Tolna Megyei Népújság, 1989. december (39. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-15 / 297. szám

1989. december 15. NÉPÚJSÁG 3 Japán gép lízingszerződéssel schillingért Alagútkemence és energiaárak Báter Károly a szikraforgácsoló huzalát Pál János programozó és a szikraforgácsolót vezérlő szá­ellenőrzi - mítógép 13. havi fizetés a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál? Ki az, akinek nem jön jól, most az ünnepek előtt egy kis pénz? Senki, hiszen mindenki pénzből él, csak az nem mindegy, hogy mennyiből. S milyen jól jön most egy kis „mellékes” a fizetési boríték mellé?! Hajaj, de milyen jól... A Szekszárdi Húsipari Vállalat is azon gazdálkodóegységek közé tartozik, ahol ez évben is a karácsony közeledtével újabb borítékért nyújthatják kezüket a dol­gozók. Erről kértünk információt, Hartmann Lajostól, a vállalat igazgatójától.- Vállalatunk szakszervezeti bizottsága a közelmúltban fogadta el azt a javasla­tot, mely szerint a nem premizált dolgozóinknak mintegy karácsonyi jutalom cí­mén átlagosan 6000 forintot fizessünk ki a december havi béreken felül. Olyan karácsonyi jutalmazás ez, melyet területekre lebontva állapítottunk meg. Kemény, de sikeresnek mondható év az idei, várható nyereségünk 80 millió forint körül ala­kul. A jutalom nagyságrendje pedig egyszerű „számtanóra’’, miszerint 2300 dol­gozó átlagosan 6000 forintos jutalma a társadalombiztosítási járulékkal együtt je­lentős összeg, megközelíti a 20 millió forintot. Így kívánunk kellemes karácsonyt dolgozóinknak.- szs ­Az MSZMP XIV. kongresszusa előtt A Bonyhádi Zománcárugyárat bátran nevezhetjük a szerszámkészítő szakma bázisának, hiszen a környéken sem közel, sem távol ilyen jellegű szakmunkásképzés nem folyik. A gyár tanműhelye most egy ja­pán gyártmányú Famuc-I típusú huzal szikraforgácsoló géppel gazdagodott, mely technikai színvonalát tekintve is igen komoly gép. A berendezés egy osztrák ke­reskedő segítségével lízingszerződés for­májában került Bonyhádra. Nem új beren­dezés, mert öt esztendő a kora, de igen ki­váló állapotban van, s megjelenése azt is Farmer-mezőgazdaság Magyarországon? A farmer-mezőgazdaságra való átállás követelése két dologból táplálkozik. Egy­részt a sztálini kolhoz típusú álszövetke­zet tagadása, s mint ilyen haladó elgon­dolás, másrészt a nyugati országok eredményeinek ismerete, ahol is a lakos­ság 3-5%-a fullasztja élelmiszerfelesleg tengerbe a többi 95-97%-ot. Egy a probléma csupán: a farmer-me­zőgazdaság kiépítése és fenntartása né­mi tőkét igényel... Hogy hova vezet a kis­üzemre alapozott agrárstruktúra tőke nélkül, azt Jugoszlávia, Lengyelország, Portugália, Törökország, stb. példája mutatja. A fejlett Nyugat (Észak-Amerika, Ny-Európa és Japán) évi százmilliard dollárt költ az agrárszféra támogatására, míg Magyarországon évente 24-30 mil­liárd Ft-ot kiszivattyúznak onnan. (Rész­ben a költségvetés, részben az agrárolló révén a többi ágazlt közvetlenül.) Magyarországon a nagyüzemi szerke­zet és a korszerű nyugati technika háza- sítása hidalta át a tőkehiányt, a világon elért legmagasabb eszközkihasználási mutatók révén. Ugyanazok a.gépek ná­lunk évente 4-6-szor többet teljesítenek, mint a nyugati országok farmjain. A mun­ka termelékenysége ma hazánkban ma­gasabb, mint a nyugati országokban, az agrárszférában. Ezt állítja pl. Wassily Leontyev neves amerikai közgazdász. Sokakat megtéveszt e téren a nagyü­zemek felduzzadt adminisztrációs appa­rátusa, nem gondolva arra, hogy egy ha­zai üzem összehasonlíthatatlanul széle­sebb körű tevékenységet folytat, mint egy 30 hektáros nyugati farm. (Az más kérdés, hogy az adminisztratív költsé­gekből lenne azért mit lefaragni!) A megoldás: a nagyüzem és a kisüzem szerves egysége A nagyüzemet nem szétvenni kell, ha­nem gyökeresen átalakítani, megszaba­dítva a sztálinista maradványoktól. Egy radikális agrárstruktúra-váltás Magyar- országon ma beláthatatlan veszélyeket hordoz. A sok gonddal küszködő magyar mezőgazdaság azért még mindig terme­lésének egyharmadát képes exportálni (egyedül mi vagyunk a kelet-eürópai or­szágok közül nettó agrárexportőrök!), és képes kínálati piacot teremteni az összes ágazat közül egyedül. A nagyüzem és a kisüzem szerves egységén én most nem a háztáji gazda­ság és a nagyüzem már jól bevált kap­csolatát értem, ennél jóval továbbme­gyek. Az új típusú szerkezetre gondolok, ahol megmarad a gépesített nagyüzemi szántóföldi növénytermelés és a már meglevő nagyüzemi állattenyésztés (te­lepek), a nagyüzem által szervezett ke­reskedelmi, ipari, élelmiszeripari, stb. te­vékenységek mellett, azonban e nagy kör köré, mint egy bolygórendszer, felfű­jelenti, hogy a gyár szerszámelemigényeit gyorsan, pontosan és reprodukáló mód­szerrel lesz képes kielégíteni. A gépért 850 ezer schillinget kellett leszurkolni. A meg­munkálógépet egyébként a komputer­technikai vezérlés teszi valóban korszerű­vé, s ez egyben jól kiművelt emberfők szak­mai tudását is igényli. Az oktatás és képzés szolgálatát éppúgy ellátja majd e gép, mint a gyár igényeit, így erre mondhatja bárki, ilyen szerszámgép vásárlása valóban elő­reviszi a szakmát. A gyárban egyébként újabb kemencét ződik a jól gépesített farmszerű gazdasá­gok hálózata. A nagyüzemek területének egy részét tehát át kellene adni a tagok (állami gazdaságok esetén a dolgozók) tulajdonába, illetve így kellene kártalaní­tani azokat, akiknek földjét a kollektivizá­láskor erőszakkal elvették. A nagyüzem kezén maradó földek a tagok közös tulaj­donát képeznék, illetve az állami gazda­ságok esetében ezek átmennének a te­rületileg illetékes község tulajdonába. A szántóföldi növénytermelés a nagy­üzemben folyna, s e szférát a szövetke­zeti tagság 4-5%-a képes lenne ellátni. A nagyüzemi állattenyésztő telepeket bel­ső vállalkozás formájában kellene mű­ködtetni, erre számtalan kísérlet tapasz­talata áll rendelkezésre. A farmszerű gazdaságok birtokolnák a nagyüzem egykori területének egyötö­dét, egynegyedét, és ezeket kis- és kö­zépteljesítményű gépekkel lefednénk. A nagyüzemtől kapnák a takarmányt, az eszközök egy részét (pl. szállítóeszkö­zök), a tenyészanyagot, stb., illetve a nagyüzemek adnák le szerződéses ala­pon a készterméket, amelyet a nagy­üzem feldolgozna és értékesítene. Miben különbözne ez a szisztéma a je­lenlegi háztáji gazdasági rendszertől? Abban, hogy a „farmszerű” gazdaság jo­gilag nem képezné a szövetkezet, állami gazdaság részét, és az ott tevékenykedő sem tartozna munkajogilag oda, hanem önálló gazdálkodóvá válna. Ugyanakkor viszont ő, a farmtulajdonos egyben rész- tulajdonosa lenne a nagyüzemnek is, mégpedig úgy, hogy a nagyüzem rész­vénytársasággá alakulna át, és ingyen részvényeket juttatna tagjainak, dolgo­zóinak. így megmaradna a nagyüzem eredményes működtetésében is az ér­dekeltség. A részvényesek választanák az elnököt, igazgatót. A nagyüzemben alkalmazottként csak igen kevés ember dolgozna, az irányítá­si-adminisztrációs apparátust le kellene építeni, megszüntetve, sőt, megtiltva a teljesen fölösleges részletes adatszol­gáltatási kötelezettségeket, átalakítva gyökeresen a számviteli-könywiteli-nyil- vántartási rendszert, gépesítve az irodai munkát. Egy ötezer hektáros üzemben 8-10 főnél többnek nem szabadna ma­radnia az irányítási és adminisztrációs szférában. A nagyüzem sokkal inkább függne az őt fenntartó szuverén farmerektől, mint fordítva. Ennek jogi garanciáit ki kell építeni. Azért nevezem farmszerűnek ezeket a farmokat, mert nem vennék át a nagy­üzemi szervezést és struktúrát kívánó ágazatokat. Természetesen sok területen, ahol a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei nem adottak, a nyugati értelemben vett farmergazdálkodást vissza kellene állíta­ni, a mesterségesen összetartott nagy­üzemek felszámolásával. GAZDAG LÁSZLÓ alakítanak át a szakemberek a hagyomá­nyos üzemmódról szintén egy lízingszer­ződés keretében korszerű, sugárcsöves technológiára. Ennek előnye a régivel szemben, hogy nem kell állandó üzem­módban dolgoznia, hiszen felfűtése körül­belül 50 perc alatt megoldható. Az üresjáratokból - lást hét végi két nap - „kispórolt” energiaköltségek pedig fede­zik az átalakítás díját, ami a mai energia­árak ismeretében nem kis dolog. A munka két hét alatt készül el. Részvény­társasággá alakult az IKR Részvénytársasággá alakult az Ipar­szerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR. A továbbra is bábolnai székhellyel működő termelésfejlesztési és kereske­delmi részvénytársaságot 278 alapító tag - 211 termelőszövetkezet, 49 állami gaz­daság és 16 nem mezőgazdasági terme­léssel foglalkozó vállalat, kutatóintézet - hozta létre. Az alapítók zöme -12 kivétel­lel - eddig is az IKR tagja volt. A17 éve alakult közös vállalat e dönté­sét a piacgazdasági követelmények mo­tiválták. Eddig a taggazdaságok teljes vagyonukkal készfizetői kezességet vál­laltak az IKR gazdálkodásáért, ez pedig az egyre nehezedő pénzügyi helyzetben már-már akadályozta a működést. A részvénytársasági tagsági viszony növeli a hitelképességet, mivel az adott szerve­zet csak korlátozottan, részvényei ará­nyában felel az rt. gazdálkodásáért. A közös vállalat 3 milliárd 50 millió fo­rint képződött vagyonából, 2,5 millió fo­rint a felosztható vagyon. Ebből a rész­vénytársaságot alapító tagok 1,5 milliárd forint részvényesitését határozták el, a közös vállalatnál nyilvántartott vagyonuk arányában. Egy részvény értéke 20 ezer forint. A közgyűlés arról is határozott, hogy az IKR azon dolgozói, akik jelentős mér­tékben hozzájárultak a közös vállalat vagyonának gyarapításához, 1-5 rész­vényt térítés nélkül kapnak. A felosztható vagyon további részét az rt. tagjai kama­tozás nélküli kötvényben, vagyonuk ará­nyában kapják meg. Ezt a kötvényt a mindenkori közgyűlési határozattól füg­gő mértékben 10 éven belül részvényesi­tik. Érdekes napirendet vitat meg ma a megyei tanács cigányügyi koordinációs bizottsága. A Köjál egészségvédelmi osztálya tart tájékoztatót a cigány lakos­ság körében végzett felvilágosító és ne­velési tevékenységről, amit 1981 és 1984 között még kiemelten kezeltek, ma már nem. Ugyanis az OENI (országos szak­mai irányítás) határozottan állást foglalt a megkülönböztetés ellen. Ennek követ­keztében most már a tanuló ifjúságra irá­nyul az egészségnevelés stratégiája. így megszűnt a témában a jelenlegi kötele­(Folytatás az 1. oldalról.)- Szerencsésnek tartjuk magunkat, mert fiataloktól a nyugdíjasokig, minden korosztály és minden társadalmi réteg­ből vannak tagjaink. Vannak tapasztalt pártmunkások és fiatalok, vannak akik­nek párttagsági kelte 1945. vagy azelőtti, és olyanok is akadnak, akik éppen tavaly léptek be és a jelenlegi bonyolult idő­szakban ismerkednek a munkásmozga­lommal.- Vasárnap fogja tartani az MSZMP a XIV. kongresszusát. Kik mennek a ta­nácskozásra Tolna megyéből?- Tizenhét küldött van. Szekszárdról három, a városokból kettő, Ozoráról egy, Bölcskéröl szintén, plusz a megyei szer­vezőbizottság tagjai. Egyedül a megye középső része marad képviselet nélkül, mert az MSZMP-t ott még csak szervez­zük.- Kinek a pártja az MSZMP? Miben, mennyiben más ez a párt, mint az elmúlt 40 év állampártja volt?- Marxista-leninista típusú kommu­nista párt vagyuhk, ezzel különböztetjük meg magunkat a többi baloldali párttól. Elsősorban a munkásságra kívánunk tá­maszkodni, de a parasztságot sem hagy­juk figyelmen kívül. Ma egy sor kérdés másként vetődik fel, mint a korábbi évti­zedekben,.hiszen más a történelmi hely­zet. Az MSZMP már nem tud diktálni, versenyhelyzetben van, politikai nézetét ütköztetnie kell a többi párttal, meg kell védeni az álláspontját. Ellentétben azzal, amit az MSZP központilag deklarál - hogy nem köt az MSZMP-vel akcióegy­séget -, mi azt mondjuk, a baloldal érde­kében készek vagyunk akcióegységre az MSZP-vel, az MDF-fel és a Szociálde­mokrata Párttal.- Kérdés csak az, hogy ők is hajlan- dóak-e erre... Hiszen épp a minap jelen­tette ki az önök szóvivője, hogy a párt XIV. kongresszusán ki kell nyilvánítani: az MSZMP de facto létezik...- Egy megújuló MSZMP-ről van szó, mi ezt valljuk, és a megújulás gondolatában benne van a folyamatosság is. Hogy mit fog a kongresszus a régi gondolatok­ból átvenni, az majd eldől. A párttagság már megvitatta a kongresszusi nyilatko- zattervezetet, hogy milyen párt kíván len­ni, hogyan kívánja szolgálni a társadal­mat. Az anyag tartalmazza a jelenlegi po­litikai, gazdasági helyzet értékelését, a sűrűsödő szociális feladatok megoldá­sára javaslatot. így többek között azt, zettseg is, lakossagszinten sem tesznek megkülönböztetést, mint hogy az egész­ségnevelés jelenlegi tartalmi és mód­szertani munkája egyforma lehetőséget nyújt, főleg az iskolákban, a kulturális is­meretek és életviteli formák elsajátításá­ra. Foglalkoznak még a putrifelszámolás megyei helyzetével. A szociális követel­ményeknek meg nem felelő telepek fel­számolásáról ugyanis legutóbb 1984 vé­gén tárgyalt a bizottság. Jelenleg a me­gye területén a nem megfelelő lakások hogy vissza kell térni, nem szabad abba­hagyni a tömeges lakásépítéseket.- Igen, de miből finanszírozná ezeket a beruházásokat az állam, mit javasol a mai gazdasági helyzetben az MSZMP?- Konkrétumot még nem tudok mon­dani, a kongresszus fogja meghatározni a végrehajtás eszközeit.- Nem érzi azt, hogy a párt szervezői között vannak olyan emberek - Ri- bánszky Róbert, Púja Frigyes, és még folytathatnám a sort - akik nem vonzóak a párt soraihoz esetleg csatlakozni kívá­nók szemében?- Bár nagyon fontos a személyi kér­dés, de az alapvető az, hogy valaki vállal­ja-e a párttagságot vagy nem. Ha az MSZMP tagjai alapvető dolgokban egyetértenek, akkor a személyi kérdések lényegtelenek. Bizonyos társadalmi réte­gek rájátszottak arra, hogy a párton belü­li nézetkülönbségeket kihangsúlyozzák.- Szekszárdon, a Mészáros Lázár ut­cában lakók közül néhányan jelezték, hogy levélszekrényükben kitöltetlen, kék színű MSZMP-tagkönyvet találtak. Mi a véleménye erről?- Most hallok először róla. Kék színű MSZMP-tagkönyv soha nem volt. Acél­szürke tagsági igazolvány volt 1957-ben, a jelenlegi piros színű. Aki ilyen szürke vagy kék színű könyvecskét kapott, az nem az MSZMP-től származik, az provo­káció, éppúgy, mint a bombariadó Dom­bóváron. Ott az MSZMP alakuló ülését zavarta meg ezzel a névtelen telefonáló. Hát bennünket ne fenyegessenek ilyen­nel, mert nem lehet! Hogy ki volt a telefo­náló, azt nyomozzák, de vélhetően na­gyon tudatosan végrehajtott magának­cióról van szó. Mindenesetre nem volt szerencsés dolog, mert az ilyen in­cidensek csak a társadalom nyugalmát, a közös célok megvalósítását hátráltat­ják.- Kikre tesznek javaslatot, kit szeretné­nek látni az MSZMP Országos Elnöksé­gében?- Pillanatnyilag erre nem tudok vála­szolni. Pénteken délután jönnek össze a megyei kongresszusi küldöttek, ahol ér­ről a kérdésről is dönteni fognak. Szom­baton a delegáció egyik tagja, Halmosi István fog felutazni Budapestre, hogy a kongresszusi jelölőbizottság munkájá­ban részt vegyen, és elmondja javasla­tainkat. A küldöttség többi tagja csak va­sárnap hajnalban megy a kongresszus­ra. - fké ­száma 81, az ezekben élő családoké 85, közülük 73 cigány család. Ezenfelül 35 család él Dunaföldváron, a Kálvária dom­bon partfalba épített, 30-32 négyzetmé­ter alapterületű lakásokban, melyek megközelítését a löszpart gyakori omlá­sa gátolja. Ozorán és Gyulajon a lakhatatlan há­zak tatarozása helyett a tulajdonosok új, alacsony árfekvésű házakat vásároltak, de az erre alkalmat adó kölcsönforma megszűnt. Egyébként Ozorán sok a mutatváhyos, akik az év nagyobb részében a búcsúkat járják, lakókocsiban élnek, s amikor visz- szatérnek, lakáshelyzetük többnyire megoldatlan.- szabó - ritzel ­...azé aki megműveli A tulajdonreform kérdése a mezőgazdaságban Távolodóban a putrivilág

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents