Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-05 / 288. szám
1989. december 5. ( TOLNA x ^tsTÉPÜJSAG 3 A pedagógusok reformtörekvései A högyészi kibővített szakszervezeti csoporttaggyűlés előadója, Szöllősi Istvánná (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szekszárdi megyei bizalmi testületi értekezleten hallották beszélni Szöllősi Istvánnét és ügy érezték, jó lenne, ha náluk is tartana előadást, közvetlen kérdezhetnének tőle, tantestületük, technikai alkalmazottaik személyesen találkozhatnának vele. A högyésziek gondolatait a tett követte, őszi csoporttaggyűlésükre elfogadta meghívásukat a pedagógus-szakszervezet főtitkára, aki előadásában tájékoztatta a jelenlévőket az érdekükben eddig tett intézkedésekről, arról, hogy milyen eredmények születtek, mi várható január 1 -jétol. Mondanivalójának másik tárgyköre a reformtörekvések köré csoportosult, s kiemelte az önkormányzat, az iskola gazdálkodása, a pedagógusok munkalehetőségének biztosítása tárgyköröket. Ezek keretében szólt az iskola működési feltételeinek állami szavatolásáról, a kötelező óraszámok pedagógusok és óvónők, alsó- illetve felsőtagozatos nevelők közötti arányosításról, a túlmunkadíj adóztatása megszüntetése lehetőségéről, a béralappal való önálló gazdálkodásról, annak olyan formán való fel- használásáról, hogy az infláció kiküszöbölhető lehessen. A gyerekek túlterhelésének megszüntetésén dolgoznak, szorgalmazzák a tankönyvek kiadásánál azt a célt, hogy azok gyakorlatiasak legyenek. Előadásának záró részében a pedagógus-szakszervezet jövőre vonatkozó törekvéseiről beszélt. A mozgalmat tovább kívánják fejleszteni. A legjobb szakembereket kívánják megnyerni a pedagógusok helyzetképének pontos kidolgozására, nem a szociális ellátásokat kívánják képviselni mozgalmunkban a jövőben, hanem a dolgozók igazi érdekeit. A szociális problémákat a munkahelyeken képzelik megoldhatónak. A szak- szervezeti tagdíjat pedig a szakmai előremenetel érdekében kívánják felhasználni. A hallgatók részéről felvetett kérdések az esetleges 13. havi bérre, a pedagógus lakáskölcsön visszaállítására, a jutalom, a túlmunka adóztatásának megszüntetésére, a szakszervezeti üdülés sorsára vonatkoztak. A kapott válaszokat a résztvevők elfogadták. A rendezvényen részt vett a testület országgyűlési képviselője, Bozsó Jánosné, a megyebizottság titkára, Fülöpné Szűcs Mária, s jelen voltak a tamási városkörnyék pedagógus főbizalmijai. A szak- szervezeti főtitkár a munkahelyükön is találkozott a dolgozókkal, intézménylátogatáson vett részt a helyi iskolában és a Petőfi nevelőotthonban, a közvetlen tapasztalatszerzés és tájékozódás céljából. BÁRDOS LÁSZLÓNÉ Fotó: MÁRTONFAI DÉNESNÉ Maszek benzinkút A bürokrácia útvesztői Neve: Palotás János. Nem... nem az a Palotás János. Csak névrokona a Vállalkozók Országos Szövetsége elnökének. Ő vállalkozó. Dunakömlődön, a hatos út mellett, a madocsai elágazóval szemben új benzinkút épül. Már majdnem kész, hamarosan itt is tankolhatnak az erre járó autók. Ez Palotás János vállalkozása: a maszek benzinkút. Előtte tizenhét évig volt az Áfor alkalmazottja, benzinkutasként dolgozott Pakson. Majd gondolt egyet és belevágott. Nem volt könnyű a kezdet, s hogy megéri-e, az még csak később fog kiderülni. Új benzinkút építéséhez komoly tőke és türelem kell. Megtakarított pénzét és a fölvett újrakezdési kölcsönt fordítja a vállalkozásra. A paksi tanács támogatta az ötletet, területet adott hozzá, de a rengeteg szakhatósági engedély beszerzése négy hónapot vett igénybe. A bürokrácia útvesztőit ma is végig kell járni. Igaz, itt tűz- és robbanásveszélyes áruval kell foglalkozni és nem árt az óvatosság, a szabályokat be kell tartani, de azért lehetne egy kicsit gyorsabb is az ügyintézés. A szükséges engedélyek megszerzése után három darab huszonöt köbméteres acéltartály került a föld alá, ezekből szívják majd fel a kútoszlopok a 86-92 oktános benzint, a háztartási tüzelőolajat és a keveréket. A kis épületben WC, mosdó várja majd a tankolókat, autóápolási, -fel- szerelési cikkeket is vásárolhatnak. Csak nappali nyitva tartás lesz, nem önkiszolgáló rendszerben itatja majd az autókat a családi gmk. Palotás János szinte mindent maga csinált, fele annyi pénzből kijött, mintha csináltatta volna. Azt mondja, az ember jobban odafigyel, ha a sajátjáról van szó. Itt nem lesz sem pazarlás, sem udvariatlan kiszolgálás, érdektelenség. Meg kell nyerni a vevőt, hogy legközelebb is idejöjjön és itt hagyja a pénzét, ne máshol. Mi ott hagyjuk szívesebben, ahol bennünket szívesebben látnak... - áa Kisvállalkozás - kis „placc”. Sajnos, szűk a hely, később sem bővíthető, ha a forgalom megkívánná. lotaőrség szétzavarta az alkotmányozó nemzetgyűlést, létrejött a bolsevik diktatúra. Igaz a kormányban még egy darabig részt vettek a baloldali eszerek, akikkel majd a június 6-i eszer felkelés idején számolnak le. A történelemtudománynak kell feltárnia, hogy a forradalom hol fordult önmaga ellentétébe, sztálini ellenforradalomba. Lehet, hogy a döntő időpont 1918. január 18-a. A nyugati kommunista pártok már régen levonták a szükséges konzekvenciákat. Kivéve, ahol nem, pl. a franciáknál, ahol persze az eredmény meg is mutatkozott: az ország egykoron legerősebb pártja egy töredékpártocskává zsugorodott, és kevesebb szavazattal rendelkezik már, mint a Le Pen-féle szélsőjobboldal. Most a sztálinizmus világméretű meghaladása van napirenden, miközben Nyugaton kibontakoznak a kapitalizmus meghaladásának feltételei. A két világ- rendszer konvergenciája előtt tehát elhárulnak az akadályok. A Nyugat is döntő átalakuláson megy keresztül, egyre kevésbé beszélhetünk a klasszikus értelemben vett kapitalizmusról. Áz ember nagy emancipációja világ- történelmi folyamat és nem csak a tőke uralma alóli felszabadulás jelenti, hanem mindenfajta alávetettség alóli felszabadulást. A „mindenki képességei szerint” elv egyben előfeltételezi az egyén képességeinek maximális kibontakoztatását, s ezen elv egyben a marxi elmélet tengelyét képezi! Ha a tőke alóli felszabadulást a sztálini pártállamnak való alávetés követi, akkor csupán csöbörből vödörbe kerül a társadalom. Ebben az esetben valós fejlődési folyamat nincs, sőt inkább visszafejlődés, degenerálódás tapasztalható, hiszen megsemmisülnek a polgári fejlődés immanens vívmányai is. Ma Kelet-Európábán nem a kapitalizmus visszaállítása, nem valamiféle „bur- zsoá restauráció” van napirenden, ahogy ezt a régivágású sztálinisták igyekeznek sugalmazni (úgy tűnik, nem sok sikerrel!), hanem a reakciós sztálini struktúra forradalmi lerombolása és egy progresszív, szocialista berendezkedés kiépítése, amely átveszi Svédországtól, Ausztriától, stb. a szocialista elemeket, de nem fogja átvenni a kapitalizmus már ott'is elhalóban levő maradványait. Föltámadott a tenger Kelet-Európá- ban! Ez igazi forradalom! A reakció válasza is tipikus. Prágában egy-két hete még a látvány semmiben sem különbözött attól, amit a tv-kamerák elhoznak nekünk Dél-Afrikából, vagy Chiléből. A formai hasonlóság mögött mély tartalmi azonosság rejlik: a retrográd rezsimek válasza a nép szabadságvágyára. Természetesen Duböek, Václav Havel és a tüntető diákok nem a szocializmust felszámolni akaró ellenforradalmi huligánok, mint ahogy a drezdai, lipcsei, szófiai tüntető milliók sem azok. Még a nyíltan szocializmusellenes jelszavak mögött is a sztálinizmus és a szocializmus összekeverését kell látnunk, ami nem a tüntetők hibája, sokkal inkább azon rezsime- ké, amelyek a szocializmus nevében any- nyi népellenes bűnt követtek el. Hiszen kinek jutna eszébe harcolni pl. a svédországi szocializmus ellen? Reng a föld Kelet-Európábán, s persze vannak, lesznek akik az eseményeket nem képesek követni. Az újjászerveződő MSZMP-be igyekeznek azok a becsületes, elvhű kommunisták, akik vállalják meggyőződésüket. Tisztelet érte. De ha a mostani vezető négyesre gondolok, tartok tőle, hogy újabb csalódások fogják őket érni. Reng a föld Prágában, Szófiában, Berlinben és talán a bukaresti őrült órái is meg vannak számlálva, „...az idő érik, Zajtalanul és félelmetesen.” (József Attila) GAZDAG LÁSZLÓ Levélváltás Névvel és címmel ellátva az alábbi levelet hozta lapunk szerkesztőségébe a postás: Az írás egyetlen mondatát megszívlelendőnek találtuk, éppen ezért november 27-én lapunk harmadik oldalán egy jegyzetet írtunk „Hol van már az üzemi szarka?” címmel. Mint az alábbi levélből kiderült: a levelet nem Németh József írta, hanem nevét és címét alávaló, becstelen módon felhasználva - valaki más. Elnézést kérünk Németh Józseftől, s úgy gondoljuk, az a korrekt megoldás, ha mindkét kéziratot eredetiben közöljük. A demográfiai robbanás folytatódik A világ lakossága gyorsabban szaporodik, mint ahogyan eddig előrejelezték. Ma több mint 5,1 milliárd ember él a Földön. Az éves növekedés 1,7 százalékos, úgyhogy 1998-ra már 6 milliárd- nyian löszünk. Ha pedig a mostani ütem tovább folytatódik, negyven éven belül földünk lakosságának lélekszáma megduplázódik. A fejlett ipari országokban csak 0,6 százalékos az évi szaporulat, ellenben a kevésbé fejlett országokban ez az arány 2,1 százalékos. A régebbi előrejelzések azzal számoltak, hogy bizonyos „szegény" országokban a születések száma tartósan csökkeni fog, de ez a legnépesebb országok közé tartozó olyan országokban, mint Kína, India, Pakisztán, Egyiptom vagy Irán, nem következett be. Afrikában, a leggyorsabban szaporodó földrészen 2,9 százalékos a népszaporulat, s az valószínűleg még jobban fölgyorsul, mielőtt csökkenni kezd majd. Afrika lakosságának ugyanis csaknem a fele 15 éven aluli, tehát hamarosan nemző-, illetve szülőképes korba kerül. Eszerint az adatok nem igazolják a vélekedést, hogy a demográfiai robbanásnak már vége van. Infravörös „zár” a közútra A közutakat keresztező hidak általában eléggé magasan húzódnak ahhoz, hogy alattuk még a legnagyobb tehergépkocsik és kamionok is elférjenek. De nem mindegyik ilyen. Különösen a vasúti hidak között akadnak alacsony ívelésüek, s ez már sok balesetet és anyagi kárt okozott, jóllehet a hidakon mindig ki van írva, hogy mekkora magasságú jármű fér el alattuk. Skóciában most egy olyan rendszert próbálnak ki, amely segít megakadályozni, hogy tehergépkocsi és híd „összeütközhessen” egymással. Az a lényege, hogy a híd előtt a fékezéshez elegendő távolságban a közút egyik oldalának szélén egy oszlopon, kellő magasságban infravörös sugárzót helyeznek el, míg a közút másik oldali részén - ugyancsak oszlopon - elhelyezik az infravörös sugrakat felfogó berendezést. Ha valamely gépkocsi olyan magas, hogy nem fér el a híd alatt, az infravörös fényfolyam megszakad, s abban a pillanatban riasztó jel hívja fel a gépkocsivezető figyelmét arra, hogy vissza kell fordulnia, é6 más utat választania. A rendszer megbízhatósága attól függ, hogy erős szélben az oszlopok mennyire maradnak mozdulatlanok.
