Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

1990. január 6. 2 NÉPÚJSÁG Fokozottabban kell védeni az állami vagyont (Folytatás az 1. oldalról.) és a Független Szociáldemokrata Párt úgy vélekedett: ne a jelenlegi parlament­re bízzák ezeknek a törvényeknek a megalkotását. A Magyar Liberális Nép­párt - más pártok egyetértésével - java­solta, hogy állítsák vissza a munkástaná­csokat. A kormány ezzel a javaslattal egyetértett, ezek a szervezetek ugyanis alkalmasak lehetnek arra, hogy az állami vagyon értékesítésénél fokozottan érvé­nyesítsék a munkások érdekeit. Az érdekképviseleti szervezetek közül a SZOT és a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint erőtelje­sebb lépésekre van szükség. A SZOT szerint azonnal létre kell hozni - parla­menti képviselők részvételével - egy olyan bizottságot, amely a nemzeti va­gyon védelmével kapcsolatos kérdések­kel foglalkozna. A Tanácsi Önkormány­zatok Országos Szövetsége szerint vi­szont a spontán privatizációt teljes egé­szében fel kellene függeszteni. A Magyar Gazdasági Kamara egyetértett a törvény- javaslatokkal, azzal, hogy a vagyon vé­delmére kialakított rendszer rugalmas le­gyen. A kormány számos javaslatot haszno­sított a jogszabályok előkészítése során. Megalapozottnak tartotta a nemzeti va­gyon csorbításának más formáira vonat­kozó aggodalmakat is. A vagyonvédelmi törvényt átmeneti megoldásnak tartja, amely csak a társaságalapítás, az érté­kesítés során alkalmas az állami javak kiárusításának megakadályozására. Szükség van arra is, hogy a jövőben jog­szabályokkal korlátozzák a felelőtlen költséggazdálkodást és bérpolitikát, a vagyon felélését. Ezért a kormány felül kívánja vizsgálni az állami vállalatokra vonatkozó jelenlegi szabályozás egé­szét. Olyan tulajdonlási rendszer kialakí­tására van szükség, amelyben az állami javak megfelelő hasznosítását, a közgaz­dasági és jogi szabályozás rendszere biztosítja. A két új jogszabály törvénybe iktatásá­val a kormány a már folyó spontán priva­tizációnak kíván törvényes kereteket biz­tosítani, nem akadályozva a tulajdonvál­tást, megszüntetve az állami javak érté­ken aluli eladását. Az elképzelés szerint rugalmas ellenőrzési rendszert hoznak létre. Bizonyos értékhatár felett kötelező­vé válik az ügyletek bejelentése. A tör­vényjavaslat szerint biztosítani kell a tel­jes nyilvánosságot, a vásárlók verse­nyeztetését. Az ellenőrzési feladatok le­bonyolítására alakulna meg az Állami Va­gyonalap vagy Nemzeti Vagyonügynök­ség - a törvényjavaslatban még az előző név szerepel -, amely ha szükségesnek látja, ismételt vagyonértékelést írhat elő. Amennyiben a tervezett szerződés nyil­vánvalóan sérti a társadalmi érdeket, a vagyonügynökség megtilthatja a szerző­déskötést. A belügyminiszter lemondását szorgalmazza a Fidesz és az SZDSZ Nyílt levél Németh Miklós miniszterelnöknek Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miközben az NDK-ban feloszlatták az Állambiztonsági Minisztériumot, Cseh­szlovákiában a Belügyminisztérium egy börtönből szabadult ellenzéki felügyele­te alá került, Bulgáriában menesztették a belügyminisztert, Magyarországon még a politikai rendőrség múltjának nyilvános kivizsgálása is elmaradt. Az Állambiztonsági Szolgálatot a régi titkolózás veszi körül: becsületszóra kell elhinnünk, hogy ez a szerv immár nem fe­nyegeti az állampolgárok jogait és a de­mokratikus rendet. Sajnos, a tények másra vallanak. Bizonyítékaink vannak rá, hogy az Ál­lambiztonsági Szolgálat úgynevezett bel­ső elhárítási osztálya (BM lll/lll. osztály) a mai napig információkat gyűjt nem kom­munista pártokról és szervezetekről. A birtokunkban lévő iratok szerint ezeknek az információknak semmi köze az állam biztonságához: a titkos megfigyelés alatt tartott szervezetek belső életére, politikai terveire, más szervezetekhez való viszo­nyukra vonatkoznak. Megállapítható, hogy a híreket postai levéltitok megsérté­se, informátorok beépítése és lehallgatás útján szerzik. A belső elhárítási osztály e tevékenysége nyilvánvalóan alkotmány- ellenes; fenyegeti a Magyar Köztársaság mint demokratikus jogállam rendjét, sérti a megfigyelés alá vont szervezetek politi­kai jogait, valamint tagjaik személyiségi és állampolgári jogait. Tájékoztatjuk a Miniszterelnök Urat, hogy szervezeteink a mai napon feljelen­tést tesznek a Fővárosi Főügyészségen a BM belső elhárítási osztályának vezetője, Horváth József, valamint az Állambizton­sági Szolgálat főnöke, Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettes és társaik el­len. A Főügyészségnek átnyújtott bizo­nyítékainkat a Miniszterelnök Úrnak is rendelkezésére bocsátjuk. Egyszersmind felhívjuk a Miniszterel­nök Urat az alábbiakra. 1. Kormánya nevében késlekedés nél­kül határolja el magát az Állambiztonsági Szolgálat törvénysértő tevékenységétől; állapítsa meg és közölje a nyilvánosság­gal, hogy mely szervek, illetve személyek kaptak bizalmas tájékoztatást a belső el­hárítási osztály által törvényellenesen gyűjtött információk alapján. 2. Azonnali hatállyal rendelje el a belső elhárítási osztály teljes iratanyagának zárolását. 3. Haladéktalanul mentse fel tisztségé­ből Horváth József belügyi osztályveze­tőt, Pallagi Ferenc belügyminiszter-he­lyettest, valamint kezdeményezze Hor­váth István belügyminiszter lemondását. Felhívjuk figyelmét arra, hogy Horváth István úr nemcsak az általunk feltárt tör­vénysértésekért felelős, hanem a politi­kai rendőrség múltjának egy részéért is, mivel csaknem tíz éven át különböző posztokon közvetlenül felügyelte e testü­let működését. 4. A legsürgősebben át kell szervezni az Állambiztonsági Szolgálatot. A belső elhárítási osztály szűnjön meg, tagjai ke­rüljenek ki a Belügyminisztérium kötelé­kéből és az államigazgatásból. Számol­ják fel az operatív osztály (BM lll/IV. osz­tály) postai cenzúrával és telefonlehall­gatással foglalkozó részlegét. 5. Az átszervezéssel egy időben vizs­gálják ki a politikai rendőrség múltbeli te­vékenységét. Nyilvánosan számot kell adni a volt politikai foglyok folyamatos megfigyeléséről és zaklatásáról, a politi­kai célzatú rendőrhatósági kényszerin­tézkedésekről, a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak és megtor­lás eseteiről, a politikai ellenzék üldözé­séről. A vizsgálatnak ki kell terjednie a politikai rendőrség és más államhatalmi ágak összefonódására, a munkahelyi BM-összekötők tevékenységére, vala­mint az MSZMP vezető testületéi, illetve ügyosztályai és a politikai rendőrség kö­zötti kapcsolatokra. 6. Az átszervezés és kivizsgálás idejé­re az Állambiztonsági Szolgálatot kor­mánybiztos irányítsa; olyan személy, aki soha nem tartozott a Belügyminisztérium állományához, és nem volt tagja az MSZMP-nek. Kívánatos, hogy olyasvala­kit nevezzenek ki erre a posztra, aki saját bőrén tapasztalta a politikai rendőrség önkényét. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a közvélemény meggyőződhessen róla: sem ön személy szerint, sem kormánya nem azonosítható a Belügyminisztérium kebelében folyamatosan elkövetett bűn- cselekményekkel. Ezért arra kérjük, hogy gyorsan és határozottan cseleked­jék. Tisztelettel: a Fiatal Demokraták Szövetsége nevében Fodor Gábor választmányi tag, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében Kis János ügyvivő Pozsgay Imre és Mihai Lupoi megbeszélése Pozsgay Imre államminiszter pénteken hivatalában fogadta Mihai Lupoi román idegenforgalmi minisztert, aki eredmé­nyes tárgyalásokat folytatott magyar partnereivel a két ország közlekedési és idegenforgalmi kapcsolatairól, a magyar segítségnyújtás különböző módozatairól e területeken. A szívélyes légkörű megbeszélésen Pozsgay Imre üdvözölte a romániai de­mokratikus fordulatot. Biztosította ven­dégét, hogy hazánk lehetőségeihez és erejéhez mérten minden segítséget meg­ad a továbbiakban is a demokratikus ki­bontakozás elősegítéséhez. A romániai népi forradalmat korszakos jelentőségű, európai fontosságú eseményként érté­kelte, amely reményeink szerint a ma­gyar-román viszonyban is új fejezetet nyit, és ehhez tartós, az európai normá­kat és követelményeket egyaránt érvé­nyesítő új alapokat teremt. Érdekeltsé­günk egy demokratikus berendezkedé­sű Románia létrejöttéhez fűződik, ahol a nemzeti kisebbségek önrendelkezése maradéktalanul megvalósul a kisebbségi intézményrendszer megteremtése ré­vén. Az államminiszter biztatónak ítélte a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának eddigi intézkedéseit és deklarációit. Re­ményét fejezte ki, hogy a felső szinten mutatkozó szellemiség az egész román társadalomban mielőbb uralkodóvá vá­lik. Felhívta a figyelmet, hogy a bizalmat­lanság falát két oldalról kell lebontani. Feleannyi soron kívül A kormány legutóbbi ülésén döntött a soron kívüli személygépkocsi-értékesí­tés fokozatos megszüntetéséről. Átme­neti intézkedésként 1990-ben a felére csökkentette az így kiutalható autók szá­mát. 4 Hetlner Károly, a Merkur Személygép­kocsi-értékesítő Vállalat vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: tavaly az eladott személyautók 20 százalékát utalták ki különféle jogcímeken soron kívül, ez az arány az idén 10 százalékra csökken, ami azt jelenti, hogy körülbelül 12-13 ezer autót kaphatnak meg így magán- személyek. Az ilyen módon kiutalt autók felárát is differenciálni fogják. Arról, hogy a fizetendő felár milyen mértékű lesz, va­lamint, hogy milyen típusok utalhatók so­ron kívül, az illetékesek a közeljövőben döntenek. Nem irányított hatalomátvétel volt Petre Román-interjú a Le Monde-ban A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa, amely jelenleg a legfelsőbb államhatalmi szerv szerepét tölti be Romániában, meg­szűnik a választások után, és az alkotmá- nyozó nemzetgyűlés kezébe adja át a ha­talmat Enneka nemzetgyűlésnek kell majd kidolgoznia az új alkotmányt - jelentette ki egyebek között Petre Roman miniszterel­nök a Le Monde című francia lapnak adott interjújában. A kormányfő azt mondotta, hogy a választásokon minden párt önál­lóan indulhat, de a front tanácsa olyan vá­lasztási platformot igyekszik' kidolgozni, amely igen széles egyetértésre támasz­kodhat. Bár „a Román Kommunista Párt nem létezik, minden állampolgárnak jogá­ban áll az, hogy kommunistának nevezze magát” - mondotta egyebek között. Roman kijelentette, nem felel meg a való­ságnak, hogy az RKP KB hatvan tagját bör- tönözték be, a valóságban mintegy húszán vannak, különböző büntettek miatt, előze­tes letartóztatásban. „Nem akarunk leszá­molást” - mondotta a miniszterelnök, kije­lentve, akik nem követtek el bűntetteket, azok „dolgozzanak, tegyék lehetővé a felej­tést". A miniszterelnök ismét vitatta, hogy Romániában valamiféle előre megtervezett, irányított hatalomátvétel lett volna, s nyo­matékosan aláhúzta: spontán népfelkelés rombolta szét a diktatúrát. A Nemzeti Meg­mentési Front neve ugyan már korábban felmerült, de ez nem volt létező szervezet, különösen nem olyan, amely „titkos kap­csolatban” állt volna a szovjet vezetéssel. Jellemző példaként említette, hogy néhány hónappal korábban a jelenlegi védelmi mi­niszter, Militaru tábornok és a front taná­csának mostani elnöke, Iliescu titokban ta­lálkozott és beszélgetést folytatott egymás­sal a helyzetről. Akkor felmerült a szervezet kialakításának kérdése, de ezt a beszélge­tést, amire egy parkban került sor, a Securi- tate lehallgatta, és mindkettőjüket felelős­ségre vonták. Korlátozott kivitel A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának közleménye A Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága a Pénzügyminisztérium fel­hatalmazása alapján közli, hogy a Romá­niába irányuló segélyszállítmányokat 1990. január 8-án 0 órától kezdődően az alábbiak szerint lehet továbbítani: A magyar és a külföldi állampolgárok az érvényes jogszabályokban meghatározott mennyiségű és értékű árut, élelmiszert vi­hetnek, illetve küldhetnek ki postaforga­lomban Magyarországról. A pártok, társadalmi szervezetek és egy­házak segélyszállítmányainak Magyaror­szágról történő kiszállítását a gyógyászati célú termékeknél (gyógyszer, kötszer, mű­szer, vérkészítmény) a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium, minden egyéb áru­nál pedig a Kereskedelmi Minisztérium en­gedélyezi. * Balogh György vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokának első helyettese az MTI munkatársának a hírrel kapcsolatban elmondotta, hogy az utóbbi napokban Romániában normalizá­lódtak a viszonyok, ezért indokolatlanná vált a korábbi átmeneti intézkedések élet­ben tartása. A válsághelyzetben ugyanis mindenfajta kiviteli korlátozást feloldottak, a lakosság értékhatár nélkül vihette ki ado­mányait: élelmiszereket, gyógyszereket, ruhaneműt. Azért, hogy a hazai ellátás egyenletes maradjon és az élelmiszerek körében tartósan ne jelenjenek meg hiány­cikkek, szükséges bizonyos termékek kivi­telét korlátozni - mondotta Balogh György. A korlátozásról lista készült még decem­berben a jugoszláv bevásárlóturizmus megfékezésére, és ez a mérvadó ez eset­ben is. A kiviteli tilalom számos alapvető élelmiszeripari cikket érint; így például nem lehet kivinni az országból étolajat, paradi­csompürét, paprikaőrleményt, sajtot, vajat. Az érvényes jogszabályok szerint min­den külföldre utazó magyar állampolgár 5 kiló élelmiszert vihet magával, amiből két kilogramm lehet a hús, illetőleg húskészít­mény, három pedig az egyén élelmiszer. Ezen felül 3000 forint értékű ajándéknak szánt árucikket is ki lehet vinni, ebben azonban nem lehet gyógyszer, kivéve az utas úti patikáját. A rendelkezés nem érinti a Magyaror­szágon áthaladó segélyszállítmányokat, segélyküldeményeket. Részvényes lesz a városi tanács? A megyeszékhely sportegyesületei­nek és versenysportjának a helyzetét tár­gyalta meg elsőként Szekszárd Város Tanácsa legutóbbi ülésén. A hozzászó­lók főként az anyagi lehetőségek oldalá­ról világították meg azt a nem éppen szív­derítő képet, ami a város sportéletét jel­lemzi. Bár a sportolási lehetőségek - egyebek mellett - a játékcsarnok átadá­sával - bővültek, a sportegyesületek zö­mében teljesítették vállalt feladataikat, az elmúlt időszakban - össztársadalmi szinten - a testnevelés és a sport folya­matosan vesztett pozícióiból. A tanács­testület és a végrehajtó bizottság idei, egész éves munkatervét a résztvevők le­vették a napirendről, mivel többen kifo­gásolták annak tartalmát, illetve júniusi tanácsi választások miatt illuzórikusnak tartották azt. Ebben a kérdésben a feb­ruári tanácsülés hoz döntést. Ugyancsak lekerült a napirendről a Tolna Megyei Népbolt Vállalat városi tanáccsal kap­csolatos kezdeményezése, melynek ér­telmében a részvénytársasággá átalaku­ló Népbolt működésében a városi tanács is részt venne. A pártok helyi szervezetei­nek képviselői egyöntetűen kinyilvánítot­ták, hogy a testület most ne hozzon érde­mi döntést, többek között tulajdonjogi problémák miatt. A tanácsülés úgy hatá­rozott, hogy e tárgyban január 22-re ka­binetülést hív össze, ahol részletesen megvizsgálják ezt a kérdést. A Kossuth utcai lakók kérelmének ügyében, amely a gázbevezetés után visszamaradt pénz­összeg sorsát célozta, egységes döntés született: a tanácstagok elutasították az átalánynak számító harmincezer forint maradékának visszafizetését. Közéleti hír A Magyar Demokrata Fórum hőgyészi területi szervezete könyvgyűjtést szervez a Romániában élő magyarok anyanyelvi kultúrájának támogatására. Akik könyveket szándékoznak adományozni (szépirodalom, mesekönyv, tankönyv), január 19-ig a hőgyészi művelődési házba vihetik el. Hajmeresztő csemegék Alighanem az egész vi­lágon csak Mexikóváros­ban vannak olyan éttermek, ahol a vendég legfeljebb akkor hívja méltatlankodva a pincért, ha nem talál le­gyet a levesében. Ez per­sze tréfás túlzás, de az igaz, hogy ezekben az éttermek­ben az európaiak számára hajmeresztő csemegék szerepelnek az étlapon a Kolumbusz előtti idők me­xikói konyhájából. Az egyik ilyen étterem­ben apró hernyóktól, ropo­gósra sütött szöcskéktől, hangyatojástól és valami­féle fekete bogaraktól ros- kad az asztal. És ezek csak az előételek. Leopoldo Or­tega, az egyik tulajdonos­társ főételnek iguánát (sár­kánygyíkot), tatut (örvösál­latot) és csörgőkígyót ajánl. Mexikóban az azték múlt nyomait még fel lehet fe­dezni a ruházatban és a ze­nében, a festői épületro­mokban, de egyre újabb te­rületeken próbálják feltá­masztani a régi hagyomá­nyokat A főváros központ­jában mindig tömve van­nak azok az éttermek, ame­lyek régi étkeket kínálnak, sok-sok egzotikus állatból, rovarokból, virágokból, gyökerekből. Az escamoles úgy néz ki, mint a rizs, de nem az: han­gyatojás, Mexikói kaviárnak is szokták nevezni. Már csak azért is különleges­ség, mert a hangyatojás- szedés nehéz és veszélyes munka. Az escamolgyűjtő embernek teljesen mezte­lenül kell dolgoznia az óriá­si hangyavárban, közben a társa szünet nélkül söpri le róla egy ággal a hangyákat. A közismert tortilla, vagyis kukoricalisztből sü­tött lepény mellett sok he­lyen ma is fogyasztanak ro­varokból készült ételeket. Ortega éttermében ked­venc fogás egy bizonyos féreg. De nem felel ám meg akármilyen, csak az, ame­lyik a maguey nevű húsos kaktusz belsejében él. A férgeket sütik, ízük kelle­mes, és paradicsom vagy avocadomártással eszik. A régi aztékok bizonyos ro­varoknak bűvös erőt tulaj­donítottak. Egy jumil nevű apró fekete bogárról pél­dául - amely úgy néz ki, mint a házi poloska - azt tartották, hogy fokozza a nemi erőt. Egyes szakértők úgy te­kintenek a rovarokra, minta jövő fontos tápanyagára. A hangyatojás 96 százalék proteint vagyis fehérjét tar­talmaz, a férgek 70 száza­lékot, szemben a marha­hús alig 60 százalékos pro­teintartalmával. Mexikóban már azt is ta­nulmányozzák, hogyan le­hetne exportálni a hangya- tojáskonzervet.

Next

/
Thumbnails
Contents