Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP ■■nwirniMinTíií 1990. január 24., SZERDA XL. évfolyam, 20. szám LJ Megkezdte munkáját az Országgyűlés idei első ülésszaka Lemondott a belügyminiszter Kedden délelőtt, néhány perccel 10 óra után megkezdte munkáját az Ország- gyűlés januári ülésszaka. A plénum hatá­rozathozatal nélkül tudomásul vette Bog­nár Rezsőnek, Hajdú-Bihar megye 6. vá­lasztókerülete országgyűlési képviselő­jének lemondását. Tudomásul vette, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületének törvényesen meg­választott képviselője Hegedűsné Hargi­tai Ágnes - akit 1985-ben választottak pótképviselővé és Budapest 14. vá­lasztókerületének törvényesen megvá­lasztott képviselője Tamás Gáspár Mik­lós. Ezután Horváth István soron kívül kért szót. Felidézte a Belügyminisztérium, az állambiztonsági szolgálat és a szemé­lye ellen indított kampányt, amelynek so­rán a Szabad Demokraták Szövétsége, valamint a Fiatal Demokraták Szövetsége törvénysértéssel vádolta meg a BM belső biztonsági szolgálatát, és feljelentését el­juttatta az ügyészséghez. Ezzel össze­függésben kifejtette: a Belügyminiszté­rium állambiztonsági szolgálatának bel­ső elhárító részlege kétségtelenül a párt­állam egyik terméke, és egyben tar­tóoszlopa volt. Horváth István röviden ismertette az állambiztonsági munka átalakításának folyamatát, amely 1989 elején kezdődött meg, s - a politikai egyeztető tárgyalások megállapodása alapján - a biztonsági te­rület átszervezésével, a nemzetbiztonsá­gi törvény megalkotásával zárult volna, .már az új parlament plénumán. Véleménye szerint az egész ügy politi­kai kérdéssé vált, a gondosan megkom­ponált támadások arra irányulnak, hogy egyes politikai erők még a választások előtt döntésre vigyék a hatalom kérdését. Annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a kormány egyes tagjainak lejáratása és lehetetlen helyzetbe hozá­sa az egész kormányzati és államigazga­tási tevékenység megbénítását célozza. Az igazi kérdés tehát az - hangsúlyoz­ta -, hogy értelmetlen pártharcok áldoza­ta lesz-e Magyarország, vagy azok, akik csakugyan békésen akarják az átmene­tet, képesek-e ezt megvalósítani? Horváth István annak a félelmének adott hangot, hogy a jelenlegi kampány újabb „inkvizíció” nyitánya. Végezetül - saját szerepéről is szólva - hangoztatta: akik a távozását követelik, nyíltan kimondják: zavarja őket, hogy az egykori MSZMP tagjai, vezetői, akik a for­dulatot Magyarországon elindították és ma a Szocialista Pártban vagy a kor­mányban tevékenykednek, éppen ko­rábbi teljesítményük és a jövőre vonatko­zó terveik révén az új magyar demokrá­ciának is hiteles szereplői lehetnek. S Ezek nehéz napok Az elmúlt másfél esztendőben egyszer sem került az Országgyű­lés elnökének asztalára olyan vas­kos - 235 oldalas - forgatókönyv, mint most. Legény legyen a talpán, aki nem ijed meg ettől a terjedelem­től, kivált ha tudja, hogy pénteken este hatig be kellene fejeződnie az ülésszaknak. Huszonnégy törvény- javaslat, illetve módosítás, több önálló indítvány közel harminc in­terpelláció és tucatnál több kérdés vár megtárgyalásra és egy-egy nap huszonnégy órájából átlag nyolc-tíz áll rendelkezésre. Jó nekünk ez a nagyüzemi tempó? Azt gondolom, hogy nem túl jó, mert van abban sok igazság, hogy aki sokat markol, ke­veset fog, no de itt, a T. Házban majd másfél éve már a jogállamiság alappilléreinek a kovácsolása fo­lyik, hogy a nép bizalmát élvező új parlament a választásokat köve­tően megfelelő feltételek között lát­hasson munkához. Hogy keddtől, péntekig mennyi időt fordíthatnak pihenésre a hon­atyák és honanyák, nem nehéz megmondani. Keveset. Vigasztalá­sul talán annyit, hogy az Ország- gyűlés munkáját figyelők sem a megszokott ritmusú napokat élik. Míg képviselőinket a felelősség, bennünket a várakozás és remény izgalma feszít. A békés átmenetért szorítunk.- I. i. ­mindegy, hogy milyen eszközzel milyen áron, de ezt akarják megakadályozni. Horváth István - mérlegelve eddigi tevé­kenysége és „a most kierőszakolt bot­rány” súlyának arányát - arra az elhatá­rozásra jutott, hogy lemond miniszteri megbízatásáról, mert egy jogállamban, egy demokráciában ez így szokás. Horváth István leköszönő beszédét kö­vetően Fodor István bejelentette, hogy a plénum a második napirendi pontként tárgyalja a miniszteri tájékoztatót a lehall­gatási botránnyal kapcsolatban. Ezért arra kérte az Országgyűlést: a belügymi­niszter lemondását azzal vegye tudo­másul, hogy az üggyel összefüggő hoz­zászólásokra e napirend tárgyalásakor kerül sor. . Az Országgyűlés előbb képviselői önálló indítványok megtárgyalásáról, majd az ülésszak tárgysorozatáról dön­tött. Tizenhat törvényjavaslatot, három országgyűlési határozattervezetet, két népi kezdeményezés megtárgyalását, személyi javaslatokat, valamint interpel­lációkat és kérdéseket tűzött napirendjé­re. Ezt követően Roszik Gábor (Pest me­gye 4. vk.) bejelentette, hqgy a demokra­tikus ellenzék parlamenti csoportja ezentúl mint a Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja kíván működni. Dr. Bállá Éva (Budapest 46. vk.) elmondta, hogy megalakult a Szabad Demokraták Szövetségénak parlamenti frakciója, miután Tamás Gáspár Miklós megvá­lasztásával duplájára nőtt - vagyis kettő­re emelkedett - az SZDSZ képviselőinek száma a parlamentben. Bánffy György (Budapest 4. vk.) örömmel szólt arról, hogy január 22-e, Kölcsey Ferenc Him- nusz-ának születésnapja végre a ma­gyar kultúra napja lett. Az első napirendi pont előtt Németh Miklós kért szót. A Minisztertanács elnö­ke beszédében közvetlenül az ország népéhez is szólva hangsúlyozta: Én úgy vélem, igaztalan és kishitűsé­get tükröző az a szemrehányás, hogy Magyarországon megtorpant az átmenet folyamata, és felelőtlen az a törekvés, mely a tömegek indulatának felszításával (Folytatás a 2. oldalon.) Kaszparov politikai közvetítő? Garri Kaszparov szovjet sakkvilágbaj­nok kész közvetíteni a kaukázusi konflik­tus megoldása érdekében - adta hírül kedden a Szovjetszkij Szport című sport­láp. i Az újság beszámolója szerint Kaszpa­rov egy hétfői moszkvai sajtóértekezleten (Folytatás a 2. oldalon.) ' : káIfeáS A parancs világos: lőni! írásunk a 2-3. oldalon olvasható. Ök nem tehetnek semmiről Gyere vissza, császármorzsa! Séta a fazék körül A január 8-tól érvényes élelmiszer-ár­emelkedések következtében február 1- től emelkednek a diákétkeztetés térítési díjai (is). Általános iskolákban az eddigi 18 fo­rint helyett 23 lesz egy ebéd ára, 35 forin­tot fizetnek azok a szülők, akik napközibe íratták gyermeküket. Ebből tízóraira 6 fo­rintot, ebédre 23-at, uzsonnára szintén 6-ot használhatnak fel az éleímezésve- zetők. A saját konyhát üzemeltető szek­szárdi Babits általános iskolában meg­kérdeztük, mi fér bele ebbe a keretbe. Új kalkulációt még nem készítettek, de egy mostani menüt sem haszontalan meg­nézni. Vegyünk egy „gyengébb” napot. Ha tízóraira egy poharas tejet és egy kiflit adnak, az kerekítve 7 forintba kerül. Ebédre húsleves, gyümölcsszósz ser­téshússal, pirított darával 24 forintból hozható ki, egy fél szelet Zala felvágottból és egy szelet kenyérből álló uzsonna ára 7 forint. Tehát a normát túl kell lépni. Ha egy poharas kakaó és egy kifli a tízórai, az már 8 forint, ebédre ivóiét, egy szelet rántott húst rizst, savanyúságot 34 forint­ból tudnak adni, uzsonnára egy pogácsa egy almával 6 forint. Összesen 48 forint. Azaz egyetlen ilyen napon majdnem 8 ezer forinttal kell többet felhasználni a megengedettnél. A túllépést természete­sen később ki kell gazdálkodni. Hasonló a. helyzet ott is, ahol a vendéglátóipari vállalat működtet konyhát, mint például az 5-ös iskolában. Azzal a különbséggel, hogy a 35 forintból kihozott háromszori étkezésért 56-ot fizet az intézmény a vál­lalatnak. Mint hallottuk a megemelt összegű té­rítési díjat sokan nem tudják fizetni, több szülő jelezte már, hogy a napköziből kiveszi és csak menzára íratja be gyer­mekét, gyermekeit. Bölcsődékben az eddigi 24 forint he­lyett 30 forint lesz a reggeli, ebéd, uzson­na, tízórai vitaminfolyadék étkezési dija, melyből - az óvodákhoz, iskolákhoz ha­sonlóan - a háromgyermekesek 50 szá- (Folytatás a 2. oldalon.) „Nyugtával dicsérd” a kormányt Kiskereskedők, iparosok demonstrációja Dombóváron Pontban délután három órakor közel 80 személy- és teherautó kürtjének hangja verte fel Dombóvár csendjét. Tün­tettek a kiskereskedők, akikhez csatla­koztak a kisiparosok is. A demonstráció az Arany János téri parkolóból indult, a tüntetők innen rendőri biztosítás mellett gépkocsiaikkal a tanács épülete elé vo­nultak, ahol Harká­nyi László, a meg­mozdulás szervező­je petíciót nyújtott át Vidóczi László ta­nácselnöknek. Az országos méretű til­takozást nyilvánva­lóan a pénztárgépek és a nyugtaadási kö­telezettség várható bevezetése váltotta ki, s ami mögötte van, hogy az ország az adóellenőrzés fej­lesztése címén nö­veli a devizakiadá­sok és ezzel együtt a kiskereskedők, iparosok amúgy is bonyolult adminiszt­rációját.- Ennek az or­szágnak van dollárja pénztárgépekre, mégpedig a világbanki kölcsönből, a vállalkozások indítására, élénkítésére pedig csak csurran-csep- pen. Tiltakozunk a forgalmi adóátalány eltörlése miatt és követeljük az egységes áfamérték bevezetését - mondta Harká­nyi László a kereskedők nevében. (Folytatás a 2. oldalon.) Közel száz gépjármű vonult a Dombóvári Városi Tanács elé Vegye már észre valaki! Már követel a nép. Teljes és tényleges biztonságot. Tisztességes megélhetést. De nemcsak, még véletlenül sem a volt, a jelenlegi és a politikai praktikajelöltek jövöbéli „biztonságígéretét”. Nem pedig hangzatos, nemzeti zászlós, az Istennel, a Hazával és a Szabadsággal refrénezők szüntelen szózatait. Már nem kér, hanem követel a nép. De még csak csendesen. Önmagába for­dulva, szobák-lakások nagy ágyaiban szentségelve, kocsmák homályában indu­latosan káromkodva. Még egyelőre csak csendesen. De minden egyes újabb gazdasági és politikai megzsarolástól méregben megerősödve. A nép, a magyar nép nem követel mást, csak nyugodt életet. Olyan fizetést, amelyből bárhol, bármikor, cserearányromlásra, hitelkunyizásra, pártharcokra és egymás lejáratására vagy a stagfláció ellenére is megvehet legalább fél kiló húst, és ha akar, akkor mosolyogva és nem lelkiismeret-furdalással küszködve négy liter tejet, vagy uram bocsá’ egy üveg német sört. Az embereknek elegük van. Hogy nekik mindig, minden hatalomtól csak kérni, rimánkodni kelljen. Érdek- és stupid politikusok baksisait várják, nyakukban fényévnyi tartozással, egziszten­ciális kilátástalansággal, évenkénti ötven dollárral és óceánnyi kiábrándulással hazánkból, történelmünkből és magunkból. A tanácselnöktől, a korábban volt eszbé-, párttitkártól, az ótépés ügyintézőtől vagy a huncut szemű postástól. Újabb időszámításunkban pedig a „többpárti diktatúrát” kikonstellációzni törekvő, de mindig a magyar érdekeire hivatkozó régi vagy új pártoktól. Vegyék már észre, vegye már észre valaki: már nem kér, követel a nép! Békes­sége mellett nyugalmat, és szeretetet. Meg, hogy újra tudjon hinni. Nemzetében, szomszédjában, munkatársában, apjában és anyjában. És, ha megszólják érte a mindenkori filoszok és bürokraták, akkor is, mert szüksége van rá, olcsó kenyeret és olcsó cirkuszt. De mértékletes szórakozást, és felhőtlen örö­möt is. • És végre, végre: nyugalmat, nyugalmat, nyugalmat. Hogy dolgozni tudjon. Mert akar! SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Az elhárító tiszt nem kér katonai védelmet A Minisztertanács Hivatalának közleménye Németh Miklós miniszterelnök - a Belügyminisztériummal, a Honvé­delmi Minisztériummal és a Legfőbb Ügyészséggel konzultálva - Végvári József rendőr őrnagy és családja számára a honvédség által biztosí­tandó teljes személyi védelmet aján­lott fel. Mint ismeretés, a belügyminiszter Végvári József rendőr őrnagyot, a minisztérium belső biztonsági cso­portfőnökségén fellelhető titkos ada­tok nyilvánosságra hozatala miatt, beosztásából felfüggesztette. Kedden Végvári József meghatal­mazott ügyvédje útján közölte a Ka­tonai Főügyészséggel, hogy a fel-, ajánlott védelmet megköszöni, de nem kívánja igénybe venni.

Next

/
Thumbnails
Contents