a kenyér- ellátás, sokféle friss pékáru kapható. A160 lakásos épület áfész-üzletének vezetőhelyettese, Tóbi Benjáminná is megerősítette, hogy az ellátás jó, a kereslet, a forgalom viszont alaposan visszaesett. A sütőüzemek szállítókészségével nincs baj, amit rendelnek, azt meg is kapják tőlük. A szekszárdi és a decsi üzemmel állnak kapcsolatban, a kínált választék megfelelő, de a rendelt mennyiséget nap mint nap csökkenteni kénytelenek, mert nem fogy el. A legolcsóbb, sima fehér kenyérből valamelyest nőtt az igény, a drágább fajtákból viszont jóval kevesebbet vásárolnak az emberek. (Folytatás a 2. oldalon.) Akinek két szelet is elég, az feleslegesen ma már nem vesz többet Szekszárdnak új testvérvárosa lesz? 2. oldal.) A belügyminiszter kitűzte a választási határnapokat A március 25-re kitűzött országgyűlési- képviselő-választás naptár szerinti határnapjainak megállapításáról a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez. A választójogi törvényhez kapcsolódó rendelet a törvény egyes szakaszainak és paragrafusainak megfelelően rendelkezik. Határnapokat szab a választási szervekkel, a jelöléssel, a választási kampány lefolytatásával kapcsolatban, illetve egyéb határidőket is megállapít (Folytatás a 3. oldalon.) Legújabb vezetés a Népszava élén A Népszava szerkesztőségének az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: Csütörtök délelőtt a Népszava munkatársai rendkívüli szerkesztőségi értekezletén tanácskoztak a lapvezetés válságának megoldásáröl és a lap körül kialakult helyzetről. Egyhangúlag elfogadhatatlannak Ítélték a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának szerdai döntését Eszerint az OKT Pálfy G. Istvánt, a Népszava 1989. december21-én kinevezett főszerkesztőjét, a Magyar Televízió Elnökségének tagját a Híradó főszerkesztőjévé történt keddi kinevezése miatt „a Népszava főszerkesztői beosztásának érintetlenül hagyásával átmenetileg mentesíti a közvetlen főszerkesztői feladatok ellátása alól”. Az értekezlet egyöntetű véleménye szerint ugyanis ez a döntés olyan bizonytalanságot teremt, amely előbb-utóbb a lap megjelenését iS veszélyeztetheti. Pálfy G. István, elfogadva a szerkesztőség érveit, lemondott a lap főszerkesztői tisztségéről. Az értekezleten jelenlévő Nagy Sándor, a SZOT főtitkára tudomásul vette a szerkesztőség egységes álláspontját, hogy a lap élére Deák András, a Népszava rovatvezetője kerüljön. Illést tartott a megyei tanács vb Nemzetiségi politikánk tapasztalatai Kedvező politikai, társadalmi légkör alakult ki az elmúlt években a nemzetiségek önérvényesítéséhez, a körükben végzendő munkához - állapítja meg bevezetőjében a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett jelentés. A testület tegnapi ülésén Póla Károly művelődési osztályvezető számolt be a nemzetiségi politika végrehajtásának Tolna megyei tapasztalatairól. (Folytatás a 2. oldalon.) Somogy vagy Tolna? Egy kényszerházasság késői hatásai Amikor 1975-ben az akkori Somogy megyei Attalát, Kapospulát és Alsóhe- tényt Tolna megyéhez csatolták, senkit sem kérdeztek meg az említett települések lakói közül, hogy akarják-e ezt a „házasságot" vagy sem. Attalában két-három évvel ezelőtt egy falugyűlésen felvetődött annak az igénye, hogy a község kerüljön ismét vissza Somogyhoz, ám konkrét lépésre nem került sor, a gondolat a felszín alatt érlelődött. Ma ismét napirendre került, kihajtani látszik a termékeny talajra hullott mag csirája, s akadt, aki felvállalta többek megbízásából az ügyet. Gelencsér István a helyi Hazafias Népfront elnöke tősgyökeres attalai, de Kaposváron dolgozik. - Serr\mi ellenérzés sincs bennem Tolna megyével vagy vezetőivel szemben, az alapvető problémát a megyeszékhely, Szekszárd távolsága okozza és még valami, ami nagyon fontos. Attala soha sem lesz igazán tolnai község, érzelmileg úgy kötődik millió szállal Somogyhoz, mint Erdély Magyar- országhoz - mondja. Attala olyan Tolna megyében, mint a faluban a szélső ház. Ha bennünket akkor megkérdeznek, ez a falu sohasem tartozott volna Tolna megyéhez. Neki és másoknak is az a véleménye, hogy több lehetőség lenne a falu fejlesztésére ha visszacsatolnák, s talán maradnának a fiatalok is, bár eddig nem mentek el, de csak idő kérdése, hogy meddig maradnak.- Nézze meg a szomszédos somogyi községeket! Sorban épülnek korszerű ABC-áruházak, márTaszárnál van a gázvezeték, Nagyberkiben van kábeltelevízió, szinte mindenkinek van telefonja, Kercseligeten nemrégiben épült új óvoda, ezzel szemben nekünk ősrégi és kicsi az óvodánk, 6-7 telefon van az egész faluban és belátható időn belül nem is lesz több. A boltban csak az alapvető élelmiszerek kaphatók, minden másért el kell utazni, többnyire Kaposvárra. Én még egyetlen egyszer sem láttam Tolna megye tanácselnökét Attalában, bezzeg a Somogy megyei Gyenesei minden évben minden tanácsot végigjár a megyéjében, hogy személyesen szerezhessen tapasztalatokat. (Folytatás a 2. oldalon.) A belügyi botrány megyei utórezgései „Nem hallgattunk le telefonokat”’ Amikor az interjú után felajánlottam Eigner György ezredesnek, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság állambiztonsági helyettesének, hogy később ismét felkeresem az elkészült cikkel, csak ennyit mondott: „Ne fáradjon, nyugodtan olvassa be telefonon, senki sem hallgatja le.” Huszonöt honatyát felmentettek Váratlan lépésre szánta rá magát az NDK miniszterelnöke, amikor a Népi Kamara (parlament) csütörtökön kezdődött kétnapos ülésen fölajánlotta az ellenzéki pártoknak, hogy hozzáértő személyiségek révén közvetlenül kapcsolódjanak be a kormány munkájába. Leszögezte: a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel mindenképpen az esélyegyenlőség híve. Egyúttal visszautasította a külföldi - azaz nyugatnémet - beavatkozást a választási hadjáratba. A képviselők a második olvasatban jóváhagyták a külföldi utazásokról szóló törvényt, amely február elsején lép életbe. Az ülésszak első napján a Népi Kamara elfogadta négy miniszter visszahívását. A képviselők egyhangúlag jóváhagyták 25 (ebből 13 NSZEP-párti) honatya fölmentését. Belügyi csapatok a Kaukázusban A szovjet Belügyminisztérium különleges csapatainak több mint tízezer fős állománya tartózkodik jelenleg a nemzetiségi zavargások sújtotta Kaukázusban - közölte a Szovjetszkaja Torgovlja című lap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában Jurij Satalin tábornok, e csapatok parancsnoka. Helyreállítják a diplomáciai kapcsolatot Csehszlovákia két-három hónapon belül helyreállítja az 1967-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatot Izraellel - közölték csütörtökön jól értesült források Jeruzsálemben. Nyilvánosságra hozták azt is, hogy egy héten belül izraeli delegáció látogat Prágába. Hétfő óta csehszlovák küldöttség tárgyal Izraelben. Dózsa tüze Dózsa trónjának megéledett tilzétől poklokra szálltak a félelem lidércei. Dózsák hamvából étetleit parázs hazug világot emésztő lángot lobban- tott Gyilkosok maguk emelte piedesztáljai égnek. Dózsa keresztes népe a mennyet akarta a földre lehozni. Dózsa örök népe a keresztre feszített szent emberi méltóságunkért vállalt véráldozatot, hogy hazugságok, bűntettek poklából szökve paradicsomot nyerjen házául. „Paradisumut házoá“— így szólott egykor a prédikátor. Krisztus nevében nyitotta ki pörösszáját Tőkés László, temesvári lelkész az önkény, az elnyomás, a társadalmi vétkek, az ember ellen elkövetett bűnök ellen. Életét szószékéhez kötötte, ahonnan fennen hirdette a keresztényi testvéri szolidatitást, szeretetet, és bátran lazított az embernek, Isten képmásának meggyalázása ellen. Ä gályárabok szabadulás-hitét öntötte mindnyájunkba. Hívévé vált a Város, mellé szegődött a fegyveres gazemberektől eltiport ország. A halált megvető kiállás nyomán életnagyságává válhatott a zsugorított nép az emberarcúvá vált, görcsökből simuló Európában. Temesvár vére legyőzte egy ország félelmét. Bukarest, Szeben, Brassó — az ország vére megváltotta szabadságunkat. E szabadságunkkal immár élni kell. ■ \ MOLNÁR SZABOLCS Január 12-ét Romániában nemzeti gyásznappá nyilvánította a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. Molnár Szabolcs írásával, mely a ma már joggal Valóság címet viselő bukaresti magyar hetilapban jelent meg, emlékezünk a szabadságot megváltó hősökre. Földtörvény, erkölcsi bizonyítvány, vagyonügynökség Tanácskozott az országgyűlést képviselők megyei csoportja A január 23-i országgyűlést megelőzően tegnap tartotta ülését a Tolna megyei képviselők csoportja. Solymosi József rövid tájékoztatóját követően dr. Szabó Károly, az Országos Tervhivatal osztályvezetője, az ország- gyűlés elé kerülő két törvényjavaslatról: a Nemzeti Vagyonügynökségről, és az állami vagyonvédelemről szólóról adott in- (Folytatás a 2. oldalon.) Tüntetéssel fogadták Litvániában Gorbacsovot A jelenlegi szövetségi rendszer gyökeres átalakítására, új típusú föderációra van szükség, nem pedig a Szovjetunióból való kiválásra - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, államfő egy vil- niusi munkásgyülésen, miközben a város központjában mintegy 300 ezer ember követelte a köztársaság függetlenségét. Gorbacsov érkezése után a város lakóival találkozva elmondta: olyan új típusú föderációra van szükség, amelyben az egyes tagköztársaságok - köztük Litvánia - az eddiginél lényegesen nagyobb politikai önállósággal rendelkeznek. Gorbacsov előbb a helyi-pártveze- .tőket próbálta meggyőzni az elszakadás szükségtelenségéről, azután pedig helyi értelmiségiekkel találkozott a Ka- tedrális téren a Sajudis által rendezett megmozduláson. A résztvevők szabadságot és függetlenséget követeltek Litvániának. Vitautas Landbergis, a Sajudis elnöke egyebek közt hangsúlyozta: csak a független Litvániának van jövője. A népfront nevében felszólalók rámutattak: miután a lenini dekrétummal 1920. július 12-én Litvánia függetlenné vált és a közelmúltban kimondták a Molotov-Rib- bentrop paktum érvénytelenségét, nincs jogi alapja Litvánia Szovjetunióhoz való tartozásának. A megmozdulás több résztvevője követelte a szovjet csapatok Litvániából történő kivonását is. Eközben a köztársaság több városában is tömeg- megmozdulásokat tartottak, hogy így adjanak nagyobb nyomatékot elszakadási törekvéseiknek. Mind gyakrabban lehet olyan megnyilvánulásokkal találkozni, amelyek Litvániát eleve a Szovjetuniótól függetlennek tekintik. Az egyik litván képviselő Gorbacsovot „mint a szomszédos baráti ország állami vezetőjét köszöntötte”.. Az este folyamán a Katedrális téren résztvevők gyertyát gyújtottak és a köztársaság városaiban megszólaltak a harangok. A találó válasz jól jellemzi azt a !ég- kört, ami jelenleg a Belügyminisztérium berkeiben uralkodik. írásunk a lap 2. oldalán olvasható.
