Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-11 / 293. szám
/ TOt NA _ 2 NÉPÚJSÁG / ....... 1989. december 12. Németh Miklós holnap Nagy-Britanniába látogat (Folytatás az 1. oldalról.) mány által kimunkált és december 18-án a parlament ülésszaka elé kerülő jövő évi költségvetés mellett. A miniszterelnök személyes fellépését indokolja, hogy a költségvetés elfogadásától függ Magyar- ország megállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, ami viszont elengedhetetlen az ország fizetőképességének a megőrzése érdekében. • Az egy napra rövidült látogatás programjából kimaradt a cambridge-i tudományos park és a világhírű Trinity College megtekintése, illetve a brit külügyminiszterrel tervezett találkozó. Ugyancsak elmarad Németh Miklós találkozója a brit üzleti élet képviselőivel, illetve az az előadás, amelyet a kormányfő a brit politikai, társadalmi élet vezető személyiségei előtt tartott volna a magyar reformok kilátásairól a londoni főpolgármesteri hivatalban. Változatlan maradt viszont a december 13-i látogatásban Németh Miklós megbeszélése Margaret Thatcher miniszter- elnökkel, Sir Geoffrey Howe miniszterelnök-helyettessel, John Major pénzügy- miniszterrel, Neil Kinnockkal, azellenzéki Munkáspárt vezetőjével, a parlament külügyi bizottsága vezetőjével és tagjaival. Németh Miklós időt szakit arra is, hogy találkozzék a Nagy-Britanniában élő magyarság képviselőivel. Az esti órákban a londoni magyar nagykövet fogadást ad, ami jó alkalmat kínál arra, hogy a magyar kormányfő a brit politikai, gazdasági és kulturális élet prominens személyiségeivel is szót válthasson. Kovács László elmondta: a Külügyminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a meglehetősen szűkre szabott látogatás során néhány más, korábban tervezett találkozót is lebonyolíthasson Németh Miklós. , A külügyi államtitkár végezetül a szokatlan programmódosítást magyarázva elmondta: a brit fél megértéssel fogadta a magyar partner döntését. A nyugati országok vezetői egyébként is tapasztalatból tudják, milyen fontos és bonyolult procedúra a költségvetés parlamenti jóváhagyása. Kovács László meggyőződése szerint a programmódosítás miatti kellemetlenségeket ellensúlyozza, hogy a brit vendégrátók ily módon is érzékelhetik: a- magyar kormány és személy szerint a miniszterelnök következetesen kitart a gazdasági reformfolyamat továbbvitele, illetve az ehhez sajnos elengedhetetlen, kemény lépések megtétele mellett. Ennek során a kormányfő nem a pillanatnyi népszerűséget, hanem az ország jövőjét tekinti a legfontosabbnak. Már bontják a csehszlovák vasfüggönyt (Folytatás az 1. oldalról.) A csehszlovák-osztrák, határon a műszaki zár felszámolásáról még november 30-án az Adamec-kormány döntött. Akkor olyan információt tettek közzé, hogy a belügyminisztert utasították: azonnali hatállyal kezdje meg a műszaki zár felszámolását. A berendezéseket az akkori bejelentés szerint fokozatosan, először Pozsonynál, illetve azokon a határszakaszokon kellett eltávolítani, ahol a legnagyobb a turista-, illetve kishatárforgalom. Megfigyelők jelképes jelentőségűnek tartják, hogy éppen a nemzeti közmegegyezés kormányának első munkanapján láttak hozzá a vasfüggöny eltávolításához. A határőrség erőgépekkel, különleges drótvágó gépekkel, darukkal látott hozzá Dőlni Dvoriste, Horni Dvoriste, Ceské Velenice, Halamky, Nová Bysfrice és Slavonice térségében a munkálatokhoz. Azzal számolnak, hogy a harminc kilométeres szakaszon az év végéig befejezik a vasfüggöny eltávolítását. A műszaki zárat a csehszlovák -osztrák határon 1953-ban létesítették. A határszakasz összesen 573 kilométeres. Egyelőre nem ismeretes, hogy a csehszlovák-osztrák határhoz hasonlóan a csehszlovák-NSZK határszakaszon is eltávolltják-e a vasfüggönyt. Ez utóbbinak ugyanis sokkal nagyobb lenne a politikai jelentősége, mivel nem egy semleges, hanem egy NATO-ország határa mentén szüntetnék meg a műszaki zárat. Prágában hétfőn bejelentették, hogy a kora reggeli órákban Pozsony körzetében, Dévénynél és Oroszvárnál szintén megkezdték a műszaki zár leszerelését a csehszlovák-osztrák határon. Itt harmincegy kilométeres szakaszról van szó. Már összehívták a csehszlovák Szövetségi parlamentet. A parlamentnek meg kell választania új házelnökét, mivel a közvélemény követelésére Alois Indra korábban benyújtotta lemondását. Az erről szóló közlemény szerint a parlamentnek „más időszerű politikai és törvényhozási kérdéseket is meg kell vitatnia”. December 10-én a megújulásért küzdő erők követelésére Gustáv Husak köz- társasági elnök tudvalevőleg lemondott hivataláról és a csehszlovák alkotmány szerint a parlamentnek tizennégy napon belül kell megválasztania az új államfőt. A közvélemény többsége Václav Havelt, a Polgári Fórum vezető személyiségét javasolja, de szóba került Alexander Dub- cek, az 1968-as reformkommunista Cestmir Cisar, és Ladislav Adamec volt kormányfő neve is. Prágában igen nagy feltűnést keltett az a hétfői hír, hogy a csehszlovák katolikus egyház vezetőjéhez, Frantisek Tomásek bíboros-érsekhez írt levelében a Pacem in Terris katolikus papi békeszervezet titkársága közölte: a szervezet december 7-i hatállyal feloszlatta magát. A Pacem in Terris szervezet, amelyet a hivatalos csehszlovák hatóságok ösztönzésére hozták létre az állammal szorosan együttműködő katolikus papokból, a súrlódások egyik fő oka volt a katolikus egyház, a.Vatikán és a csehszlovák állam között. Horn Gyula a 24-ek értekezletén (Folytatás az 1. oldalról.) gatják Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminisztert is. Tájékozott közösségi források szerint a tanácskozáson áttekintik a hét vezető tőkés hatalom júliusi párizsi csúcsértekezletének felhívása óta a két ország reformjainak elősegítésére már megtett és tervezett intézkedéseket, illetve megvizsgálják, hogy milyen lehetőségek vannak további akcióra. A megbeszélésen a Nemzetközi Valuta Alap és más nemzetközi pénzügyi szervek is képviseltetik magukat. A szerdai tanácskozás lesz az első alkalom arra, hogy a 24-ek összessége politikai szinten hangolja össze munkáját, és hogy együtt találkozzék annak a két országnak az illetékeseivel, amelynek támogatását a nyáron kezdték meg. Az Európai Közösségek részéről feltehetően még az év vége előtt megadják a bizottságnak a felhatalmazást az NDK- val kötendő kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményről folytatandó tárgyalásokra. Ehhez a Magyarországgal kötött megállapodás szolgáltatja a mintát. Öt nappal a 24-ek megbeszélése után Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert és Roland Dumas-t, az Európai Közösségek soros elnökségét december végéig betöltő Franciaország külügyminiszterét várják Brüsszelbe, hogy aláírják a Szovjetunió és a Közösségek első megállapodását. A 24-ek szerda délelőtt 10-kor kezdik meg ülésüket az elegáns Egmont Palotában, a belga külügyminisztérium protokolláris épületében. Először a lengyel diplomácia irányítóját, majd a magyar külügyminisztert hallgatják meg. Ezt követően ebéden vesznek részt kelet-európai meghívottjaikkal. Délután a 24 miniszter a magyar és lengyel részről kapott tájékoztatás fényé- bervértékeli az eddig végzett munkát és a feladatokat. A tanácskozás végeztével, 17 órakor, nemzetközi sajtóértekezletre kerül sor. A 24-ekkel való megbeszéléseken kívül fontos kétoldalú találkozók is szerepelnek a magyar külügyminiszter brüsz- szeli programján. Százmillió az intervenciós alapra (Folytatás az 1. oldalról.) is, amikor felvázolta egy lehetséges tulajdonreform körvonalait. Ezt követően szólalt fel Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki egyúttal reagált az Agrárszövetség elnökének arra az indítványára, hogy a kormány jelen lévő képviselői adjanak részletes tájékoztatást a gazdaság jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel a mezőgazdasági üzemek jövő évi gazdálkodását befolyásoló szabályozókról. A miniszter, előrehozva a későbbre tervezett felszólalását, szabadon beszélve fejtette ki álláspontját. A mezőgazdasági üzemek és a kormány kapcsolatáról kijelentette: a látszat ellenére a jelenlegi kormány agrárpárti, s a pénzügyminiszter is az. A Minisztertanácsban is tudják, hogy a mezőgazdaság az egyetlen nettó devizatermelő ágazat ma az országban. Az idei nettó dollár árbevétele például eléri a 950 millió dollárt. A kormányban azt is jól érzékelik, hogy az elhangzott bírálatok nem mindegyikének a címzettje ez a kabinet. Hütter Csaba ezután kiemelte, hogy az ágazat jövedelmezőségét a kormány a nyolcvanas évek elejének szintjére akarja emélni. Ehhez azonban a jelenlegi nyereséget reálértékben legalább meg kell kétszerezni. Lényegében ezt is tartalmazza a kormány agrárprogram-tervezete, ezt 1990. január 1 -jéig véglegesítik, és a jövő év első hetében nyilvánosságra is hozzák. A miniszter reagált azokra a felvetésekre, amelyekben a különféle fórumok résztvevői - így a TOT-kongresszus küldöttei is - azt firtatták: milyen mértékben számít az agrártermékek előállítóira a kormány a nemzeti jövedelem termelésében. A válasza az volt, hogy olyan meny- nyiségű és olyan minőségű élelmiszer- termékre van szükség, amely továbbra is elegendő a kiegyensúlyozott, a fogyasztók igényei szerint differenciált belföldi ellátáshoz, és hozzájárul az ország devizamérlegének további egyensúlyban tartásához is. A mezőgazdasági miniszter ezután az érdekképviseletek szerepéről szólt. Elmondta: a termelés biztonsága érdekében erős érdekképviseleti szervezetre, agrárkamarára van szükség, amely - egyebek között - érvényesíteni tudja a mezőgazdasági üzemek érdekeit. Ez a szervezet kezeli az úgynevezett intervenciós alapot is, amely segíti a termelés és az értékesítés folyamatát. Bejelentette: a kormányzat erre a célra 100 millió forintot különít el, s ezt a termelők adómentes jövedelméből gyarapíthatják tovább. A miniszter a TOT utódaként létrejövő érdekvédelmi szervezet szerepéről külön is szólt. Véleménye szerint nem volna elég, ha az csak a termelőszövetkezetek érdekeit képviselné majd, ennél szélesebb körű összefogást sürgetett a jelenlévőktől és másoktól is. Végezetül a miniszter a tulajdonreform kérdéseivel kapcsolatban kijelentette: akiknek földjük van a tsz-ekben, azok szabadon rendelkezzenek vele, az 1947- es tulajdoni állapotokhoz való visszatérést azonban nem tartja elképzelhetőnek. A vitában a legtöbb felszólaló a tulajdon kérdéseivel foglalkozott. A vélemények megoszlottak ugyan, de az eltérések elsősorban a tulajdonreform végrehajtásának módozataira vonatkoztak. A résztvevők lényegében egyetértettek a miniszterrel abban, hogy a földtulajdon rendezése ne érintse alapjaiban a szövetkezeti mozgalmat. Németh Gábor, a tapsonyi Rákóczi Tsz elnöke ezt úgy fogalmazta meg, hogy a földtulajdon-viszonyok tisztázása ne váljon ismét hibás politikai döntések kiindulópontjává. Senki ne kérdőjelezze megázok földhöz való jogát, akik azt évtizedek óta művelik. Varga János, az iregszemcsei Egyetértés Tsz elnöke és mások is sürgették az egységes tulajdoni törvény mielőbbi megalkotását, mivel csak az zárhatja le véglegesen a tulajdonreform körüli vitát. A felszólalók egységesen ítélték meg az ágazat jelenlegi nehéz helyzetét. Elismerték a népgazdaság súlyos, már-már válságos állapotát, ám minden körülmények között ragaszkodnak ahhoz, hogy a kongresszus résztvevői által képviselt, egyetlen tiszta devizanyereséget termelő ágazatnak kedvezőbb feltételek közé kell kerülnie. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kormány - a mezőgazdasági tárca vezetőjének megállapításával ellentétben - nem egyértelműen agrárpárti. * Többen is megállapították, hogy a Minisztertanács egynémely agrárszakértője sem mindig áll ki érdekeik mellett. A vitában felszólalt Eleki János, a TOT főtitkára is. Egyebek között fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szövetkezeti tagság semmilyen körülmények között ne váljon a most zajló reformfolyamatok áldozatává. Az elmúlt évtizedekben sok igazságtalanság érte őket, és ezt nem lehet sem politikailag, sem anyagilag az ő számlájukra írni. „ Nagy felelősség hárul ennek megakadályozásában a leendő parlamentre, a későbbi koalíciós kormányra és az új érdekképviseleti szövetségre is. A pártoknak a vitában felszólaló képviselői ugyan néhány esetben a szövetkezetek küldötteinek véleményétől eltérő állásponton voltak, például a magántulajdon mértékének megítélésében, ám a szövetkezetek létét, a jövőjét nyíltan egyikük sem kérdőjelezte meg. Szerintük is szükséges a különféle tulajdonformák létezése. Cáfolatok Gorbacsov lemondásáról A legérintettebb, Vaino Váljas, hétfőn a szovjet hírügynökségnek nyilatkozva cáfolta azt a szájába adott kijelentést, amely szerint az észt tévének nyilatkozva azt mondta volna, hogy az SZKP KB szombati ülésén Mihail Gorbacsov felajánlotta lemondását. Ugyancsak határozottan cáfolta az ezzel kapcsolatos híreket Ivan Frolov, a Pravda főszerkesztője, aki szombat óta a KB titkára is. Ö hétfőn külföldi újságírókkal találkozva tért ki erre a kérdésre. Frolov azokat az információkat is pontatlannak nevezte, amelyek a KB-ülésről szólva valamifajta reform- és Gorbacsov- ellenes felszólalásokról adnak hírt. Mint a főszerkesztő elmondta, akadt olyan felszólalás (a kemerovói első titkáré, Mel- nyikové), amely éles hangú volt, s a helyzet értékelésében - Frolov minősítése - szerint szerencsétlenül fogalmazott. A báróné végakarata (Folytatás az 1. oldalról.)- Azt is a felesége akarta, hogy a bárói rangot kiírja, ha eddig nem használta? Egyáltalán honnan van ez?- Ismeri az Ottót? A Habsburgot? Ő se használja, pedig... Na látja, én se használom. Én csak ezt örököltem a nem tudom hányadik ükapámtól. Ö Mária Teréziától kapta. Tudja, hogy volt ez annak idején. Vitézkedett valaki, aztán kapott bárói címet, birtokot. Hallotta, hogy a Hadik András is így jutott előre. Az én ükapám is, de aztán nekem nem maradt már semmi. Tudja, mit csinált a nagyapám? Negyven hold földet a József hercegnek adott. Csak azt tudnám miért. Apámnak sem maradt már semmi.- Ö sem használta a bárói címet?- Nem hát! Örököltük a nevünket, hogy Buzder, de nem tudom mit jelent. Szegeden ma még többen élnek ezzel a névvel. Nem jártam utána... Különben csak sima Tóth volnék. A vasúton dolgoztam negyven évig. Ott is kérdezték, hogy milyen név ez. Elmondtam, csodálkoztak három napig, hogy báró vagyok, aztán csönd Petar Mladenov, a BKP Központi Bizottságának főtitkára javasolta a KB hétfői ülésén: hívjanak össze rendkívüli pártkongresszust 1990. március 26-ra. A pártnak kezdeményeznie kell, hogy a- nemzetgyűlés, miután új választási törvényt fogadott el, legkésőbb 1990. május végéig tűzze ki a szabad és demokratikus parlamenti választásokat. Januárban a nemzetgyűlés - a kormány konkrét javaslata alapján - vitassa meg és fogadja el a gazdasági helyzet stabilizálását célzó intézkedések rendszerét, a legfontosabb szociális problémák megoldásának és az állami kiadások erőteljes csökkentésének módját. Az újonnan megválasztandó nemzet- gyűlésnek a lehető legrövidebb időn belett. Nem tudta ezt senki, vagy cs^k nagyon kevesen.- Most mégis tudatni akarta a világgal!- Csak azokkal, akiket ott fölsoroltam, a gyászhirben. Mindenkit leírtam, hogy mit csinált. Ebből tudniuk kell, hogy kiről van szó. Gazemberek! Azt akartam, hogy lássák, feleségem, a második feleségem nem akárkihez ment hozzá. Minden rossznak elmondták őt is, engem is. Senkiházinak tartottak. Van egy lakásom a Kinizsi utcában, meg itt az Alkotmányban, ez a feleségemé. Talán kisajátítják... Azt már nem is érem meg. Hetvenedik évemben vagyok.- Azt nem tudatta, hogy mikor lesz a temetés.- írtam pedig négy papírt is, mégis kifelejtették. Most már mindegy. Küldtem egy pár embernek névre értesítést. Ha eljönnek jó, ha nem, akkor egyedül leszek, de biztos vagyok benne, hogy akiket leírtam, nem lesznek ott! így akarta a feleségem báró Tóth Buzder Jánosné sz. Klézli Erzsébet volt újvárosi leány. DECSI KISS JÁNOS lül - még 1990-ben - új alkotmányt kell elfogadnia. Ennek alapján kezdődjék el a törvény- hozás széles körű reformja, amely szabályozná a nemzet életének jogrendszerét minden területen. A jövő év végéig meg kell hozni azokat az alapvető törvényeket is, amelyek alapján a gazdasági reform megvalósulhat: a tulajdonról, a földről, a földhasználatról szóló törvényeket. A nemzetgyűlésnek széles részvétellel kell bizottságot alakítania a hatalommal való visszaélések és a korrupció kivizsgálására. Folyamatos párbeszéd kezdődik mindazokkal a társadalmi erőkkel, amelyek a szocializmus, a jogállamiság és a hazafiság talaján állnak. Közéleti hír A Magyar Néppárt ma este fel 6 oratol bemutatkozó és toborzó gyűlést tart Dombóváron, a művelődési központban. A szervezők a gyűlésre minden érdeklődőt várnak. Ezúton külön is meghívják Dombóvárról éstágabb környezetéből (a szomszédos Baranya és Somogy megyei községekből is) a Nemzeti Parasztpárt és a Petőfi Párt, valamint a Veres Péter Társaság tagjait, minden a népi gondolattal rokonszenvező állampolgárt. Az összejövetel keretében elhangzó véleményeket figyelembe veszik a Magyar Néppárt helyi programjának kialakításánál. Valuta(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1989. december 12-től 18-ig Pénznem vételi eladási / árt. 100 egys. Ft-ban angol font 9815,27 10422,41 ausztrál dollár 4860,31 5160,95 belga frank 166,75 177,09 dán korona 902,91 958,75 finn márka 1488,08 1580,12 francia frank 1025,75 1089,19 görög drachma a/b 38,20 40,56 holland forint 3105,10 3297,16 ir font 9238,94 9810,42 japán yen (1000) 428,72 455,24 kanadai dollár 5336,43 5666,51 kuvaiti dinár 20 922,47 22216,65 norvég korona 914,83 971,41 NSZK márka3503,83 3720,57 olasz lira (1000) 47,50 50,44 osztrák schilling 497,60 528,38 portugál escudo 40,11 42,59 spanyol peseta 54,26 57,62 svájci frank 3883,07 4123,27 svéd korona 976,42 1036,82 USA dollár 6199,33 6582,89 ECU (közös piac) 7131,40 7572,52 jugoszláv dinár csekk (1000)/b 6,50a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,34 39^42 jugoszláv dinár esek (1000) 6,69 Mladenov javaslata Rendkívüli pártkongresszust, választásokat
