Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám

1990. január 4. ^ÜÉPÜJSÁG 3 Vállalkozók Pártja Újabb érdekvédelmi szervezet? (Folytatás az 1. oldalról.) A vállalkozók pártja ugyanis nem a fent említett érdekvédelmi szervezetek helyé­be akar lépni, hanem ezek mellett politi­kai eszközökkel akarja képviselni a párt­ba tömörült vállalkozókat. Az érdekképvi­seletek ugyanis nem delegálhatnak kép­viselőket a parlamentbe, míg az új párt­nak ez elhatározott célja. Ha sok vállalko­zó ismeri fel a saját pártban rejlő lehető­séget, akkor az tömegpárttá fejlődhet, saját képviselőket juttathat a törvényho­zó testületbe. A végső cél, hogy szabad, demokratikus, a magántulajdon létjogo­sultságát és egyenrangúságát elismerő társadalom legyen Magyarországon. Eh­hez pedig szükség van a politikai eszkö­zökre is. A programban, amelyet Oláh Imre, az országos elnökség alelnöke juttatott el hozzánk, persze gazdasági követelések is szerepelnek, hiszen az egyes vállalko­zókat ez érdekli leginkább. Stabil, vállal­kozásbarát adópolitika, a világon egye­dülállóan magas társadalombiztosítási járulék csökkentése, társadalombiztosí­tási reform, a fejlesztést, beruházást elő­segítő hitelpolitika, inflációcsökkentő in­tézkedések, hogy csak néhányat sorol­junk az elérendő célok közül. Egy erős, saját párttal, érdekképviselettel kijutná­nak a vállalkozók is, az ország is a re­ménytelen helyzetből, szól a program né­mi optimizmussal. Megkérdeztük: Milyen segítséget kaphatunk az adóbevalláshoz? Tavaly a lakosság körében meglehető­sen nagy zavart keltett az adóbevallási nyomtatvány bevezetése, melynek kitölté­se nem kis szakértelmet igényel. Idén az önadózók ismét megkapták ezeket a nyomtatványokat egy útmutatóval mellé­kelve. Hová fordulhat az, akinek a bevallás elkészítéséhez további felvilágosításra van szüksége? Kérdésünkre Szabó Árpádtól, a Tolna Megyei Adófelügyelőség vezetőjétől kértünk választ.- Megyénk nagyobb városaiban rend­szeres ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol bármilyen adózással kapcsolatos kér­désről szívesen adunk tájékoztatást. Szek- szárdon január 1-jétől a szakszervezeti székház nagy tanácstermében tartunk fo­lyamatos ügyeletet március 31 -ig, naponta 8-16 óráig. Itt, ha igénylik, segítünk az egyes pontoknál felmerült egyéni problé­mák megoldásában is. Szeretném még azt elmondani, hogy a nyomtatványokat azoknak küldtük él, akik 1989-ben adóbevallást készítettek, illetve adóelőleget fizettek. Ha valakinek tavaly nem volt adókötelezettsége és most kapott adóbevallási papirt, akkor ezt nem kell kitöl­tenie, mert ez csak azokra vonatkozik, akik­nek több forrásból származó jövedelmük volt az elmúlt évben. Azok az adókötelezet­tek, akik nem kaptak nyomtatványt a szük­séges papírokat beszerezhetik ügyfélszol­gálatainknál, vagy külön kérésre megküld­jük nekik postán. * Ha vállalkozó vagy, ha szimpatizálsz velünk, köztünk a helyed! Belépési nyi­latkozatok a Kiosz-alapszervezeteknél beszerezhetők. A programlevél befejezé­se kiváncsivá tett bennünket, ezért felhív­tuk Hradek Károly kisiparost, a Kiosz me­gyei szervezetének alelnökét, hogy meg­kérdezzük: Tolna megye vállalkozói va- jdn tudnak-e erről az új pártról és mit szól ehhez maga a Kiosz? Hradek Károly elmondta, a tagság ter­mészetesen tud róla, hiszen éppen a kis­iparosok kezdeményezték a párt alakítá­sát. Szabó Tibor országos elnöktől ép­pen most kapta meg az anyagot, hogy megtörtént a törvényes bejegyzés, ai igazi pártszervezés lényegében csak ezután kezdődik. Az alakuló kongresz- szus egyébként Debrecenben volt és kö­rülbelül kétezerötszázan írtak alá belé­pési nyilatkozatot, vannak Tolna megyei tagok is. A szervezők úgy gondolják, hogy - mi­vel közös a cél - a Kiosz, Kisosz meglevő szervezetét, helyiségeit, eszközeit hasz­nálhatná, természetesen megfelelő el­lenszolgáltatás fejében. Az eddigi szer­vezetek továbbra is végeznék a szakmai­gazdasági érdekképviseleti munkát, mig az új párt a vállalkozók politikai érdekvé­delmét látná el.- áa ­Az idén elkészül az MO-ás körgyűrű első szakasza Az idén átadják az MO-ás budapesti autó­pálya körgyűrű első 15 kilométeres szakaszát. Az építkezésen jelenleg téli szünet van, ám ez nem jelent tétlenséget, a tavaszi indulásra ké­szülve a géppark nagyjavítását, felújítását végzik. A Csepel-szigeten néhány hete átadott üzemmérnökségi telep épületeiben megkez­dődött a próbaüzem, erről a bázisról biztosít­ják majd az autópálya zökkenőmentes forgal­mának feltételeit - a téli sózást, a technikai be­rendezések működését stb. Megkezdődött a személyzet kiképzése, a gépészek, karbantar­tók felvétele. A generálkivitelező Aszfaltútépitő Vállalat tájékoztatása szerint az M1 -est az M5-ös úttal összekötő félkörgyűrü budai oldalán a téli szünetig befejezték a földmunkákat az épitök, tavasszal itt az alapstabilizációs réteg kialakí­tásával indul majd újból a munka. Azútaháro- si Duna-hídon vezet tovább, ahol most sem pi­hennek a szerelők, hamarosan hozzálátnak, hogy speciális hidraulikák segítségével a je­lenleg „máglyán” álló hídszerkezetet végleges helyére, a pillérek saruira eresszék. A sorok­sári Duna-ág felett ívelő négysávos autópá- lyahidon viszont akár már meg is indulhatna a forgalom, itt már a terhelési próbákon is túl vannak, s csupán a csatlakozó-részek föld­munkái várnak még befejezésre. Ugyancsak a tavaszi, nyári hónapok felada­ta, hogy az M5-ösbe torkolló, még el nem ké­szült útszakaszon a több rétegből álló burko­latot kialakítsák. A tervek szerint októberben megindulhat­nak a járművek az MO'-ás úton, ami a Dunántúl és az Alföld közötti közlekedést egyszerűsíti, a egyúttal a budapesti tranzitforgalmat is csök­kenti majd. Tűnődés, évküszöbön Akkor ember az ember, ha érez és gondolkodik. E két képesség híján állat. Emberállat a maga és társai veszedel­mére - mondom még innen a harmin­con és folytatnom így kell: - Egy. Meg mínusz egy. Add össze! Az eredmény nulla. Innen indulunk? Azt mondom, múlt, de már annak tu­datában, hogy nincs jövő a múlt vállalá­sa nélkül. Ennek a terhel? Irdatlan na­gyok. Kiknek a vállát nyomja. Igazatok van, még mindig nem azokét, akik most nyernek rajtunk. De ők se örökös nye­rők! Lemezteleníti őket a demokrácia, a nép valódi uralma, elválik a jótól a rossz, az ocsútól a mag. Hittétek volna? Mögöttünk van 1989. Számunkra ez volt az évszázad éve. Benn az a még friss, karácsonyi világ- esemény, ami itt a szomszédunkban le­döntötte a zsarnokság nagyfalát. Vér, életek, áldozatok, de látjuk a folytatást! Együtt épülhetünk! Egy kép közelről. Elnyűtt, rozsdamarta bicikli lakóhá­zunk falának döntve. Két hete áll ott. Még tavalyról. Ha a szél, vagy a mellette vi­gyázatlanul elsietők feldöntik, mindig akadnak akik fölállítják. Ez kicsike do­log? Hittel hiszem, hogy nem az! Tudjuk mi minden ártalmát annak, ha dolgain­kat nem a kicsike tennivalókkal, a pará­nyiak megbecsülésével kezdjük. Azt kérditek, hogy a nagyvilágnak mekkora Európa? Benne bizony Ma­gyarország is picike. De ez a mienk, ez a mi hazánk, és lakhatóbbá csak általunk lehet. Ami most körülöttünk zeng, zúg, csi­korog, már az új év. Egy kemény, népet próbáló időszak küszöbe. Hol a helyünk, hova álljunk? Csakis a magunk lábára! Mert az 1990-es esztendő történelmi nagykorú- sításunk éve, aminek tavaszán válasz­tunk. Felnőttként, először. Ezért nem elég sokszor se kimondani, hogy boldog újévet, boldogabb életet embermagyar­országi SZEKULITY M. PÁL Határ menti őrjárat (3.) Békésben és Csongrádban jártunk “1 I >*'«,* Vf** '.rä***. 'r- „ ■•••:* # % '"'X t ' 11 W fa vr; . v*> ■ • -2* % ■ A sorompón túl - Románia Kőrösnagyharsányba Gyulán, Sarka­don, Sarkadkeresztúron, Zsadányon és Biharugrán keresztül lehet eljutni. Az út nagyjából párhuzamosan vezet a határ­ral, 4-10 kilométeres távolságra, ami a 900 lelkes kis falunál alig másfélre szű­kül. Érdemes elővenni egy jobb léptékű autótérképet és némi böngészés után is­mét bizonyítékát találhatja az érdeklődő a trianoni határ abszurditásának. Nagy­váradtól - ami légvonalban tán 20 kilo­méterre van - vasútvonal kígyózik Kőrös- nagyharsány felé. Aztán a határ előtt megszakad. A folytatás a határon innen Komádin és Szeghalmon keresztül vezet az ország belseje felé.- Ugyanígy a kövesút is - magyarázza Fürj József vb-titkár, aki a határ felé ka­lauzol bennünket. - Már kértük a belügy­minisztert, hogy ha a viszonyok rende­ződnek, engedélyezzen két kilométer útépítést és a vasút felszedett sínéinek helyrerakását. Kishatárforgalomban mi­nekünk Nagyvárad lenne a legfontosabb város! Mindenesetre tiszteletre méltó előrelá­tás egy községi vb-titkár részéről és ta­gadhatatlan bizalom a szebb jövőben. Egyelőre ő az egyetlen hatósági személy közel és távol. Két határőrt másfél kilo­méterrel a falu előtt, az útelágazásnál lát­tunk melegedni egy trágyadomb tövé­ben. Elmenet is ott voltak.- Mikor jött át valaki a túloldalról? - kérdezzük Fürj Józsefet.- Karácsonykor! Román nemzetisé­gűek voltak, nem beszéltek magyarul!- Hogyan boldogultak velük?- A lehető legjobban! Az egyik háznál éppen disznót öltek, gondolhatja, hogy jól tartották őket... Állítólag évek óta nem láttak senkit olyan jó étvággyal enni, mint a két Ká­naánba cseppentet.- Másnap telefonáltam a mezőgyáni őrsre, onnan kijöttek értük. A kihallgatás részletei természetesen nem ismeretesek, de nagyon alapos le­hetett, mert köztudott, hogy secusok szintén igyekeznek átjutni, akikből pedig Fürj József kőrösnagyharsányi vb-tit­kár: - Járőröznek a harckocsik! valószínűleg már eddig is „vendégeske­dik” nálunk néhány. A beszélgetés a ha­tár felé menet folyik. Állítólag az egykori köves úton, amit csak udvariasságból le­het elhinni, de nem a rázkódás nyomán.- Ez a trianoni határtöltés! - mutatja kí­sérőnk. Aztán árok vágja el az utat, mögötte leeresztett sorompó.- Ami odaát van, az már Románia! Kiszállunk és szinte ugyanabban a pil­lanatban megüti fülünket az a zaj, amit idáig a saját gépkocsink motorja elnyo­mott. Dübörgés, csikorgás.- Harckocsik! Nem felénk jönnek, ami a zegernyés viszonyok közt is szívet melengetőén jó érzés, hanem velünk párhuzamosan.- Járőröznek! - kapjuk a megnyugta­tást. A vb-titkár becsületére váljon, hogy cseppet se igyekszik úgy viselkedni, mint aki megszokta az ilyen neszeket. Már vagy két hónapja nem járt erre. Tolna me­gyéből kellett újságíróknak ide vetőd­niük, hogy megszakíttassák vele szabad­ságát és magukkal hurcolják a határra. Egyébként a harckocsidübörgés nem az a zene, amit érdemes megszokni.- Milyen volt a hangulat az utóbbi hó­napokban Kőrösnagyharsányban? A legtöbb ember nem ér rá a saját han­gulatával törődni.- Milyen lett volna? Féltünk! Az igazsághoz tartozik, hogy olykor a saját fiataljaiktól is. Akadt ugyanis olyan, aki éjnek évadján nem volt rest néhány petárdát elhajítani. Amiknek a dörrenése Securitate-veszéVes vidékeken nem ép­pen idegmegnyugtató. * Sorozatunk ezután következő és befe­jező részében, névvel és név nélkül, sze­mélyeket, élményeket és tapasztalatokat szándékozunk idézni. Mivel írásunk ere­dendően is hangulatjelentésnek készült, ezt a hangulatot kiegészítendő. Félő, hogy módjával se sikerül majd. Mi ideha­za sűrűn és többnyire joggal panaszko­dunk ugyan a közel- és távolabbi múltra, de sejtelmünk sincs a tőszomszédsá­gunkban lezajlott mindennapokról, az igazi terror valóságáról. Bocsássa meg az olvasó a kissé személyesebb hangvé­telt. Pontosan 40 év alatt e sorok írója megjárta már a szombathelyi katonai kémelhárítás, az ottani ÁVH pincéjét, a székesfehérvári Szabó-palotát és a kar­hatalom lakályos termeit két emelettel a dunaújvárosi városi tanács alatt. A recski foglyok nevében természetesen nem mer nyilatkozni, de az összes többi való­ságos Szívgárda és Mária-kongregáció volt Ceausescu titkosrendőrségéhez mérten. Ezek a sorok-1989 utolsó napján kerülnek papírra, amikor Romániában még mindig vannak „szórványos” lövöl­dözések, gyilkolnak terroristák. Nem be­tört ellenséget, hanem a saját népüket. Határ menti őrjáratunk tapasztalatait fel­használva arra igyekszünk választ keres­ni, legalább nagy vonalakban, hogy mi­lyen nyomot hagyott ez a maga nemében páratlan szervezet az ottaniak lelké­ben...? (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA Negyven év a vasút szolgálatában Valamikor azokra, akik a vasútnál, postánál, rendőrségnél dolgoztak, azt mondták, hogy nyugdíjas állásuk van. Az évek alatt azonban sokat változott ez az értékítélet, aminek hátterében nyilván­valóan az a sokunk által sokszor használt kifejezés áll: azok a piszkos anyagiak. A munka, a munkahely szeretete, a hiva­tástudat, hivatásszeretet. Megkopott, fé­nyüket, s mi több értéküket vesztett fo­galmak. Ma többnyire megmosolyogják azokat, akik ezekre hivatkozva ragasz­kodnak a régihez, a megszokotthoz, még akkor is, ha az „új” által kínált anyagi eg­zisztenciák lényegesen kedvezöbbek'a réginél. Persze nem állna meg a vasút.a régiek nélkül sem. Mégis minden régi megbízható „szaki” megannyi apró kis fogaskerék a nagy gépezetben, akik éve­ken, évtizedeken keresztül tették, több­nyire jól a dolgukat, akik sohasem késtek el, nem voltak álbetegek, még akkor sem, amikor az agyondicsért adórendszer be­vezetése után a táppénzen lévők többet vihettek haza, mint azok, akik dolgoztak. Akik, bár tudták, hogy a túlóra 80 száza­lékát elviszi a telhetetlen államkassza adó gyanánt, mégis zokszó nélkül vállal­ták a túlmunkát, ha kellett. A szürke emi­nenciások, akikről „nem szólt a fáma”, nem írt az újságíró, mert nem tettek sem­mi olyant, ami nagytettvagy dicsőség lett volna. Nem álltak soha szónoki emelvé­nyen, nem kértek, követelőztek, s a má­jus elsejei felvonulásokon csak a husza­dik sorban álltak, ugyanúgy mint a dél­utáni virsli és sörosztáson is. Szalai Bognár Sándor negyven éven át dolgozott a dombóvári fűtőháznál. Fizikai munkásként. Az „utolsó” húszat, ahogy ők, vasutasok mondják, fordában éjjel­nappal, karácsonykor és hétköznap. Ügy ment nyugdíjba, hogy egyszer sem volt kiváló dolgozó, igaz egyszer, talán vagy másfél évtizeddel ezelőtt felterjesztették, de a művezető azt mondta, hogy nem le­het, mert klerikális. Mégis elégedett em­ber, tudja, hogy megtette azt, amit a vas­út, a becsület követelt. Utolsó fizetési szalagján 8000 forint volt a nettó. Eltette azt is, ugyanúgy mint a többit. 1990. január 3-án, amikor 40. évét ugyanazon a munkahelyen letöltötte, húszévesnek érzi magát, csak a „mű­hely” lett egy kicsit kisebb az udvarán, ahol naphosszat agyonüti az időt. MOLNÁR ISTVÁN Egy „boldog házasság”

Next

/
Thumbnails
Contents