Tolna Megyei Népújság, 1990. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

1990. január 2. / TOLNA “rtÉPÜJSÁG 3 Újévi malac(ság)?! Csukott tápboltok áremelés előtt Évkezdet kivizsgálásokkal Határ menti őrjárat (1.) Békésben és Csongrádban jártunk klem. $lijd ■FsT-----------------------------------------------v 1 44 •***•. afou.Wf ) * ‘ ‘»A ■" v*“ ! ifh, , . / - >. 4 * *7 S.J i . , 1 * ........­k ~t ■ TcW JÄkoi _____ Az orosházi Györy Vilmos téren lévő gyűjtőhely hirdetőtáblájának részlete Az év utolsó munkanapja s az utcán márfújják a papírtrombitát, amikor csö­rög a telefon. Fehér Kálmán regölyi ta­nácselnök hív. - Köztudomású, hogy ja­nuár elsején árváltozások jönnek, s ak­kor mit tapasztal a regölyi polgár? Bezár a tápbolt. Leltároznak, bezár, s majd ja­nuár 2-án nyit újra. Immár új árakkal. Az emberek joggal jönnek és szólnak, segít­sek, mert ez felháborító. Igazuk van. Be­jelentették valakinek? Tudatták az embe­rekkel, hogy az utolsó két napon nem tudnak vásárolni? Nem. Felháborító, is­métlem, s mi beszélünk jogállamról?! Hívtam Szőke Sándort, a GMV tamási üzemének vezetőjét, segítsen. A válasz az volt, mehetek ahová akarok, nem nyit­nak ki. Ajószágnak nem lehet magyaráz­ni, az állatokat etetni kell, s az nem indok, hogy akinek kellett az már eddig megvá­sárolta a tápot. S aki most jutott pénzhez? Ez akár árfelhajtásnak is minősülhet. Senki ne csodálkozzon azon, ha azt be­szélik az emberek, hogy jól bespájzol­nak, aztán az árak közötti különbözetet zsebre vágják... A boltos jóindulatán mú­lik, hogy ad etetnivalót, s majd a polgár január 2-án (azaz ma) bemegy és ráfizet? Szó szerint rá is fizet... Erre nincs ment­ség, ez nem piaci szellem, ez visszaélés és az Országos Tervhivatalnak is meg fo­gom Írni. Az emberek kérik a segítséget, s aki csak 3 napig is a régi áron etethet, az annak is örül. Hetekkel ezelőtt már aka­dályoztatva volt a választékos ellátás, jobbára kétféle terméket árultak. Jogosan panaszkodik Fehér Kálmán. A hivatalos nyitva tartást megszegték, hi­szen leltárt követően már nincs eladás. S addig? Az állatot megértéssel nem le­het hizlalni. Ha egy üzemvezető ilyen rö­viden elintéz egy falu érdekében szóló vezetőt, mit várjon a vásárló? Ez valójá­ban nem az üzletpolitikai szellem, ami a vásárlói bizalmat erősíti. A megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Má­tyás Tibor minderről így vélekedik:- Az átárazott készletekből nem érté­kesíthetnek, viszont hivatalosan nem is zárhattak be. Aki ebben felelős, az ellen szabálysértési eljárást fogunk indítani. A nyitva tartási rendelet megsértéséről van szó, igyekszem azonnal intézkedni, hogy nyissanak ki. Szemben más vállalattal ezek szerint a GMV nem tekinti a vásárlói érdekeket ez esetben. A húsipar például éppen az áremelés miatt mindent megtett ennek ellenkezője érdekében, visszafog­ták az exportot, rádolgoztak... Nem ér­tem. Információim szerint Szőke Sándor utasítást kapott. Ünnepek után azonnal kivizsgáljuk. A Kereskedelmi Minisztériumban elké­szült a jelentés a fogyasztási cikkek 11 havi forgalmáról. Eszerint a kiskereske­delem .január elejétől november végéig 726,3 milliárd forint értékű árut értékesí­tett, ez az összeg folyó áron 16,7 száza­lékkal több mint az elmúlt év azonos idő­szakában, összehasonlítható áron, meny- nyiségében azonban 0,8 százalékkal ke­vesebb a tavalyinál. A lakosság élelmiszerekből a tavalyival azonos mennyiséget, vegyes iparcikkek­ből 2,5 százalékkal többet, ruházati ter­mékekből 13,4 százalékkal kevesebbet vett, mint az elmúlt év első 11 hónapjá­ban. A vendéglátás forgalma 8,1 száza­lékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A nagykereskedelmi beszerzések ér­téke 9,2 százalékkal, az eladásoké ennél valamivel gyorsabb ütemben, 14,1 száza­lékkal bővült. Ezen belül azonban a hazai forrású vásárlások mérsékelten, mind­össze 6,1 százalékkal nőttek, az import azonban továbbra is dinamikusan bővült, 11 hónap alatt 24,2 százalékkal. A beho­zatal az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben növekedett, műszaki árukból - 68,3 százalékkal - és építőanyagok­ból - 38,8 százalékkal. A fogyasztási cikk kereskedelem készleteinek értéke, november 30-án Hát igen. Itt a lakosság bizalmáról is szó van. A potenciális vásárlóerő kétsé­gekkel küzdhet ezek után, hiszen a GMV-1 nek az a pár százezer plusz bevétel szá­mítana? Nehezen hiszem. Tipikusnak lát­szó áremelés előtti esetről van szó? És piaci pozícióromlást ki akar magának mesterségesen előidézni? Az állatokat etetni kell, s aki nem rendelkezik készle­tekkel annak most fájhat a feje? A GMV központjában, lévén utolsó munkanap délutánja, csendes óévbú­csúztató van. Az igazgató és helyettese a fővárosba utazott, viszont Pesti Endre főkönyvelő a helyén van és készségesen segít. Mikor megismeri az ügyet a követ­kezőkről tájékoztat: - Ilyen jellegű, leltár­ra és zárásra vonatkozó utasítást nem adott ki a központ. Minden üzemvezető korlátlan úr a maga területén, s felel is azért, amit tesz. Minden hó utolsó mun­kanapját követően, munkaidő után van leltári zárás. A GMV érdeke - és az üze­meké is, hiszen a prémium is ehhez kö­tött -, hogy minél több és jobb árut ad­junk el. Aki az év utolsó napján akar vá­sárolni, azt akkor kell kiszolgálni. A ma­lomüzemekben szombat-vasárnapi túl­munkák voltak az ünnepek között is ezért dolgoztak munkatársaink... Mindenkép­pen kivizsgáljuk, azonnal intézkedünk, hogy nyissanak ki. Amit tudtunk, mindent beszereztünk a tápokhoz, hogy még elő­ző évi áron tudjunk gyártani, s áraink is lényegesen alacsonyabbak mint mond­juk a Bács-Kuskun megyeiek hasonló termékei. S hogy szavainak nyomatékot adjon, Pesti Endre azonnal telefonálgatni kezd. Keresi az üzemvezetőt, ami hiú remény sok-sok telefonhívás után is. Szökés Sándor itt sincs, ott sincs. Helyettese Si­mon Flórián sem kerül elő, így marad az üzenet. Azonnal nyissanak, árut a boltba és az utolsó nap délelőtt is szolgáljanak ki. Gyors és határozott intézkedés. Segít­het ajnelyzeten a rossz hangulaton, s ta­lán az év további részére nézve is biztató jel lehet ez. Közben Vasadi Lajos terme­lési és értékesítési osztályvezető telefo­nál. Megerősíti mindazt, amit a főkönyve­lő mondott, s tett. A vezető adminisztrá­tort utasította, tegyen megfelelő lépése­ket az ügyben.- Ellátási kötelezettségünk ugyan nincs, de üzletpolitikánk alapját nem az ilyen jellegű ügyek jellemzik - köszön el.- szabó ­150.3 milliárd forintot tett ki, ez az összeg 34.3 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A készletnövekmény 87,6 százaléka a vegyesiparcikk-keres- kedelemben halmozódott fel. A novemberi áruellátásról a jelentés megállapítja: a kínálatot alapvetően a hó közben életbe lépett élelmiszerkiviteli ti­lalom határozta meg, amely egyrészt javí­totta a hazai lakosság vásárlási körülmé­nyeit, másrészt azonban előidézője volt a készletek növekedésének. A felhalmozódott élelmiszerkészlet egy részét árengedménnyel értékesítet­ték a vállalatok. Változatlanul mérsékelt az igény a ru­házati cikkek iránt. Mindössze a gyer­mekruházati cikkekből élénkült valame­lyest a kereslet a közelgő ünnepekre való tekintettel. Novemberben több kereske­delmi cég jelentős mértékű - 30-70 szá­zalékos - engedményes akciókat szer­vezett, a kedvezményes áruk köre a helyi keresettől függően szinte naponta válto­zott. Novemberben a vegyesiparcikkek for­galma valamelyes lelassult, a kereslet-kí­nálat helyzete nem változott lényegesen. A tüzelőanyagok kínálata országszerte jó színvonalúnak minősíthető, javult az ellátás borsodi szenekből is. Az itt alább következőkben, majd a ké­sőbbi folytatásokban nem haditudósí­tással, hanem hangulatjelentés- s e I találkozik az olvasó. Az események ugyanis változnak, remélhetőleg miha- marébb egyre örvendetesebben. A köz­hangulat lassabban, hiszen nagyon mélyre nyúló gyökerekből táplálkozik. Nem mentünk át a román.határon, ágyú­szót se hallottunk - ehhez egy nap­pal korábban kellett volna érkeznünk, A túlsó félen, Körösnagyharsánynál, határ menti portyájukat végző harckocsik-dü­börgését azonban közelről hallottuk, ez se volt túlságosan kellemes. Az a meggondolás indított útnak ben­nünket, hogy - a legfrissebben menekül­ni kényszerűiteket nem számítva a mi megyénkben él, határainkon belül, a leg­több erdélyi és bukovinai magyar. így ta­lán az átlagosnál is nagyobb érdeklő­désre számíthat mindaz, amit láttunk és hallottunk. * Aki a II. világháború végétől napjainkig figyelemmel kísérte a falakra spontán, nem pedig különböző pártok, vagy ép­penséggel „A" Párt megrendelésére fes­tett feliratokat, az nagyon sokfélével talál­kozhatott az elmúlt évtizedek s.orán. De olyannal aligha, mint amilyet egy szegedi építkezés falán kaptunk lencsevégre: „SZABADSÁGOT A ROMÁN NÉPNEK!” Zsarnokságok tőszomszédságában más népeknek is nehéz, sőt veszélyes lehet szabadnak lenni. Varga Lajos könyvtárigazgató Orosházán:- Azt hiszem, az itthoni átlagos ma­gyarnak sejtelme se volt, hogy mi történik Romániában. Arról se, hogy mit jelentett Ceausescunak a Búgtól a Tiszáig elkép­zelt nagyromán álma, ez a nemzetisége­ket felszámoló, tömény nacionalizmus. „Odaát” a községi orvosok már 7-8 évvel ezelőtt csak a fizetésük 65 százalékát kapták meg, ha körzetük nem teljesítette az előirt népszaporodási tervet. Itt, a ha­tárnál jó ideje a háború szele legyintette meg az embereket. Féltünk és ez a féle­lem csak most van múlóban, de teljesen tán akkor tűnik el, ha Romániában befe­jeződik a kommunizmus elszámoltatá­sa... A félelemnek természetesen bőven van katonai vonatkozása. Se jogunk, se felhatalmazásunk katonai titkokat elárul­ni. Csak azt ismételhetjük, amit egy hon­véd őrnagytól hallottunk:- A magyar hadsereg nem mozgósí­tott, nem vonult fel a határra, de már hónapok óta ott volt! Közvetlenül a határon elsősorban a könnyű fegyverzetű, hírközlő eszközök­kel felszerelt figyelők. Ezeket magunk is láttuk, szép számmal. A harckocsik és nehéz fegyverek hát­rébb várták azt, amire szerencsére nem került sor. Aki látott már frontot, az jól tud­ja, hogy a két vonal között nem a legkelle­mesebb dolgok történnek, ha élesre megy a játék. Ami nem következett be.- A fő félelem természetesen a Securi- tatéval volt'kapcsolatos - folytatta Varga Lajos könyvtárigazgató. Erről a szervezetről épp elég konkrét tájékoztatást szereztünk, ezekről azon-, ban majd később. Ami mindenkivel kapcsolatos, az a se- gítökészség. Orosházán az evangélikus eklézsia épületében szinte már a legelső pillanatban megszervezték a gyűjtést, ahol ottjártunk idején éppen Dobos Esz­ter és Dézsi Mihály tartott szolgálatot a maguk készítette S. O. S.-zászló tövében. Karácsonyig csak ezen a helyen egy va- gonnyi élelem gyűlt össze, a falon pedig egymást érték a hirdetőtáblára erősített feliratok. Szedlák Márta kísérőnek jelentkezett küldemények szállításához, Tolnai Lajos nagy buszt ajánlott, a román állampolgár Szakács Gusztáv pedig azt, hogy a jövő héten elmenne Kolozsvárra. Mások, így Kerekes Istvánná, Sz. Né­met Sándor és maga Dobos Eszter is gyermeket fogadnának gondozásba vagy örökbe. Sűrűn és sokat beszéltünk, írtunk, eze­ken a hasábokon is az elidegenedésről, az egymással szemben tanúsított kö­zönyről. Az ellenpéldák száma most lé- giónyi. Tegyük azonban hozzá, hogy a segítség nem egyes politikai pártok telje- .sítménye,. dicsősége, hanem az egész magyar népé, össznemzeti ügy. Az oros­házi Gyopár presszóban mondta egy magát megnevezni nem akaró honfitár­sunk:- Uram! Egy fecske nem csinál nyarat! Máról holnapra nem történhet csoda, hi­szen valamikor Horthyék minket uszítot­tak évtizedekig a románok ellen, aztán őket mi ellenünk a saját főnökeik. De ez a kis külügyminiszter, Horn, vagy hogy hívják... Most csodát tett ezzel az elismeréssel, meg azzal is, hogy mi, ebben a nagy sze­génységben, már esztendeje befogadjuk a menekülőket... Adalék a szegénységhez. Egy Maros- vásárhelyről jött asszony, aki egészen frissen érkezett:- Óh, most már megint mindenünk megvan!- Mi az a minden?- Hát lehet kapni jegyre kenyeret és napi fél liter tejet is! A későbbiekben még több személytől idézünk majd. Kérjük az olvasót, higgye el becsületszóra, hogy pontosan, friss jegyzetek nyomán. De az illetők kívánsága szerint név nél­kül. A kívánság mögött nem szemérem van, hanem félelem... (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA Követelés Szegeden Máshol pénz is gyűlik... Kevesebbet adtak el többért

Next

/
Thumbnails
Contents