Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám

1990. január 4. ( TOLNA ' _ 2 NÉPÜJSAG A nemzetiségi önkormányzatról A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma fontosnak tartja és támogatja, hogy a kisebbségi érdek- védelem területén is létrejöjjenek az al­ternatív szervezetek, mégpedig a nemze­tiségek önálló elképzelései alapján - hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet a kollégium szerdán juttatott el az MTI-hez. Mint ismeretes, a hét elején a Magyar- országon élő horvátok, románok és szlo­vákok képviselői kinyilvánították szándé­kukat egy önálló önkormányzati és ön- igazgatási szerv létrehozására. Vélemé­nyük szerint ugyanis a néhány hónappal ezelőtt életre hívott Nemzetiségi és Etni­kai Kisebbségi Kollégiumot a kormány felülről hozta létre, tagjait nem választás útján delegálják, hanem kijelölik. A kollégium most közzétett nyilatkoza­tában leszögezi: a testület a kormány ta­nácsadó szerve, így nem pótolhatja és nem is kívánja pótolni a hazai kisebbsé­gek érdekképviseleti és politikai szerve­zetét. Álláspontja szerint a Magyarorszá­gon élő nemzetiségeknek korlátozás nél­küli joga az önszerveződés, a saját ér­dekképviseleti szervek létrehozása. Ezt* elősegítendő a kollégium által kidolgo­zott nemzeti és etnikai kisebbségi tör­vénytervezet rögzíti a kisebbségi önkor­mányzatok közjogi önállóságának alkot­mányos garanciáit, s egyúttal lehetővé teszi a kisebbségek számára az államha­talomban való arányos részvételt. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium véleménye szerint a kisebbségi érdek- képviseletnek a tagolt politikai rendszer­ben meg kell jelennie az Országgyűlés­ben és a helyi önkormányzatokban is. Éppen ezért az új önkormányzati szerv létrehozása kapcsán elhangzott megnyi­latkozásokra reagálva a testület sajnála­tosnak tartja a kollégium és a különböző nemzetiségi szervezetek mesterséges szembeállítását. Kari Marx sírjának helyreállítása A nyugatnémet kormány költségén helyreállítják a kommunista ideológia német származású megteremtőjének, Kari Marxnak a sírhelyét a londoni Highgate temetőben - közölte szerdán Bonnban Annemarie Renger, a Bun­destag alelnöke. Kari Marx a németországi Trier-ben (a jelenlegi NSZK nyugati részén) szü­letett 1818-ban, és Londonban hunytéi 1883-ban. Renger asszony, az SPD tagja utalt rá: Marx londoni nyughelyének lerom­lott állapotára ö hívta fel korábban a bonni kormány figyelmét. Helmut Kohl kancellár kedvezően fogadta a javaslatot, és felkérte a külügyminisztériumot a felújítási,munkálatok megszervezésére. Marx síremlékének jövőbeni kar­bantartási költségeit ugyancsak az NSZK kormánya biztosítja majd - közölte Annemarie Renger. Egyházi iskolák állami támogatása Krakkóban nem szeretik Lenint Lenin Nowa Huta-i emlékművének za­jos eltávolítása után, az ugyancsak a Le­nin nevét viselő Nowa Huta-i kohómű új munkástanácsa közölte most: nem haj­landó tovább „Lenin nevével együtt élni”. A munkástanács nyomására a kohómű vezetése szerdán az illetékes miniszté­riumhoz fordult, hogy változtassák meg a létesítmény nevét, mégpedig a Lenin Ko­hóműről az egyszerű Krakkói Kohóműre. Az általános „átkeresztelési” hullám, amelynek elsősorban a lengyel és a nemzetközi munkásmozgalom ismert személyei estek eddig áldozatul, egyelő­re elkerüli Lech Walesa egykori munka­helyét, a Szolidaritás szülőhelyét: a gdanski Lenin Hajógyárat. Gorbacsov egészséges Nem’ ismeretes egyelőre, hogy mikor utazik Litvániába Mihail Gorbacsov, illet­ve az SZKP KB más képviselői - jelentet­te ki szerdai moszkvai sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov. A szóvivő ezzel cáfolta azokat a nyugati értesüléseket, hogy az SZKP KB főtitkárát a hét végére várják Vilniusba. Geraszimov közölte, hogy a szovjet ve­zető teljesen egészséges, s nem felelnek meg a valóságnak azok a híresztelések sem, hogy betegsége miatt halasztódik a litvániai út. Mint ismeretes, a Litván KP kiválását és szakadását követő SZKP KB-ülésen, de­cember 25-én döntöttek arról, hogy a párt vezetői a helyszínen fogják tanulmá­nyozni a kialakult helyzetet. Mint ismeretes: szeptemberben meg­kezdődik az oktatás a Budapesti Refor­mátus Gimnáziumban. Az MTI munkatár­sa a hírrel összefüggésben érdeklődött az illetékeseknél az egyházi iskolák mű­ködésének feltételeiről, az állami támo­gatás mértékéről. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Vallásügyi Tanács titkára emlékeztetett arra, hogy a testület ülésén a pénzügyminiszter és a művelődési mi­niszter bejelentette: a jövőben az egyházi iskolák éppen olyan támogatást élvez­nek a központi költségvetésből, mint az állami oktatási intézmények. Mint isme­retes, ez az összeg évenként és tanulón­ként 39 ezer forint. Rupp András, a Pénzügyminisztérium munkatársa további adatokkal szolgált. Eszerint a közoktatásban, a diákotthoni, szociális intézményi ellátásnál a tanácsi normatív támogatás 50 százalékát kap­ják az egyházi intézmények. Középisko­lai hallgató után 20 ezer forintban állapí­tották meg a kvótát, amennyiben diákott­hon lakója is, további 20 ezer forint - összesen tehát 40 ezer forint - az összeg. Szociális intézményi ellátás ese­tén 70 ezer forintot fizetaz állam. A fel­sőoktatásban részvevőknél 40 ezer forint a támogatás, kollégium igénybe vétele­kor szintén számíthatnak a 20 ezer forin­tos kiegészítésre. Arra a kérdésre, hogy az egyházi intéz­mények miért csak 50 százalékát kapják az állami normatívának Rupp András el­mondta: az állam az elmúlt esztendőben is 400 millió forinttal járult hozzá az egy­házak által fenntartott iskolák kiadásai­hoz. Ezt az összeget 1990-ben is rendel­kezésükre bocsátja - a normatív támo­gatáson felül. Hangsúlyozta, hogy a to­vábbi években a támogatás várhatóan megközelíti vagy el is éri a 100 százalé­kot, akkor azonban természetesen a 400 milliós összeg arányosan csökken. Vé­gezetül utalt arra is, hogy a költségvetési reform egyik alapvető célja, hogy fel­adathoz kötötten kapjanak támogatást az oktatást vagy szociális tevékenységet végző szervezetek. Számításaik szerint egyébként az egyházaknak eddig nyúj­tott összeg és a mostani normatív támo­gatás együttesen meghaladja a 800 mil­lió forintot. Választási előkészületek Tanácskozás a szerkesztőségben Brzezinski Kelet-Eurőpáról A Tolna megyében, illetve Szekszár- don működő pártok, szervezetek többsé­gének képviselői vettek részt tegnap a Népújság szerkesztőségében tartott ta­nácskozáson. Ennek célja volt a közelgő választáso­kon, illetve azt megelőzően a részt vevő pártok számára az esélyegyenlőség biz­(Folytatás az 1. oldalról, barikádokat építettek, s féken tartották a tömeget, amelyre azonban „csak a Se- curitate nyitott tüzet”. Bukarestben az éjszaka folyamán egy elszigetelt tűzpárbajban egy katona sú­lyos fejsérülést szenvedett - közölték kórházi források szerdán. * A román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa már hosszabb ideje létezett - közölte egy francia újságíróval Mihai Lu- poi újonnan kinevezett román idegenfor­galmi miniszter, megerősítve Nicolae Mi- litaru tábornok korábbi kijelentését, amely szerint az új vezetés ínár hat hó­nappal ezelőtt megkezdte működését. A kedden kinevezett Mihai Lupoi, aki egyike a Megmentési Frontban működő négy aktív katonatisztnek, a Le Figaro cí­mű lap tudósítójának adott nyilatkozatá­ban úgy fogalmazott, hogy a front már hosszú ideje körvonalazódott, de közvet­lenül a Ceausescu elleni felkelés bari­kádjain alakult meg. Militaru tábornok, honvédelmi miniszter egy december 22- én, az RKP Központi Bizottságának szék­házában készült videofelvételen azt kö­zölte, hogy a Front már hat hónapja mű­ködött. Lupoi nyilatkozatában egyértelműen kizárta azt a lehetőséget, hogy a hadse­reg átvenné a hatalmat, és Romániában katonai diktatúra jönne létre. Véleménye szerint a mostani vezetés előtt két feladat áll: egyrészt megtanítani a románoknak, hogyan élhetnek szabadságban, más­részt helyreállítani a gazdaságot, hogy a szabad választásokból kikerülő új kor­mány működőképes országot vehessen át. Constantin Girbea külügyminisztériu- mi szóvivő keddi bukaresti sajtóértekez­letén úgy vélekedett, hogy a román Kom­munista Párt hárommilliós tagságának jelentős része nem azonosult Ceausescu nevével és tetteivel. A párt jövőjével kap­csolatban Girbea elmondta: a párton be­lül több csoport javasolta, hogy hívjanak össze rendkívüli pártkongresszust, osz­lassák fel az RKP-t, és alakítsanak új pár­tot. * Az én célom az, hogy az erdélyi ma­gyarság érdekeit szolgáljam, nem pedig hogy karriert csináljak. Ha ezeket az ér­dekeket nem tudom érvényesíteni, ellen­tositása a lap hasábjain. Támogatásukról biztosították a szerkesztőség teljes auto­nómiára törekvését, kinyilvánították, hogy megbíznak annak szakmai kompe­tenciájában. Az MSZP képviselőjének kivételével az esélyegyenlőség biztosítása szempont­jából elfogadhatatlannak tartják a tényt, zékbe vonulok. Egész életemben ellen­zékben voltam, még az államtanács tag­jaként 1972-ig is. Ezt hangsúlyozta a Die Welt című napilapban szerdán megjelent nyilatkozatában Király Károly, a román Nemzeti Megmentési Front tanácsának egyik alelnöke. A tekintélyes nyugatnémet napilap az alelnököt úgy mutatta be, mint 1,5 millió romániai magyar reménységét, olyan személyiséget, aki 1972-ben kegyvesz­tett lett a Ceausescu-rendszerben, teg­nap még Ceausescu fogdmegjei fenye­gették, most pedig a legbefolyásosabb magyar Romániában, Ion Iliescu helyet­tese. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az új Romániát veszélyeztetik-e nemzetiségi konfliktusok, király Károly megállapítot­ta: véleményem szerint Romániát nem veszélyeztetik, de konfliktusok lesznek, mert Ceausescu politikája román nacio­nalizmuson alapult, s e nacionalizmus mélyen gyökerezik a román népben. Már most megmutatkoznak a nacionalizmus jelei mindkét oldalon. A kormánynak e kérdésben óvatosan és megértőén kell eljárni, hogy szavatolhassa minden nem­zetiség egyenjogúságát. A jelen pillanat­ban ugyanis mindannyian egyenlők va­gyunk, de a románok egyenlőbbek - mondotta az alelnök. Arra vonatkozóan, hogy megvan-e a lehetősége az erdélyi területi autonómiá­nak, Király Károly kifejtette: ha szabá­lyozzák az Erdélyben élő nemzetiségek egyenjogúságának kérdését, akkor el­képzelhető egy ilyen regionális vagy te­rületi autonómia. Nekünktöbb nyelvű ok­tatásra van szükségünk, hiszen Erdély­ben három nyelvet beszélnek - jelentette ki. A kivándorolt erdélyieknek vissza kell térniük, akik pedig itt maradtak, azoknak utazniuk kell, s külföldön meg kell ismer­kedniük a demokráciával. Demokratikus sajtóra, demokratikus tájékoztatási esz­közökre, demokratikus nevelésre van szükségünk. Az oktatási rendszerben személycseréket kell végrehajtani - mondotta az alelnök. * Az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetsége szerdán közleményt jut­tatott el az MTI-hez. Ebben a nagykövet­ség - bírálva az MTI-nek az AFP hírügy­nökség jelentésére is támaszkodó infor­mációját és igényelve az Iráni Iszlám hogy az MSZP Országos Elnöksége jogi formalitásokra hivatkozva ragaszkodik a megyei napilapok kizárólagos birtoklá­sához. A részt vevő pártok képviselői és a szerkesztőség vezetői megállapodásra jutottak arról, hogy hogyan biztosítható az esélyegyenlőség a lap hasábjain. Köztársaság valós álláspontjának közlé­sét - visszautasítja a magyar tömegkom­munikációs eszközök által a Ceausescu támogatására küldött iráni erőkről szóló híreket. Leszögezi: „Az Iráni Iszlám Köz­társaság kapcsolatai más államokkal a népek érdekein alapulnak és távol állnak mindenféle elnyomás alkalmazásától és annak elfogadásától. Az Iráni Iszlám For­radalom, természetéből fakadóan, szem­beszáll bárminemű diktatúrával és támo­gatja a demokratikus folyamatokat. így üdvözölte a kelet-európai demokratikus fejleményeket is. .- Ceausescu teheráni látogatása alatt az Iráni Iszlám Köztársaság vezetői tilta­koztak a Securitate erőszakos fellépése ellen Románia népével szemben és kö­vetelték annak megszüntetését. Ceau­sescu többszöri kérése ellenére az Iráni Iszlám Köztársaság vezetője és egyben a fegyveres erők főparancsnoka, Hamenei ajatollah úr, visszautasította a vele való találkozást. Ceausescu teheráni tartóz­kodása alatt az Iszlám Tanácskozó Tes­tület (az iráni parlament) külügyi bizottsá­gának egyik képviselője felszólította őt lemondásra. Románia nagykövete az Irá­ni Iszlám Köztársaságban a múlt héten tolmácsolta Románia új kormányának készségét az Iráni Iszlám Köztársasággal való kapcsolatok folytatására és tovább­fejlesztésére, és egyben kijelentette: semmilyen híresztelések nem akadá­lyozhatják meg a kétoldalú kapcsolatok fejlődését.” A nagykövetség megítélése szerint a kifogásolt információk nyilvánosságra kerülését „olyan egyének vagy csopor­tok irányítják, amelyek ellenzik az Iráni Iszlám Köztársaság és a Magyar Köztár­saság között fennálló jó kapcsolatok fej­lődését”. * A magyar-román határszakaszon kedden megszüntették a megerősített szolgálatot. Ezt Zubek János alezredes, a BM Határőrség csoportfőnök-helyette­se, szóvivő közölte az MTI munkatársá­nak kérdésére. Elmondta, hogy a napok­ban 38 román állampolgár jött át a „zöld határorf”, közülük kilencet - saját kéré­sükre - visszaengedtek, huszonkilencen pedig tartózkodási engedélyt kaptak. Szólt arról is, hogy december 29. és ja­nuár 2. között 22 753-an lépték át a ma­gyar-román határt, közülük 11 063-an utaztak ki, és 11 690-en érkeztek. (Folytatás az 1. oldalról.) ugyanakkor, hogy Lengyelország és Csehszlovákia számára előnyös lenne egy lengyel-csehszlovák politikai konfö­deráció, ami nemcsak a két ország jelen­tőségét és lehetséges önállóságát növel­né, hanem megfelelő ellensúly is lehetne Németországgal szemben. Brzezinski szerint egy esetleges len­gyel-magyar együttműködés mellett csak hangulati tényezők, a történelmi szimpátia szól, míg a lengyel-csehszlo­vák együttműködésnek tényleges gaz­dasági, politikai, sőt geopolitikai alapja van. Ebből a szempontból szerencsét­lennek minősített, hogy az új csehszlovák köztársasági elnök, Havel első külföldi útja nem Lengyelországba, hanem Né­metországba vezetett. Brzezinski szerint nem tekinthető tör­ténelmileg túl tartósnak a szoros ma­gyar-osztrák vagy egy esetleges oszt­rák-csehszlovák együttműködés. Ehe­lyett szerinte mindenképpen a lengyel­csehszlovák együttműködést kellene szorgalmazni. Brzezinski megerősítette javaslatát, hogy az Egyesült Államok elnöke mellett különleges jogokkal felhatalmazott politi­kus foglalkozzon a kelet-európai ügyek­kel. Brzezinski arra figyelmeztetett, hogy Lengyelországban gazdasági okokból megromolhat a politikai helyzet, s a 90- es évek elején az a paradox állapot jöhet létre, hogy csak Lengyelországban lesz­nek a hatalom részesei a kompromittált kommunisták, azaz Lengyelország hát­térbe szorulhat. Ezért is lehet - szérinte - fontos a lengyel belpolitikai fejlődés, a Szolidaritás maradéktalan hatalomátvé­telének meggyorsítása. Az amerikai politológus szerint a Szov­jetunió hosszú időn keresztül a perma­nens válság állapotában lesz. Vélemé­nye szerint a volt kommunista országok­ban, szemben a fejlett Nyugattal, felerő­södnek a nacioanlista irányzatok. Főleg a Szovjetunióban és Romániában. Brzezinski szerint a sztálinizmus nem tér vissza Kelet-Európábán, de esély van bizonyos diktatórikus jellegű hatalmi struktúrák kialakulására. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy míg Kelet-Európábán teljesen kompromittálódott a kommuniz­mus, addig például Közép-Amerikában változatlanul népszerűek lehetnek a kommunista, marxista eszmék. Holland Trabant­f hóbort A berlini fal omladozá- sával kedvezőbbre fordult a holland Trabant Klub és tagjainak sora is. Bart Stokot, a klub elnö­két szomszédai korábban nem győzték szidalmazni úgymond „esetlen, otromba, füstokádó, ként lehelő ördögszekere” miatt, Sióknak azonban a „furcsa” autó iránt érzett szeretetét a legrosszal­lóbb tekintetek sem tud­ták lohasztani. Az NDK- ban bekövetkezett válto­zások hatására Hollandiá­ban azonban immár tá­mogató helyesléssel bó­lintanak a primitívnek mondott gépkocsira, s el­lenségeskedés helyett barátian viszonyulnak hozzá. ' Stok élete alaposan megváltozott. Trabant- hóbortjának köszönhe­tően volt olyan hét, hogy fél tucat interjút kellett ad­nia holland és külföldi új­ságíróknak klubjáról és annak járműveiről. A hol­land Trabant Klub 70 ta­got tömörít, ám nem mindegyikük a Trabant megszállottja, akad köz­tük Wartburgos és más kelet-európai gépkocsi­mániás is. Viszont az egyik tagnak húsz(i) ke­letnémet gépkocsija, zömmel Trabantja van. Stok úgy érez gépko­csija, mint a sokgyerekes szülők legcsúfabb cse­metéjük iránt, általában őt szeretik a legjobban, hi­szen neki több gyengéd­ségre van szüksége, az élet úgyis gyötri eleget. A klubvezető meleg hangon meséli, hogy a kéthenge- res, kétütemű Trabant úgy rázkódik és prüszköl akár a kutya a fürdő után, hangja mint a repedt fa­zék, okádja a füstöt és a világ legrútabb járgánya. Egyesíti magán és magá­ban egy kor minden lehet­séges rosszát, s ezért egyfajta emlékműnek is tekinthető - mondja el­merengve Stok. Hollandia 1974-ben megtiltotta a Trabantok importját, mivel azok füst­je már akkor a tízszerese volt a megengedett érték­nek - folytatja a klubveze­tő. így aztán azok a hollan­dok, akik nem kaptak ide­jében észbe, később hiá­ba is vágytak az NDK- gépkocsira, az utakon le­gálisan csak a már addig bejegyzettek közleked­hettek. Áruk jelenleg 500-2000 holland forint (250-1000 USA-dollár) között mozog. A klubnak tagjain kívül van saját újságja is, a Kék Füst. Bővelkedik javítási információkban, alkat­rész-hirdetésekben. A legnagyobb kincs a hang­tompító. Stok Trabant-hobbija egyébként nem is oly ré­gen, 1986-ban kezdődött, ekkor ugyanis Magyaror­szágon járt, és mondhat­ni, tekintete szüntelenül Trabantokba ütközött. Ha­zatérvén újsághirdetés révén beszerzett egy tör­vényes holland Trabantot és az év végén megalapí­totta a klubot. Stok - bár­mennyire szereti is 601- es De Luxe modelljét - szemlesütve vallja be, hogy csupán a klub összejöveteleire közieke- dik vele. A hadsereg ura a helyzetnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents