Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-12 / 294. szám

1989. december 12. NÉPÚJSÁG 3 Kalapács alatt a Béke-ház Tizenkettőből csak öt lakás talált gazdára Hétszázötezer forint először... másod­szor... harmadszor! A licitálást lezáró koppanás ezúttal elmarad, ezen az árve­résen nincs kalapács. Szokatlan még az eljárás, gyakorlatlanok a lebonyolítók. A vásárlók is tapasztalatlanok, időnként ta­nácstalanok. Tizenkét lakás került volna árverésre tegnap délután Szekszárdon a Mikes ut­cai párthelyiségben, a Tolnaber szerve­zésében, ha lett volna ennyi érdeklődő. Kétszer meghirdették az újságban, hogy a Korvin Ottó utca 1. szám alatti - egykor honvédségi tulajdonban levő - épület öt­ven és hatvannégy négyzetméteres laká­sait 680 és 880 ezer forintos kikiáltási áron bocsátják áruba és 20 ezer forint foglaló befizetése ellenében lehet részt venni az árverésen. Mindössze négyen tették le a foglalót, de közülük hárman ugyanarra a lakásra jelentették be az igé­nyüket. Kiderült, hogy ez az 50 négyzet- méteres, kétszobás lakás - tekintettel ar­ra, hogy első emeleti - nem 680, hanem 700 ezer forintos kikiáltási áron kerül ár­verésre. Ötezer forintos emelés után ket­ten kiszálltak, így 705 ezer forintért kelt el ez a lakás, a másik három pedig licitá­lás nélkül, a kikiáltási áron. * Az érdeklődés tehát meglehetősen gyér volt. Pedig ezek olcsó lakások, a 14 ezer forintot sem éri el az áruk négyzet- méterenként. Ráadásul nagyon jó he­lyen, a városközponthoz közeli, mégis csendes környéken vannak és nem pa­nel, hanem téglaépületek. Akkor hát miért? A legfőbb ok: a fizetés módja. Tizenöt napon belül a teljes vételárat készpénz­ben kell kiegyenlíteni. Szociálpolitikai tá­mogatás, kedvezményes hitel nem igé­nyelhető. így szól a rendelet. Másik ok: az épület és a lakások álla­pota. Aki ilyen lakást akar venni, annak tisztában kell lennie azzal, hogy itt teljes felújításra van szükség, a megvásárlás után még súlyos százezrekbe kerül, mire valóban szép, kényelmes otthon lesz be­lőle. Ezek az évtizedekkel ezelőtt épült la­kások teljesen elhasználódtak. Az elektromos, viz-, szennyvízhálózatot felül kell vizsgálni, ha szükséges ki kell cse­rélni. Célszerű a gázt bevezettetni, mivel így csak a hagyományos fűtésre van mód. Az elhasználódott és a mai követel­ményeknek már nem megfelelő burkola­tokat cserélni, festeni, mázolni, tapétázni kell. A lepusztult külső homlokzat és az erkélyek felújítására is szükség lesz. Nagy kár, hogy azok a fiatalok, akik még első lakásukra várnak, akiket feszít a tenni akarás, akik vállalták volna a rendbehozás áldozatát cserébe azért, hogy nem huszonöt, hanem tizennégy­ezer forintért juthatnak egy négyzetméter otthonhoz, azokat eleve kizárták ebből a licitálásból, hiszen kevés fiatal család ké­A nemzeti csúcs gyorsmérlege Ugyanakkor az is kiderült: a bérliberalizálás elől sem zárkózik el. A lakosság terheit növelő intézkedések jelentős részét az érdekképviseletek éfesen vitatták. Amíg gazdasági téren a pártok többsége a súlyos helyzet láttán szinte szabad kezet szavazott meg a kormánynak, addig az ÉRDEKKÉPVISELE­TEK a kormány konkrét GAZDASÁGI ELKÉPZELÉSEINEK egy részét kifejezetten MEGKÉRDŐJELEZTÉK. A SZOT. képviselői különösen azt hiányolták a kormány- programból, hogy nem tartalmaz az infláció kezelésére alkal­mas eszközöket. A Vállalkozók Országos Szövetsége - hogy egy további markáns véleményt emeljünk ki - a vállalkozóba- rátiságot hangsúlyozó REFORM-RETORIKA helyett KÉZZEL­FOGHAT 0 lépéseket szorgalmaz. Az érdekképviseletek mel­lett a parlamenti bizottságok elnökei is kritizálták a lakásfenn­tartással kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, ami sze­rintük jobbára csak lakbéremelésben, s a kamatveszteség­nek a lakosságra történő áthárításában nyilvánul meg. TÖB­BEN ÚGY VÉLIK, A KORÁBBI ALACSONY LAKÁSKAMATOK­BÓL EREDŐ „VESZTESÉGET” A KÖLTSÉGVETÉS A HOSZ- SZÚ IDEJE TARTÓ REÁLBÉRCSÖKKENÉSSEL GYAKORLA­TILAG MÁR RÉGEN ÁTHÁRÍTOTTA A LAKOSSÁGRA. A nemzeti csúcs résztvevői egyetértettek abban, hogy a parlament már ne foglalkozzon sarkalatos törvényekkel, kér­dés azonban, hogy ki'mit tekint annak. A kormány a konzultá­ciósorozattal és annak további folytatásával vélhetően EGY­FAJTA TÁRSADALMI GYŰRŰT AKAR MAGA KÖRÉ VONNI a népszerűtlen döntések meghozatala idejére. Hiba volna azonban azt hinni, hogy egy ilyen, közjogi hatáskörét tekintve tisztázatlan jogosítványú tárgyalássorozat pótolhatja azt a politikai és közjogi támaszt, amit a kormány számára a sza­bad választásokon elért parlamenti többség támogatása je­lenthet. BODNAR LAJOS A kormány a hét végén tárgyalássorozatra invitálta a ma­gyar belpolitikai élet számottevő erőit, hogy megvitassa velük az ország gazdasági talpon maradása érdekében halasztha­tatlan intézkedéseket, hogy együttesen alakítsák ki a politikai és gazdasági átmenet további menetrendjét. A 16 politikai párttal, az érdekképviseleti szervek és a parlamenti bizottsá­gok vezetőivel folytatott eszemcsere pontoS mérlegét még korai volna megvonni, de máris megállapíthatjuk: a résztve­vők egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy az ország hi­telképességének megőrzése érdekében a kormánynak a népszerűtlen intézkedéseket is fel kell vállania. A pártok többsége azzal is egyetért, hogy a parlamenti választásokat mielőbb, lehetőleg még márciusban meg kellene tartani. Ennek érdekében - javasolják - az Országgyűlés decemberi ülésszakán ki kellene mondani a parlament önfeloszlatását. Kézenfekvő: a mai, politikailag túlfűtött, gazdaságilag bizony­talan helyzetben A VÁLASZTÁSOK IDŐPONTJÁNAK PUSZTA KITŰZÉSE IS KOMOLY STABILIZÁLÓ TÉNYEZŐ LEHET. A hét végi tárgyalások tükrében nyilvánvaló, hogy a kor­mány a résztvevők többségétől TÁMOGATÁST REMÉLHET , BENYÚJTANDÓ KRÍZIS-KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETÉHEZ, további válság-menedzselő programjához. A lakosság szá­mára persze mindez további megszorításokkal jár, ami ko­rántsem megnyugtató. Nem csoda tehát, hogy a GAZDASÁGI KÉRDÉSEKET illetően FELHŐTLEN EGYETÉRTÉSRŐL NEM is beszélhetünk. Ha a költségvetési tervezet számaiból indu­lunk ki, jövőre legkevesebb 19-19,5 százalékos inflációval kell számolni. A szerkezetátalakítás során, a támogatás leépítésével jövőre a kétszeresére - várhatóan 50-100 ezer­re - emelkedik a munkanélküliek száma. A kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy változatlanul ALAPVETŐ PRIORITÁSNAK tekinti a nemzetközi pénzvilág bi­zalmának megőrzését, a pénzügyi egyensúly fenntartását. pes manapság 600-800 ezer forintot ösz- szespórolni lakásra. így aztán a 12 olcsó lakásból 8 a városi tanács nyakán ma­radt. Nem... nem is nyolc, csak hét. Valaki ugyanis elkésett. * Kondi László és felesége Miskolcról érkezett. Elnézést kértek a késésért, de - mint mondták - szeretnének ők is vásá­rolni ezekből a lakásokból. A bizottság rövid tanácskozás után helyt adott kéré­süknek. Persze, miután rajtuk kívül már nem volt más érdeklődő, ők is a kikiáltási áron kapták meg az első emelet hatos számú lakást. Regota all mar üresen a Beke-haz. Öt lakás hamarosan benépesül. A vidék is Magyarország A gyökerek régiek, az indulatok folyton megüjulóak a főváros és a vidék sú­lyos egyenlőtlenségeinek tekintetében. Köztudottak a magasabb fővárosi kere­setek, a jobb és olcsóbb áruellátás, s a magasabb szintű egészségügyi ellátás­hoz is a budapestiek jutnak előbb. Az intellektuális kizsákmányolás fogalmát is használja a Pécs-baranyai Reformkor a kontraszelekció egy speciális változata: a magasabb beosztás plusz fővárosi lakás szindrómában. Kirívó példaként említik a mindannyiunk pénzéből épített óriási költségű metró aluljárókat, mely költség töredéke is elég volna a pusztuló baranyai aprófalvaknak. A központosí­tott pénzekből (benzináremelésböl) épülő autópályák is a fővárosiak bevásárló útjainak irányába esnek, a Hungaroring Budapest közelsége is az ö érdekeiket szolgálja. Az egyenlőtlenséget teremtő koncepciótlan területfejlesztési politika „eredményeit” élvezi hazánk lakosságának egyötöde, a vidékiek rovására. A reformkor a jövőbeni igazságosabb és a hátrányokat megszüntető fejlesz­tési terveket kíván, s ezt alátámasztja az olcsó vidéki munkahelyteremtés tényé­vel is. Nem fővárosi polgártársaink ellen, hanem valamennyiünk mellett szólunk - szögezték le a reformkor választmányának tagjai. S szeretnénk, ha a valóságos politikai viták után születnének döntések a jövőben, ahol a vidék is megfelelő képviseletet is nyerhet. _ _ CSefkó ­Újra indul a tőzsde A hivatalos tőzsde jövő éy február 1 -jén kezdi meg tevékenységét, ameny- nyiben az értékpapír- és tőzsdetörvény­tervezetet a parlament januárban elfo­gadja. A tőzsde indulásához azonban az is nélkülözhetetlen, hogy a privatizáció folyamata felgyorsuljon, és egyre több, törvényes eszközökkel védett magánbe­fektetőjuthasson részvényekhez - hang­súlyozta Járai Zsigmond pénzügyminisz­ter-helyettes, az Állami Bankfelügyelet vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Járai Zsigmond elmondotta, hogy a napjainkban működő kísérleti tőzsde ki­sebb változtatásokkal hivatalos, napi ér­tékpapír-forgalmat bonyolító tőzsdévé alakítható. A jogi szabályozás leglénye­gesebb pontja: megváltozik az értékpa­pírok kibocsátása. A befektetők védel­mére a jövő évtől, csak úgy bocsáthatnak ki értékpapírokat - részvényeket, kötvé­nyeket stb. - a részvénytársaságok, hogy előtte megfelelő adatokat szolgál­tatnak a befektetni szándékozóknak. Nyilvánossá kell tenni - visszamenőleg is - mérlegadataikat, azt, hogy milyen pia­con tevékenykednek, az egyes piacokon milyen a részesedésük, mekkora az éves forgalmuk, és például a vagyonuk hely­zetéről is be kell számolniuk. Jelenleg még sok olyan részvény kerül forgalom­ba, amelynek megvételekor igen nagy kockázatot vállalnak a befektető állam­polgárok, mivel a cégek alig adnak infor­mációkat gazdasági tevékenységükről. A pénzügyminiszter-helyettes hang­súlyozta, hogy Magyarországon a tervek szerint legalább 3 évig a kereskedelmi bankok is részt vesznek a tőzsdén, mivel ők kezdték el az értékpapír-kereskedel­mi tevékenységet, ismerik a magyar ér­tékpapírpiacot és emellett náluk vannak a szakemberek is. Az átmeneti időszak után azonban a magyar tőzsdén is csu­pán a broker cégek (értékpapír-kereske­dő cégek) szerepelhetnek majd. Ennek érdekében egyre több magyar broker cég kapja meg az engedélyt értékpapí­rok forgalmazására, és a bankok is létre­hozhatnak ilyen cégeket. A törvénytervezet nem köti ki a hivata­los tőzsde alaptőkéjének nagyságát. A résztvevő értékpapír-kereskedő rész­vénytársaságok és kft-k számára azon­ban előírja, hogy minimálisan 50 millió forint alaptőkével kell hogy rendelkezze­nek, mivel ezek a cégek saját maguknak is vásárolnak értékpapírokat, ezért üzleti veszteség is érheti őket. Az értékpapír­bizományos cégek - minthogy ők csak közvetítői szerepet játszanak - 5 millió forint alaptőkével kell, hogy rehdelkezze- nek. A tőzsde mintegy 150 millió forint alaptőkével indul, amelynek nagyobb ré­szét az állam adja. Ezt részben a keres- kedöterem felszerelésére, a számítás- technikai rendszerek megvételére fordít­ják. A magyar kormányzat tárgyal arról is hogy világbanki kölcsönökből teremtsék meg a tőzsde számítógépes rendszerét. A pénzügyminiszter-helyettes végeze­tül elmondotta, hogy a kísérleti tőzsde je­lenlegi tagjai már megállapodtak az auk- có módjában, kidolgozás alatt áll a tőzs­de információs rendszere, és leendő ter­mében, amely az Állami Fejlesztési Inté­zet épületében lesz, jelenleg a re­konstrukción dolgoznak. Jó iparos módjára Újjá kívánják varázsolni a régit KlOSZ-küldöttgyűlés ’89 december Minden merőben másként zajlott a Tol­na megyei kisiparosok tegnapi küldött- gyűlésén, mint ahogyan azt számtalan hasonló rendezvényen tapasztaltam. Mindjárt azzal a furcsasággal kezdődött az összejövetel, hogy a résztvevők fölös­legesnek ítélték mandátumvizsgáló bi­zottság létrehozását. Ezután a megyei el­nök, Varga János kényszerűit elsőből utolsó lenni, ugyanis nem tartották őt a küldöttek elég pártatlannak a levezető el­nöki szerepkör betöltéséhez. Némi vita után módosították a napirendet is, s csak ezután kezdődött a megbízott megyei tit­kár, Soponyai János beszámolója a me­gyei vezetőség által 1986 óta végzett munkáról. Szólt a kisiparnak a megyé­ben betöltött szerepéről, s arról is, hogy országosan is a kisvállalkozások jelentik a gazdaság legdinamikusabban fejlődő szektorát. A kormányzati politika ezt a gyakorlatban mégsem „díjazza”. Hiá­nyolta a titkár a kisiparosok parlamenti képviseletét, szólt az iparosok érdekte­lenségéről, az érdekképviselet által elért eredményekről és hiányosságokról, mindarról a munkáról, amit a KIOSZ ap­parátusában dolgozók - nyolcról három­ra csökkentett létszámban, szinte poli­hisztorként - Tolna megyében végeztek. A reformtörekvések nem minden eset­ben sikerültek, azért a tagság elégedet­lensége a szervezettel szemben fokozó­dott. Összesáégében úgy ítélte meg, hogy a taglétszám megtartása érdeké­ben meg kell újulni, s erre képesnek is érzi a szervezetet. A hozzászóló küldöttek az eredménye­ket többnyire nem látták túl nagynak, de volt, aki szerint a lehetőségek hiányoztak a megyei vezetőség hatékonyabb mun­kájához. A politikával fűszerezett érdek- képviselet helyett erős gazdasági érdek- képviseletre lenne szükség. Egység, ösz- szefogás. Többek között ezeket jelölték meg a fölszótalók célként, miközben a többség lehurrogta a személyeskedő hozzászó­lókat, volt, aki kifejezetten fölhívta a fi­gyelmet a mind gyakoribb ellentétekre, rosszindulatra, feszült kapcsolatokra, sőt rágalmazásokra. Módos István a szekszárdi alapszerve­zet nevében elmondta, hogy a tagság je­lentős része a szervezettől való elfordu­lással foglalkozik, pedig most van szük­ség a legnagyobb összefogásra. A saját szerepét túlértékelő, hatalmi harcokkal elfoglalt ügyintéző apparátus, az eddigi megyei adminisztráció bebizonyította, hogy nem felel meg az igényeknek, át kell alakulnia. Véleményével a többség bizo­nyára egyetértett, mert titkos szavazással öt választották meg a megyei elnökség vezetőjéül. A fizetett apparátussal kap­csolatban is született döntés: a megyei titkári funkciót az új elnökség megszün­tette.- rí ­A lepusztult külső homlokzatot is rendbe kell hozni- Miskolctól elég messze esik Szek- szárd, miért pont itt akarnak letelepedni? - kérdeztük Kondi Lászlótól.- Tulajdonképpen nem is Miskolcról jöttünk, hanem a Nógrád megyei Felső- petényből. A házasságkötés után nyolc évig Miskolcon laktunk szülőknél egy kétszobás lakásban két gyerekkel. Saját lakásra még ennyi idő után sem volt esé­lyünk ott, igy költöztünk Felsőpeténybe, az ottani nevelőotthon szolgálati lakásá­ba. Ezt azonban csak átmeneti megol­dásnak tekintettük, már csak a gyere­keink jövője miatt sem akartunk ottma­radni. A feleségem itt nőtt fel Szekszár­don, egy kicsit ismerjük ezt a várost és nagyon tetszik nekünk. Úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk itt lakáshoz jutni. Flát ez most végre sikerült, bár meg kell mondanom, hogy magasabbak errefelé a lakásárak, mint az ország más ré­szein. ' * Debulay Miklós, a Tolnaber ingatlan- közvetítő csoportjának vezetője irányítot­ta az árverést. Az akció után tőle érdek­lődtünk a folytatásról.- Mi lesz a gazda nélkül maradt laká­sokkal?- Ezek egyelőre a városi tanács tulaj­donában maradnak. Hamarosan el­készül az alapító okirat a társasházról, amely így vegyes tulajdonú lesz. A tanács célja egyébként nyilván az, hogy a többi lakást is eladja, hiszen szüksége van a pénzre. Hogy lesz-e újabb árverés és ha igen, mikor, milyen kikiáltási árakkal, ezt ma még nem tudom megmondani. Saj­nos, pang az ingatlanpiac, kicsi a fizető­képes kereslet a lakások iránt. Éppen ezért stagnálnak az árak a növekvő inflá­ció ellenére is.- áa -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents