Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-14 / 296. szám
1989. december 15. 2 NÉPÚJSÁG Bécs és Budapest megkapta a világkiállítás rendezési jogát Parlamenti fenyőünnep (Folytatás az 1. oldalról.) biztos és dr. Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke. Osztrák részről Erhard Bu- sek tudományos és kutatásügyi miniszter, az osztrák kormány képviselője és - az utolsó pillanatban betegsége miatt távolmaradásra kényszerült Helmut Zilk polgármester helyett - Hannes Swoboda városi tanácsnok vett részt a tanácskozáson. A magyar és az osztrák küldöttség a szavazást követően közösen tartott sajtókonferenciát. Somogyi László aláhúzta, hogy Magyarország egyik úttörője volt a keleteurópai térségben bekövetkezett és folyamatban levő politikai változásoknak. Kijelentette, hogy a magyar kormány, a magyar Országgyűlés és az ország lakossága jó világkiállítást akar, és bizonyos abban, hogy képes is lesz annak megrendezésére. Erhard Busek elmondta: - Amikor három évvel ezelőtt megkezdődött a közös munka a világkiállítás előkészítésére, még senki sem látta előre azokat a politikai változásokat, amelyek mára átalakították a világ képét. Akkor még nem volt könnyű átlépni a határokon - mára lebontották a vasfüggönyt, leomlanak a népeket elválasztó falak. „Szomszédos országok vagyunk. Természetesen van különbség a politikai, a gazdasági és a társadalmi rendszerben. De megvan bennünk a törekvés az együttélésre, a közeledésre” - mondotta az osztrák miniszter, hangoztatva egyúttal,'hogy a magyarországi, lengyelországi, csehszlovákiai és más kelet-európai változások már szinte meg is valósítják a világkiállítás alapeszméjét, megépítik a jövőbe vezető hidat. „Az a kérdés, hogyan ismerjük meg jobban egymást, hogyan éljünk, dolgozzunk együtt. Ez a témája a világkiállításnak, és ez a jövőbe vezető hid Európa jövője felé vezet” - szögezte le. Kérdésekre válaszolva Somogyi László közölte, hogy a világkiállítás magyar részét elsősorban vállalkozói alapon, a külföldi tőke bevonásával, üzleti módszerekkel kívánják megszervezni. A költségvetési hozzájárulás az összköltséghez képest minimális lesz, főként a kiállítás területének megvásárlását és az alapvető helyi infrastruktúra megteremtését jelenti majd. A költségek azonban jóval túlmennek a világkiállítás megrendezésén - mondta, hozzátéve, hogy létre kell hozni a szükséges infrastruktúrát: például meg kell építeni a Budapestet Béccsel összekötő autópályát és vasútvonalat. A tervek szerint 12 000 új szállodai szoba, több bevásárlóközpont és kemping épül fel a világkiállítás idejére. Több jelentős kulturális beruházás is elkészül, és egy új kórházat is felépítenek - közölte. - Mindennek költségeit a lehetőséghez képest közös vállalkozásokkal kívánják előteremteni. Erhard Busék elmondta, hogy személyesen tárgyalt a magyar ellenzék képviselőivel, sőt az MDF kongresszusán meghívott vendégként fel is szólalt a világkiállítás kérdéséről. „Az a tapasztalatom, hogy szinte mindenki támogatja a tervet" - közölte. Somogyi László hozzáfűzte, hogy a magyar nép többsége nemzeti feladatnak és egyúttal nagy lehetőségnek tartja a világkiállítás megrendezését. Ugyancsak Erhard Busek adott választ arra a kérdésre, hogy a kiállítással nem csupán a két főváros gyarapodik-e? Azt mondta, hogy az osztrák-magyar vegyes bizottság következő ülésén, amelyet egyébként Grazban tartanak, az osztrák és magyar régiók képviselői is részt vesznek majd, és hogy mindkét kormány az országos érdekeket szem előtt tartva készül a világkiállításra. Miből és hogyan lesz képes a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő Magyarország a világkiállítás megrendezésére? Erről nyilatkozott Somogyi László, a kiállítás kormánybiztosa Párizsban, azt követően, hogy Budapest és Bécs megkapta a jogot az 1995. évi világkiállítás megrendezésére.- Kezdettől fogva tudjuk, hogy a világ- kiállítás megrendezéséhez vállalati pénzekre és külföldi pénzeszközökre, külföldi vállalkozókra lesz szükségünk. A mai döntés azt jelenti, hogy nyitva áll a kapu azok előtt a magyar és külföldi vállalkozók előtt, akik pénzeszközökkel, befektetésekkel akarnak részt venni a világkiállításban. Ezt célozza az az elhatározás, hogy még az idén, de legkésőbb a jövő év elején megalakítjuk a budapesti világ- kiállítás részvénytársaságot - mondta. A várható költségekről szólva Somogyi László elmondta, hogy a tulajdonképpeni kiállítás megrendezése ebben viszonylag kis tételt jelent. A szükséges infrastruktúra kiépítése, az utak, a vasutak megépítése, a metróösszeköttetés egymaga mintegy het- venmilliárd forintnyi beruházást igényel. Körülbelül negyvenmilliárdra lesz szükség a szállodák, a bevásárlóközpontok és a kempingek felépítésére. Tizenötmilliárd a kulturális beruházások várható költsége. Mindezt vállalkozói eszközökkel, a külföldi tőke bevonásával lehet és kell előteremteni. Máris megvan az érdeklődés. Somogyi László az MTI tudósítójának kérdésére a leghatározottabban cáfolta az olyan híreszteléseket, hogy lemondott volna kormánybiztosi tisztéről a világkiállítás odaítélését követően. A parlamenti fegyőfa ezúttal is 14 méteres lesz, akárcsak a korábbi években, ezúttal is a Veszprémi Erdőgazdaságból érkezik, és egy mázsa szaloncukorral díszítik fel. Mégis, az ünnepségen szinte minden más lesz mint az elmúlt 35 évben volt - mondta Haraszti István, az ünnepség főszervezője az MTI érdeklődésére. Az 1989-es fenyőfaünnepséget nem a Budapesti Úttörő Elnökség rendezi, hanem az Országgyűlés és a kormány, következésképpen nemcsak úttörők, hanem más gyermekszervezetek tagjai is ott lesznek az Országházban december 25-én, illetve 26-án. Az eddigi Budapest- vidék részvételi arány is változik, a meghívott 2400 gyermek közül csupán 400- an lesznek fővárosiak. A résztvevők köréről különböző, gyermekekkel foglalkozó szervezetekkel, így az Országos Gyermekvédő Ligával, a cserkészekkel, a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumával, az Úttörőszövetséggel és a Nagy- családosok Egyesületével folytattak megbeszéléseket a fenyőfaünnepség tartalmi és technikai részleteiről. így alakult ki, hogy a helyeket létszámarányosan osztják el a 19 megye és Budapest között. Arra viszont, hogy konkrétan kik jöjjenek el, maguk a gyermekközösségek tettek javaslatot. Egy-egy szervezetből, iskolából, sportkörből vagy művészeti csoportból több fiatalt is delegáltak, s így a gyermekek ismerőseik körében tölthetik ezt a rendhagyó karácsonyt. Van ahol sorsoltak a különböző gyermekközösségek listái között, másutt eleve elkülönítettek meghívókat a hátrányos helyzetű: nevelőotthoni, cigány, menekült, testi vagy szellemi fogyatékos gyerekeknek, akik aztán maguk közül jelölték ki az arra érdemeseket. A fenyőünnepségre érkező vidékiek háztól-házig való utaztatásáról, étkezéséről, budapesti városnéző körutak szervezéséről döntően a megyei tanácsok ' gondoskodnak. Ezúttal országgyűlési képviselők is lesznek a gyerekek kíséretében, akik bemutatják az Országházat mint műemléket és mint a legfontosabb politikai intézményt. Az ünnepi műsor szervezéséről a Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház gárdája, valamint Szirmai Béla koreográfus és Korcsmáros György rendező gondoskodik. A műsorban nemzetiségi táncok, betlehemes játék, Weöres-művek előadása szerepel, meghívták Koncz Zsuzsát, Vikidéi Gyulát, a Tolcsvay együttest, továbbá a Kaláka és az Első Emelet együttest. Gondoltak azokra is, akik kívül rekednek a történelmi falakon, számukra a tévé közvetíti majd a műsort. A nemzetiségi politika feladatairól... A hazai német nemzetiség jövőjéért (Folytatás az 1. oldalról.) ^ mi szervek, intézmények erre vonatkozó feladatait, valamint a törvény végrehajtásának ellenőrzését, indokolt esetben a fele- lősségrevonás módját. A szövetség javasolta, hogy foglalják törvénybe: a nemzeti kisebbségek számuknak megfelelő arányban képviseltethessék magukat mind a parlamentben, mind a helyi önkormányzatokban. Az Országgyűlés a választójogi törvény módosításával tegye lehetővé, hogy a nemzetiségek soraiból jelölhessenek parlamenti képviselőket. Fontos, hogy á törvényben rögzítsék: a nemzetiségek és a magyar állampolgárok kötelezettségei azonosak, a nemzetiségi lakosokat viszont sajátos jogok is megilletik. így például jog ahhoz, hogy szabadon használhassák anyanyelvűket munkahelyükön csakúgy, mint a hivatalokban, a közéletben. Anyanyelvükön tanulhassanak, ápolhassák nemzetiségi kultúrájukat, hagyományaikat. Településeiken, az állami rendezvényeken és az egyházi szertartásokon anyanyelvükön szólhassanak, legyenek német nyelvű feliratok is. Szükséges, hogy törvénybe foglalják azt is: a nemzetiségi oktatás anyagi és személyi feltételeinek megteremtése állami feladat. Ajánlatos szabályozni, hogy az országban élő nemzetiségiek zavartalanul folytathassák kapcsolataikat a velük azonos nyelvet használó országokkal - mondotta a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkára. A német nemzetiség oktatási feltételei nagyon kedvezőtlenek, nem teszik lehetővé, hogy gyermekeik az óvodában és az iskolában megtanulják a német nyelvet. A bajai az egyetlen önálló német gimnázium, ahol kétnyelvű az oktatás. Kétnyelvű tagozat működik a Leöwey Klára és a fővárosi Kossuth Lajos Gimnáziumban. Huszonkilenc általános iskola néhány osztályában megkezdték a kétnyelvű oktatást, ezt azonban egyelőre nem vezethetik be a németek által is lakott minden településen, mert kevés a németpedagógus és a tankönyv. Égetően szükséges lenne tehát, hogy Budapesten egy német tannyelvű gimnáziumot és kollégiumot, Budán és Pesten pedig egy-egy ilyen általános iskolát és óvodát létesítsenek. A szövetség - a hazai német nemzetiségű lakosság érdekképviseleti szervezeteként - évek óta szorgalmazza az anyanyelvi oktatás feltételeinek jobbítását. Több olyan nemzedék nőtt fel, amely csupán a családban, jobbára a nagyszülőktől tanulhatta anyanyelvét. Örömmel nyugtázzák, hogy hazánk és a német nyelvű országok együttműködésének eredményeként lehetővé vált, hogy számos gimnáziumi tanuló, főiskolai hallgató és pedagógus ösztöndíjjal az NSZK-ban, az NDK-ban, Ausztriában és Svájcban rövidebb-hosszabb ideig tanulhasson. Az NSZK - az országunkkal kötött szándéknyilatkozatnak megfelelően, - támogatja a hazai németek anyanyelvének és kultúrájának ápolását. A szövetség alapítványa, amelyet tavaly hoztak létre, a hazai németek lakta települések és az NSZK-beli községek testvérkapcsolatának ápolását mozdítja elő. Ez ideig 29 ilyen kapcsolat jött létre. A Magyarországi Németek Szövetsége ezekben a napokban azzal a kéréssel fordul az Országgyűléshez, hogy mondja ki: a januári népszámláláskor ne legyen kötelező válaszolni a nemzetiségre és az anyanyelvre vőnatkozó kérdésre. Előreláthatólag a válaszok alapján nem kapnának valós képet a hazai német nemzetiségi lakosok számáról. A hazai németség ugyanis még nem felejtette el a II. világháború befejezése után elszenvedett megpróbáltatásokat. A fájó tapasztalat késztette a hazai németek jó részét arra, hogy az utóbbi népszámláláskor elhallgassa német származását. Csupán 34 ezren vallották magukat német anyanyelvűnek, illetve német nemzetiségűnek, holott köztudott, hogy számuk sokkal több. A becslések szerint 200-220 ezer német lakos él Magyarországon. A német nemzetiség érdekei tehát azt kívánják, hogy a januári népszámláláskor az iránt érdeklődjenek, hogy melyek a magyarországi németek igényei anyanyelvűk és kultúrájuk ápolását illetően. így nem állítják dilemma elé a német nemzetiségűeket, és számíthatnak az őszinte válaszra. Az illetékesek hiányoztak Kevés és gyenge minőségű, viszont drága a hanganyag, az aplikációs szemléltető eszköz, a felső tagozatosok számára készült tankönyvek többsége feltételezi, hogy a gyerekek bőséges ismeret- anyaggal rendelkeznek, pedig ez gyakran nem így van - hangzott el egyebek között a megyei művelődési bizottság és a városi művelődési osztályvezetők tegnap délelőtt Szekszárdon megtartott tanácskozásán, melynek első napirendi pontjaként a nemzetiségi politika végrehajtásának tapasztalatairól tárgyaltak. A meghívottak számához képest igencsak szűk körben, a húsz bizottsági tag közül ugyanis mindössze öten jelentek meg. A hamarosan vb elé kerülő beszámolótervezetről - bár azt az utolsó pillanatban kapták meg a résztvevők - hosszas eszmecsere alakult ki. Szó esett a testvérvárosi kapcsolatok, találkozók, nyelvi táborok, múzeumi kiadványok, a nemzetiségi nyelvoktatás pedagógusképzés fontosságáról és a jövő tennivalóiról *is. Még több külföldi vendégtanárra, idegen nyelvű könyvre, helyi monográfiára, hagyományőrző közösségre lenne szükség, s az egyes településeken az oktatás, közművelődés feladataival szerves egységben kellene foglalkozni a nemzetiségi lét kéréseivel. A megyében nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevőkről készült statisztikával kapcsolatban az egyik hozzászóló felvetette, vajon ezek közül a gyerekek közül hányán nemzetiségiek, s hányán tanulják idegen nyelvként a németet. Pó- la Károly, a megyei művelődési osztály vezetője szerint a kérdés jogos, az adatok önmagukban nem türközik a valós helyzetet. Hiszen a nemzetiségi lét illetve az, hogy ki vallja annak magát, nem mindig esik egybe, de ennek köztudottan történelmi okai vannak hazánkban. * A napirend folytatásaként a jövő évi középiskolai felvételekről hangzott el tájékoztató. E szerint a tavaly kísérletképpen bevezetett többfordulós módszer - első lépcsőben a legjobb tanulók adhatták be jelentkezési lapjaikat - adminisztrációs nehézségek valamint amiatt, hogy a többi megye nem csatlakozott - idén nem folytatódik, minden tanuló egyszerre küldheti el a felvételi papírját. A bejutás esélyei nemigen javulnak, mert a 4294 végzős nyolcadikost 4146 hely várja, ennél jóval többen kopogtathatnak az iskolák kapuján. Hiszen tavaly mintegy háromszáz diákot sehova sem vettek fel, s közülük bizonyára újra próbálkoznak most. Délker Shop — már Pakson is Közvetlen kapcsolat - alacsony árak * * Szekszárdön már van néhány hónapja és gyorsan közkedvelt lett. Tegnap délelőtt Pakson is átadták a vásárlóknak a legújabb Délker Shopot. A megnyitás előtti percekben József Ferenc kiskereskedélmi igazgató szólt néhány szót az üzlet létrehozásának körülményeiről, a Délker szándékairól. A Délker mint kereskedőház elsősorban nagykereskedelmi feladatokat lát el, de fontos a közvetlen kapcsolat is a vevőkkel. Ennek szellemében hozták létre és bővítik folyamatosan a Délker Shop-hálózatot. Ez a közvetlen kapcsolat a fogyasztónak is jó, hiszen alacsonyabb árakon tudják kínálni termékeiket, mint más kiskereskedelmi egy? ségek. Az új üzlet, az olcsó termékek erősítik a versenyt, bővítik a választékot és ennek a vásárlók élvezhetik előnyeit amellett, hogy természetesen a Délker számára is nyereséget termel. Közben az ajtók, a kirakatok előtt szép számú érdeklődő tolongott és a nyitás után pillanatok alatt megtelt az eladótér, akadt dolga bőven a három eladónak. Óbányainé Isgum Magdolna üzletvezető elmondta, hogy rohammunkával, mindössze tíz nap alatt készült fel az üzlet a nyitásra, hiszen szerették volna a karácsony előtti nagy keresletet kihasználni. Ennek megfelelően bőséges - ötmillió forint körüli értékű - árukészlettel várják a vevőket.- áa * Közéleti hír A Tolna megyei 1-es számú ország- gyűlési képviselő választókörzetben működő MSZP szervezetek, december 12- én megalakították a Szekszárd Város- környéki Koordinációs Tanácsot. A tanács szövetségi jelleggel működik. Feladata, hogy összehangolja a tizenegy helyi pártszervezet tevékenységét, szervezze a közös politikai akciókat, azonos álláspontot alakítson ki a területen élő párttagság egészét érintő kérdésekben. A megalakult koordinációs tanácshozto- vábbi hat, választókörzeten kívüli település MSZP-szervezete is csatlakozott. Az új testület felállásával megszűnt az MSZP szekszárdi szervező irodája. Befejezte küldetését. A Városkörnyéki Koordinációs Tanács elnöke Csáky Béla lett. * A Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete szeretettel értesíti a nagyszokolyi és a környező községekben iakó polgárokat, hogy a párt bemutatkozó és tagtoborzó gyűlését 1989. december hó 15-én pénteken este6 órakor tartja a nagyszokolyi tanácsházán. • Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az olcsó déligyümölcsért az üzlet előtt is sorba álltak a paksiak
