Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
1990. január 2. / TOLNA “rtÉPÜJSÁG 3 Újévi malac(ság)?! Csukott tápboltok áremelés előtt Évkezdet kivizsgálásokkal Határ menti őrjárat (1.) Békésben és Csongrádban jártunk klem. $lijd ■FsT-----------------------------------------------v 1 44 •***•. afou.Wf ) * ‘ ‘»A ■" v*“ ! ifh, , . / - >. 4 * *7 S.J i . , 1 * ........k ~t ■ TcW JÄkoi _____ Az orosházi Györy Vilmos téren lévő gyűjtőhely hirdetőtáblájának részlete Az év utolsó munkanapja s az utcán márfújják a papírtrombitát, amikor csörög a telefon. Fehér Kálmán regölyi tanácselnök hív. - Köztudomású, hogy január elsején árváltozások jönnek, s akkor mit tapasztal a regölyi polgár? Bezár a tápbolt. Leltároznak, bezár, s majd január 2-án nyit újra. Immár új árakkal. Az emberek joggal jönnek és szólnak, segítsek, mert ez felháborító. Igazuk van. Bejelentették valakinek? Tudatták az emberekkel, hogy az utolsó két napon nem tudnak vásárolni? Nem. Felháborító, ismétlem, s mi beszélünk jogállamról?! Hívtam Szőke Sándort, a GMV tamási üzemének vezetőjét, segítsen. A válasz az volt, mehetek ahová akarok, nem nyitnak ki. Ajószágnak nem lehet magyarázni, az állatokat etetni kell, s az nem indok, hogy akinek kellett az már eddig megvásárolta a tápot. S aki most jutott pénzhez? Ez akár árfelhajtásnak is minősülhet. Senki ne csodálkozzon azon, ha azt beszélik az emberek, hogy jól bespájzolnak, aztán az árak közötti különbözetet zsebre vágják... A boltos jóindulatán múlik, hogy ad etetnivalót, s majd a polgár január 2-án (azaz ma) bemegy és ráfizet? Szó szerint rá is fizet... Erre nincs mentség, ez nem piaci szellem, ez visszaélés és az Országos Tervhivatalnak is meg fogom Írni. Az emberek kérik a segítséget, s aki csak 3 napig is a régi áron etethet, az annak is örül. Hetekkel ezelőtt már akadályoztatva volt a választékos ellátás, jobbára kétféle terméket árultak. Jogosan panaszkodik Fehér Kálmán. A hivatalos nyitva tartást megszegték, hiszen leltárt követően már nincs eladás. S addig? Az állatot megértéssel nem lehet hizlalni. Ha egy üzemvezető ilyen röviden elintéz egy falu érdekében szóló vezetőt, mit várjon a vásárló? Ez valójában nem az üzletpolitikai szellem, ami a vásárlói bizalmat erősíti. A megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Mátyás Tibor minderről így vélekedik:- Az átárazott készletekből nem értékesíthetnek, viszont hivatalosan nem is zárhattak be. Aki ebben felelős, az ellen szabálysértési eljárást fogunk indítani. A nyitva tartási rendelet megsértéséről van szó, igyekszem azonnal intézkedni, hogy nyissanak ki. Szemben más vállalattal ezek szerint a GMV nem tekinti a vásárlói érdekeket ez esetben. A húsipar például éppen az áremelés miatt mindent megtett ennek ellenkezője érdekében, visszafogták az exportot, rádolgoztak... Nem értem. Információim szerint Szőke Sándor utasítást kapott. Ünnepek után azonnal kivizsgáljuk. A Kereskedelmi Minisztériumban elkészült a jelentés a fogyasztási cikkek 11 havi forgalmáról. Eszerint a kiskereskedelem .január elejétől november végéig 726,3 milliárd forint értékű árut értékesített, ez az összeg folyó áron 16,7 százalékkal több mint az elmúlt év azonos időszakában, összehasonlítható áron, meny- nyiségében azonban 0,8 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A lakosság élelmiszerekből a tavalyival azonos mennyiséget, vegyes iparcikkekből 2,5 százalékkal többet, ruházati termékekből 13,4 százalékkal kevesebbet vett, mint az elmúlt év első 11 hónapjában. A vendéglátás forgalma 8,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A nagykereskedelmi beszerzések értéke 9,2 százalékkal, az eladásoké ennél valamivel gyorsabb ütemben, 14,1 százalékkal bővült. Ezen belül azonban a hazai forrású vásárlások mérsékelten, mindössze 6,1 százalékkal nőttek, az import azonban továbbra is dinamikusan bővült, 11 hónap alatt 24,2 százalékkal. A behozatal az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben növekedett, műszaki árukból - 68,3 százalékkal - és építőanyagokból - 38,8 százalékkal. A fogyasztási cikk kereskedelem készleteinek értéke, november 30-án Hát igen. Itt a lakosság bizalmáról is szó van. A potenciális vásárlóerő kétségekkel küzdhet ezek után, hiszen a GMV-1 nek az a pár százezer plusz bevétel számítana? Nehezen hiszem. Tipikusnak látszó áremelés előtti esetről van szó? És piaci pozícióromlást ki akar magának mesterségesen előidézni? Az állatokat etetni kell, s aki nem rendelkezik készletekkel annak most fájhat a feje? A GMV központjában, lévén utolsó munkanap délutánja, csendes óévbúcsúztató van. Az igazgató és helyettese a fővárosba utazott, viszont Pesti Endre főkönyvelő a helyén van és készségesen segít. Mikor megismeri az ügyet a következőkről tájékoztat: - Ilyen jellegű, leltárra és zárásra vonatkozó utasítást nem adott ki a központ. Minden üzemvezető korlátlan úr a maga területén, s felel is azért, amit tesz. Minden hó utolsó munkanapját követően, munkaidő után van leltári zárás. A GMV érdeke - és az üzemeké is, hiszen a prémium is ehhez kötött -, hogy minél több és jobb árut adjunk el. Aki az év utolsó napján akar vásárolni, azt akkor kell kiszolgálni. A malomüzemekben szombat-vasárnapi túlmunkák voltak az ünnepek között is ezért dolgoztak munkatársaink... Mindenképpen kivizsgáljuk, azonnal intézkedünk, hogy nyissanak ki. Amit tudtunk, mindent beszereztünk a tápokhoz, hogy még előző évi áron tudjunk gyártani, s áraink is lényegesen alacsonyabbak mint mondjuk a Bács-Kuskun megyeiek hasonló termékei. S hogy szavainak nyomatékot adjon, Pesti Endre azonnal telefonálgatni kezd. Keresi az üzemvezetőt, ami hiú remény sok-sok telefonhívás után is. Szökés Sándor itt sincs, ott sincs. Helyettese Simon Flórián sem kerül elő, így marad az üzenet. Azonnal nyissanak, árut a boltba és az utolsó nap délelőtt is szolgáljanak ki. Gyors és határozott intézkedés. Segíthet ajnelyzeten a rossz hangulaton, s talán az év további részére nézve is biztató jel lehet ez. Közben Vasadi Lajos termelési és értékesítési osztályvezető telefonál. Megerősíti mindazt, amit a főkönyvelő mondott, s tett. A vezető adminisztrátort utasította, tegyen megfelelő lépéseket az ügyben.- Ellátási kötelezettségünk ugyan nincs, de üzletpolitikánk alapját nem az ilyen jellegű ügyek jellemzik - köszön el.- szabó 150.3 milliárd forintot tett ki, ez az összeg 34.3 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A készletnövekmény 87,6 százaléka a vegyesiparcikk-keres- kedelemben halmozódott fel. A novemberi áruellátásról a jelentés megállapítja: a kínálatot alapvetően a hó közben életbe lépett élelmiszerkiviteli tilalom határozta meg, amely egyrészt javította a hazai lakosság vásárlási körülményeit, másrészt azonban előidézője volt a készletek növekedésének. A felhalmozódott élelmiszerkészlet egy részét árengedménnyel értékesítették a vállalatok. Változatlanul mérsékelt az igény a ruházati cikkek iránt. Mindössze a gyermekruházati cikkekből élénkült valamelyest a kereslet a közelgő ünnepekre való tekintettel. Novemberben több kereskedelmi cég jelentős mértékű - 30-70 százalékos - engedményes akciókat szervezett, a kedvezményes áruk köre a helyi keresettől függően szinte naponta változott. Novemberben a vegyesiparcikkek forgalma valamelyes lelassult, a kereslet-kínálat helyzete nem változott lényegesen. A tüzelőanyagok kínálata országszerte jó színvonalúnak minősíthető, javult az ellátás borsodi szenekből is. Az itt alább következőkben, majd a későbbi folytatásokban nem haditudósítással, hanem hangulatjelentés- s e I találkozik az olvasó. Az események ugyanis változnak, remélhetőleg miha- marébb egyre örvendetesebben. A közhangulat lassabban, hiszen nagyon mélyre nyúló gyökerekből táplálkozik. Nem mentünk át a román.határon, ágyúszót se hallottunk - ehhez egy nappal korábban kellett volna érkeznünk, A túlsó félen, Körösnagyharsánynál, határ menti portyájukat végző harckocsik-dübörgését azonban közelről hallottuk, ez se volt túlságosan kellemes. Az a meggondolás indított útnak bennünket, hogy - a legfrissebben menekülni kényszerűiteket nem számítva a mi megyénkben él, határainkon belül, a legtöbb erdélyi és bukovinai magyar. így talán az átlagosnál is nagyobb érdeklődésre számíthat mindaz, amit láttunk és hallottunk. * Aki a II. világháború végétől napjainkig figyelemmel kísérte a falakra spontán, nem pedig különböző pártok, vagy éppenséggel „A" Párt megrendelésére festett feliratokat, az nagyon sokfélével találkozhatott az elmúlt évtizedek s.orán. De olyannal aligha, mint amilyet egy szegedi építkezés falán kaptunk lencsevégre: „SZABADSÁGOT A ROMÁN NÉPNEK!” Zsarnokságok tőszomszédságában más népeknek is nehéz, sőt veszélyes lehet szabadnak lenni. Varga Lajos könyvtárigazgató Orosházán:- Azt hiszem, az itthoni átlagos magyarnak sejtelme se volt, hogy mi történik Romániában. Arról se, hogy mit jelentett Ceausescunak a Búgtól a Tiszáig elképzelt nagyromán álma, ez a nemzetiségeket felszámoló, tömény nacionalizmus. „Odaát” a községi orvosok már 7-8 évvel ezelőtt csak a fizetésük 65 százalékát kapták meg, ha körzetük nem teljesítette az előirt népszaporodási tervet. Itt, a határnál jó ideje a háború szele legyintette meg az embereket. Féltünk és ez a félelem csak most van múlóban, de teljesen tán akkor tűnik el, ha Romániában befejeződik a kommunizmus elszámoltatása... A félelemnek természetesen bőven van katonai vonatkozása. Se jogunk, se felhatalmazásunk katonai titkokat elárulni. Csak azt ismételhetjük, amit egy honvéd őrnagytól hallottunk:- A magyar hadsereg nem mozgósított, nem vonult fel a határra, de már hónapok óta ott volt! Közvetlenül a határon elsősorban a könnyű fegyverzetű, hírközlő eszközökkel felszerelt figyelők. Ezeket magunk is láttuk, szép számmal. A harckocsik és nehéz fegyverek hátrébb várták azt, amire szerencsére nem került sor. Aki látott már frontot, az jól tudja, hogy a két vonal között nem a legkellemesebb dolgok történnek, ha élesre megy a játék. Ami nem következett be.- A fő félelem természetesen a Securi- tatéval volt'kapcsolatos - folytatta Varga Lajos könyvtárigazgató. Erről a szervezetről épp elég konkrét tájékoztatást szereztünk, ezekről azon-, ban majd később. Ami mindenkivel kapcsolatos, az a se- gítökészség. Orosházán az evangélikus eklézsia épületében szinte már a legelső pillanatban megszervezték a gyűjtést, ahol ottjártunk idején éppen Dobos Eszter és Dézsi Mihály tartott szolgálatot a maguk készítette S. O. S.-zászló tövében. Karácsonyig csak ezen a helyen egy va- gonnyi élelem gyűlt össze, a falon pedig egymást érték a hirdetőtáblára erősített feliratok. Szedlák Márta kísérőnek jelentkezett küldemények szállításához, Tolnai Lajos nagy buszt ajánlott, a román állampolgár Szakács Gusztáv pedig azt, hogy a jövő héten elmenne Kolozsvárra. Mások, így Kerekes Istvánná, Sz. Német Sándor és maga Dobos Eszter is gyermeket fogadnának gondozásba vagy örökbe. Sűrűn és sokat beszéltünk, írtunk, ezeken a hasábokon is az elidegenedésről, az egymással szemben tanúsított közönyről. Az ellenpéldák száma most lé- giónyi. Tegyük azonban hozzá, hogy a segítség nem egyes politikai pártok telje- .sítménye,. dicsősége, hanem az egész magyar népé, össznemzeti ügy. Az orosházi Gyopár presszóban mondta egy magát megnevezni nem akaró honfitársunk:- Uram! Egy fecske nem csinál nyarat! Máról holnapra nem történhet csoda, hiszen valamikor Horthyék minket uszítottak évtizedekig a románok ellen, aztán őket mi ellenünk a saját főnökeik. De ez a kis külügyminiszter, Horn, vagy hogy hívják... Most csodát tett ezzel az elismeréssel, meg azzal is, hogy mi, ebben a nagy szegénységben, már esztendeje befogadjuk a menekülőket... Adalék a szegénységhez. Egy Maros- vásárhelyről jött asszony, aki egészen frissen érkezett:- Óh, most már megint mindenünk megvan!- Mi az a minden?- Hát lehet kapni jegyre kenyeret és napi fél liter tejet is! A későbbiekben még több személytől idézünk majd. Kérjük az olvasót, higgye el becsületszóra, hogy pontosan, friss jegyzetek nyomán. De az illetők kívánsága szerint név nélkül. A kívánság mögött nem szemérem van, hanem félelem... (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA Követelés Szegeden Máshol pénz is gyűlik... Kevesebbet adtak el többért
