Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

2 Képújság 1990. január 18. Francois Mitterrand életrajza Francois Maurice Mitterrand 1916-ban született Jarnacban. Középiskolai tanul­mányait Angouleme-ben végezte egyhá­zi líceumban, majd a párizsi egyetemen szerzett jogi és irodalmi képesítést. A második világháború idején Fran­cois Mitterrand részt vett az ellenállás­ban, és megalapította a Hadifoglyok Or­szágos Mozgalmát. 1944-ben De Gaulle kormánya mellett a hadifoglyokkal fog­lalkozó részleg főtitkári tisztét látta el. 1946- tól 1958-ig Nievre megye nem­zetgyűlési képviselője az Ellenállás De­mokratikus és Szocialista Uniója színei­ben; egyben az országos elnöki posztot is betöltötte. 1947- 1948 között a volt frontharco­sok minisztere Ramadier és Robert Schuman kormányában, majd miniszterel­nökségi államtitkár André Marie, Robert Schuman és Henri Queuille kormányában, államminiszter Edgár Faure kabinetjében. 1954-1955 között a belügyminiszteri tárca birtokosa volt Mendes-France miniszterelnöksége alatt. 1956-tól 1957-ig államminiszter, pecsétőr és igazságügy-miniszter Guy Mollett kabinetjében. 1949- től folyamatosan Montsauche járás tanácsnoka, 1964-től Nievre megye főtaná­csának elnöke, 1959-től Chateau-Chinon város polgármestere, 1959 és 1962 között Nievre megye szenátora, egyben folyamatosan a megyé nemzetgyűlési kép­viselője. Egy ideig a Corner de la Nievre című napilap politikai igazgatója volt. 1945-től 1957-ig a Modern Párizsi Kiadók elnök vezérigazgatójaként tevékenykedett. 1965- től 1968-ig a Demokrata és Szocialista Baloldali Szövetség elnöki tisztét látta el. 1970és1971 között a Köztársasági Intézmények Konvenciója elnökségének elnö­ke volt. 1971-től a francia Szocialista Párt első titkári, 1971-től pedig a Szocialista Internacionálé alelnöki tisztét töltötte be. Francois Mitterrand 1965-ben indult először köztársasági elnökjelöltként. Máso­dik alkalommal 1974-ben indult a választásokon, s ekkor a második fordulóban a szavazatok mintegy 49 százalékával már csaknem megszerezte az államfői posz­tot. A sikert az 1981-es elnökválasztások második fordulója hozta meg számára, amikor 16 millió szavazattal biztos győzelmet aratott. Az 1988-as elnökválasztáso­kon jelentős fölénnyel választották újra a köztársaság elnökévé. Francois Mitterrand nős, két gyermeke van. Magyarországra látogat Tőkés László (Folytatás az 1. oldalról.) Azzal kapcsolatban, hogy Doina Cor­nea asszony és öt együtt jelölték Nobel- békedijra, Tőkés László hangsúlyozta: önmagában nagyra értékeli, és a jövőre nézve iránymutatónak tartja azt a tényt, hogy eljutottunk egy olyan korba, amikor egy román és egy magyar ellenzéki sze­mélynek a neve égy lapon szerepelhet. * Szerdán Hatvanban ülést tartott a Nemzetközi Tőkés László Mozgalom In­téző Bizottsága. A napirenden az a kérdés szerepelt, hogy a romániai forradalom győzelme után is szükség van-e a Nemzetközi Tőkés László Mozgalomra? A válasz egyértelmű igen volt. A tennivalók ugyan­is, mint hangoztatták, nem csökkentek, hanem éppen ellentétesen, gyarapod­tak. Közéjük tartozik a közreműködés a ha­tárainkon túl élő magyarok identitástu­datának megerősítésében, továbbá a hozzájárulás kulturálódásuk, oktatásuk és közösségi életük feltételeinek javítá­sához. Az eddigi élelmiszercsomagok helyett a jövőben könyvekre, vetítőgé­pekre, televíziós készülékekre, magneto­fonokra, videolejátszókra, hozzájuk tar­tozó filmekre, lemezekre, kazettákra lesz szükség. Azt is elhatározta az intézőbizottság, hogy országos pályázatot hirdet a ki­sebbségi létforma Európát érintő problé­makörének tudományos feldolgozására. Bejelentették továbbá, hogy a mozgalom díszelnöki tisztére a temesvári lelkész édesapját, Tőkés Istvánt kérték fel. Újabb vagyonátmentés? A SZOT jelenlegi vezetői önkényesen, tagságuk megkerülésével megkezdték a szervezett dolgozók közös vagyonának kisajátítását és saját gazdasági hatalmuk átmentését - hangsúlyozza az az állás- foglalás, amelyet a Független Szakszer­vezetek Demokratikus Ligájának (FSZDL) szerdai budapesti sajtótájékoz­tatóján ismertettek az FSZDL képviselői. Elmondták: tudomásukra jutott, hogy a Szakszervezetek Országos Koordiná­ciós Tanácsa szindikátust kíván létre­hozni, s ezzel kivonni a szakszervezeti vagyon jelentős részét a tagság közvet­len ellenőrzése alól. A sajtótájékoztatón elhangzottakkal kapcsolatban Bálint Attila, a SZOT szóvi­vője az alábbi nyilatkozat közzétételét kérte az MTI-től: „A Szakszervezetek Országos Koordi­nációs Tanácsa nevében határozottan visszautasítjuk a Független Szakszerve­zetek Demokratikus Ligájának délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Ha valakinek, akkor a Liga képviselőinek tudniuk kellene, hogy a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsába tö­mörült szakszervezetek kezdettől fogva elutasítottak mindenféle tulajdonnal kap­csolatos manipulációt, kiváltképp az ál­lami tualjdon bármilyen formában törté­nő magánkézbe való átjátszását. Távozzanak a szovjet csapatok, de. „Ne akkor szidjuk az adóst, amikor az fizet!” interjú dr. Varga László New York-i ügyvéddel „Magyarországot elhagytam, de ma­gyarságomat sohasem” - ezekkel a sza­vakkal kezdte beszélgetésünket dr. Var­ga László New York-i ügyvéd, a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének elnöke. Az egykori demokrata néppárti nemzetgyűlési képviselő büszkén vallot­ta, hogy fiatal kora óta elhivatottságot érez a közéleti tevékenység iránt. így ju­tott el a harmincas évek végén, a negyve­nes évek elején az általa nagyra tartott munkásifjak közé, akikkel hazánk igazi értékeit kívánta megismertetni. Az ilyen - a sorból valamilyen módon kilépő - em­berek sorsa természetesen a hatalom­mal való szembekerülés: ez történt Varga Lászlóval is. 1944 októberében, a nyilas hatalomátvételkor néhány társával együtt letartóztatták, s csak a csodával határos módon menekült meg a biztos pusztulástól. A ’45'utáni „változás” sem hoz igazi megnyugvást számára, s a dik­tatórikus módszerek láttán meghozza végső elhatározását, s 1948. november 3-án nyugatra, később az Egyesült Álla­mokba távozik. Azóta onnan kiséri figye­lemmel a hazai történészeket, s megle­pően kikristályosodott nézeteket vall né­hány, a közelmúltban nálunk is sok vitát kiváltó eseményről, így a novemberi nép­szavazásról is.- Az én véleményem az, hogy a no­vember 26-i népszavazás a magyar nép­re nézve sértő és káros volt - szögezte le álláspontját dr. Varga László. - Ilyen ap­ró-cseprő kérdéseket sehol a világon nem visznek a nép elé, s példának okáért a munkásőrség megszüntetéséről az Or­szággyűlés már egy hónappal korábban döntést hozott. A népszavazás szent do­log: a nép arra csak akkor menjen, ami­kor valóban beleszól a hatalom kérdései­be, hogy kinek a kezébe helyezi a sorsát. Persze, a bojkottot ugyanilyan károsnak tartom. Mert ha már odadobják valaki elé a kesztyűt, azt fel kell venni. Mindezekkel együtt ennek a népszavazásnak nem volt nyertese, csak vesztese.- Mindannyian reméljük, hogy a szov­jet csapatok hamarosan távoznak ha­zánkból. Előadásában azonban óvott a szélsőséges hangulatkeltéstől...- Látni kell azt, hogy részesei vagyunk egy nemzetközi keretnek, ami bizonyára előbb-utóbb össze fog omlani. Ha most reggeltől estig azt követeljük, hogy az oroszok menjenek haza, abban az eset­ben fennáll az a veszély, hogy elhanya­goljuk a megerősödésünket elősegítő kérdéseket. Amennyiben pedig politikai- lag-gazdaságilag megerősödünk, a ha­zamenetel kérdése automatikusan meg­oldódik, hiszen nincs értelme itt marad­niuk a szovjet csapatoknak. Nekem is, mint minden magyarnak, megvan az a jo­gom, hogy a megszálló hatalmat bírál­jam. Del Nem bölcs ember az, aki akkor szidja az adóst, amikor az fizet. Nekünk most fizetnek. Részletekben, kis tételben,' de fizetnek. Hadd tegyem hozzá: min­denki tudta, hogy Deák Ferencnek mi volt a véleménye a bécsi udvarról. Ám amikor megtörtént a kiegyezés, köszönetét mondott a szabadságharc leverőjének, Ferenc Józsefnek. Keserűen tette ezt, de a politika sohasem a vágyak és a szenve­délyek, hanem a lehetőségek területe.- Nem titkolta azt sem, hogy a szocia­lizmust emberellenesnek tartja. Mit ért ezen a megállapításon?- A szocializmus - az én megítélésem szerint - a történelem folyamán soha nem létezett, nem létezik és soha nem fog létezni. Legalábbis a Marx által leírt érte­lemben, amelynek lényege az, hogy a termelőeszközöket a társadalom a tulaj­donába veszi. Ez még sohasem fordult elő, mert olyan ostoba társadalom nincs, amely az egyén helyett dolgozik. Az em­bernek lehetőséget kell adni, hogy ter­meljen, alkosson, s ennek örömét nem lehet elvenni értelmetlen bűvszókkal.- Honnan szerzi be dr. Varga László a hazánkra vonatkozó meglepően pontos és eredeti információit?- Nekem van egy teóriám, ami eddig mindig jól bevált. Amikor megérkezek egy városba, beülök egy taxiba, s a repü­lőtérről a központig tartó úton három kér­dést teszek fel a sofőrnek. Hogy megy az üzlete, mi a véleménye a kormányról, s mi az, ami gondot okoz? Ez az adatgyűjtés és tapasztalatszerzés - amit már évtize­dek óta alkalmazok - sokszor többet ér, mint az egyetemi tanárok bölcselkedése és nagyképű elvkifejtése.- Magyarországon is megszólaltatta a taxisofőröket?- Természetesen, bár itthon soha sem mondom, hogy Amerikából érkeztem, mert akkor elkanyarodnánk valamilyen New York-i témára, s az engem nem ér­dekel. Tavaly jártam első ízben ismét ha­zámban, s egyszer meglehetősen hosz- szan vitatkoztam az egyik taxissal. Meg­próbáltam öt győzködni, hogy ez alka­lommal valóban a nép kezében van a sorsa. A gépkocsi vezetője - úgy látszik, unta a számára parttalan eszmecserét - végezetül odabökte nekem: „Maga hon­nan jött?” Szegedről - válaszoltam neki. Erre legyintett egyet, s megjegyezte: „Látszik, hogy vidéki.” SZERI ÁRPÁD Nem követel előjogot a romániai magyarság (Folytatás az 1. oldalról.) lonescu kifejezte meggyőződését, hogy Románia „értékes segítséget fog kapni legközelebbi partnereitől” tapasz­talatok dolgában. E partnerek sorában említette a Magyar Köztársaságot, amely Románia közvetlen szomszédja és ahol - mint rámutatott - a gazdaságban s külö­nösen a magánkisipar fejlesztésében, a háztáji mezőgazdasági üzemág bátorítá­sában jelentős eredményeket értek el. Mindezeket a területeket már Románia is kiemelt fontosságúnak tartja. A Nemzeti Megmentési FrontTanácsá- ról szólva az alelnök elmondotta: ez a testület síkraszáll az emberi méltóság tiszteletben tartásáért, az egyéni szabad­ságjogokért, a szólás- és sajtószabadsá­gért, keresi az ésszerűen érvelő vitapart­nereket. Az elvakultan követelőzőkkel azonban, akik - mint mondotta - „csak igennel vagy nemmel tudnak válaszolni összetett és árnyalt kérdésekre is, lones­cu szerint igen veszélyes vitatkozni”. A különböző romániai pártdemonstrációk­ról kijelentette: - Egyesek karosszékből nézték a forradalmat. Miközben mi az or­szág létkérdéseivel birkózunk és enni sincs időnk, a parasztpártiak ráérnek csak a választási kampánnyal törődni. A Kommunista Párt feloszlatásának követeléséről elmondta: felheccelték azokat a tüntetőket, akik ezt követelték, s a tömeg minden ellen kikelt, ami kommu­nista bélyeget visel. - Nálunk már senki­nek sem jut eszébe a régi kommunista felfogás védelme, de saját elveinkkel el­lentétes bármely párt működésének akadályozása - jelentette ki. - Ez nem je­lenti azt, hogy mi védjük a kommunista pártot. Mi az embereknek-azt a jogát ol­talmazzuk, hogy szabadon kifejthessék véleményüket. lonescu szerint a párt lényegében ma­gától oszlott fel. - Az állam átvette a párt- vagyont, amelyet felosztanak az egész­ségügy, az oktatás, a művelődés és más közszolgálati területek között. A Front mögött álló személyek többnyire pártta­gok voltak, akikkel kapcsolatban mérle­gelni kell, hogy korábban mit tettek, ho­gyan léptek fel. A Nemzeti Megmentési Frontról kije­lentette, hogy több elképzelés van e tes­tület jövőjével kapcsolatban. Az ő állás­pontja szerint a választásokig kellene ve­zetnie az ország ügyeit, ám elképzelhető­nek mondta, hogy a Front tagjai egyéni­leg vagy valamely párt képviseletében vállalják a választási megmérettetést. „Ez a vita még nem dőlt el" - jelentette ki. Hangoztatta, hogy a Front sok tagja a Ceausescu-rezsim fegyveres erői táma­dásainak célpontjaként a szó szoros ér­telmében életveszélyben volt a forrada­lom hajnalán. - Ezért jelentős az erkölcsi hitelük, s esélyük van a választásokon. - Kiemelte, hogy Ion Iliescu, a Front elnöke és Petre Roman kormányfő mindenkép­pen az ilyen személyiségek közé tartozik. * A romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (NMFT) - az ellenzék kérésének eleget téve - ígéretet tett az eredetileg áprilisra kiírt szabad választások elha­lasztására. Ezt Corneliu Coposu, a román Nemzeti Keresztény Parasztpárt elnöke jelentette be azután, hogy küldöttségüket kedden délután fogadta Ion Iliescu ideig­lenes román államfő, az NMFT elnöke. A Front részéről még nem erősítették meg a hírt. A választások új, pontos időpontját még nem tudni. Coposu elmondta: a találkozón Iliescu közölte, hogy „a kormány kész több hó­nappal elhalasztani a választásokat”, s így a pártoknak több idejük lesz választá­si kampányuk kibontakoztatásához. ígé­ret hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a kampány idején a politikai pártok egyenlő mértékben vehetik majd igény­be a tömegtájékoztatási eszközöket. A Rompres hírügynökség beszámoló­ja szerint a megbeszélésen az NMFT ve­zetője hangsúlyozta: a kormány minden politikai szervezettel kész az együttmű­ködésre. A Parasztpárt képviselői ugyanakkor támogatásukról biztosították a kormány­nak az ország helyzetének stabilizálását és a választások feltételeinek kialakítását célzó lépéseit. Közéleti hírek A Magyar Demokrata Fórum Bátaszék és Vidéke Szervezete nyílt fórumot rendez a mezőgazdaság és a tsz-ek jövőjével kapcsolatos elképzelésekről 1990. január 19-én este fél héttől a bátaszéki művelődési házban. Meghívott előadók és vendégek: dr. Izsák Gyula bátaszéki tsz-elnök, dr. Szűcs László szekszárdi tsz-elnök és agrárreformköri vezető, valamint Bogárdi Zoltán az MDF országos elnökségének tagja, az agrárprogram kidolgozója. Minden környékbeli és távolabb lakó érdeklődőt várnak a rendezők. (Magyar Demokrata Fórum Bátaszék és Vidéke Szervezete) * A Magyar Néppárt Tolna Megyei Szervezete felhívást és nyilatkozatot tett közzé, amelynek értelmében március 15-én minden választási kampány­megnyilatkozástól távol tartja magát és arra törekszik, hogy pártszempontok nélkül ünnepeljen Szekszárd és Tolna megye minden jószándékú állampol­gára. Az MSZMP Tolna Megyei Szervezőbizottsága csatlakozik a Néppárt fel­hívásához, kinyilvánítja, hogy együtt kívánja megünnepelni 1848 márciusá­nak eszméit minden hazafival. Felhívja a megyében lévő alapszervezeteit is, csatlakozzanak a néppárti felhíváshoz, és tegyenek meg mindent e nemes tö­rekvés megvalósulásáért. (MSZMP) * Tájékoztatjuk a tisztelt választópolgárokat, hogy megalakult a Szabad De­mokraták Szövetsége Bonyhádi Szervezetének választási bizottsága. Min­den héten kedden és csütörtökön 17 órától -19 óráig várjuk az érdeklődőket választási irodánkban, ahol tájékoztatást kaphatnak a Szabad Demokraták Szövetsége programjáról, segítséget nyújtunk a választások menetrendjé­nek, szabályainak megismeréséhez. Bemutatjuk országgyűlési képviselőjelöltünket, aki a helyszínen válaszol a feltett kérdésekre. Címünk: Bonyhád, Tűzoltólaktanya. (SZDSZ) * 1989. december 29-én megalakult a Magyar Demokrata Fórum helyi szer­vezete Tengelicen, amely a megyében a tizenötödik ilyen szervezet. Célunk a helyi közélet élénkítése és az eddigi érdektelenség megszüntetése. Legfőbb törekvésünk a helyi önigazgatás kialakításában való részvétel, munkásta­nács alakítása stb. A helyi csoport kizárólagosan ellenzéki szervezetként kí­ván működni. (MDF, Tengelic)

Next

/
Thumbnails
Contents