Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

1990. január 6. nÍÉPÜJSÁG 3 Máltai Szeretetszolgálat A lovagrendi hagyományok magyar folytatói A máltai kereszt A szelvényeket január 25-ig megkapjuk Választási előkészületek Felsorolni is nehéz lenne azoknak a ha­zai gazdasági egységeknek, intézmények­nek, szervezeteknek a számát, amelyek azonnali segítő kezet nyújtottak Románia sokat szenvedett népeinek. Az önzetlen munkából az elsők között vette ki a részt a magyarországi Máltai Szeretetszolgálat A régmúlt korokat idéző elnevezés ne tévesz- szen meg senkit hiszen nem a történelmi filmekből jól ismert máltai lovagok alkotják hazánkban ezt a szervezetet, bár a kapcso­lat innen eredeztethető. A magyarországi Máltai Szeretetszolgálat tagjai olyan embe­rek, akiket a segítő szándék köt össze: ve­zetőjük, Kozma Imre esperes a közelmúlt­ban a megyeszékhelyünkön találkozott az itt élő erdélyi menekültekkel, vigaszt nyújt­va a rászorulóknak.- Ezt a szolgálatot évszázadokon ke­resztül a lovagok végezték - mondta a ta­lálkozó utáni beszélgetésen Imre atya. - Az újabb időkben azonban ez a lovagi cím el­vesztette egykori jelentőségét, s párhuza­mosan a karitativ tevékenység felerősödé­sével, az „egyszerű” emberek is bekap­csolódhattak a segélyszolgálatba. Jóma­gam négy évvel ezelőtt kezdtem el mindez­zel foglalkozni, de maga a szolgálat gya­korlatilag két és fél éve működik hazánk­ban.-'Mégis, hogyan történt a találkozása a Máltai Szeretetszolgálat képviselőivel?- Rómában jártam, s ebben a világváros­ban sok érdekes emberrel lehet találkozni. Egy társaságban valakiről megtudtam, hogy máltai lovag. Érdeklődésemre arról kezdett el beszélni, hogy ők a szegények támogatásával foglalkoznak. Ekkor arra gondoltam: a magyar lakosság egy részére bizony ráférne az ilyenfajta segítség. Mint később kiderült, Nyugat-Európában, főleg az NSZK-ban rengeteg a magyar szárma­zású máltai lovag, s idővel velük is felvettem a kapcsolatot. Vajon hajlandók-e segiteni egykori hazájukon?- fogalmazódott meg bennem a kérdés. Nagy meglepetéssel vettem tudomásul, hogy a magyar máltai lovagok, akiknek jó része kényszerből hagyta el Magyarországot, szinte gyermeki örömmel és lelkesedéssel fordultak felénk.- S vajon mi jellemezte ennek a szép el­képzelésnek a hazai, hivatalos fogadtatá­sát?- Eleve gondot okozott ennek a szolgá­latnak a legalizálása, a hivatali gépezet te­hetetlenségi ereje miatt. S ami nagyon fáj­dalmas dolog: kaptunk egy olyan felaján­lást a máltai lovagoktól, melynek értelmé­ben évente egymillió dollár értékben kül­denek hazánkba gyógyszereket S hogyan reagált erre az egészségügyi miniszté­rium? Egyből azt kérdezte az ottani illeté­kes, hogy ki fizeti meg a vámot? Ezt köve­tően különböző engedélyeket hiányoltak, úgy hogy végül is ilyen állítólagos akadá­lyok miatt meghiúsult a gyógyszerszállítás. Mostanra lényegesen javult a helyzet külö­nösebb akadály nélkül hozhatunk be gyó­gyászati eszközöket orvosi műszereket, kórházi ágyakat és hasonlókat- Az utóbbi időben érthetően sokat fog­lalkoznak az erdélyi menekültekkel...- Az ország keleti határsávjába - Békés­csabára és Debrecenbe - küldjük azokat a szállítmányokat, elsősorban ruhaféléket és bútorokat, amelyekre ilyenkor van a legna­gyobb szükség. Nagyon sok - erdélyiekből megalakult - csoportosulás, szervezet is megkeres bennünket, tőlünk telhetőén se­gítsük őket. Terveink között szerepel egy menekülttábor létesítése is.- Ön külföldi útjai folyamán gyakorta ta­lálkozott máltai lovagokkal. Milyen embe­reknek ismerte meg őket?- Minden év májusának első hetében van a nagy máltai zarándoklat, amikor is a lovagok ezrei adnak egymásnak találkozót a franciaországi Lourdesban, az ottani Má- ria-kegyhelynél. Itt tapasztaltam azt, hogy mit jelent a lelki kultúra. Nehéz leírni azt a természetes egyszerűséget, azt a magától értetődő készséget, amivel a betegek, a rá­szorulók felé fordulnak ezek az emberek. A lelkiségnek ez egy olyan csodálatos meg­nyilvánulása, amit mi hívők úgy nevezünk: testvériség. - szeri ­Mint ismeretes, a parlament december 22-én kimondta az országgyűlés felosz­latását, s ezzel elkezdődött az előreho­zott képviselőválasztás. Az ideiglenes köztársasági elnök, Szűrös Mátyás már­cius 25-re tűzte ki a választásokat. Hol tartanak most, január elején az előkészü­letekkel? - kérdeztük dr. Farkas László­tól, a megyei tanács megbízott vb-titkárá- tól, a megyei választási szakértői csoport vezetőjétől, valamint dr. Nőt Lászlótól a területi választási bizottság titkárától.- Mindenek előtt arra lennénk kíván­csiak: ki lehet országgyűlési képviselő?- Mindenki, hisz a választójog a Ma­gyar Köztársaság minden nagykorú ál­lampolgárát megilleti. A választáson min­den szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van és minden szavazat egyenlő.- Ki nem szavazhat, kinek nincs vá­lasztójoga?- Annak, aki elmebeteg, akit a bíróság eltiltott a közügyektől, aki a szabadság- vesztés büntetését tölti, szigorított őrizet­ben van, vagy kényszergyógykezelés alatt áll.- Milyen változások vannak Tolna me­gyében az előző választásokhoz képest?- Maga a választási rendszer változott, érdekes módon a választható képviselők száma nem módosult. A javaslat az volt kezdetben, hogy négy egyéni és négy te­rületi listás képviselő legyen választható. Ez azonban a különböző pártok és az or­szággyűlési képviselők kezdeményezé­sére, az országgyűlés kilencben hatá­rozta meg a választható képviselők szá­mát Tolna megyében. Öt képviselő vá­lasztható egyéni választókerületekben, négy pedig területi listán.- Az egyéni választókerületi beosztást hogyan alakítják ki?- Ezt a törvény határozza meg. Alapja lehet a lélekszám, a nemzetiségi hovatar­tozás, a közigazgatási határ, s még né­hány dolog. Ezt a megyei tanács javasla­tára a Minisztertanás dönti el. Ebben több vita volt, s a pártokkal előzetes tár­gyalásokat folytattunk hosszasan és több esetben próbáltuk az arányokat megállapítani. Megyei tanácsülés elé ter­jesztettük, csoportüléseken tárgyaltuk meg. Két fő elképzelés alakult ki. Az egyik: a régi járási beosztást vegyük ala­pul némi korrekcióval, a másik pedig: le­gyen négy körzet a hét városban, és Bá- taszék nagyközségben, valamint olyan belső körzet, amely a falusi lakosságot képviselné - Nagydorog, Simontornya térségében. A megyei tanácsülés ezt el­vetette, mert ellenkezik a központilag el­fogadott elvekkel. Vitatott volt Hőgyész sorsa - a lélekszám miatt Dombóvárhoz il­lett volna. De errőlliallani sem akartak, hisz Tamásihoz tartoznak. Gondok voltak Bétá­val is, nem akartak Bonyhádhoz tartozni, hanem a Sárközhöz. Kompromisszum született: Báta Szekszárdhoz került- A jelöltajánló szelvények gyűjtésére harminc napot kaptaka pártok, a jelöltek. Mit tesznek, illetve tehetnek ez idő alatt? *- Maga a kampány még nem teljesen kidolgozott. Január 25-ig jutnak ki a je­löltajánlási szelvények az állampolgá­rokhoz. Ezt követően kezdhetik a pártok, illetőleg az egyéni jelöltek a kampányt. Fölkeresik az állampolgárokat, s igye­keznek meggyőzni bennünket, hogy a párt jelöltjének adjuk az ajánlási szel­vényt. Az egyéni jelöltnek ahhoz, hogy in­dulhasson a választáson 750 cédulát kell összegyűjtenie.- A hivatalos jelöltek a választási kam­pány idején harminc nap alatt mérik ösz- sze erejüket a választási gyűléseken, a nemzeti médiákban. Ebben a harcban vannak-e korlátok?- A Belügyminisztérium régóta ígéri a választási etikai kódexet, ez azonban a mai napig még nem készült el. Ebben ha­tározzák meg, hogy mit szabad és mit nem. Nem szabad például az ellenfél je­löltjét ócsárolni, tisztességében, emberi méltóságában megbántani. Nem lehet az ellenfél lejáratásával előnyhöz jutni - a saját programjával kell érvelni. Egyelőre fogalmunk sincs, hogy mi lesz a kódex­ben, tekintettel arra, hogy ilyenfajta kó­dexre évtizedekig nem volt szükség. Va­lószínűsíthető, hogy szabályozzák a pla­kátharcot, tehát azt, hogy nem lehet pla­kátot felülragasztani... A korteskedésnek vannak költségei és az állam a pártokat nem támogatja. Kérdés: kitől, mit lehet el­fogadni? A jelenleg érvényben lévő tör­vény csupán általánosságokat tartal­maz...- Meddig mehet el a korteskedés?- Erre a kérdésre nem tudok konkrét választ adni, amíg nem lesz etikai kóde­xünk.- Tolna megyében a jelenlegi képvise­lők közül kik azok, akik nem kívánnak in­dulni ismét a választásokon?- Ezt tőlük kell megkérdezni, ők dönte­nek ebben.- Megtudhatjuk-e most, hogy kik kí­vánnak indulni az országgyűlési válasz­tásokon a megyében?- Majdnem minden párt, amely tömeg­bázissal rendelkezik, állít jelöltet. Egyelő­re jönnek, érdeklődnek, tájékozódnak nálunk.- Mi most a legfontosabb munkája a területi választási bizottságnak?- A felkészülés, az, hogy ha megindul a választási kampány, a pártok kellőkép­pen tájékozottak legyenek. Az informá­cióadás is a feladatunk, mégpedig azért, hogy a választásokkal kapcsolatban mindenki tudja, hogy mi a dolga. El kell készíteni a névjegyzéket, s ki kell juttatni a jelöltajánlási cédulákat mielőbb az ál­lampolgárokhoz. D. VARGA MÁRTA Unjuk a banánt! Hát persze, hogy nem azt, amit a Délker forgalmaz. Mos­tanság egyre jobban az a fajta banán háborogtat, dühít min­ket lottyadtságával, ehetetlenségével, amivel a közvéle­ményt igyekszik megétetni egynémely főhivatalunk egyné­mely főembere. Ráadás: olyan jelenünkbe már nem illő hangszerelésben, amitől annak is bicska nyílik a zsebében, akinek se bicskája, se zsebe. Legutóbb például a közkedveltségre meddőén törekvő APEH második embere foglalta el kissé fáradt hetératartás- ban a képernyőt, hogy otthonainkba így beülve „csacsikáim- nak” elmondja, milyen butuskák voltak azok a vállalkozók, akik nem kapván választ a kormányhoz intézett petíciójukra Győrben és Sopronban tüntetésre vetemedtek, az év máso­dik napján, hogy ezzel a vetemedéssel is nyomatékot adja­nak követeléseiknek. A petíciózók, majd békésen felvonulók sérelmesnek talál­ják az 1988. január 1. előttre visszanyúló adóvizsgálatokat és fojtogatónak a 43 plusz 10 százalékos társadalombiztosí­tásijárulékot. Sérelmesnek, rossznak, ha'komolyan gondol­juk a jogállamiságot, vállalkozásbarát politikát... A mellébeszélésre kiszemelt úr „csacsikáimat" kioktatta, hogy „forduljanak bírósághoz a sérelmeikkel!” (Jó lett volna nyomban hallani, mit szólnak ehhez a terheléseik alatt nyö­gő bíróságok!) Továbbá, hogy „az adóforintokat nem az APEH vágja zsebre”, mivel annak elnyerésére (ezt én mon­dom) az állam mind feneketlenebbé váló zsebe alkalma­sabb. S jó, ha tudjuk, hogy - itt felsorolás következett az állam ebből fizeti pl. a nyugdíjakat. Kolosszális érv, ugye olyan időszakban, amikor össznépi epekedés tárgya, hogy a társadalombiztosításnak befizetett forintokat a társadalom­biztosításkamatoztassa, mint hajdanában, danában, amikor úgy fizették 30-40 munkában töltött év után a nyugdíjakat, hogy a nyugdíjasokat nem igyekezett senki az emberköz­pontúság címszava alatt a fölöslegesség tudatába fagyasz­tani - eltartottként. Szóval, ehetetlen ez a banán is és módfelett hitelrontó a mellébeszélés, mert hát, nem esti mesének szánta a tv azt az interjút, mely ismét csak azt bizonyította, hogy alkalmanként ha nem Fönt történik valami, hanem Lent, nyomban zavar is támad. Ennyire fárasztó a lentiek hullámhosszára állni?- li ­Mágenheim akarok lenni Megfogyatkoztak körülöttünk a pozitív hősök, kik­kel azonosulni tudnánk, de hiányzik az ember, kinek magatartása felborult értékrendű világunkban is példaértékű számunkra. Közép-európai szürkesé­günkben régóta várunk már egy „szupermenre”, s íme megkapjuk - Mágenheim doktor kéthetente csütörtökön mágnesként láncol a képernyőhöz. Mágikus ereje, sugárzó intelligenciája elvakít mind­annyiunkat. Izzó lámpásként jár-kel köztünk, a sö­tétségben fénylő koponyája csak rávilágít a tör­vényszerűségre: a buta haj elhagyja az okos fejet. Ámulatba ejti a környezetét, ő az, ki a munkahelyen is űzi-hajtja társait - apró konfliktusai is csak felfo­kozott tenni akarásából adódnak. Ugyanakkor munkamániája korántsem jelenti a családi élet háttérbe szorulását. Mindenre van ide­je, hozzátartozóihoz állandóan van egy-két jó szava, páratlan diplomáciai érzékkel fojtja el a csírájában kifejlődő családi konfliktusokat. Kislányától sem marad el az elismerés: „csúcs vagy, apa!” Hát még ha tudná, hogy ez csak a jéghegy csúcsa! A doki­nak a felesége is gyönyörű, azt már csak gyanítom, hogy a házasélet egyéb területein nyújtott teljesít­ményéről is felsőfokban lehet beszélni. Munkahe­lyén sorra kapja az ajánlatokat a másik nem képvi­selőitől, de csak megsebzett női szíveket hagy ma­ga után, hiszen nem feledjük: erkölcsi tartása szik­laszilárd! Láthatjuk, ő szinte hibátlan, pontosabban van egy hibája: túl tökéletes. Azonban mégsem tudna felvi­dítani, ha elszaporodnának körülöttünk a „Mágen­heim dokik”. Bizonyára hamarosan a politikai pártok is meg­környékezik, hiszen a választási kampányban szükség lesz a markáns, népszerű egyéniségek tá­mogatására. Mivel felette áll a kicsinyes párthar­coknak, köztársaságielnök-jelöltségében a köz- megegyezés ékes bizonyítékát látnám.- km ­Egy ember - hét népszámlálás A rekordok néha úgy születnek, hogy aki dicsekedhetne velük, maga se veszi észre, hogy páratlan teljesít­mény áll a háta mögött. A KSH Tolna Megyei Igazgatóságától kaptuk a tá­jékoztatást, hogy él Magyarkesziben egy idős férfi, aki a hetedik népszám­lálást tudhatja maga mögött. Nem mint olyan, akit megszámláltak, ha­nem az országban majdnem bizo­nyosan egyetlenként aki számlált. Minarovics Károly tanító úr 1929- ben Baján szerezte meg a nemzet napszámosságára jogosító diplo­mát. Előbb az Esterházy-uradalom cselédjeinek gyerekeit nevelte az arisztokrata család pénzén, majd mindenkiét - az államén. Ilyesmit nem szokott az ember megkérdezni, de nem lehetett nagy pénz, hiszen negyven évi szolgálat után a tanító bácsi - a magyarkesziek Karcsi bá­csija - összesen 5962 forint nyugdíj­ra érdemesíttetett. Ezenközben, a negyven év alatt felnevelt egy falut.- 1200 gyerek lehetett...? - tűnő­dik. - Vagy 1600...? Valahol a kettő között! 1930-ban volt először számláló- biztos. Majd 1941-ben, némi hadi­fogság után 1949-ben, majd 1960- ban, 1970-ben, 1980-ban és 1990- ben, most hetedízben. Amikor kerestük, ‘természetesen nem találtuk otthon, mert a falut járta. Frissen, fiatalosan, cseppet se 82 éveseknél megszokott ütemben.- Özvegyember vagyok - mondta -, egyedül élek ebben a nagy ház­ban. Jó az elfoglaltság. A népszámlálásokról egyébként az a véleménye, hogy a mostani min­den korábbinál különb.- Okosabbak a kérdések, lényeg­re törőek és nincs köztük felesleges!- A megkérdezettek állítják ki a kérdőíveket, vagy a tanító úr?- Én! Azt hiszem még eléggé ol­vasható az írásom... Amit persze szívesen elhiszünk. Karcsi bácsi egyébként csak itt magányos, ami a családot illeti, nem az.- Szegény feleségem négy éve itt hagyott! De van három gyerekem és öt unokám. Karácsonykor tizenné­gyen ültünk az asztal körül... •' Látogatásunkat igyekszünk rövid­re fogni. Karcsi bácsi csak néhány percre „ugrott” haza. Szerencsénkre és Horváth Imre plébánosnak hála, aki autójával végigfutotta érte és kedvünkért a fél falut Néhány perc múlva már ismét azt csinálja majd, amit egész életében. Indul dolgozni. ORDAS IVÁN * Fényképezte: KISPÁL MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents