Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-12 / 294. szám

( tolna''' __ 2 "KÉPÚJSÁG 1989. december 13. A karl-marx-stadti tüntetők a német újraegyesítést szorgalmazták A külföldi tőke jönne, de tudjuk-e fogadni? (Folytatás az 1. oldalról.) A vendégek programja ehhez a célhoz igazodott, így először a me­gyei tanácson tettek látogatást, majd a kistermelőknél, vé­gül a húsipari válla­latnál.- Mit kér a me­gye, hogyan képze­lik el az amerikai tá­mogatást a mező- gazdaságban a kis­termelőknél, hiszen az USA-ban mini­málisan 50 hektá­ros földterület kell ahhoz, hogy egy far­mergazdaság eredményesen működ­jön? - tették fel az amerikaiak célratörő kérdéseiket először a Tolna Megyei Ta­nács elnökének. Tamás Ádám szerint el­sősorban a megye kisállattenyésztői igé­nyelnék a támogatást, hiszen a növény- termesztés a jelenlegi feltételek mellett a háztáji gazdaságokban nem kifizetődő.- A nagyüzemekben sem termelnek hatékonyan - hangzott a nagykövet vála­sza - Magyarországon s foglalkoztatot­tak húsz százaléka dolgozik a rfiezőgaz- daságban és ez túl sok. A kapott válaszok - hogy nálunk fog­lalkoztatási kötelezettségek is vannak, amelyeknek eleget kell tenni, és hogy ezen a területen változtatásokat csak fo­kozatosan lehet végrehajtani - nem tudni mennyiben elégítették ki a kérdezőket. Ugyancsak megválaszolatlanul maradt az amerikai üzletembereknek az a kérdé1 se is, hogyan kaphatják meg nálunk az emberek a földet, miképpen vásárolhat­nák meg, hiszen csak ilyen módon lehet­ne őket a termelésben érdekelttebbé tenni. * Legalább ennyire-tanácstalanok vol­tak a tengelici kisállattenyésztők is a hoz­zájuk intézett kérdések megválaszolásá­ban,. mert bár szükségük lenne a külföldi A két német állam egyesítése mellett és ellene tüntettek emberek százezrei hétfőn este az NDK számos nagyvárosá­ban. Lipcsében, ahol immár 10. alkalommal került sor a szokásos hétfői demonstrá­cióra, ezúttal is jóval több mint százezren vonultak az utcákra. Sok plakáton köve­telték a németek egyesülését és több szavazókórus is „a német haza egyesíté­sét” sürgette. A tüntetők egyes csoportjai azonban füttyszóval fogadták ezeket a jelszavakat és az NDK önállóságának megőrzése, a szocialista megújulás mel­lett foglaltak állást. Míg a lipcsei megmozdulást mindvégig az eltérő nézetűek rivalizálása jellemezte, a Karl-Marx-Stadtban felvonult 40 ezer ember szinte egyöntetűen a német újrae­gyesítést szorgalmazta. A tüntetést lezáró nagygyűlés szóno­kai támogatták Kohl nyugatnémet kancellár tízpontos konföderációs tervét és követelték, hogy még a májusi parla­menti választás előtt rendezzenek nép­szavazást a német egység megteremté­séről. Pakisztán: Lehull a fejkendő? A pakisztáni tévénézőket újabban érik meglepetések. Legutóbb például honfi­társnőiket láthatták a Dél-Ázsiai Játéko­kon melegítőben futni és a hagyományos pakisztáni viseletben, a térdig érő bő blúzban és bő nadrágban, de pőre alka­rokkal pingpongozni. Több mint tíz év óta először mutat a pakisztáni televízió ilyen kockákat muzulmán klérus heves tiltako­zása ellenére is. A klérus úgy véli, hogy az iszlám törvé­nyei nem engedik meg, hogy férfiak ilye­neket láthassanak. Véleménye szerint a külföldi sportolónőkre a tilalom nem vo­natkozik, csak a pakisztániakra. Egyes mullahok pedig még azt is ellenzik, hogy nők egyáltalán sportoljanak. Az, hogy ezek a tiltakozások újabban süket fülekre találnak, azt jelzik, hogy Pa­kisztánban is változnak az idők. Az or­szág ugyanis szociális téren sokkal kon­zervatívabb, mint néhány más iszlám ál­lam. A nők szinte nem jelennek meg úgy az utcán, hogy legalább a hajukat eltaka­ró sál ne legyen rajtuk, és a tetőtől talpig mindent elrejtő csador is teljesen szok­ványos látvány. A régihez való ragaszko­dás különösen a falvakban nagyon erős, ahol egy autót vezető nő megjegyzések céltáblája és nagyon megnézik őt. A nők elsődleges szerepének még mindig az anyaságot és a hitvesi státust tartják. Persze, a változások nem mennek olyan gyorsan, mint szeretnék őket látni. Bhutto asszony sem tudta eddig megvál­toztatni a nők törvénybe iktatott alsóbb­rendűségét, nevezetesen Ziaul Hakk 1979-es törvényeit, amelyek újra szente­sítették a mohamedán büntetésmódokat: a korbácsolást és a halálra kövezést. (Folytatás az 1. oldalról.) gyors megsegítésének lehetőségeit, mó­dozatait. A lengyel határok említésének elmu­lasztását azonban a hírmagyarázók nem tartották szerencsésnek. Igaz, a Bundes­tagnak éppen Kohl legutóbbi varsói láto­gatása előtt volt egy határt szavatoló, megfogalmazásában a korábbiakon is túlmutató határozata. Az érthető lengyel érzékenység miatt azonban ildomos lett volna e kitételt most is külön, egy 11. pontban megemlíteni, miként ezt az FDP és az SPD egyként igényelte volna. Most, a strasbourgi Európa-tanácsülés után a nyugatnémet sajtó többségi véleménye az: Bonnak sikerült elérnie, hogy - a 10 pont eredeti szellemének is megfele­lően - az Európai Közösségnek először tett hitet a „német egység” és a németek önrendelkezési joga mellett ilyen ok­mányban. Méghozzá úgy, hogy a felsejlö lehetőségeket feltételként mindenki megelégedésére a Helsinki nevével fém­jelzett összeurópai folyamatba ágyazta. Ezzel nagyrészt, ha nem is teljesen, megszűnt bizonyos NSZK-beli sértődött­ség is. A kancellár 10 pontja ugyanis a nyugatnémet szemlélet szerint nem adott okot arra, hogy korábban egy-egy nyu­gati lapban áthangszerelgessék, sőt a szerzőnek a játékra vonatkozó utasításait kicsit át is értelmezzék. Bonnban így fog­ták fel például egy félelmet keltő német „negyedik birodalom” előrevetítését, nemkülönben Kohl „német újraegyesítő-' si tervé”-nek emlegetését. Kohl minden jövőbeni lehetőséget nyitva hagyott, el­sősorban az NDK megsegítését részle­tezte, s csak a terv végén pendítette meg - óvatos formában - a konföderációs elemek kérdését. Ám ezt is szorosan a Hans Modrow-féle szerződéses közös­Drezdában mintegy tízezren jöttek ösz- sze, hogy a környezetvédelem fontossá­gára hívják fel a figyelmet. A legtöbb szó­nok azonban itt is azzal foglalkozott, hogy önálló maradjon-e az NDK, vagy az egye­sülésre törekedjen. A szociáldemokraták Berlin központ­jában, az Alexanderplatzon mintegy két­ezres hallgatóság előtt ismertették azt az álláspontjukat, hogy egyesüljön a két né­met állam, de mindkettő őrizze meg szu­verenitását. Tekintettel a két fél közötti je­lentős erőkülönbségre, többen teljesen illuzórikusnak minősítették ezt az elkép­zelést. Ugyancsak a szociáldemokraták szervezték a potsdami gyűlést, melyen Karsten Voigt, a nyugatnémet SPD ismert vezető személyisége a két német állam szerződéses együttműködésének fej­lesztése, majd „egymásba növése” mel­lett szállt síkra. Neubrandenburgban és .Halléban a forradalom békés folytatása, Schwerin- ben az oktatás és a nevelés átalakítása, Magdeburgban a nemzetvédelmi hivatal és a munkásőrség teljes feloszlatása mellett tüntettek emberek ezrei. Budapest-Bécs együttműködés Budapest ps Bécs együtt fog szerepel­ni az 1990 áprilisában kezdődő oszakai nemzetközi kertészeti kiállításon, hogy közösen népszerűsítse a leendő 1995- ös magyar-osztrák világkiállítást. Erről tájékoztatták Bécsben a sajtó képviselőit osztrák és magyar illetékesek. Hannes Swoboda bécsi városi főta­nácsnok, a világkiállítás osztrák csúcsbi­zottságának tagja elmondta, hogy a ja­pán nagyváros fél évig tartó rendezvé­nyén, amelyre mintegy 20 millió látogatót várnak, a japán Matsushita alapítvány Európa-pavilont létesít, s az ebben való bemutatkozásrarffTeghívta Bécset éfc Bu­dapestet is, vállalva egyúttal kiállítási költségeik nagy részét. A két főváros ve­zetői úgy döntöttek, hogy az anyagilag és hirverési szempontból egyaránt kedvező lehetőséget közös szereplésre használ­ják ki, s ezzel a budapest-bécsi Expóra hívják fel a közfigyelmet. Az oszakai Eu- rópa-pavilon középponti helyén nagy­méretű panoráma-fényképfalat állítanak fel, amelynek egyik fele Budapest, másik fele pedig Bécs életét és látványosságait vonultatja fel. A fal előterében a ma­gyar-osztrák világkiállítás „Hidak a jövő­be” jelszavának szemléltetéséül stilizált hídépítményt helyeznek el. A japáni ma­gyar-osztrák kiállítási részleg terve a bé­csi Iparművészeti Főiskolán már el is készült, s makettjét a sajtóértekezleten bemutatták. Krausz György, a béfti magyar nagy- követség munkatársa arról tájékoztatta az újságírókat hogy Budapesten néhány napja megszületett a döntés az 1995-ös Expo ottani helyszínéről. ség Kelet-Berlinben hivatalosan körvo­nalazott gondolatához kapcsolva. Strasbourg után bonni sajtókörökben azt is tárgyilagosan látják: némi gyanú, sőt irigység még megmaradt az NSZK- val szemben, de ettől Bonnban senkinek sem szabad megsértődni: ha ugyanis to­vább gyarapszik egy olyan erős ország, mint az NSZK, akkor nem csodálkozhat a szomszédok aggodalmain. Genscher több alkalommal is igyekezett megnyug­tatni az említett szomszédokat: még soha sem fordult elő, hogy szabadságban és demokráciában élő németek bárkinek problémát okoztak, bárkit fenyegettek vagy veszélyeztettek volna - mondotta. A „német kérdést” a történelem éppen most kézzelfoghatóan és szemmel látha­tóan napirendre tűzte, ebben egyetért kormány és ellenzék. De ez nem azonos az újraegyesítéssel, hát meg annak idő­höz kötött emlegetésével. Ilyesmiről szó sincs Bonnban. Ettől nem kell senkinek sem tartani. Ellenben igenis tartani kell - mondják bonni sajtómegfigyelők - az NDK-ból érkező áttelepülők kisebb, de azért mégis csák folyamatos áramlásától és az NDK gazdaságának várható romlá­sától. Ha a gazdasági válság súlyos mérete­ket öltene - írta egy tekintélyes napilap vezércikkében -, akkor megtörténhet, hogy olyan hatalmas tömegek kereked­nének fel, s csábulnának át az NSZK-ba, amelyeknek befogadása már hallatlan nehézségeket okoznának az NSZK jóléti államának is. Az NDK szanálása a nyu­gatnémetek áldozatkészségének hatal­mas megpróbáltatása lenne. S így előáll­hatna az a helyzet, hogy az egyesülést szívből csak kevesen kívánnák, de a gya­korlatban nemigen kínálkozna más lehe­tőség... FLESCH ISTVÁN (Bonn) Lesz-e munkás­elbocsátás Simontornyán? Népújság 289. számában megje­lent cikk olvasása után arra az elha­tározásra jutottam, hogy pár kérdést felvessek. 1. Ki a felelős a 60 millió Ft veszte­ségért? - Talán a tímár. 2. Csak a fizikai dolgozókat kell át­képezni, az irodistákat nem? - „ha a munkájuk felesleges”. 3. Megéri-e az átképzés vagy in­kább a nyugdíjkorhoz közel járó fizikai dolgozókat is engedjék nyug­díjba „korkedvezménnyel”. 4. Vajon a társadalmi biztosító egyformán bírálja-e el a korkedvez­ményes nyugdijat vagy a fizikai dol­gozó hátrányos helyzetbe kerül-e. 5. Lehet-e olyan még szerződés­ben nem rögzített együttműködésre alapozni 200 ember jövőjét? Kérdésekre a válasz is adva van.- Nem kell felelni a veszteségért, el kell menni korkedvezménnyel nyugdíjba. A ceruza az nem bőr, de „a tímár­nak mindegy, hogy tímár vagy susz­ter, egy kaptafa". Sőt nem is fáradt el úgy, mint aki szellemileg dolgozott. Ha már elmentek a milliók, mi az a kis átképzésre szánt összeg? A tör­vény 55, illetve 60 évben állapította meg a nyugdíjkorhatárt, „de miért”. Legyen mindenkinek joga elmenni korkedvezménnyel nyugdíjba. Te­remtsünk olyan nem veszteséges munkahelyeket, hogy emberek biz­tos megélhetése ne legyen függvé­nye meg nem kötött szerződések­nek. Magyar Függetlenségi Párt Tolna Megyei Szervezete Györfi Péter A kisiparosok tiltakozása (Folytatás az 1. oldalról.) A kisiparosok és a kiskereskedők egyeztetett álláspontjuk alapján úgy vé­lik, hogy a társadalombiztosítás járulék mértéke nem haladhatja meg a 30 száza­lékot. Fontosnak tartják ezt azért is, mert a já­rulékfizetés alapja a személyi jövede­lemadó alap, ebben pedig benne van az el nem számolható beruházás is. Mivel a befizetett adó nem vonható le az adó­alapból, a kisiparos járulékot fizet az adó után is. Ez pedig már többszörös adózta­tást jelent, és igen méltánytalan. A kisiparosok és a kiskereskedők kö­zösen kialakított álláspontjukat elküldték a miniszterelnöknek, az illetékes parla­menti bizottságoknak, illetve az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgató­ságnak. Az MSZP Bonytiád városi és városkör­nyéki szervezetének ideiglenes elnöksé­ge minden második héten csütörtökön klubszerű találkozót, kötetlen beszélge­tést szervez az MSZP tagjaival, a párt szimpatizánsaival az MSZP leendő városi székházában (Perczel u. 9., a gyógyszer- tár feletti emelet). A legközelebbi rendez­vényre december 14-én, csütörtökön kerül sor. Egy amerikai nukleáris fegyverzet-el­lenőrzési kutató intézet ellenzi, hogy az Egyesült Államok a mai helyzetben átad­ja Romániának azt a magasan dúsított urániumot, amelyet Románia már régeb­ben megvásárolt. Az uránium ugyanis atomfegyver előállítására is alkalmas dúsítású, és nagy a kockázata annak, hogy Románia terroristáknak adná tovább - mondta az intézet igazgatója az AP amerikai hírügy­nökségnek. Az urániumot Románia a Bukarest kör­nyékén lévő trigai kutatöreaktor számára vásárolta még 1978-ban. Abban az év­ben az Egyesült Államok 38 kilogrammot le is szállított belőle. A maradék 16,4 kilót a megállapodás értelmében az Egyesült Államok tárolja, és bármikor kiadja, ami­kor a románok biztonságosan el tudják Az MSZP Tolna Megyei Szervező Iro­dája elkészítette a volt MSZMP által ke­zelt 75 ingatlan és ingatlanrész jegyzé­két, amelyek nyilvántartott értéke mint­egy 207 millió forint. A jegyzéket azzal a javaslattal adták át a megyei tanácsnak, hogy az épületek, helyiségek döntő többségét oktatási, közművelődési, egészségügyi és idegenforgalmi célra hasznosítsák az önkormányzatok. Erről egyébként ma tárgyalnak a megyei ta­nács és a megyében működő pártok képviselői. szállítani. Az illetékes amerikai hatóság tavaly megadta az engedélyt az urán ki­szállítására, de az egyelőre ottmaradt az Egyesült Államokban, mert a románok nem tudták megoldani az elszállítását. Akik az Egyesült Államokban ellenzik az urán kiadását, emlékeztetnek arra, hogy Románia minden jel szerint már megsértette az atomfegyverek, illetve az atomfegyverek előállításához szükséges anyagok továbbadását tiltó atomsorom- pó-szerződést. A megállapodás értelmé­ben ugyanis a részes államoknak nem­zetközi ellenőrzés nélkül nem lehet 1 ton­nánál több nehézvizet exportálni, ezzel szemben Románia 1986-ban 12,5 tonna nehézvizet vásárolt Norvégiától, s nem volt hajlandó magyarázatot adni, mi lett a sorsa az anyagnak. Erős a gyanú, hogy a nehézvizet titokban eladta. beruházók segítségére, de amíg kor­mányszinten olyan alapvető dolgok nin­csenek tisztázva, mint a földtulajdon kér­dése, az infláció megállítása, szabott árú takarmány biztosítása, tisztességes, a mezőgazdasági nagyüzemekével meg­egyező sertésfelvásárlási ár kikötése, kisgazdaságoknak való mezőgazdasági gépek behozatala, az adók teljesítmény­visszatartó hatásának kiküszöbölése, addig hiába dolgoznak éjt nappallá téve a kisvállalkozók, munkájuknak nem sok eredménye lesz. „Pedig amíg mi, kisgazdák nem tolla- sodunk meg, addig az ország is szegény marad” - fogalmazott frappánsan Nagy János, a 250 sertést hizlaló tengelici gaz­da. * Az élelmiszeripari konszern képviselői nagyban gondolkodnak, százfős vállal­kozói társaságnak vennének földet, gé­peket, biztosítanának piacot a termé­keiknek. A kérdés csak az, hogy vajon partnerek lennének-e erre a mezőgaz­dasági kistermelők, nem mondanák-e azt, amit Rudolf István mezőgazdasági mérnök mondott tegnap:- Nincs bátorságom, hogy a munkahe­lyemet otthagyjam, hiszen akármi törté­nik, az egy biztos pontot jelent nekem és a családomnak. p KOVÁTS ÉVA A Merkur kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin Hycomat (Bp.) 774 Trabant Combi Hycomat (Bp.) 164 Trabant Limousin (Bp.) 21 595 Trabant Limousin (Győr) 16591 Trabant Combi (Bp.) 7049 Trabant Combi (Győr) 6 594 Wartburg Standard (Bp.) 5 294 Wartburg Standard (Győr) 3 855 Wartburg Speciál (Bp.) 6347 Wartburg Speciál (Győr) 4 363 Wartburg Speciál tolótetös (Bp.) 17 539 Wartburg Tourist (Bp.) 5 986 Wartburg Tourist (Győr) 2176 Skoda 120 L (Bp.) 36 242 Skoda 120 L (Győr) 23525 Lada 1200 (Bp.) 51 487 Lada 1200 (Győr) 19316 Lada 1300 S (Bp.) 24316 Lada 1300 S (Győr) 10 390 Lada Samara (Bp.) 7214 Lada Samara (Győr) 3 393 Lada Samara 5 ajtós (Bp.) 83 Lada Samara 5 ajtós (Győr) \ 7 Lada 1500 (Bp.) • 22 657 Lada 1500 (Győr) 7433 Lada Combi (Bp.) 2112 Lada Combi (Győr) 890 Lada Niva (Bp.) 1 183 Polski Fiat 126 P (Bp.) 7 033 Polski Fiat 126 P (Győr) 4179 Dacia Limousin (Bp.) 26 203 Dacia Limousin (Győr) 17 206 Dacia Limousin (Szeged) 166 Dacia Combi (Bp.) 10091 Dacia Combi (Győr) 4585 Dacia Combi (Szeged) 28 Dacia TLX (Bp.) 20648 Dacia TLX (Győr) 11 897 Zastava (Bp.) 20 538 Opel Kadett (Bp.) 1306 Volkswagen Golf (Bp.) 726 Volga Limousin (Győr) 44 Volga Combi (Győr) 31 Maruti (Győr) 990 FSO 1500 (Győr) 341 Tíz pont, amely Európát felzaklatta Ötlet van, a megoldásra még várni kell Közéleti hírek Románia dúsított uránja i Tengelici terepszemle

Next

/
Thumbnails
Contents