Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

1990. január 2. 2 ÍSéPÜJSÁG Radikális fordulatra van szükség Szűrös Mátyás újévi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról.) ahol a magyar és más nemzetiségű ál­megtalálják számításukat. Kedves Honfitársaim! Türelemre és megértésre kérem önö­ket. Állítom és hirdetem, hogy az ország­nak van fizikai és lelkiereje, elszántsága a küzdelemre s az ésszerű áldozatokra még akkor is, ha sajog minden porcikája. Radikális fordulatra, gyökeres, de­mokratikus társadalmi változásokra van szüksége Magyarországnak, abban az értelemben is, hogy semmilyen párt, semmilyen erő se kerülhessen többé egyeduralmi helyzetbe. Jól működő, kor­szerű, rugalmas, a mérnököket, feltaláló­kat és a munkásokat nagyrabecsülő gazdálkodási szerkezetre van szükség. Jó költőkre és kereskedőkre, holtig tanu­ló papokra és bölcs földművesekre. Elé­gedett emberekre, akik jól megélnek a teljesítményük szerinti jövedelemből, okos befektetéseik hozadékából: olyan országra, ahol létbiztonság és nyugalom van. A nemzeti megbékélésre, a tartós együttélésre van a legnagyobb szüksé­günk. Ez nem az egyformaság börtöne, hanem a különbségeket, az eltérő néze­teket tűrni képes emberek igazságos és színes közössége. Csak ilyen nemzet ké­pes törvényes eszközökkel féken tartani az elvaduló indulatokat, az agresszív ma­gatartást, az embertelenséget, és akkor a belső viták, a nemes vetélkedés, az egy­mást serkentő kezdeményezések bizto­sítják az ország tisztességes fejlődését. Európai nép akarunk lenni minden te­kintetben. A magyar társadalom előtt ma sors­döntő választási lehetőség áll: képes-e visszailleszkedni a fő európai folyama­tokba, és fokozatosan felzárkózni a fejlő­dés élvonalához, vagy véglegesen lesza­kad, és hosszú időre a perifériára szorul. Nem mindegy - képletesen szólva -, hogy az éurópai ház melyik szobájában lakhatunk majd, nagyon megalázó lenne, ha az előszobában maradnánk, vagy akár a cselédszobába szorulnánk ki. A világ demokratikus erőinek része­ként kívánunk fellépni a nemzetközi szín­téren, folytatva a nyitás külpolitikáját. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján készek vagyunk fejleszteni kapcsolatainkat és együttműködni ke­let-nyugati és észak-déli viszonylatban egyaránt, felszámolva külkapcsolataink- ban a korábbi egyoldalú orientációt. Síkraszállunk a leszerelésért, a katonai tömbök felszámolásáért, a külföldön állomásozó katonai egységek vissza­vonásáért, beleértve a szovjet csapatok Magyarországról történő mielőbbi kivo­nását is. Nemzeti fejlődésünk és bizton­ság unk érdekében alapvető törekvésűnk a jószomszédi viszony, a barátság és együttműködés erősítése a környező né­pekkel. Kedves Honfitársaim! Szemhatárunk nem zárulhat le Zá­honynál, Hegyeshalomnál, Rajkánál, Röszkénél és Biharkeresztesnél azért sem, mert a kettős kötődés elvének kö­vetkezetes érvényesítésében látjuk a nemzetiségi sorban élő magyarság meg­maradásának és fellendülésének egyik fő biztosítékát. Hosszú időn keresztül tú­lontúl sok megpróbáltatást okozott szá­mukra a magárahagyöttság állapota, az árvaság tudata, és még rpindig sok a ten­nivalónk egymásért. Az új köztársaság a 15-16 milliós magyarság sorsáért visel felelősséget, bármilyen pártok, bármi­lyen koalíciók kormányozzák is. Megérdemlik a határainkon túl élő ma­gyarok, mert megszenvedték, hogy sza­badon érvényesíthessék emberi és nem­zetiségi jogaikat, hogy saját józan belátá­suk szerint rendelkezzenek önnön sor­suk felett. A Magyar Köztársaság mellet­tük áll! Új évet kezdő, új remények és új meg­próbáltatások előtt álló honfitársaim! Nemzeti célunk a szabad, demokrati­kus Magyarország megteremtése a XX. század végén. Ha összefogunk és jól dol­gozunk, eredményesen ível majd át ha­zánk útja a következő évezredbe. Igaz tettekre szólítok és hívok minden cselekvő embert. Azt kívánom, hogy nemes törekvésein­ket, hazánk útját kísérje áldás és békes­ség, és legyen béke a Földön! Önkéntes tűzoltók közgyűlése Tolnán Tűz van, pénz nincs A tolnai tűzoltószertárban égett a tűz. Egy nagy üstben fortyogott a pörkölt. Az egyesület vezetői, tagjai és a meghívott vendégek az évzáró közgyűlésre készü­lődtek. A megtartott rendezvény két részből állt. Először a nagy múltú - több mint 100 éve működő - egyesület munkájának ér­tékelésére és a vezetőség újraválasztá­sára került sor, majd egy kötetlen beszél­getés következett, terített asztal mellett. A Tolnai Önkéntes Tűzoltó Egyesület­nek ma 38 aktív és 10 pártoló tagja van. Problémáik - mint a társadalom többi te­rületén jelentkező problémák - anyagi okokra vezethetők vissza. Kiöregedett, amortizálódott, az állami tűzoltóságoktól „kapott” felszereléseikkel csak korláto­zott mértékben hadrafoghatók. Egyenru­háikat is különböző umbuldákkal kény­telenek beszerezni, például olyan „sza­bálytalan” módon, hogy a hivatásosaktól kölcsönkérik az igazolványaikat, hogy arra vásárolhassanak. Ez az önkéntes sors. Nincs rádiójuk. A munkásőrségtől Csehszlovákiai változások A hirtelen és drámai romániai változások fé­nyében elhalványodni látszanak azok a külföl­di események, amelyeket pedig annak idején ugyancsak nem kis érdeklődéssel követett a hazai közvélemény. Északi szomszédunk, Csehszlovákia is szolgált (és szolgál) néhány olyan meglepetéssel, ami korábban elképzel­hetetlen lett volna ebben a valódi reformokat mereven ellenző országban. Most érezhetően megváltozott a hangsúly, a stílus és a gondol­kodásmód is: erről tanúskodik az az interjú, amit Jozef Öerny vezérőrnaggyal, a Csehszlo­vák Néphadsereg vegyivédelmi főnökével ké­szítünk. A magas rangú vendéget Pintér Lász­ló alezredes, megyei polgári védelmi törzspa­rancsnok fogadta, illetve tájékoztatta egyebek mellett a paksi atomerőmüvei kapcsolatos polgári védelmi feladatokról. A bevezető kér­désben a csehszlovákiai eseményekről, azok hadseregbeli fogadtatásáról érdeklődtünk a tábornoktól.- Hadseregünk a helyén maradt - válaszolt Jozef Cerny. - A katonaság semmi esetre sem használható fel a nép, a jelenlegi mozgalom ellen, amelyet mi is szükségesnek tartunk. Meggyőződésünk, hogy a történtek alapjai le­hetnek a gazdasági és politikai kibontakozás­nak. Az alkotmányunkból nemrég töröltük a negyedik pontot, azt, amelyik a kommunista párt vezető szerepét deklarálta. A honvédelmi miniszterünk is szólt arról, hogy január máso­„bevont” híradásttechnikai eszközök pe­dig ott porosodnak a raktárakban. Nagy kérdés még a szervezet jövője is, és he­lye az újrarendezödő társadalomban.- Tűzvédelmi törvény kellene, hogy helyükre kerüljenek az egyesületek - mondta Velenczei István őrnagy, a szek­szárdi parancsnok, aki a szakmai fel­ügyeleti szervet képviselte a közgyűlé­sen. - Az önkéntesek állami támogatása igen csekély. Réges-régi tarifarendszer működik. A felszerelés is elavult. A legfia­talabb gépjárműfecskendö is mennyasz- szonynak már öreg lenne. Noé bárkájá­ból kidobott eszközökkel képtelenség a mai követelményeknek megfelelni. És még a tolnai a legjobb önkéntes egysé­günk!... ' Az értékelő és problémafeltáró beszá­molók után kitüntetések átadására került sor. A Tűzbiztonsági érem bronz fokoza­tában Meksz János és Ezer János, Di­csérő oklevélben pedig Újvári József ré­szesült. A hivatalos rész a tíztagú vezető­ség újjáyálasztásával zárult. - Wy ­dikától kezdődően a hadseregben megszűnik minden politikai szervezet és mozgalom. Te­hát a hadsereg mentes lesz a politikától, s csak olyan tisztek fognak itt tevékenykedni, akik a neveléssel, az állomány felkészítésével foglalkoznak. Ám hadd tegyem hozzá, hogy a Varsói Szerződés védelmi doktrínájából kiin­dulva, s a honvédelmi miniszteri bizottság leg­utóbbi, éppen Budapesten lezajlott ülésének határozata alapján a Csehszlovák Néphadse­reg továbbra is a Varsói Szerződés közössé­gébe fog tartozni, s teljesíti ebből az elkötele­zettségből adódó feladatait.- Nemrég arról értesültünk, hogy végre el­távolították a csehszlovák-osztrák határról a vasfüggöny látható maradványát, a drótkerí­tést. Véleménye szerint elképzelhető ugyanez a csehszlovák-nyugatnémet határon is?-f A szögesdrót kerítés a védelmi elveink szempontjából már semmilyen jelentőséggel sem bir. Honvédelmi miniszterünk javasolta is a kormánynak, hogy ezeket a régi berendezé­seket, az elavult határzárakat szereljék le. Vé­delmünk - amely szilárd - immár más elveken nyugszik. Hogy milyeneken, az már persze a mi titkunk.- Akkor erről nem is faggatom, inkább a szakterületéhez közelebb álló, az atomerőmű­vekkel kapcsolatos kérdésekre térjünk át. Hány atomerőmű működik ma Csehszlovákiá­ban? Romániai mozaik (Folytatás az 1. oldalról, igényt, akkora összegre, amelyet külföldre tá­vozásuk idején kaptak. Elsőbbséget élveznek majd a lakáselosztásnál azok, akik hajlandók idegen valutában fizetni a lakásért. A Fronthoz közelálló források közölték, hogy a Ceausescu-házaspárt nem temették el, mert „a nép nem akarja, hogy román föld­ben nyugodjanak”. Később hoznak döntést, hogy miként szabadulnak meg a két tetemtől: valószínűleg a Fekete-tengerbe szórják majd a hamvakat. A Romania Libera című lap egyébként vasárnap dokumentumot közölt ar­ról, hogy a „nagy tudósnak" aposztrofált Elena Ceausescu tízéves kotábani faképnél hagyta az iskolát, s nem is folytatta tanulmányait. * Fegyverek zaja nélkül lépett az új esztendő­be Románia. Bukarestben csendes volt az éj­szaka. A lakosság figyelembe vette a rendőr­ség felhívását, amely arra vonatkozott, hogy szilveszterkor ne robbantsanak petárdákat, mert ez megtéveszti a készenlétben levő kato­nai egységeket és rendfenntartó erőket. A bukarestiek otthonukban töltötték a szil­vesztert, és ezúttal a román televízió jóvoltából szórakoztató műsort élvezhettek egészen a_ hajnali órákig. Kellemes ajándék volt az új esztendőbe lé­pőknek az a bejelentés, amit Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnö­ke tett újévi rádió- és tv-beszédében, közölve, hogy Romániában márciusban áttérnek az öt­napos munkahétre. Szólt az ország lakossá­gához - román és magyar nyelven - Domokos Géza, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsá­nak tagja, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke is. Josef Cerny vezérőrnagy- Kettő működik, az egyik a cseh területen található Bukovanban, a másik a szlovákiai Jasnovske Bohunicében, Nyitra mellett. Két erőművet pedig most építünk, Temelinben, il­letve Besztercebánya környékén.- Ezek szerint Csehszlovákiában a cserno­bili katasztrófa ellenére is az atomerőműveket illeti meg az elsőbbség?- Én jártam közvetlenül a baleset után Cser- nobilban, s láttam, hogy mi történik akkor, ha az emberek nem az előírásoknak, a biztonsági szabályok követelményeinek megfelelően dolgoznak. Azt hiszem, a civilek és a katonák egyaránt sokat tanultak ebből a tragédiából. Az atomerőmüvek ennek ellenére egyre na­gyobb szerephez jutnak, nemcsak nálunk, ha­nem a világ más országaiban is. Az elektromos energia harminc százalékát már atomerőmű­vek termelik. Ha a szakemberek felkészültek, s minden berendezés úgy működik, ahogyan az kell, akkor a legbiztonságosabb és a legol­csóbb energiaforrást továbbra is az atomerő­művek jelentik. SZERI ÁRPÁD Fotó: RITZEL ZOLTÁN „A katonaság nem használható fel a nép ellen” Interjú Josef Cerny vezérőrnaggyal Segélyszállítmánnyal Nagyszeben be Átadták a Tolna megyei adományokat Páncélos- őrzi a rendet Nagyszeben főterén (Folytatás az 1. oldalról.) tudjuk - annak ellenére, hogy út közben, feltöltöttük a kocsik tankjait, vagy 7-8000 liter üzemanyag. Ez már Nagyszeben. Megtaláljuk a kórházat, a kapuban itt is fegyveres őr­ség, az igazgatósági épület mellett tank. Egy fiatalember, kezében hanyagul gép­puskát lóbálva, angolul magyarázza, hol várnak bennünket. Ott találkozunk Ko­vács Gézánéval, aki fiával, Pistával -, ő szintén a kórházban dolgozik - végig ve­lünk van. A kocsikat lezárjuk, mentők visznek a szállodába. Az étterem kirakatablakain' újra függönyök. Pár nap óta. Mert a min­denkitől félő Nicu Ceausescu, aki az apuka jóvoltából ennek a megyének a hűbérura volt, augusztusban leszedette itt is a függönyöket, nehogy valami amö- gé rejtőzködve rálőjön. Nem lőttek rá. Egyik vidéki kastélya mellett fogták el Nagy.szebentől néhány kilométerre. Ennek részleteit másnap tudjuk meg, mikor dr. Farkas Lászlóval a Tolna Megyei Tanács megbízott vb-titká- rával felkerestük Tomus Mirceát, a Nem­zeti Megmentés Frontjának Szeben me­gyei elnökét. Az irodája abban az épület­ben van, ahonnan néhány napja még a kondukátor fiacskája irányítgatta biro­dalmát. A főkapun csak ő mehetett be, min­denki más a hátsó bejáraton. Most elöl a nagy forgalom. Civilek jönnek, mennek hivatalos papírokkal, katonák fegyverrel. Miután kísérőnk, Pista megbeszéli, hogy az elnök fogad, egy kiskatona, el­nézést kérve, mindannyiunkat precízen megmotoz. Utána egy tiszt kísér fel az emeletre. A folyosón sok ajtó mellett, meg minden fordulóban fegyveres katona áll. Egy kis titkárságból nyíló, szinte apró szobában várt minket az elnök. Civilben író, egy kulturális folyóirat főszerkesztő­je. Mikor a nemzetiségekről, elsősorban a magyarokról beszélgettünk, elmondja, ő húsz éve irta első könyvét, s abban ki­fejtette, évszázadok során, mikor a ma­gyarok és románok békében, barátság­ban éltek, mindig jó világ volt, ha pedig el­lenségeskedést szítottak köztük, annak valamennyien kárát látták.^Ezután Farkas Lászlóval a későbbi kapcsolatfelvételről beszélgetnek. Arról, hogy Tolnában él­nek a székelyek, és hogy a Mária Terézia telepítette németek, az ottani szászok ro­konai. Trajan Sucin, aki most mint szóvi­vő tevékenykedik, több száz fotót tesz elénk. Az elmúlt napokban készültek. Tüntetés, halottak, füstös házfalak, el­fogott terroristák. Nagyszeben volt a Se- curitaténak, Bukarest után a legnagyobb bázisa. S itt Nicu legényei bestiálisán vi­selkedtek. fgy a leszámolás sem kesz­tyűs kézzel történt. A Continental Szálíó felső emeleteiről kifüstölték őket. Az ab­lakok helyén fekete lyukak. Jó pár kisebb házat is elfoglaltak a szekusok. Főleg a honvédségi laktanya környékén rendez­kedtek be több hétre elegendő muníció­val. Mikor nem adták meg magukat, a ka­tonák ágyúval szétlőtték a házat. Pista édesanyja mondja, ők is napokig az előszobában aludtak, matracon, az ut­cafronti szobában nem mertek. Mert a sokemeletes házban jó pár szekus is la­kott. A városban az ősi várfalon belül ren­geteg az ember. Ami megdöbbentő, a hosszú sorok. Több mint ezren állnak csokoládéért. Csodálkozom türelmükön, ők szerény mosollyal magyarázzák: megszoktuk. A boltokban egyébként kalács, ke­nyér. A főtéren szobor előtt gyertyák. Le­hajtott fejű emberek tisztelegnek az áldo­zatok élőtt. Közben a téren körbedübörög egy páncélautó, de ott, ahol néhány napja a padlásokról gyilkos tűz zúdult a tüntetők­re, most béke van. Az emberek boldog új évet kívánnak, s újságolják: most már mondhatjuk magyarul.* Lassan befejeződik a kocsik kirakása. Utána a 2000 ágyas kórház igazgatósá­gának titkárságán kínálnak kávéval. Az osztrákok hozták. Az irodában, és,a kór­termekben is kellemes meleg van.- Csak pár napja - mondják. - Éveken át tilos volt így fűteni. A falon kép helye. Nevetve mutatják a sarokba állított üres keretet. A benne volt kép, nyilván a kondukátoré, már sehol. Talán a kazánházban vált egy csepp me­leggé. Parányi kárpótlás. Beszélgetünk a segélyszállítmányok­ról. Németek, osztrákok, franciák sze­mélyautókká!, kamionokkal rengeteget hoztak. Ennek örülnek, folytatják, de saj­nos, még beljebb, a Székelyföldön, Sep- siszentgyörgyön, Csíkszeredán, Szé- kelyudvarhelyenf Gyergyószentmikl^- son kellene nagyon a segítség. Ott nijjes vér, érzéstelenítő, kötszer, de más s,em. Az autók kiürülnek. Indulnánk, dé na­gyon invitálnak ebédelni. Szabadkozunk, de mert érezzük, szinte sértés lenne, ha visszautasítanánk a meghívást, elindu­lunk. . A Római császárhoz címzett étterem­be vezetnek. Az ajtóban itt is fegyveres. Mosolyog. Az egyébként majd félezer éves ven­dégfogadót nemrég újították fel. Olyan, mint Párizs, vagy Londen legelőkelőbb étterme. Viszont üres. Mert akik ezen a szuperelegáns helyenx törzsvendégek lettek volna, már nincsenek. Legalábbis szabadlábon. Ebéd "után indulunk. A sok üres kocsi, és mi a több ezer liter üzemanyaggal. A, pilóták Feri sokéves kamionos gyakorla­tát elismerve mondják, álljunk mi a tan- kerral előre. Az úton hazafelé mindenütt a megszo­kott integetés, köszöntés. Déván a kór­házban újabb információk: az úton telje­sen biztos a közlekedés a sötétben is. És, hogy aki maradni akar, annak a szállodá­ban van hely. Mi, és még hét kocsi a sötétben me­gyünk tovább. Az év utolsó napjának hajnalán érke­zünk a határra. A román vámos int, a ha­tárőr beüti a pecsétet az útlevelekbe, és már emelkedik a kék-sárga-piros so­rompó. Már egy másik, egy új Romániának in­tünk búcsút. Itthon tudjuk meg, ez a nap már a béke napja volt. SZEPESI LAS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents