Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-16 / 13. szám

1990. január 16., KEDD XL. évfolyam, 13. szám Népes küldöttség élén A japán miniszterelnök Budapesten Kaifu Tosiki japán miniszerelnök hét­főn délután népes küldöttség élén hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett. A miniszterelnököt felesége és leánya is el­kísérte Magyarországra. Nakajama Ta­ro külügyminiszter is tagja a több mint 50 fős küldöttségnek. A kormányfő gépe nem sokkal hat óra előtt szállt le Ferihe­gyen. A japán kormányfőt és feleségét Né­meth Miklós miniszterelnök és felesé­ge fogadta, majd a himnuszok elhangzá­sa után a két miniszterelnök ellépett a díszszázad előtt. Ezután a vendégek és a fogadóbizottság tagjai gépkocsikon a ja­pán miniszterelnök szállására hajtattak. Este a Parlamentben Németh Miklós fogadást adott vendége és kísérete tisz­teletére, ahol a magyar kormányfő és Kaifu Tosiki mondott pohárköszöntőt. Ma kezdődnek a-hivatalos tárgyalások. Csehszlovákiában a szovjet csapatok kivonását szorgalmazzák A csehszlovák Demokratikus Szocia­lizmus Párt azt követeli, hogy a szovjet kormány tegye közzé azoknak a cseh­szlovák politikusoknak a nevét, akik 1968-ban katonai beavatkozást kértek a Szovjetunióból a prágai tavasz elfojtásá­ra. A nemrégiben alakult Demokratikus Szocializmus Párt a csehszlovák hírszol­gálati irodán keresztül tette közzé állás- foglalását. Ebben támogatja a csehszlo­vák kormánynak azt a törekvését, hogy még ez év végéig vonják ki a szovjet csa­patokat az ország területéről. Az új párt támogatásáról biztosította a közvélemény egy részének azt a követe­lését is, hogy két évről egy évre csök­kentsék a sorkatonai szolgálati időt, a főiskolásoknak pedig csak hat hónapos katonai szolgálatot kelljen teljesíteniük. A Demokratikus Szocializmus Párt egy nappal azelőtt tette közzé állásfoglalását, hogy Prágában Csehszlovákia és a Szovjetunió szakértői külügyminiszter­helyettesek vezetésével tárgyalásokat kezdenek a szovjet csapatoknak Csehszlovákia területéről való kivonásá­ról A szovjet csapatok kivonását követelő tömegtüntetés volt vasárnap az észak- morvaországi Olomouc körzetében, Po- horany település mellett. Az itteni hegyen szovjet katonai építkezések miatt nagy területen kiirtották az erdőt, és a pusztí­tás ellen már régóta tiltakozott a helyi la­kosság. A vasárnapi tüntetést is emiatt szervezték, amely végül is a szovjet csa­patok kivonását követelő tömegde­monstrációvá vált. A több mint hatezres tömeg azt követelte, hogy vagy a júniusi választásokig, vagy augusztus 21-ig tá­vozzanak a szovjet alakulatok Csehszlo­vákiából. Katonai erővel fejezik be a vitát? Akár katonai erő alkalmazásával is meg kell akadályozni, hogy polgár­háborúvá szélesedjék az azerik és az örmények konfliktusa - jelentette ki hétfőn Nyikolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnök, a norvég állami rádió­nak adott interjújában. Rizskov szerint nehéz lesz megol­dást találni, de a hatóságok nem fog­ják engedni a polgárháborút. A szovjet tévé hétfőn azt közölte, hogy 34-en haltak meg a hét végén az azerbajdzsáni fővárosban ki­robbant örményellenes pogrom so­rán. Késnek a kopogtatócédulák? Nem a tanács a hibás! A belügyminiszter rendeletben szabá­lyozta a március 25-re kitűzött ország- gyűlési választások naptár szerinti fel­adatait. Ennek megfelelően az egyik pa­ragrafus kimondja, hogy január 24-től február 23-ig gyűjthetik a jelöltet állító vá­lasztópolgárok és társadalmi szerveze­tek a jelöltajánló szelvényeket, köznapi szóval a kopogtatócédulákat. A gondot éppen ez, azaz az első határ­idő okozza.- Minden valószínűség szerint a jelölt­ajánló szelvények január 24-ig nem jut­nak el a választópolgárokhoz - tájékoztat a nem éppen örvendetes eshetőségről dr. Farkas László, a megyei tanács meg­bízott vb-titkára, a választási szakértői munkacsoport vezetője.- Az Állami Népességnyilvántartó Hi­vatal vállalta azt, hogy egy úgynevezett informatikai egyesülés keretében ezeket a kopogtatócédulákat eljuttatja az állam­polgárokhoz. Ez a gyakorlatban úgy va­lósul meg, hogy az Állami Népességnyil­vántartó Hivatal megállapodást köt a he­lyi tanácsok dolgozóival, akik két-három forint körüli összegért vállalnák a szelvé­nyek kézbesítését. Ez még mindig ol­csóbb megoldás, mint az ajánlott levél küldése.- Ha ezt a tanácsok dolgozói vállalják, akkor mi az, ami mégis nehézséget okoz?- Először is, ezt a megállapodást még nem kötötték meg a tanácsokkal, bár a Népességnyilvántartó Hivatal elnöke azt már mint kész tényt jelentette be, s ennek nyomán a tömegtájékoztatási eszközök is hasonló híreket hoztak nyilvánosság­ra. Aminek viszont még komolyabb kiha­tása lehet: információink szerint körülbe­lül január 23-án, 24-én fognak ezek a ko­pogtatócédulákat tartalmazó csomagok a választói névjegyzékkel együtt a me­gyei, majd pedig a helyi tanácsokhoz el­jutni. Ez év január 11 -én az Országos Vá­lasztási Iroda értekezletet tartott Balaton- füreden, ahol tájékoztattak arról, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Súlyos energiabizonytalanság Nyugati atom Kedvező tőkés ajánlatok Baj van a KGST-vel, a kölcsönös segítség csak vágy lehet, amikor a tagországok sú­lyos belső problémáikkal vannak elfoglalva. A Szovjetunió a szerződésekben foglal­takhoz képest rendre elmaradt a villamosenergia-és a szénhidrogén-szállításokkal, nemzetiségi zavargásokról, sztrájkokról érkeznek nap mint nap hírek a nagy szom­szédból. Egyoldalú erős függőségünk a Szovjetuniótól az energiaimport terén most komoly problémákat vetít előre a következő évekre. Ugyanakkor hallhattunk híreket arról is, hogy Nyugatról érkeztek kedvező ajánlatok atomeröművi blokkok építésére. Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba és megtudjuk, hogy milyen tárgyalások folynak ebben az ügyben, megkérdeztük Simon Pétert, a paksi atomerőmű üzemviteli igazgatóját, aki parlamenti képviselő és a kormány mellett működő energiapolitikai ta­nács tagja. (Folytatás a 3. oldalon.) Hazánkban tárgyal a luxemburgi külügyminiszter Horn Gyula külügyminiszter hivatalában találkozott és megbeszélést folytatott Jac­ques F. Poos luxemburgi külügyminiszterrel MTI-fotó: CSEKE CSILLA Jacques F. Poos, a Luxemburgi Nagy- hercegség külügyminisztere - aki Horn Gyula külügyminiszter meghívására hi­vatalos látogatáson tartózkodik Buda­pesten - hétfőn magyar kollégájával tár­gyalt Budapesten. (A vendég egyúttal ha­zája miniszterelnök-helyettese és külke­reskedelmi minisztere is.) A két külügyminiszter megállapította, hogy a két ország kapcsolatai rendezet­tek, reményteljesen fejlődnek. Az együtt­működést tovább mélyítheti János nagy­herceg ez év októberi, valamint Jac­ques Sanier miniszterelnök tervezett ma­gyarországi látogatása. A megbeszélésen véleményt cseréltek a Kelet-Európábán végbemenő folyama­tokról. Horn Gyula - egyebek között - idősze­rű belpolitikai kérdésekről, a legutóbbi időszak diplomáciai lépéseiről, az Euró­pai Közösséggel, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos magyar álláspontról tájékoztatta vendé­gét. Szorgalmazta a luxemburgi működő­töké aktívabb bekapcsolódását a ma­gyar gazdaságba, hiszen a két ország közötti kereskedelmi forgalom meglehe­tősen szerény: tavaly 2,5 millió dollár volt. Jacques F. Poos mindenekelőtt átte­kintést adott a luxemburgi bankvilágról. (A nagyhercegség a pénzvilág egyik je­lentős központja, mintegy 160 bank mű­ködik Luxembourgban. Az úgynevezett harmadik szektorból - beleértve a pénz­világot is - származó nemzeti jövedelmük nagyobb, mint az iparból származó, ho­lott jelentős például az ország acélipara.) Javasolta, hogy Magyarország létesítsen bankot Luxemburgban, s felajánlotta ha­zája segítségét magyar pénzügyi-és bankszakemberek továbbképzésében. Szó esett a vízumrendszer könnyítésé­ről is. A magyar külügyminiszter javasolta a vízumdijak csökkentését, illetve a szol­gálati vízumkényszer eltörlését. Jacques F. Poos ígéretet tett ennek megvizsgálá­sára, A luxemburgi külügyminiszter hétfőn megbeszélést folytatott Beck Tamás ke­reskedelmi, illetve Békési László pénz­ügyminiszterrel, akivel ünnepélyes külsőségek között aláírták a kettős adóz­tatás elkerüléséről szóló megállapo­dást. Tíz év múlva távközlési Kánaán Az ezredfordulóra végre tudják hajtani az ország távbeszélő-hálózatának teljes au­tomatizálását, s igy 2000-re gyakorlatilag minden második lakásban működhet tele­fon. Emellett 3-4 éven belül a nagy forgalmú előfizetők: a vállalatok, intézmények, ma­gánvállalkozók is bekapcsolódhatnak a digitális technikán alapuló - a mainál sokkal korszerűbb távbeszélő-hálózatba. Teljes mértékben kielégíthetők lesznek az adat-, te­lex- és más informatikai szolgáltatások iránti igények is. Egyebek között ez lehet az eredménye annak a távközlési programnak, amelynek főbb elveiről tárgyalt héfőn az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A távközlés ezredfordulóig szóló fej­lesztési programjának célja az is, hogy versenyhelyzetet teremtsen a távközlési szol­gáltatásban a szállítók és a szolgáltatók között. A bizottsági ülésen kiderült, hogy ez a programkoncepció hosszabb ideje formáló­dik. Többek között már a Világbank hitelfelülvizsgáló bizottsága is értékelte, s átdolgo­zásra visszaadta a szakembereknek. Elfogadásához feltételül szabta egyebek között a beruházások fajlagos költségének csökkentését, a jövedelmezőség növelését. A programkoncepció vitájában felszólalók azt összességében jónak minősítették, s a kormány mielőbbi döntését sürgették. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt év­tizedekben is számos kitűnő távközlés fejlesztési koncepciót tettek le a szakemberek a kormány asztalára, ám a döntés mindig halasztódott - különösebb indoklás nélkül. Szinte minden hozzászóló a program mielőbbi beindítását sürgette, többen azonban óva intettek a realitásoktól elrugaszkodó gyorsítástól. Jó néhányan a prog­ram egyes elemeivel - a rendszerszemlélettel, a távközlési vállalat részvénytársaság­ként működésével, a külföldi működőtőke bevonásának lehetőségeivel, a közös válla­latok létrehozásának lehetséges mértékével s ezzel összefüggésben a tulajdonfor­mákkal - foglalkoztak. Több képviselő és meghívott szakember is hangsúlyozta: szük­ség van az új program követelményeihez igazodó oktatási, képzési rendszerre is, vi­szont a korszerű oktatási igényeket nem lehet „koldulásra berendezkedett egyete­mekre, főiskolákra” alapozni. ABC-je válogatja Fakultatív áremelés Már az áremelés sem a régi! JHova tűntek a szép, komótos, többszörö­sen átcsócsált központi ármódosítá­sok! Hova tűnt az a kellemes sziszté­ma, mikor lejött a lista a metropolis­ból a falura, s először a párttagok, majd a közemberek is megtudták: hétfőtől két forinttal drágább lesz a sebbenzin, a majoránna és az import beszerzésű egészségügyi papir. Egyes tészta-, ital- és konzervféle- ségek árainak emelését jelentette be tegnap a rádió. Nosza, nézzünk meg egy-két szekszárdi boltot, hogy fogadták a változást az eladók és a vásárlók! Sajnos vagy. szerencsére, a kép nem egységes. Daróczi And­rás a Tartsay lakótelepen található 25-ös számú ABC vezetőhelyettese így tájékoztat: - Szombaton megjött a jegyzék, és ma életbe is léptettük az új árakat. Olajoshalakat, szár­nyaskrémeket, szovjet vodkát, ko­nyakot és száraztésztákat adunk a korábbinál drágábban. Miseticsné Győri Erzsébet a „160- asként ismert” 43-as számú ABC vezetője viszont igy nyilatkozik: - Hozzánk nem érkezett semmiféle tá­jékoztatás. (Én is a rádióból hallot­tam, hogy mi történt.) Ennek megfe­lelően áraink nem változtak most. Ha megkapjuk a rendelkezést, termé­szetesen a mi üzletünk is foganato­sítja azt, de csakis új beszerzéskor módosítunk árat. Erre pedig jövő hét­nél előbb nem kerül sor. A mostani készletet a mostani árakon értékesít­jük.- Hogy is van ez? - tettem fel a kér­dést Mátyás Tibornak, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályvezetőjé­nek. - Volt áremelés vagy nem?- Nincs róla tudomásom, hogy lett volna - felelte. - Délelőtt üléseztünk, így nem volt időm tájékozódni. Ezek a mostani szabad árak egyébként ki­zárják az előzetes konzultáció lehe­tőségét. A szállítók be sem jelentik hozzánk a változást, csak az üzle­tekkel közük. Egyetlen követelmény: hogy ne legyen tisztességtelen ár...- Wy -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents